Félretéve választottbírósági díjak Ausztriában: A megtámadás alapos indokának hiánya miatt történő elutasítás.

Jogi nyilatkozat: Az OBLIN Ügyvédi Iroda részt vett az alább ismertetett eljárásban, amelyben sikeresen képviselte a fellebbezőt a joghatóságra vonatkozó pozitív ítélet megszerzésében, majd az ítélet megtámadásának ellenállásában.

Bevezetés

2023. január 11-én az osztrák legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof, OGH) hozott egy végzést ^[1], amelyben a választottbírósági határozatok megtámadásának eljárási vonatkozásaival foglalkozott. Az OGH egyértelművé tette, hogy az eljárás minden szakaszában meg kell vizsgálni, hogy a megtámadás érvényes követelést fogalmaz-e meg. Ha a megtámadás nem tartalmaz érvényes követelést, azt a bíróságnak el kell utasítania, még akkor is, ha a fellebbezett már benyújtotta a megtámadásra adott válaszát.

Tények

Az alapul szolgáló jogvita arcmaszkok vásárlásával és értékesítésével kapcsolatos. A fellebbező (a választottbírósági eljárásban a felperes), egy angliai székhelyű társaság, egymillió arcmaszkot vásárolt egy egyesült államokbeli közvetítőtől. A közvetítő viszont a maszkokat a fellebbezőtől (a választottbírósági eljárás alperese), egy osztrák társaságtól vásárolta. A fellebbező és az amerikai közvetítő közötti szerződés választottbírósági megállapodást tartalmazott.

Amikor a téves maszkokat leszállították, a fellebbező a fellebbező és az amerikai közvetítő közötti szerződésben szereplő választottbírósági megállapodás alapján VIAC választottbírósági eljárást indított a fellebbező ellen. A fellebbező azzal érvelt, hogy őt, mint nem aláíró felet köti ez a választottbírósági megállapodás, mivel átvállalta az amerikai közvetítő tartozását a fellebbezővel szemben. A VIAC választottbíróság követte ezt az érvelést, és külön ítéletben megerősítette joghatóságát.

A fellebbező e külön ítélet hatályon kívül helyezése érdekében a joghatósági határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtott be az OGH-hoz.

Határozat

Az osztrák polgári perrendtartás 538. szakasza értelmében a bíróságoknak a belföldi peres eljárásokban a tárgyalás kitűzése előtt meg kell vizsgálniuk, hogy a megsemmisítés iránti kereset törvényes megtámadási okon alapul-e. Más szóval, a megsemmisítés iránti keresetnek megalapozott igényt (németül: Schlüssigkeit) kell tartalmaznia. Ha ez a követelmény nem teljesül, a bíróságoknak a keresetet tárgyalás tartására alkalmatlanként el kell utasítaniuk. Az érvényes követelés előterjesztésének vizsgálatát az eljárás minden szakaszában el kell végezni.

Az OGH megismételte régi ítélkezési gyakorlatát, miszerint a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti keresetekre is analógia útján alkalmazandó az ACCP 538. szakasza. Ismét a hazai peres eljárások szabályainak analógiájára az OGH ezután egyértelművé tette, hogy a hatályon kívül helyezési eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, hogy érvényes követelés van-e érvényesítve. Az a tény, hogy a fellebbezőt az OGH felszólította, hogy nyújtson be választ a keresetre, és ezt már meg is tette, nem akadálya annak, hogy a keresetet keresetindítás hiányában elutasítsák.

A jelen ügyben a fellebbező az OGH felszólítására a hatályon kívül helyezés iránti keresetre választ nyújtott be, amelyben kimutatta, hogy a kereset nem tartalmaz érvényes követelést. Az OGH egyetértett azzal, hogy a fellebbezőnek nem sikerült meggyőzően állítania a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésének alapos okát. A hatályon kívül helyezés iránti keresetet ezért elutasította.

Kommentár

Az osztrák választottbírósági jogban az OGH a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásakor megvizsgálja, hogy a kereset megfelel-e a formai és anyagi követelményeknek. Az egyik ilyen anyagi követelmény az, hogy a fellebbező érvényes okot támasszon a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezésére. Csak azt követően, hogy a bíróság elvégezte ezt a vizsgálatot, és megállapította, hogy a formai és tartalmi követelmények teljesülnek, kézbesítik a keresetet a fellebbezőnek a válaszadásra való felszólítással együtt. Ezt követően meghallgatásra kerül sor.

Ha a hatályon kívül helyezés iránti kereset nem felel meg ennek a kezdeti vizsgálatnak, azt nem kézbesítik a fellebbezőnek válaszadás céljából. Az OGH jelen ügyben hozott határozatából azonban az következik, hogy pusztán az a tény, hogy a keresetet a fellebbezőnek a válaszadásra való felhívással együtt kézbesítették, nem jelenti azt, hogy a teljes megszüntetési eljárás, beleértve a meghallgatást is, következik. A fellebbező válaszában inkább azt mutathatja be, hogy a kereset nem tartalmaz érvényes követelést, ami, ha az OGH ezt követi, a kereset elutasításához vezet.

Bár a jelen határozat relevanciája az osztrák választottbírósági jog egy finomabb eljárási kérdésére korlátozódik, az OGH döntése mindazonáltal üdvözlendő. Azáltal, hogy a fellebbező olyan választ nyújt be, amely bizonyítja, hogy a kereset nem tartalmaz olyan követelést, amely az OGH számára az első vizsgálat során talán nem volt azonnal látható, a fellebbező megkímélheti magát a teljes és potenciálisan költségigényes megsemmisítési eljárás lefolytatásától.