APAG webinárium a 2020-as IBA-szabályokról: A legfontosabb tudnivalók (2. rész)

Az új, felülvizsgált 2020-as Nemzetközi Ügyvédi Kamara Nemzetközi Választottbírósági Bizonyításfelvételi Szabályzatának (2020 IBA Szabályzat) megjelenésével, 2020. január 21-én, az Ázsiai Csendes-óceáni Választottbírósági Csoport (APAG), az IBA Választottbírósági Bizottság és az IBA Ázsiai Csendes-óceáni Regionális Fórum támogatásával, lezárta a kétrészes webinárium sorozatot "A gyakorlati útmutató az IBA Nemzetközi Választottbírósági Bizonyításfelvételi Szabályzatának 2020-as felülvizsgálatához" címmel. A nemzetközi választottbíráskodás vezető szakértőit kérték fel, hogy elemezzék és vitassák meg az IBA 2020-as szabályainak több felülvizsgálatát, valamint tegyenek előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy ezek hogyan fogják alakítani a választottbírósági gyakorlatot a jövőben. A webinárium-sorozat első részét korábbi hírlevelünkben tárgyaltuk. Az alábbiakban a második részről számolunk be, amely a felek közötti dokumentumgyártás fordítási követelményeire, a késedelmes dokumentumgyártási kérelmekre mint elutasítási okokra, valamint a választottbíráskodásban a kiváltságokkal és a titoktartással kapcsolatos kérdésekre összpontosít.

A benyújtott dokumentumok fordítási követelményei

Lehetséges kihívások

Az előadók a webináriumot az IBA 2020. évi szabályzatának újonnan bevezetett 3.12. cikkének d) pontjával kezdték, amely kimondja, hogy "a dokumentumok előállítására irányuló kérelemre válaszul benyújtandó dokumentumokat nem kell lefordítani, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg, vagy a Törvényszék másként határoz".

Ez a módosítás a fordítás terhét a dokumentumra hivatkozó és azt a jegyzőkönyvbe benyújtó félre hárítja, és a következő kihívásokat vetheti fel:

• Új utat nyit a taktikai játszmák előtt, mivel az egyik fél "eláraszthatja" a másik felet idegen nyelvű, irreleváns vagy jelentéktelen dokumentumok nagy mennyiségével;
• növeli a dokumentumot kérő fél idő- és költségterheit, különösen akkor, ha a felek tárgyalási pozíciói lényegesen egyenlőtlenek;
• kontextusfüggő fordítási kihívásokat okoz.

A választottbírósági eljárás nyelvének hatása

Az előadók azt is megvitatták, hogy a felek megállapodása a választottbírósági eljárás nyelvéről hatással lesz-e a 3.12. cikk d) pontjára, mivel a rendelkezés nyelvezete lehetővé teszi a felek számára, hogy eltérjenek a "fordítás tilalma" szabálytól. A felszólalók megjegyezték, hogy a választottbírósági eljárás nyelvére vonatkozó félmegállapodás csak a választottbírósági eljárás során keletkező dokumentumok tekintetében alkalmazandó, és ezért nem lehet visszahatni az eredetileg más nyelven keletkezett dokumentumokra. Más szóval a felek nyelvválasztása korlátozott hatályú, és nem alkalmazható a felek közötti, a 3.12. cikk d) pontja szerinti dokumentumgyártásra. Még ilyen esetben is, az előadók említették, hogy a választottbírósági nyelvnek való megfelelés akkor érhető el, ha a választottbíróság megköveteli az idegen nyelvű dokumentumot előállító féltől, hogy az ilyen dokumentumok indexét a felek által választott választott nyelven nyújtsa be.

A késedelmes dokumentum-előállítási kérelem mint elutasítási ok

A 2020. évi IBA szabályzat 3.2. cikke rendelkezik a felek azon jogáról, hogy kérjék az iratok nyilvánosságra hozatalát, de nem határozza meg, hogy mikor kell ezt a kérelmet benyújtani, illetve hogy az iratok késedelmes bemutatása iránti kérelem az elutasítás alapos okát képezi-e. Figyelembe véve, hogy az iratbetekintés iránti kérelem elutasításának kérdése nagyon is tényspecifikus, a felszólalók a következő lehetséges tényezőket határozták meg, amelyeket a bíróságoknak figyelembe kell venniük:

• Van-e jogos ok a késedelmes kérelemre;
• A kérelem súlyosan befolyásolja-e az eljárás menetrendjét;
• a kért dokumentum jelentősége az eljárás kimenetele szempontjából;
• a felek magatartása a kérelem benyújtásáig;
• a kérelem elutasítása sérti-e az eljárási tisztesség elvét.

A választottbírósági eljárásban a titoktartással és a titoktartással kapcsolatos kérdések

A titoktartásra alkalmazandó jog

cikk (2) bekezdés. (b) pontja a 2020. évi IBA szabályzatban a kiváltságot az alkalmazandó szabályok alapján valamely dokumentum bizonyításból vagy előállításból való kizárásának egyik eszközeként határozza meg. A kiváltságra alkalmazandó szabályok meghatározása azonban vitatott kérdés a nemzetközi választottbíráskodásban, mivel a közös és a polgári jog között megosztott, hogy a kiváltság kérdése eljárási vagy anyagi jogi kérdés. A felülvizsgált 2020-as IBA-szabályok nem adtak iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a választottbíróság hogyan határozhatja meg, hogy mely nemzeti jogi titoktartási szabályok alkalmazandók, hanem ezt a kérdést a választottbíróság mérlegelési jogkörében hagyta. A webinárium előadói azt javasolták, hogy a választottbíróságok inkább annak az országnak a jogát válasszák alkalmazandónak, ahol a dokumentumot előállították, mint a lex arbitri vagy a szerződés jogát. Ezt a javaslatot arra az érvre alapozták, hogy a választottbírósági székhely és az anyagi jog megválasztása során a felek esetleg nem akarták, hogy ezek a szabályok a választottbírósági eljárás előtt benyújtott dokumentumokra is alkalmazandók legyenek. Más szóval a nemzeti jogi titoktartási szabályok alkalmazása pusztán a székhely vagy a szerződésre irányadó jog alapján ellentétes lehet a felek elvárásaival.

Az előadók a választottbírósági privilégiumokra vonatkozó, nemrégiben kidolgozott transznacionális eszközzel, a Csendes-óceáni Ügyvédi Kamara nemzetközi választottbírósági privilégiumokról és ügyvédi titoktartásról szóló iránymutatásával (IPBA-iránymutatás) is foglalkoztak. Az IPBA iránymutatások, amelyeket mind a common law, mind a polgári jogászok dolgoztak ki, a kiváltságokra és az ügyvédi titoktartásra vonatkozó, kifejezetten a nemzetközi választottbírósági eljárásokra szabott egyetemes szabványt kínálnak.

Üzleti és technikai titoktartás: A bíróság általi kezelés

Az előadók kifejtették véleményüket a bíróságok szokásos megközelítéséről az iratok üzleti vagy technikai titoktartásra hivatkozva történő kizárására vonatkozóan a 9. cikk (2) bekezdése alapján. (A 2020. évi IBA szabályzat 9.5. cikke szerint a választottbíróságok bizonyos intézkedéseket hozhatnak a bizalmas információk védelme érdekében. Az előadók a Jaguar Energy Guatemala v. China Machine New Energy Corp. alapján a következő megközelítésekkel kapcsolatban tettek megjegyzéseket a törvényszékek számára:^[1].

• Rendelje el a kereskedelmi vagy műszaki szempontból érzékeny kommunikáció szerkesztését a dokumentumban. Az előadók megjegyezték, hogy a törlés elrendelése ésszerűtlen lehet, ha az állítólagosan kereskedelmi vagy műszaki szempontból érzékeny dokumentumok az ügy teljes lényege szempontjából lényegesek;
• "Csak ügyvédi szemmel" elrendelés, amely az információt csak külső ügyvédeknek, külső szakértőknek mutatja be, de a feleknek, alkalmazottaknak és belső személyzetnek nem.