A VIAC aranyjubileuma: a bécsi szabályzat módosításai, reakció az OGH ítélkezési gyakorlatára, statisztikák és választottbírósági trendek
Kiadványok: április 04, 2025
Bevezetés
A 2025-ös év mérföldkő lesz az osztrák választottbírósági közösség számára, mivel Ausztria vezető választottbírósági intézménye, a Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (a továbbiakban: VIAC) 50. évfordulóját ünnepli.
Rendkívül szimbolikus, hogy éppen ebben az évben lépett hatályba január 1-jén a Bécsi Választottbírósági Szabályzat (a továbbiakban: Bécsi Szabályzat) és a Bécsi Közvetítői Szabályzat (a továbbiakban: Bécsi Közvetítői Szabályzat) új változata, amelyet a 2024. december 31. után indított eljárásokra kell alkalmazni.
Ebben a cikkben foglalkozunk a Bécsi Szabályzat legfontosabb módosításaival, értékeljük a VIAC 2024. évi éves jelentéséből származó aktuális ügyforgalmi trendeket és statisztikákat, valamint kiemeljük az osztrák Legfelsőbb Bíróság (a továbbiakban: OGH) kereskedelmi választottbíráskodással kapcsolatos legújabb döntéseit.
A Bécsi Szabályzat módosításai
A vállalati jogvitákra vonatkozó kiegészítő szabályok, mint a Swarovski-ügy utóélete
2024. április 3-án az OGH mérföldkőnek számító 18 OCg 3/22y számú határozatot hozott (a továbbiakban: Swarovski-ügy), amely a társasági határozatok hibáival kapcsolatos részvényesi jogviták választottbírósági eldönthetőségével kapcsolatos aggályokkal foglalkozott az összes partner megfelelő részvételének és bevonásának fényében. Az OGH kimondta, hogy az ilyen jogviták objektíve nem dönthetők, ha a választottbírósági megállapodásban (vagy a társasági szerződésbe beépített választottbírósági záradékban) nem hirdetik ki kifejezetten valamennyi partner részvételét a felmerülő jogvitákban.1
A fent említett jogviták választottbírósági eljárás alá vonhatóságának minimumkövetelményei közé tartozik, hogy minden részvényesnek részt kell vennie a választottbírósági megállapodásban, értesülnie kell a választottbírósági eljárás megindításáról és előrehaladásáról, és így lehetővé kell tenni számára, hogy legalább társ-intervenciósként csatlakozhasson ahhoz. Minden részvényesnek képesnek kell lennie arra, hogy részt vegyen a választottbírák kiválasztásában és kinevezésében, kivéve, ha a kiválasztást semleges testület végzi. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a választottbírósági ítéletet hatályon kívül kell helyezni.2
A Swarovski-ügyre válaszul a VIAC munkacsoportot hozott létre a Bécsi Szabályzat és a Bécsi Közvetítői Szabályzat módosítására, amelyeket legutóbb 2021-ben frissítettek.3 A módosítások 2025. január 1-jén léptek hatályba.
A Bécsi Szabályzat új változatának egyik lényeges változtatása a 7. melléklet Kiegészítő szabályok a vállalati jogvitákról (a továbbiakban: 7. melléklet) bevezetése volt, amely az OGH fent említett határozatára adott reakció volt.
A vállalati jogvitákra vonatkozó kiegészítő szabályok célja a választottbírósági ítélet végrehajthatóságának biztosítása azáltal, hogy a vállalati jogvitákkal kapcsolatos választottbírósági eljárásban való részvételét minden érintett fél számára garantálják egy, a társaság alapszabályába beilleszthető választottbírósági záradékkal.
Például a bécsi szabályzat 2. cikke (1) bekezdésének 7. melléklete szerint a keresetlevélben meg kell említeni minden olyan érintett jogalanyt, akire a választottbírósági ítélet kötelező ereje a vitatott jogviszony jellege vagy a törvényi rendelkezések alapján kiterjed.
A Bécsi Szabályzat 7. mellékletének 4. cikke (2) bekezdése szerint az érintett jogalanyok a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül csatlakozási nyilatkozatot tehetnek, és félként csatlakozhatnak az eljáráshoz a felperes vagy az alperes oldalán. Ha egy megnevezett érintett jogalany nem nyújtja be csatlakozási nyilatkozatát a meghatározott határidőn belül, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a választottbíróság megalakításában való részvétel jogáról.
A megnevezett érintett jogalany azonban fenntartja a lehetőséget, hogy a Bécsi Szabályzat 5. mellékletének 7. cikkével összhangban beavatkozó félként csatlakozzon az eljáráshoz. Egyedüli választottbíróval kapcsolatos jogviták esetén a felek és a csatlakozott érintett szervezetek a főtitkár kérésének kézhezvételét követő 30 napon belül közösen jelölnek egyedüli választottbírót. Ha a jelölés nem történik meg ezen határidőn belül, az egyedüli választottbírót az igazgatótanács nevezi ki. Ha a vitát választottbírói testületnek kell rendeznie, a felek és a csatlakozott érintett jogalanyok a kérelmező és a válaszadó oldalán közösen jelölnek egy-egy választottbírót. A főtitkár felkéri az érintett feleket, hogy a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül közösen jelöljenek választottbírót. Ha a fenti határidőn belül nem jelölnek közös választottbírót, a testület a 18. cikk (1) bekezdésének megfelelően a mulasztó fél/felek számára választottbírót jelöl ki. 4. cikkének megfelelően.
A vállalati jogvitákra vonatkozó kiegészítő szabályok lehetővé teszik az eljárások összevonás útján történő összpontosítását. A Bécsi Szabályzat 7. mellékletének 7. cikke szerint például egy fél, egy csatlakozott érintett jogalany kérésére vagy a főtitkár javaslatára a tanács két vagy több, ugyanazon határozatra vonatkozó eljárást összevon, a Bécsi Szabályzat 15. cikkének értelemszerű alkalmazásával. Az összevonás akkor is elfogadható, ha nem minden fél és csatlakozott érintett jogalany ért egyet.
A Bécsi Szabályzat 7. mellékletének másik lényeges eleme az értesítési eljárás. Mivel az OGH megállapította, hogy minden részvényest tájékoztatni kell a választottbírósági eljárásról, a Bécsi Szabályzat 7. mellékletének 8. cikke kifejezetten szabályozza a választottbírósági eljárás állásáról szóló értesítési eljárást. Például a Bécsi Szabályzat 8. cikkének (1) bekezdése szerint a választottbíróság köteles tájékoztatni a megnevezett érintett jogalanyokat az eljárás állásáról a felek beadványainak, valamint a választottbíróság határozatainak és végzéseinek továbbításával. A választottbíróság továbbá tájékoztathatja az érintett jogalanyokat az ügy iratanyagának egyéb vonatkozásairól, ha ilyen kérelmet nyújtottak be, és ha a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy ez az információ fontos lehet az érintett jogalanyok számára az eljárásban beavatkozóként való részvételhez való joguk gyakorlása szempontjából.
Végül a bécsi szabályzat az 1. mellékletben a választottbírósági kikötés mintájának új szövegét is tartalmazza, amelyet a felek beilleszthetnek az alapszabályukba. E mintaklauzula alapvető eleme, hogy a választottbírósági ítélet kötelező erejét ki kell terjeszteni valamennyi részvényesre vagy magára a társaságra, még akkor is, ha nem nevezik meg őket a választottbírósági eljárás feleként.
Lényegében a VIAC a szabályzata módosításainak elfogadásával gyors és megkülönböztetett reakciót mutat az OGH Swarovski-ügyben nemrégiben hozott határozatára, amely jelentősen megváltoztatta a részvényesi jogvitákra vonatkozó választottbírósági megállapodások ausztriai helyzetét.
A bécsi közvetítői szabályzat felülvizsgálata
A közvetítői eljárás és a választottbírósági eljárás közötti kölcsönhatás mindig is vitatott kérdés volt. Példaként említhető, hogy egyes többszintű vitarendezési (MTDR) záradékokat a felek olyan homályosan fogalmazhatnak meg, hogy a választottbírósági eljárás vagy állami bírósági kereset megindítása előtt felmerülhet az olyan előfeltételek, mint a tárgyalási, békéltetési vagy közvetítői eljárások be nem tartásának kérdése, ami bizonyos esetekben legalábbis a kereset elfogadhatatlanságához vezethet.
Az MTDR-záradékokban kifejezett előfeltételek be nem tartásának következményei a különböző választottbíróságok ítéletei és a nemzeti bíróságok ítéletei szerint igen eltérőek.4 Példaként az OGH a 4 Ob 33/24. sz.határozatában5 a közelmúltban kifejtette álláspontját az egyeztetési záradékkal kapcsolatban. Az OGH megállapította, hogy a választottbírósági megállapodásban vagy a vitarendezési záradékban az egyeztetési eljárásra való hivatkozás nem írja elő az egyeztetési eljárás kötelező megkísérlését, amely a követelés elfogadhatóságának előfeltétele lenne.
Annak érdekében, hogy a vitás felek számára biztonságot nyújtson, a VIAC módosítja a bécsi közvetítői szabályzatot a párhuzamos közvetítői és választottbírósági eljárásra vonatkozóan, és korszerűsíti a vitarendezési záradékmintáit.
A bécsi közvetítési szabályzat új változatának fő módosítása a felek azon jogának részletes szabályozása, hogy ugyanazon vitával kapcsolatban, amelyben közvetítési eljárás indult vagy folyamatban van, választottbírósági vagy bármely más eljárást kezdeményezzenek. A bécsi közvetítési szabályzat 10. cikkének korábbi változata a feleknek feltétlen jogot adott arra, hogy a Bécsi közvetítési szabályzat szerinti folyamatban lévő közvetítésre való tekintet nélkül kezdeményezzenek választottbírósági, bírósági vagy bármely más eljárást.
A 10. cikk új változata kiegészül a "Felek eltérő megállapodásának hiányában" záradékkal, ami azt jelenti, hogy a felek lemondhatnak a választottbírósági vagy nemzeti bírósághoz fordulás jogáról a közvetítés javára. Ez a lemondás azonban nem teljes, és a bécsi közvetítési szabályzat 10. cikkének (2) bekezdése 2.5. pontjában meghatározott két feltétel korlátozza:
három hónapos határidő, amely alatt a közvetítés nem vezette a feleket a vita békés rendezéséhez;
a közvetítési megállapodás felmondása.
Ezenkívül a közvetítési záradékok szövegét egyszerűsítették. Jelenleg a VIAC két közvetítői záradékot kínál: az első lehetőség a szerződésbe való beépítésre, a második lehetőség pedig a folyamatban lévő vitára vonatkozik. A VIAC részletes kiegészítő feltételeket hoz létre a közvetítői záradékokhoz, amelyeket a felek elfogadhatnak, és amelyek meghatározzák a választottbírák számát, a közvetítői ülések helyszínét, a közvetítés nyelvét, a közvetítői kinevezési eljárást, a közvetítő képesítését, a vita választottbírósági eljárásban történő végleges megoldására való hivatkozást és a párhuzamos eljárások kizárására vonatkozó záradékot egy adott időszakra.
Így nyilvánvaló, hogy a VIAC továbbfejleszti közvetítési szabályait, hogy elkerülje a bizonytalanságot a közvetítői eljárások és a választottbírósági eljárások kereszteződésekor, és általában véve növelje a közvetítés népszerűségét.
Új díjstruktúra a költséghatékonyság előmozdítása érdekében
A Bécsi Szabályzat 3. mellékletének korábbi változata nem tartalmaz külön díjstruktúrát a közvetítői eljárásokra vonatkozóan. A díjtáblázatot mind a választottbírósági, mind a közvetítői eljárásokra alkalmazták. A Bécsi Szabályzat 2025. évi új változatában a díjszabás a közvetítői és a választottbírósági eljárások között van felosztva.
Először is, a VIAC a közvetítői eljárások regisztrációs díját 1500 euróról 500 euróra csökkentette.
Másodszor, a VIAC jelentősen csökkenti a közvetítői eljárásokkal kapcsolatos igazgatási díjakat, és a díjak maximális összegét legfeljebb 10 000 EUR-ban állapítja meg. Jelenleg egy 500 000 EUR összegű jogvita esetén az igazgatási díj 2 000 EUR, egy 500 001 és 5 000 000 EUR közötti jogvita esetén az igazgatási díj 5 000 EUR, egy 5 000 001 EUR feletti jogvita esetén pedig 10 000 EUR, azaz a maximális összegű igazgatási díj.
Emellett a bécsi közvetítési szabályzat módosított változatában a 8. cikk (5) bekezdése szerint a főtitkár a vitatott összeg megállapításakor eltérhet a felek által meghatározottól, ha a felek egyértelműen alulértékelték vagy nem tulajdonítottak neki értéket.
A VIAC új díjstruktúrája valószínűleg növelni fogja a VIAC igazgatása alatt zajló közvetítői eljárások népszerűségét Ausztriában.
A kereskedelmi választottbíráskodás főbb tendenciái Ausztriában
Az OGH ítélkezési gyakorlata a választottbíráskodással kapcsolatos jogvitákban
Az OGH az előző év során (a már említett ügyeken kívül) több figyelemre méltó döntést hozott a kereskedelmi választottbíráskodással összefüggésben, amelyekkel érdemes részletesen foglalkozni.
A 2024. június 25-én kelt 4 Ob 46/24d. számú határozatban az OGH kifejtette álláspontját a választottbírósági megállapodás állami bíróság általi érvényessé nyilvánításának lehetőségéről.6 Az OGH azért döntött az ügy tárgyalása mellett, mert az osztrák választottbírósági törvény hatálybalépése óta nem volt ítélkezési gyakorlat a legfelsőbb bíróság szintjén arra vonatkozóan, hogy a rendes bíróságok előtt lehet-e keresetet indítani az érvényes választottbírósági megállapodás meglétének vagy meg nem létének megállapítására.
A felperes érvelése ellenére az OGH szigorúan kimondta, hogy a jogalkotó szándéka már annak idején is az volt, hogy megszüntesse az állami bíróságok által a választottbírósági megállapodások érvényességére vonatkozó megállapítási kereseteket. Továbbá ezt a megközelítést a jogdogmatika is jóváhagyta. E tények miatt a választottbírósági megállapodás meglétének vagy nem-létének megállapítására irányuló kereset állami bíróság előtt elfogadhatatlan.
Egy másik mérföldkőnek számító, 2024. augusztus 6-án kelt 18 ONc 1/24b számú határozatban az OGH jogi értékelést adott a korlátolt felelősségű társaság részvényesei között létrejött választottbírósági megállapodás értelmezéséről.7 Ez a jogvita a pénzügyi hozzájárulások visszafizetési követeléseire, a részvények értékének megtérítésére, az ügyvezetési díjak megfizetésére és a felperesek korlátolt felelősségű társaságból való kilépéséről szóló döntéséből származó visszatartott nyereség megtérítésére vonatkozik. A választottbírósági kikötés szerint az esetleges vitákat egy három bíróból álló eseti választottbíróságnak kell megoldania. A felperesek úgy döntöttek, hogy választottbírósági eljárást kezdeményeznek, kijelölnek egy választottbírót, és felkérik az alpereseket, hogy ennek megfelelően járjanak el. A válaszadók azonban elutasították a választottbíró kijelölésére irányuló kérelmet, és kijelentették, hogy a meglévő választottbírósági kikötés nem terjed ki a vitára.
Az OGH úgy döntött, hogy a nem egyértelmű vagy többféle értelmezést lehetővé tevő rendelkezéseket ésszerűen és méltányosan kell értelmezni, hogy alkalmazásuk az adott esetben hasznos és ésszerű eredményt hozzon. Ha a kikötés szövege két egyenértékű értelmezést tesz lehetővé, akkor azt az értelmezést kell előnyben részesíteni, amely biztosítja a választottbírósági kikötés érvényességét. Végül az OGH kijelentette, hogy ezekre a konkrét követelésekre a választottbírósági kikötésnek akkor is vonatkoznia kell, ha a kikötés szövegében nem szerepelnek kifejezetten.
Végezetül, a No. 18 OCg 1/24g. számú, 2024. október 17-én kelt határozatában az OGH elutasította a felperesnek a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmét, de átfogó áttekintést adott az osztrák polgári perrendtartás (a továbbiakban: Ptk.) 611. §-a szerinti hatályon kívül helyezési eljárásról, és ismét megerősítette a választottbírósági ítéletnek az "anyagi közrend" megsértése miatti megsemmisítésének igen magas küszöbét (Ptk. 611. § (2) bekezdés 8. pont), az "eljárási" közrend (a Polgári Törvénykönyv 611. szakaszának (2) bekezdése 5. pontja) és a meghallgatáshoz való jog (a Polgári Törvénykönyv 611. szakaszának (2) bekezdése 2. pontja) megsértése, amely ebben az esetben nem teljesült.8
Dióhéjban összefoglalva, az OGH által 2024-ben hozott, választottbíráskodással kapcsolatos határozatok számának növekedése és e határozatok tartalma kétségtelenül erősíti Ausztria mint választottbíráskodás-párti fórum pozícióját.
VIAC éves jelentés 2024: ügyforgalmi statisztikák és tendenciák
A VIAC 2024. évi éves jelentésével összhangban az alábbi esetszám-statisztikákat és trendeket kell megjegyezni az ausztriai kereskedelmi választottbíráskodással kapcsolatban:
a folyamatban lévő ügyek száma (71) továbbra is magas maradt, és nem csökkent az előző évhez képest.
a viták mintegy 50%-a 14 000 € és 500 000 € között mozog, míg a legmagasabb összegű egyetlen jogvita 40 000 000 €-nak felel meg;
az összes fél 41%-a a kelet-közép-európai és délkelet-európai régióból érkezett, míg az Ausztriából származó felek aránya 23%-ot tett ki;
a választottbírák körülbelül 40%-a osztrák állampolgár, míg a választottbírák 38%-a a KKE/KEE-országok állampolgára;
a választottbírósági megállapodások 40%-ában az osztrák jogot jelölték meg irányadó jogként, míg az esetek 67%-ában továbbra is az angol nyelv dominál;
a 2024-ben lezárt ügyekben az eljárások átlagos időtartama 12 hónapnak felel meg9.
A VIAC azonban az elmúlt években a gyorsított eljárások számának csökkenését figyelte meg. A 2024. december 31-én a VIAC-ügyeknek csupán 10%-át folytatták le gyorsított eljárásként.
Továbbá a VIAC 2024. évi éves jelentése szerint a leggyakoribb vitakategória a mérnöki és technológiai ügyek (33%), ezt követik a beruházások (11%) és a nagy- és kiskereskedelem (11%), míg az energia és erőforrások az ügyek 9%-át, az építőipar és az infrastruktúra az ügyek 7%-át, az ingatlan és ingatlanügyek pedig 4%-át tették ki.
A fent említett statisztikák bizonyították, hogy a VIAC továbbra is a vezető nemzetközi választottbírósági intézmény a folyamatosan fejlődő és növekvő KKE/KEE-régióban.
Következtetés
A VIAC 2025-ben esedékes aranyjubileuma kiemelkedő élmény lesz a választottbírósági közösség számára. A Bécsi Szabályzat és az OGH ítélkezési gyakorlatának módosításai megerősítik Ausztriának mint választottbíráskodás-barát joghatóságnak a pozícióját. Ugyanakkor az olyan jelentős események, mint a VIAC CAN kongresszus, a Bécsi Választottbírósági Napok, a VIAC és a GAR Live in Vienna, különlegessé teszik ezt az évet a nemzetközi választottbíráskodók számára.
Források
Az OGH 18 OCg 3/22y sz. ügyirat, 2024. április 3., teljes német nyelvű szöveg Elérhető: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Justiz/JJT_20240403_OGH0002_018OCG00003_22Y0000_000/JJT_20240403_OGH0002_018OCG00003_22Y0000_000.pdf.
Lásd a következő bekezdést. Az OGH Docket No. 18 OCg 3/22y, April 3, 2024. 78. pontja.
Lásd a VIAC nyilatkozatát az OGH 18 OCg 3/22y. sz. ügyiratáról, április 3, 2024. Elérhető a következő címen: https://www.viac.eu/de/news/austrian-supreme-court-decision-prompts-viac-to-amend-vienna-rules-for-arbitration-agreements.
A választottbírósági eljárást megelőző eljárási követelmények lehetséges kimeneteleinek részletesebb értékelését lásd: Gary Born és Marija Šćekić, 14. fejezet: Pre-Arbitration Procedural Requirements. "A Dismal Swamp" in Caron, d. David. Practising Virtue Inside International Arbitration. Oxford University Press, 2015. november. Elérhető: www.wilmerhale.com/en/insights/publications/2016-11-12-pre-arbitration-procedural-requirements-a-dismal-swamp és IBA Litigation Committee: Többszintű vitarendezési záradékok Nemzetközi Ügyvédi Kamara, 2015. Elérhető a következő címen: https://globaldisputes.com/wp-content/uploads/2015/11/handbook-multi-tiered-dispute-resolution-clauses-1-october-2015.pdf
Az OGH 4 Ob 33/24t. sz. ügyirat, 2024. október 22., teljes német nyelvű szöveg Elérhető: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Justiz/JJT_20241022_OGH0002_0040OB00033_24T0000_000/JJT_20241022_OGH0002_0040OB00033_24T0000_000.pdf.
Az OGH 4 Ob 46/24d. sz. ügyirat, 2024. június 25., teljes német nyelvű szöveg Elérhető a következő címen: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Justiz/JJT_20240625_OGH0002_0040OB00046_24D0000_000/JJT_20240625_OGH0002_0040OB00046_24D0000_000.pdf.
Az OGH 18. ONc 1/24b számú, 2024. augusztus 6-án kelt ügyiratának teljes szövege német nyelven Elérhető a következő címen: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Justiz/JJT_20240806_OGH0002_018ONC00001_24B0000_000/JJT_20240806_OGH0002_018ONC00001_24B0000_000.pdf.
Az OGH 2024. október 17-én kelt, 18 OCg 1/24g. sz. ügyiratának teljes szövege német nyelven Elérhető a következő címen: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Justiz/JJT_20241017_OGH0002_018OCG00001_24G0000_000/JJT_20241017_OGH0002_018OCG00001_24G0000_000.pdf.
A VIAC statisztikáinak részletesebb értékelését lásd: VIAC Annual Report 2024. Elérhető a következő címen: www.viac.eu/images/documents/VIAC_Annual_Report_2024-komprimiert.pdf