2022. január 1-jétől Ausztriában új szavatossági rendelkezések lépnek életbe. Ez a cikk ismerteti a főbb változásokat, és megvizsgálja, hogy a változások milyen hatással lesznek a mindennapi gyakorlatra.
Mi indokolja a módosításokat?
Az áruk adásvételéről szóló (EU) 2019/771 irányelv és a digitális tartalomról szóló (EU) 2019/770 irányelv nyomán az osztrák jogalkotónak változtatásokat kellett eszközölnie az osztrák szavatossági jogban. 2021. szeptember 9-én kihirdették a jótállási irányelv végrehajtásáról szóló törvényt (Gewährleistungsrichtlinien-Umsetzungsgesetz, GRUG), amely 2022. január 1-jén lép hatályba. A GRUG módosítja az osztrák polgári törvénykönyvet (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch, ABGB) és az osztrák fogyasztóvédelmi törvényt (Konsumentenschutzgesetz, KSchG). Ezenkívül hatályba lépett az új fogyasztói szavatossági törvény (Verbrauchergewährleistungsgesetz, VGG).
Mikor kell alkalmazni az új szavatossági törvényeket?
Az új jótállási törvény 2022. január 1-jén lép hatályba, és így a 2021. december 31. után kötött szerződésekre vonatkozik.
A digitális tartalmak és szolgáltatások tekintetében az új szavatossági törvény akkor alkalmazandó, ha a tartalom vagy szolgáltatás nyújtására 2021. december 31. után kerül sor - még akkor is, ha az alapul szolgáló szerződést korábban kötötték.
Melyek az alapvető változások?
A szavatossági jog Ausztriában bevált rendszerét az új rendelkezések és az új törvény nem változtatják meg teljesen. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat soroljuk fel.
A VGG kizárólag a következő B2C ügyletekre lesz alkalmazandó:
- Az áruk (ingó tárgyi eszközök) vásárlására irányuló szerződések, beleértve a még legyártásra vagy előállításra váró árukat is; és
- digitális tartalom és szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések, beleértve a személyes adatok fogyasztó általi, áruk és/vagy szolgáltatások ellenértékeként történő átadására irányuló szerződéseket is.
A VGG hatálya alólkivételt képeznek többek között az állatok vásárlása, az egészségügyi, pénzügyi és szerencsejáték-szolgáltatások, valamint egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások.
Az általános osztrák szavatossági joghoz hasonlóan a VGG is törvényi vélelmet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az előre meghatározott időtartamon belül fellépő hiba már az áru/szolgáltatás átadásának vagy nyújtásának időpontjában is fennállt. A VGG-ben ez a vélelem hat hónapról egy évre terjed ki . Az ABGB-ben a vélelmezési időszak időtartama továbbra is hat hónap.
A szavatossági határidők (ingóságok és digitális szolgáltatások esetében két év, ingatlanok esetében három év) mostantól három hónapos elévülési idővel párosulnak. Ez azt jelenti, hogy a jótállási idő lejárta után további három hónapos időszak áll rendelkezésre, amelyen belül a hiba miatt panaszt lehet tenni. Ez a változás a B2C és a B2B ügyletekre vonatkozik.
A VGG az általános szavatossági joghoz hasonlóan a jogorvoslatok hierarchiáját írja elő: az elsődleges jogorvoslatok közé tartozik a kijavításhoz vagy kicseréléshez való jog, míg a másodlagos jogorvoslatok közé a szerződés felmondása és az árcsökkentés. A VGG újdonsága, hogy a fogyasztók valamennyi jogorvoslati lehetőséget formakövetelmény nélkül, bíróságon kívül is érvényesíthetik.
A szerződés felmondását követően a VGG lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy megtagadja a visszafizetést mindaddig, amíg az árut vissza nem kapja, vagy a fogyasztó nem igazolja, hogy az árut visszaküldte.
A VGG a B2C és B2B ügyletek esetében új kötelezettséget vezet be a vállalkozások számára, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk és digitális szolgáltatások esetében frissítéseket nyújtsanak, amelyek szükségesek az áruk és szolgáltatások hibamentességének megőrzéséhez.
A VGG értelmében a vállalkozások nemcsak azért felelnek, hogy az áruk vagy digitális szolgáltatások a szerződésben vállalt tulajdonságokkal, hanem az objektíve szükséges tulajdonságokkal is rendelkezzenek. Szigorú követelmények mellett a fogyasztók kifejezetten és külön megállapodhatnak az objektíven előírt tulajdonságoktól való eltérésről.
Azokra a szerződésekre, amelyek nem tartoznak a VGG hatálya alá, továbbra is az ABGB (felülvizsgált) szavatossági rendelkezései vonatkoznak.
Mire kell figyelniük a vállalkozásoknak?
A fent említett változásoknak számos következménye van, amelyeket a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk, mindenekelőtt:
- A B2C ügyletekben az eladónak mostantól hat helyett tizenkét hónapig kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn az áru/szolgáltatás átadásakor vagy nyújtásakor;
- A vállalkozásoknak meg kell felelniük a frissítési kötelezettségnek, függetlenül attól, hogy fogyasztókkal vagy más vállalkozásokkal üzletelnek;
- A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy bizonyos körülmények között kifejezetten jogukban áll megtagadni a fogyasztónak történő fizetést; és
- Nem fog tudni eltérni az objektíven előírt tulajdonságoktól , kivéve, ha ez a VGG-nek megfelelően történik - a vállalkozás általános szerződési feltételeiben szereplő lemondás nem elegendő!
- A jótállási időhöz mostantól egy három hónapos elévülési idő is hozzáadódik.
Ez a felsorolás nem teljes, csupán az alapvető megfontolások szemléltetésére szolgál.
Következtetés és kilátások
Összefoglalva, a szavatossági jog egyes pontokban elsősorban a fogyasztók javára módosult. A hatályos szavatossági jogban átfogó változások nem történtek. Az új VGG következtében a jövőben a helyes jogi következtetések levonása, valamint az ebben a cikkben vázolt legfontosabb változások figyelembevétele érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes esetekben melyik szerződésről van szó.
A cikk tartalma általános útmutatást kíván nyújtani a témában. Az Ön konkrét körülményeivel kapcsolatban szakember tanácsát kell kérni.