A visszatérítési igények vizsgálata

Az ellenszolgáltatás elmulasztása miatt esedékes visszafizetés

A Polgári Törvénykönyv^[1] szerint az ellenszolgáltatás elmulasztása miatti visszatérítési igény felmerüléséhez a szolgáltatás címzettjének tudnia kell, hogy a szolgáltatást az ellenszolgáltatás későbbi kézhezvételének várakozásával végezte.

Általában a törvénykönyv 1435. szakasza szerint az ilyen igény akkor keletkezik, amikor az ügylet alapjául szolgáló körülmények megszűnnek. Ha az ügylet tisztán szolgáltatáson alapul, azt a kódex 1152. szakasza szabályozza.

Elfogadott joggyakorlat, hogy a kódex 1152. szakaszában foglalt elvnek megfelelően a szerződéses teljesítés címzettje, amely nem vonható vissza, köteles a másik félnek megfelelő díjazásra. Ez nem szükséges, ha az igénybe vevő nem vár díjazást a szolgáltatásért.

Ezért a nem kereskedelmi jellegű szolgáltatásnyújtás esetén alapvető fontosságú annak eldöntése, hogy a szolgáltatást tudatosan fogadták-e el. Ugyanakkor a szolgáltatás igénybevevőjének kell bizonyítania, hogy a szolgáltatás nyújtására ellenértékfizetési kötelezettség nélkül került sor.

Ahhoz, hogy az ellenszolgáltatás elmulasztására vonatkozó igény a törvénykönyv 1435. szakasza alapján, a 1152. szakaszával összefüggésben felmerüljön, az igénybe vevőnek tudnia kell, hogy a szolgáltatást későbbi ellenszolgáltatásra számítva nyújtották.

Ha a szolgáltatás nyújtója nem felelős a célhoz kötöttség elmulasztásáért, követelése nem függ a szolgáltatás igénybevevője által kapott juttatástól. Ha a szolgáltató bármilyen módon felelős a céltévesztésért, akkor csak a jogalap nélküli gazdagodáshoz vezető összegre vonatkozóan érvényesíthet igényt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítés a címzett által elért tényleges előnyre korlátozódhat. Teljes követelésvesztés csak akkor lehetséges, ha a szállító rosszhiszeműen okozta a céltévesztést. A kártérítés esetleges korlátozására vagy a rosszhiszeműség miatti teljes igényelengedésre vonatkozó bizonyítási teher a kedvezményezettet terheli.

A kódex 1152. szakasza értelmében az "ellenszolgáltatás" magában foglalja a szokásos díjazást, valamint az egyéb szokásos és rendkívüli juttatásokat (pl. jutalék), amelyek a nyújtott munka eredményén alapulnak. Ez azt jelenti, hogy a fizetés a munkavállaló teljesítményén, valamint a piaci feltételeken és az üzleti helyzeten alapul. Ez tehát teljesítménybér^[2].

Céltartalék hiányában járó kártérítés

A céltévesztés miatti visszaszolgáltatásra való gazdagodáson alapuló jogosultság akkor is felmerül, ha a teljesítés szerződés alapján jár. A részleges céltévesztés csak részleges elálláshoz vezet.

Egy fellebbviteli bíróság nemrégiben úgy ítélte meg^[3], hogy a céltévesztés miatti gazdagodáson alapuló visszaszolgáltatási igény akkor is lehetséges, ha a teljesítés szerződés alapján jár. Ez a vélemény nem tér el a legfelsőbb joggyakorlattól.

A Polgári Törvénykönyv 1435. szakasza értelmében a szállító visszakövetelheti a címzettől a jogosan járó dolgokat, ha a megtartás jogalapja megszűnt. A joggyakorlat ezt a szó szerinti értelmezésen túlmenően az ok megszűnése vagy a siker elmaradása miatti visszaszolgáltatási alapként fogadja el. Ez akkor alkalmazható, ha megszűnik a kereskedelmi ok vagy az általános körülmények, amelyek az ügylet célját képezték volna. Nem szükséges kifejezett megállapodás a juttatás jogi céljára vonatkozóan. Az ügylet indítékát és célját azonban kifejezetten kifejezésre kell juttatni a szállítónak, hogy a cél elmaradása esetén visszaigényelhető legyen.

A szerződés felmondása esetén a visszaszolgáltatási igények a gazdagodási jog elveit követik. A kódex 921. szakaszának második mondata egyszerűen az 1435. szakasz alkalmazása. A vételár részleges visszafizetése az elállást követően gazdagodási igényként a kódex 1435. szakaszának egy alcsoportja.

A jelen ügyben a felek 2006. április 1-jén kötöttek egy szerződést, amely legalább hároméves időtartamra szólt, de 2007-ben felmondták. Az alperes tisztában volt a szerződés céljával - konkrétan, a megállapodásban foglalt feltételeket azért hozták létre, hogy a felperes termékeit egy berendezett ingatlanban forgalmazza, amely az ott értékesített áruk reklámhelyeként szolgált. Ezért ez a cél a szerződés részét képezte.

A megállapított feltételek nem valósultak meg, és nem érték el a felperes elvárásait - nevezetesen a szerződéses kapcsolat bizonyos ideig történő fenntartását. A cél részben meghiúsult a reklámanyag idő előtti eltávolítása miatt. Ez a részleges célmeghiúsulás gazdagodáson alapuló, a részfizetés visszafizetésére irányuló igényt váltott ki.