A felülvizsgált VIAC Választottbírósági Szabályzata - Mi a Bécsi Beruházási Választottbírósági Szabályzata 2021? (I. rész)

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) kibővítette portfólióját a befektetési viták kezelésével. 2021. július 1-jei hatállyal hatályba lépett a Bécsi Beruházási Választottbírósági Szabályzat (VRI), egy újonnan bevezetett, önálló jogi keret, amely a VIAC válaszát jelenti a beruházási választottbíráskodás igényeire és a befektető-állami vitarendezési rendszer folyamatban lévő reformja során az ICSID Szabályzat módosítási eljárás^[2] és az UNCITRAL III. munkacsoport^[3] keretében felmerült aggályokra.

A VRI bevezetése mellett a VIAC egyidejűleg frissítette a kereskedelmi vitákra alkalmazandó választottbírósági és közvetítői szabályzatát (Bécsi Szabályzat)^[4] Ezeket az erőfeszítéseket e kétrészes cikksorozatban részletezzük. Ez az első rész az új VRI főbb jellemzőinek vizsgálatát szolgálja, kizárólag a beruházási választottbíráskodás szabályaira, nem pedig a beruházási közvetítésre összpontosítva. Erre építve a második rész a kereskedelmi választottbíráskodásra alkalmazandó Bécsi Szabályzat nevezetes módosításait vázolja fel.

A Bécsi Beruházási Választottbírósági Szabályzat főbb jellemzői

Joghatóság

A VRI nem határoz meg különleges joghatósági követelményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vitát a VRI szerinti választottbírósági eljárás alá lehessen vonni. A VRI 1. cikkének (1) bekezdése megerősíti, hogy az ilyen benyújtás a felek megállapodásától függ, amely szerződésben, szerződésben, jogszabályban vagy más eszközben is kifejezhető. A VRI olyan beruházási vitákra vonatkozik, amelyekben egy állam, egy állami irányítás alatt álló szervezet vagy egy kormányközi szervezet érintett.

Ez a meglehetősen egyszerű joghatósági szabály ellentétben áll a szokásos beruházási választottbírósági gyakorlattal. Az ICSID-egyezmény 25. cikkének (1) bekezdése szerint például a Központ joghatósága csak a beruházásból közvetlenül eredő, egy szerződő állam és egy másik szerződő állam állampolgára közötti jogvitákra terjed ki. Azáltal, hogy a VRI szándékosan elhagyja az objektív joghatósági követelményeket, mint például a "befektetés" meglétét, a VRI célja, hogy kevesebb időt és költséget eredményezzen a joghatósági csatározásokra fordított idő és költség^[5].

Harmadik fél általi finanszírozás

A VRI a 13a. cikkben a harmadik fél általi finanszírozás átfogó keretszabályozásáról rendelkezik, amely foglalkozik a választottbírák összeférhetetlenségével és a beruházási választottbírósági költségek biztonságával kapcsolatos nemzetközi aggályokkal.^[6] A fél köteles "a keresetlevélben vagy a keresetlevélre adott válaszában, vagy a harmadik fél általi finanszírozásról szóló megállapodás megkötésekor azonnal nyilvánosságra hozni a harmadik fél általi finanszírozás meglétét és a harmadik fél finanszírozójának kilétét."^[7] A választottbíróság elrendelheti a finanszírozási megállapodás konkrét részleteinek közzétételét, a finanszírozónak az eljárás kimenetelében való érdekeltségét, valamint azt, hogy a finanszírozó vállalta-e a hátrányos költségviselési felelősség vállalását. A harmadik fél általi finanszírozást a VRI 6. cikkének (1.11) bekezdése határozza meg, és kizárja a fél ügyvédjétől származó finanszírozást.

A keresetek, viszontkeresetek és védekezések idő előtti elutasítása

A 24a. cikk előírja, hogy a fél kérheti a választottbíróságtól a követelés, viszontkereset vagy védekezés idő előtti elutasítását azon az alapon, hogy az nyilvánvalóan

1. nyilvánvalóan kívül esik a bíróság hatáskörén,

2. elfogadhatatlan, vagy

3. jogilag megalapozatlan.

Az idő előtti elutasítás iránti kérelmet a bíróság megalakulásától vagy a keresetlevélre adott válasz benyújtásától számított 45 napon belül kell benyújtani, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont (24a. cikk (2) bekezdés).

A korai elutasítási eljárás bevezetése a komolytalan keresetek gyors elutasítására irányuló nemzetközi erőfeszítést tükrözi. Az ilyen eljárások a szokásjogból erednek (sommás ítélet és elutasítási kérelem), és hasonló rendelkezéseket fogadtak el a választottbírósági intézmények világszerte, beleértve az ICSID-et is (ICSID szabályzat, Art. 41(5)), a Szingapúri Nemzetközi Választottbírósági Központ (SIAC szabályzat 2016, 29. cikk), a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC szabályzat 2017, 39. cikk) és a Londoni Nemzetközi Választottbíróság (LCIA szabályzat 2020, Art. 22.1. cikk viii.)^[8].

Nem vitatkozó felek és nem vitatkozó szerződések beadványai

A 14a. cikk lehetőséget biztosít amicus curiae beadványok benyújtására. Ha egy vitát szerződés vagy jogszabály alapján választottbírósági eljárás alá vontak, a nem vitázó fél kérheti, hogy a vita tárgyát képező ténybeli vagy jogi kérdésben írásban nyújtson be beadványt. Az ilyen kérelemről a bíróság valamennyi fél meghallgatása és az összes körülmény mérlegelése után dönt (14a. cikk (1) bekezdés).

A nem vitatkozó szerződéses feleknek azonban joguk van amicus curiae beadványt benyújtani (14a. cikk (2) bekezdés). A bíróság a nem vitás szerződő felet is felkérheti erre. Ezt a rendelkezést a beruházási szerződések értelmezése feletti jobb állami ellenőrzés biztosításának szükségességére tekintettel fogadták el^[9].

A választottbírák állampolgársága

A bécsi szabályokkal ellentétben a VRI kifejezetten előírja, hogy a választottbíráknak a felekétől eltérő állampolgárságúnak kell lenniük, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg (17. cikk (8) bekezdés). Ez a befektető-állami választottbírósági eljárásokban bevett gyakorlat. Az ICSID választottbírósági eljárásokban például a választottbírák többségének a választottbíróságon olyan államok állampolgárainak kell lenniük, amelyek nem a jogvitában részes állam és az az állam, amelynek állampolgára a jogvitában félként vesz részt. A felek azonban itt is eltérhetnek ettől az egyedüli választottbíró vagy a választottbíróság egyes tagjainak megállapodással történő kijelölésével (ICSID-egyezmény, Art. 39. cikk; Választottbírósági Szabályzat 1. cikk (3) bekezdés).

Eljárási hatékonyság

A fentieken kívül a VRI további rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja a beruházási választottbírósági eljárások egyszerűsítése:

• A joghatósági kifogásokat legkésőbb a választottbíróság megalakulását követő első érdemi beadványban kell előterjeszteni (24. cikk (1) bekezdés).
• A választottbíróság összetétele a vitatott összeghez kapcsolódik. A 10 millió EUR-t meghaladó összeggel kapcsolatos vitákban - a felek megállapodásának hiányában - alapesetben három választottbíróból álló testület dönt. Ha a vitatott összeg ennél alacsonyabb, a vitás kérdésekben alapesetben egy választottbíró dönt, kivéve, ha a VIAC igazgatótanácsa másként nem dönt (17. cikk (2) bekezdés).
• Bár erre korábban is volt lehetőség, a VRI mostantól a távoli szóbeli meghallgatás lehetőségéről is rendelkezik. A bíróság jogosult arra, hogy a felek álláspontjának és az ügy sajátos körülményeinek kellő figyelembevételével személyesen vagy más módon (pl. videokonferencia útján) szóbeli meghallgatást tartson (30. cikk (1) bekezdés).
• A bíróság legkésőbb hat hónappal a díjban eldöntendő kérdésekre vonatkozó utolsó meghallgatást vagy az ilyen kérdésekre vonatkozó utolsó beadványt követően hozza meg a díjat (32. cikk (2) bekezdés).
• A bíróság jogosult arra, hogy az eljárás bármely szakaszában elősegítse a felek megegyezésre irányuló törekvéseit (28. cikk (3) bekezdés).

Megjegyzés

Továbbra is nyitott kérdés, hogy a VRI képes lesz-e megismételni a bécsi szabályok népszerűségét, különösen a KKE/KKE régióból származó felek körében. A VIAC minden bizonnyal szilárd alapot teremtett. A beruházási állami választottbírósági eljárások hírhedté váltak hosszú időtartamukról és túlzott költségeikről. A VRI, mint a bécsi szabályok adaptációja, gondosan kidolgozott jogi keretet biztosít, amely igyekszik figyelembe venni és megválaszolni a beruházási viták kihívásait és sajátosságait. Amint a fenti elemzésből kiderült, az eljárások racionalizálására helyezett különös hangsúly az idő- és költséghatékonyság növelését ígéri az érintett felek számára. A VRI várhatóan a kisebb és a nagyobb befektetők számára egyaránt életképessé teszi a beruházási választottbíráskodást.

A kereskedelmi jogvitákra alkalmazandó bécsi szabályok VIAC általi felülvizsgálata e sorozat második részének témája lesz.