A külföldi felek kezelése az osztrák polgári eljárásban: biztosíték nyújtása az eljárási költségek fedezésére

Az osztrák polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, a továbbiakban: ZPO) szabályozza a polgári eljárások költségeit Ausztriában. Általános szabályként a jogvitában részt vevő felek viselik az eljárásban való részvételükkel kapcsolatban felmerült költségeiket, és alapvetően a pernyertes félnek ítélik meg a költségeket.

A pernyertes félnek, aki külföldi féllel szemben (azaz olyan féllel szemben, aki nem rendelkezik osztrák állampolgársággal, vagy akinek szokásos tartózkodási helye Ausztrián kívül van) kívánja végrehajtani a költségekről szóló határozatot, nehézségekbe ütközhet, ha a külföldi fél nem rendelkezik Ausztriában olyan vagyonnal, amellyel szemben a költségekről szóló határozatot végre lehetne hajtani.^[1]A pernyertes félnek így az osztrák bíróság határozatának végrehajtását külföldön kellene kérnie, ami további nehézségeket okozhat.

Annak biztosítása érdekében, hogy a perköltségeket a pernyertes fél követelhesse, a ZPO 57. § (1) bekezdése előírja, hogy ha egy külföldi peres fél a ZPO rendelkezéseiből eredő vagy azokkal összefüggésben felmerülő követeléssel felperesként jelenik meg egy osztrák bíróság előtt, akkor a külföldi felperes - az alperes kérésére - köteles az alperesnek biztosítékot nyújtani az eljárási költségek fedezetére. E rendelkezés célja, hogy biztosítsa a költségekre vonatkozó esetleges követelések érvényesíthetőségét.

E tekintetben a ZPO 60. § (2) bekezdése a nyújtandó biztosíték összegét az alperesnek az eljárás során ésszerűen felmerülő költségei alapján határozza meg; az alperesnek kell igazolnia költségeit. Ilyen költségek lehetnek az ügyvédi és bírósági díjak, a szakértői díjak, valamint az eljárás során felmerülő minden egyéb költség. Fontos azonban megjegyezni, hogy az esetleges viszontkeresetből eredő költségeket nem veszik figyelembe a költségbiztosíték összegének meghatározásakor.

Megjegyzés:

Elméletileg a fenti rendelkezések arra szolgálnak, hogy bizonyos fokú stabilitást és elszámoltathatóságot biztosítsanak az ausztriai bírósági eljárások költségei tekintetében. A gyakorlatban, és a jogvita jellegétől függően, a nyújtandó biztosíték a külföldi felperes számára súlyos terhet jelenthet, amelyet le kell küzdenie, és így ténylegesen akadályt jelenthet az ausztriai igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez, ami hátrányos helyzetbe hozhatja a külföldi felperest az osztrák bíróságok előtt.

Ennek az eshetőségnek a kiküszöbölése érdekében a ZPO 57. § (2) bekezdése bizonyos kivételeket ír elő, amelyek mentesítik a külföldi felperest a költségbiztosíték nyújtásának kötelezettsége alól. Röviden, a külföldi felperes nem köteles költségbiztosítékot nyújtani, ha: (i. a felperes szokásos tartózkodási helye Ausztriában van (a ZPO 57. § (2) bekezdésének 1. pontja); ii. az osztrák bíróságnak a költségekről szóló határozata a külföldi felperes lakóhelye szerinti államban végrehajtható (a ZPO 57. § (2) bekezdésének 1a. pontja); iii. a külföldi felperes elegendő ingatlanvagyonnal rendelkezik Ausztriában (a ZPO 57. § (2) bekezdésének 2. pontja); és iv. a követelés tárgya házassági jellegű (a ZPO 57. § (2) bekezdésének 3. pontja).

Az 57. § (2) bekezdésének 1a. pontjában foglalt kivétel az eljárási költségek biztosítékának előírása alól biztosítja, hogy a külföldi felperesek - a hatályos jogszabályok és bírósági eljárások alapján - az osztrák bírósági rendszerben az eljárási költségek tekintetében osztrák társaikkal azonos helyzetbe kerülnek.

E tekintetben a külföldi felperesnek a ZPO 57. cikke (2) bekezdésének 1a. pontja alapján benyújtott kérelmével foglalkozó osztrák bíróságnak a külföldi felperes szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga szerint kell értékelnie a költséghatározat végrehajthatóságát.

Az osztrák Legfelsőbb Bíróság 2001-es határozatában (OGH Rkv 1/01) - egy korábbi, 1997-es határozatra (1 Ob 63/97i) támaszkodva - meghatározta azokat az általános szempontokat, amelyeket a ZPO 57. § (2) bekezdés 1a. pontja alkalmazhatóságának megállapításakor értékelni kell. A Bíróság megállapította, hogy a nemzeti végrehajtási jog és a nemzetközi szerződések megfelelő rendelkezései, beleértve annak az államnak a végrehajtási magatartását (Verhalten des anderen Staats), amelyben a külföldi felperes szokásos tartózkodási helye van, meghatározóak a ZPO 57. § (2) bekezdés 1a. pontja alkalmazhatóságának mérlegelése során2. Összefoglalva, a külföldi felperesnek, aki az 57. § (2) bekezdés 1a) pontja szerinti mentességet kéri, tudnia kell bizonyítani, hogy egy osztrák bíróság határozata a szokásos tartózkodási helyén végrehajtható lenne.

Következtetés

Az osztrák polgári perrendtartás keretet biztosít az eljárási költségek osztrák bírósági rendszeren belüli kezelésére. Általános szabályként a pernyertes félnek ítélik meg az eljárás költségeit. A külföldi felperes keresetére válaszul az alperes kérheti, hogy a külföldi felperes helyezzen letétbe biztosítékot az eljárási költségek fedezetére, amely az alperes eljárási költségeit tükrözné. E szabály alól a ZPO 57. § (2) bekezdésének 1a. pontja széleskörű kivételt képez a külföldi felperes szokásos tartózkodási helyén végrehajtható költséghatározatok tekintetében. E tekintetben a külföldi felperesnek kell kérelmeznie a kivételt, bizonyítva, hogy az osztrák bíróságok határozata a szokásos tartózkodási helyén végrehajtható. Ez a rendelkezés többek között bizonyos fokú méltányosságot és egyenlőséget biztosít a külföldi felekkel való bánásmódban az osztrák bírósági rendszerben.