Az osztrák bíróság megtagadta az olasz fizetési meghagyás végrehajtását

Bevezetés

Egy olasz bíróság a közelmúltban fizetési meghagyást bocsátott ki egy Ausztriában bejegyzett társasággal szemben egy olasz felperes részére, amelyben az osztrák társaságot mintegy 2,7 millió euró megfizetésére kötelezték. Az osztrák legfelsőbb bíróság szerint^[1] azonban az ex parte eljárást (azaz olyan eljárást, amelyben az alperes nem jelenik meg) követően kibocsátott olasz fizetési meghagyás a Brüsszel I. rendelet 23. cikke alapján nem végrehajtható.

A Brüsszel I. rendeletet arra az olasz bírósági határozatra kellett alkalmazni, amelynek végrehajtása az ügy tárgyát képezte.

Fizetési meghagyások

A bírósági határozat csak akkor hajtható végre a hazai bíróságon, ha az a rendelet 23. cikke értelmében "határozatnak" minősül. Ez jelen esetben több okból is kérdéses volt.

A jelen ügyben kibocsátott bírósági végzés típusát az olasz polgári perrendtartás 633. és azt követő cikkei szabályozzák. A végzés kibocsátására gyorsított eljárás keretében kerül sor, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy végrehajtható bírósági végzést kapjon a kérelmére vonatkozóan, amennyiben a kérelmet eredetileg nem kézbesítették az adósnak.

Az eljárást olyan kérelemmel indítják, amelyben a hitelező bizonyos bizonyítékok alapján fizetési meghagyás kibocsátását kéri a bíróságtól az adóssal szemben. Ez a fizetési meghagyás arra kötelezi az adóst, hogy meghatározott időn belül fizessen meg egy bizonyos összeget vagy szállítson bizonyos árukat (a szabályok 641. cikke). Ha minden formai követelmény teljesül, és a bíró a bizonyító erejűség értékelése után meg van győződve arról, hogy a követelés megalapozott, kiadja a fizetési meghagyást. A fizetési meghagyásban tájékoztatja az adóst, hogy a határidő lejárta után végrehajtásra kerül, kivéve, ha az adós kifogást nyújt be.

Maga a fizetési meghagyás általában nem végrehajtható. A végrehajtáshoz bírósági engedély szükséges, amelyet a kérelmező kérelmére a határidő lejárta után adnak meg. Ha az adós a megadott határidőig nem nyújt be kifogást, és ha nem engedélyezték az előzetes végrehajtást, a fizetési meghagyást a határidő lejárta után, a hitelező kérelmére végrehajthatóvá nyilvánítják.

Ha az adós kifogást nyújt be, az eljárás a rendes polgári eljárásra vonatkozó szabályok szerint folytatódik.

Ha a hitelező kéri, a fizetési meghagyás a kibocsátásával egyidejűleg végrehajthatóvá tehető - például ha a késedelem súlyos károkat okozhat (a szabályok 642. cikkének (2) bekezdése). A bíróság azonban az adós ellenvetésére súlyos okokból felfüggesztheti ezt a végrehajthatóságot. Az ilyen határozat nem támadható meg.

Az olasz fizetési meghagyás, amelyet az adós kifogását követően Olaszországban külön eljárásban végrehajthatónak nyilvánítanak, a Brüsszel I. rendelet 32. cikkével összhangban elismerhető.

A jelen ügyben azonban a fizetési meghagyást azonnal végrehajthatónak nyilvánították anélkül, hogy az ellenérdekű félnek meghallgatási lehetőséget biztosítottak volna.

Az Európai Bíróság precedense

Az Európai Bíróság (EB) úgy határozott^[2], hogy az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény III. címe (jelenleg a Brüsszel I. rendelet III. címe) értelmében nem ismerhetők el és nem hajthatók végre az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény III. címe (jelenleg a Brüsszel I. rendelet III. címe) alapján az előzetes bírósági végzések vagy a követelés biztosítására szolgáló olyan végzések, amelyeket az alperes idézése nélkül bocsátottak ki, és amelyek végrehajtását előzetes kézbesítés nélkül kérik (azaz az ex parte határozatok).

Az Európai Bíróság ezt a korlátozást azzal magyarázta, hogy az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény célja annak biztosítása, hogy a bírósági határozathoz vezető eljárások az egyezmény céljai által előírt tisztességes eljárásnak megfelelően történjenek. A rendes eljárásokban az alpereseknek nyújtott garanciák fényében az egyezmény III. címe meglehetősen nagyvonalú az elismerés és végrehajtás tekintetében. Ezért az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény (jelenleg a Brüsszel I. rendelet 32. cikke) olyan bírósági határozatokra vonatkozik, amelyek tárgyaláson alapulnak vagy alapulhatnak.

Nem ismerhetők el azok a bírósági határozatok, amelyeket az ítélkező államban anélkül hoztak, hogy az ellenérdekű félnek lehetőséget biztosítottak volna a meghallgatásra. A legtöbb jogtudós ezért egyetért abban, hogy az azonnal végrehajthatónak nyilvánított bírósági határozat nem ismerhető el a Brüsszel I. rendelet 32. cikke alapján.

Kommentár

Általában az egyik uniós tagállam bíróságai által hozott határozatok bármely más tagállamban végrehajthatók. Ebben az esetben azonban az olasz fizetési meghagyást anélkül bocsátották ki, hogy az osztrák társaságnak lehetőséget adtak volna a válaszadásra, valamint Olaszországban azonnal végrehajthatóvá nyilvánították. Ebben az esetben a határozat Ausztriában nem volt végrehajtható, mivel az osztrák alperesnek nem biztosították a megfelelő eljárást, és nem volt lehetősége arra, hogy a követeléssel szemben kifogást emeljen.

A témával kapcsolatos további információkért kérjük, forduljon Klaus Oblinhoz az Oblin Melichar irodában telefonon (+43 1 505 37 05), faxon (+43 1 505 37 05 10) vagy e-mailben(klaus.oblinoblin.at). Az Oblin Melichar honlapja a www.oblin.at címen érhető el .