Oroszország ki akarta lakoltatni az ukránokat a bécsi házból – a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmet

A Szovjetunió épülete egykor Oroszországhoz került. Oroszország ezért követelte az ukránoktól, hogy költözzenek ki. Most a Legfelsőbb Bíróság ezt elutasította – ami minden egykori szovjet épületre kihatással lehet.

A bécsi Währing kerületben található épület a Orosz Föderáció és Ukrajna közötti heves jogvitának a színhelye: az oroszok a végsőkig megpróbálták kilakoltatási per útján kiköltöztetni az állami tulajdonú Ukrajnai Duna Hajózási Társaság (UDP) alkalmazottait a volt szovjet épületből. De több éves pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság (OGH) végül elutasította a keresetet: az ukránok maradhatnak.

A döntés indoklása ellentmondásos, mivel az ügy olyan kényes nemzetközi jogi kérdéseket érint, amelyek az ukrajnai háború fényében új jelentőségre tettek szert: valóban az Orosz Föderáció az egyetlen tulajdonosa a volt szovjet ingatlanoknak Ausztriában? Az osztrák külügyminisztérium egykor igennel válaszolt erre a kérdésre, de a legfelsőbb bírók több döntésükben is ellentmondtak ennek.

Viták az annexió után

A Szovjetunió összeomlása után a szovjet állami vállalat ukrán állami vállalattá, az Ukrán Duna Hajózási Társasággá vált. A bécsi ingatlan továbbra is fontos helyszín maradt az új ukrán hajózási társaság számára, de ez nem tükröződött az osztrák ingatlan-nyilvántartásban: 2009-ben Oroszországot jegyezték be új tulajdonosként, ahogyan az más volt szovjet ingatlanok esetében is történt. Ez a külügyminisztérium szakértői véleményén alapult.

A Krím annektálása után a helyzet elmérgesedett: az oroszok követelték, hogy az UDP adja át irodáit. Az ukrán hajózási társaság azonban visszavágott – és több éves pereskedés után most már egyértelmű, hogy az oroszok kilakoltatási keresete elbukott. A Legfelsőbb Bíróság (OGH) már 2023-ban jelezte ezt, és végül tavaly ősszel egy ítéletben megerősítette. (OGH 21.10.2025, 10 Ob 62/25b).

Robbanásveszélyes érvelés

A három legfelsőbb bírósági ítélet mögött álló érvelés robbanásveszélyes – és nem hagy jó szót a külügyminisztérium korábbi véleményéről. 2008-ban a minisztérium azzal érvelt, hogy az Orosz Föderációt, mint a volt Szovjetunió ingatlanjainak tulajdonosát, be kell jegyezni a földhivatali nyilvántartásba. Ezt a „jelenlegi állami gyakorlattal” és az általa létrehozott „nemzetközi szokásjoggal” indokolták.

A Legfelsőbb Bíróság bírái ítéleteikben nem értenek egyet ezzel a véleménnyel: a Szovjetunió összeomlása után a nemzetközi szerződések előírták, hogy a vagyon pontos felosztását a Szovjetunió utódállamainak bizottsága szabályozza. Oroszország és Ukrajna azonban soha nem jutott olyan megállapodásra, amelyet az ukrán parlament is elfogadott volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért arra a következtetésre jut, hogy legalább „az Orosz Föderáció és Ukrajna a vitatott ingatlan társtulajdonosai”. Mivel mindkét állam tulajdonosa a háznak, az Orosz Föderáció egyszerűen nem követelheti egyedül az ingatlan kiürítését.

„A kilakoltatás végleg lekerült a napirendről a Legfelsőbb Bíróság harmadik ítéletével ebben az ügyben” – mondja Martin Reinisch, a Brauneis ügyvédi iroda ügyvédje, aki az ukrán hajózási társaságot képviselte a perben. „A Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kijelentette, hogy az Orosz Föderáció nem az egyedüli tulajdonos, és ezért a földhivatali bejegyzés helytelen.”

Az Orosz Föderáció képviselője, az Oblin Rechtsanwälte GmbH, megkeresésre nem volt hajlandó kommentálni az eljárást. Úgy tűnik, hogy az Orosz Föderáció most az ukránoktól akarja megkövetelni a ház használatának díját, és ennek megfelelően gazdagodási pert indított a Bécsi Regionális Polgári Bíróság előtt. A bíróság szóvivője megerősítette a STANDARD számára, hogy az első tárgyalásra december közepén került sor.

A Legfelsőbb Bíróság döntései most vitatott kérdéseket vetnek fel: Mi vonatkozik a számos másik ingatlanra Bécsben, Alsó-Ausztriában és Salzburgban, amelyeket 2009-ben a külügyminisztérium szakértői véleménye alapján adtak át a Szovjetuniótól az Orosz Föderációnak? Ukrajna jogosult lenne-e társtulajdonosként elismertetni magát és bejegyzésre kerülni a földhivatali nyilvántartásba?

„Ha ezekkel az ingatlanokkal kapcsolatban jogerős ítéletet hoznának, a bíróságok valószínűleg a lezárt eljárásokban hozott, jogilag kötelező erejű legfelsőbb bírósági ítéletekre alapoznák döntéseiket” – mondja Reinisch ügyvéd.

Az ügy azért is vitatott, mert az ukrán állami tulajdonú Naftogaz vállalat jelenleg megpróbálja pénzzé tenni az orosz ingatlanokat Ausztriában. A vállalat az Orosz Föderációtól kártérítést akar szerezni a 2014-es krími annexió során az oroszok által okozott károkért. Egy választottbírósági ítélet alapján a Naftogaz nyáron engedélyt kapott Ausztriában a házak árverésre bocsátására. Az eljárás azonban még nem ért véget – Oroszország bíróság előtt harcol. (Jakob Pflügl, 2026.01.29.)