Bevezetés
Az elmúlt években a blokklánc-technológia volt és még mindig az egyik legkeresettebb téma. A kriptopénz-kereskedelem, a bitcoin-bányászat és a non-fungible-token (NFT) olyan ismerős kifejezések, amelyek csábítóan hatnak az állítólagos hatalmas profitot ígérő befektetésekre. A pénzügyi érdekek mellett azonban vannak új és feltörekvő ötletek a mögöttes blokklánc-technológia jobb és hatékonyabb jogi rendszerekhez való felhasználására.
Hogyan működik a blokklánc?
Mielőtt megvizsgálnánk a blokklánc által kínált lehetőségeket, először is meg kell vizsgálnunk a mögötte álló alapvető technológiát.
A blokklánc elsősorban az, amit mond, egy "blokkokból" álló lánc. Minden blokknak saját "ujjlenyomata" van. Ez egy időbélyegzőből, egy indexből, tranzakciós dátumokból és az előző blokk "hash"-jéből áll. A hash egy digitális és kriptográfiai kódolt érték, amelyet minden blokkhoz beállítanak. Az előző blokk hash-értékének felhasználásával két blokkot összekapcsolnak.
Ha megpróbáljuk manipulálni egy blokk információit, akkor annak hash-ja is megváltozik. De az előző, változatlan hash már a következő blokk részévé vált. Ennek eredményeként az új és a régi hash összeütközik. Ezáltal a blokklánc megszakad, és a manipuláció nyilvánvalóvá válik. Ezért minden egyes következő hash-t újra kell számítani, amikor megpróbáljuk megváltoztatni az adatokat. Ez olyan bonyolult számítási eljárást jelent, amely messze meghaladja a mai és a közeljövő számítógépes teljesítményét.
Emellett a blokklánc adatbázisát decentralizált módon tárolják, ami azt jelenti, hogy minden felhasználó kezeli, nem pedig egyetlen harmadik fél által ellenőrzött egység. Az úgynevezett Peer-2-Peer-hálózatban minden felhasználó közvetlenül kapcsolódik egy másik felhasználóhoz. Minden számítógép egy "csomópontot" képvisel a hálózatban, és minden csomópont megőrzi a teljes blokklánc egy példányát. Ezáltal együtt ellenőrzik és ellenőrzik, hogy a blokklánc sértetlen-e.
Összefoglalva, a blokkláncban lévő információ manipulálásához újra kell számítani az összes következő hash-t, és meg kell változtatni az összes csomópontban tárolt összes másolatot. Egy harmadik féltől származó adatbázissal ellentétben a blokklánc biztonságát az egyes csomópontok és blokkok kölcsönös kapcsolata és ellenőrzése biztosítja. Ezért az információk manipulálása szinte lehetetlen.
Mi lehetséges, ha a blokkláncot beépítik a jogi rendszerekbe?
Az e technológia által garantált biztonság révén új lehetőségek tárulnak fel jogrendszerünk egyes aspektusai számára.
Digitális identitás
A blokklánc felhasználásának érdekes ötlete a "digitális identitás". Az ötlettel foglalkozó, "Proof of Humanity" nevű projektet úgy lehet leírni, mint egy online telefonkönyvet, ahol az emberek regisztrálhatnak, és hozzáadhatják állampolgárságukat, diplomájukat vagy képességeiket. Minden egyes tag hitelességét egy videós megerősítés és egy személy biztosítja, aki kezeskedik értük. Ez a "bizonyíték" aztán bekerül a blokklánc decentralizált nyilvántartásába. A profilokat más tagok is vitathatják, ha úgy gondolják, hogy egy profil hamis lehet. Ezáltal a hamis profilokat ki lehet küszöbölni, és a félretájékoztatási forrásokat is meg lehet támadni.
A projektben az az érdekes, hogy a szavazási rendszerekben is alkalmazható. Így csak ellenőrzött személyek szavazhatnának egyszer, és a hibák száma minimálisra csökkenne. A tényleges alkalmazás az általános választásokon talán még messze van, de a vállalatok keményen dolgoznak azon, hogy megfelelő környezetet teremtsenek, amelyben a felsorolt jellemzők megvalósulnak, és a szavazatok titokban maradnak.[i]
Az általános választásokon való alkalmazás mellett az elvet a virtuális részvényesi gyűléseken is lehetne alkalmazni annak biztosítására, hogy a szavazók jogosultak legyenek erre. Ez megszüntethetné a meghatalmazott közvetítők szükségességét, és növelné az átláthatóságot és a hatékonyságot.[ii]
Digitális regiszterek
Elképzelhető lenne egy digitális nyilvántartás használata, amely helyettesíthetné az adminisztratív irodákat. Lehet, hogy véget ér az analóg földhivatali nyilvántartás (Ausztriában: Grundbuch), ahogyan mi ismerjük őket. Az adminisztrációt és az ellenőrzést a blokklánc végezné. A hamisítás ismét szinte lehetetlen lenne, és szükségtelenné válna a regisztrációt végző harmadik személy szükségessége.
Tokenizálás
Az olyan tételek, mint a vállalati részek (equity token), ingatlanok vagy részvények (security token) tokenizálása egyszerűsítheti a kísérő folyamatokat. A tokenizálás az érzékeny adatok (például egy ingatlan tulajdonjoga) nem érzékeny adatokra, tokenre való cseréjét jelenti.[iii] Ez általánosságban megkönnyíti az átutalásokat, és különösen ígéretes az örökléssel kapcsolatban. Míg általában az örökség egy részét hagyományos módon kell felosztani, a tulajdonjogot értékpapír-jegyekre lehet felosztani, amelyeket aztán szét lehet osztani az örökösök között. A tokenek digitális formában tanúsítványként működnének. Még az adóhivatalok is tokenek formájában kaphatnák meg a részüket az ingatlanátruházási adók beszedésekor. A végső döntés, hogy a tokeneket likvidálják-e vagy vagyontárgyként megtartják, a tulajdonosé lenne.
A tokenek továbbá ugyanazt a feladatot tölthetnék be, mint az értékpapírok és más pénzügyi eszközök.
Intelligens szerződések
Egy másik figyelemre méltó lehetőség az "intelligens szerződések". Az intelligens szerződések olyan kódok, amelyeket a blokkláncban állítanak be, és automatikusan végrehajtják egy megállapodás egészét vagy részeit. Ezek beépülhetnek a hagyományos szöveges szerződésekbe, vagy lehetnek maga a szerződés.
Amikor a felek teljesítik a kötelezettségüket, és hozzáadják a szükséges paramétert az intelligens szerződéshez, a kód ezután egy másik műveletet hajt végre. Ilyen kiváltott akciók lehetnek például pénz- vagy tokenátutalások. A kódot úgy is módosítani lehetne, hogy késedelmes vagy elégtelen teljesítés esetén díjat számítson fel.[iv]
Az intelligens szerződések a blokklánc-hálózaton keresztül programozható komponensek révén automatikusan képesek lesznek a feltételek alkalmazására is.
Hol tartunk most?
Bár ez csak néhány példa, amelyek megváltoztathatják szakmai mindennapjainkat, ezek egyben a különböző jogszabályok egységesítése felé tett lépések is lehetnek. Míg az olyan ötletek, mint az "okos szerződések" már használatban vannak, sőt, még blokkláncvezérelt szavazási rendszereket is bevetettek már (például Colorado államban), más ötletek még távolinak tűnnek. Sok osztrák jogász egyetérthet abban, hogy a "Grundbuch" eltörlése nem hangzik jól, tekintve, hogy a jogi tanulmányaik első napja óta jelen van. Ráadásul még mindig vannak tisztázatlan kérdések a blokklánc magánéletével és a hozzáférési pontok (pénztárcák vagy hasonlók) biztonságával kapcsolatban. De végül is a technológia egyre gyorsabban fog fejlődni, így a jogalkotó döntése lesz, hogy mikor és milyen vonatkozásban kerül be hivatalosan a blokklánc technológia a jogrendszerünkbe.
[i] Lásd: "Hogyan oldhatja meg a blokklánc a digitális identitás problémáját?" IDŐ, Elérhető a következő címen: https://time.com/6142810/proof-of-humanity/.
[ii] Lásd: "A részvényesek nem oszthatják meg szavazati jogukat: Blockchain technológiával a meghatalmazotti szavazás megszüntetése" Fordham Journal of Corporate & Financial Law, Elérhető a következő címen: https://news.law.fordham.edu/jcfl/2020/11/16/shareholders-should-not-share-their-voting-rights-elimination-of-proxy-voting-through-blockchain-technology/.
[iii] Lásd: "Fintech, elosztott vezetői technológia és a token-gazdaság". Európai Bizottság, Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/growth/access-finance-smes/policy-areas/fintech-distributed-ledger-technology-and-token-economy_en.
[iv] Lásd: "Bevezetés az intelligens szerződésekbe, valamint azok lehetőségei és velejáró korlátai". Harvard Law School Forum on Corporate Governance, Elérhető a következő címen: https://corpgov.law.harvard.edu/2018/05/26/an-introduction-to-smart-contracts-and-their-potential-and-inherent-limitations/.
Az elmúlt években a blokklánc-technológia volt és még mindig az egyik legkeresettebb téma. A kriptopénz-kereskedelem, a bitcoin-bányászat és a non-fungible-token (NFT) ismerős kifejezések, amelyek csábítóan hatnak az állítólagos hatalmas nyereséget ígérő befektetésekre. Az említett pénzügyi érdekek mellett azonban vannak új és feltörekvő ötletek a mögöttes blokklánc-technológia jobb és hatékonyabb jogrendszerek érdekében történő felhasználására.
Mielőtt megvizsgálnánk a blokklánc által kínált lehetőségeket, először is meg kell vizsgálnunk a mögötte álló alapvető technológiát.
A blokklánc elsősorban az, amit mond, egy "blokkokból" álló lánc. Minden blokknak saját "ujjlenyomata" van. Ez egy időbélyegzőből, egy indexből, tranzakciós dátumokból és az előző blokk "hash"-jéből áll. A hash egy digitális és kriptográfiai kódolt érték, amelyet minden blokkhoz beállítanak. Az előző blokk hash-értékének felhasználásával két blokkot összekapcsolnak.
Ha megpróbáljuk manipulálni egy blokk információit, akkor annak hash-ja is megváltozik. De az előző, változatlan hash már a következő blokk részévé vált. Ennek eredményeként az új és a régi hash összeütközik. Ezáltal a blokklánc megszakad, és a manipuláció nyilvánvalóvá válik. Ezért minden egyes következő hash-t újra kell számítani, amikor megpróbáljuk megváltoztatni az adatokat. Ez olyan bonyolult számítási eljárást jelent, amely messze meghaladja a mai és a közeljövő számítógépes teljesítményét.
Emellett a blokklánc adatbázisát decentralizált módon tárolják, ami azt jelenti, hogy minden felhasználó kezeli, nem pedig egyetlen harmadik fél által ellenőrzött egység. Az úgynevezett Peer-2-Peer-hálózatban minden felhasználó közvetlenül kapcsolódik egy másik felhasználóhoz. Minden számítógép egy "csomópontot" képvisel a hálózatban, és minden csomópont megőrzi a teljes blokklánc egy példányát. Ezáltal együtt ellenőrzik és ellenőrzik, hogy a blokklánc sértetlen-e.
Összefoglalva, a blokkláncban lévő információ manipulálásához újra kell számítani az összes következő hash-t, és meg kell változtatni az összes csomópontban tárolt összes másolatot. Egy harmadik féltől származó adatbázissal ellentétben a blokklánc biztonságát minden csomópont és blokk kölcsönös kapcsolata és ellenőrzése révén kapja. Ezért az információk manipulálása szinte lehetetlen.
Az e technológia által garantált biztonság révén új lehetőségek tárulnak fel jogrendszerünk egyes aspektusai számára.
Digitális identitás
A blokklánc felhasználásának érdekes ötlete a "digitális identitás". Az ötlettel foglalkozó, "Proof of Humanity" nevű projektet úgy lehet leírni, mint egy online telefonkönyvet, ahol az emberek regisztrálhatnak, és hozzáadhatják állampolgárságukat, diplomájukat vagy képességeiket. Minden egyes tag hitelességét egy videós megerősítés és egy személy biztosítja, aki kezeskedik értük. Ez a "bizonyíték" aztán bekerül a blokklánc decentralizált nyilvántartásába. A profilokat más tagok is vitathatják, ha úgy gondolják, hogy egy profil hamis lehet. Ezáltal a hamis profilokat ki lehet küszöbölni, és a félretájékoztatási forrásokat is meg lehet támadni.
A projektben az az érdekes, hogy a szavazási rendszerekben is alkalmazható. Így csak ellenőrzött személyek szavazhatnának egyszer, és a hibák száma minimálisra csökkenne. A tényleges alkalmazás az általános választásokon talán még messze van, de a vállalatok keményen dolgoznak azon, hogy megfelelő környezetet teremtsenek, amelyben a felsorolt jellemzők megvalósulnak, és a szavazatok titokban maradnak.[i]
Az általános választásokon való alkalmazás mellett az elvet a virtuális részvényesi gyűléseken is lehetne alkalmazni annak biztosítására, hogy a szavazók jogosultak legyenek erre. Ez megszüntethetné a meghatalmazott közvetítők szükségességét, és növelné az átláthatóságot és a hatékonyságot.[ii]
Digitális regiszterek
Elképzelhető lenne egy digitális nyilvántartás használata, amely helyettesíthetné az adminisztratív irodákat. Lehet, hogy véget ér az analóg földhivatali nyilvántartás (Ausztriában: Grundbuch), ahogyan mi ismerjük őket. Az adminisztrációt és az ellenőrzést a blokklánc végezné. A hamisítás ismét szinte lehetetlen lenne, és szükségtelenné válna a regisztrációt végző harmadik személy szükségessége.
Tokenizálás
Az olyan tételek, mint a vállalati részek (equity token), ingatlanok vagy részvények (security token) tokenizálása egyszerűsítheti a kísérő folyamatokat. A tokenizálás az érzékeny adatok (például egy ingatlan tulajdonjoga) nem érzékeny adatokra, tokenre való cseréjét jelenti.[iii] Ez általánosságban megkönnyíti az átutalásokat, és különösen ígéretes az örökléssel kapcsolatban. Míg általában az örökség egy részét hagyományos módon kell felosztani, a tulajdonjogot értékpapír-jegyekre lehet felosztani, amelyeket aztán szét lehet osztani az örökösök között. A tokenek digitális formában tanúsítványként működnének. Még az adóhivatalok is tokenek formájában kaphatnák meg a részüket az ingatlanátruházási adók beszedésekor. A végső döntés, hogy a tokeneket likvidálják-e vagy vagyontárgyként megtartják, a tulajdonosé lenne.
A tokenek továbbá ugyanazt a feladatot tölthetnék be, mint az értékpapírok és más pénzügyi eszközök.
Intelligens szerződések
Egy másik figyelemre méltó lehetőség az "intelligens szerződések". Az intelligens szerződések olyan kódok, amelyeket a blokkláncban állítanak be, és automatikusan végrehajtják egy megállapodás egészét vagy részeit. Ezek beépülhetnek a hagyományos szöveges szerződésekbe, vagy lehetnek maga a szerződés.
Amikor a felek teljesítik a kötelezettségüket, és hozzáadják a szükséges paramétert az intelligens szerződéshez, a kód ezután egy másik műveletet hajt végre. Ilyen kiváltott akciók lehetnek például pénz- vagy tokenátutalások. A kódot úgy is módosítani lehetne, hogy késedelmes vagy elégtelen teljesítés esetén díjat számítson fel.[iv]
Az intelligens szerződések a blokklánc-hálózaton keresztül programozható komponensek révén automatikusan képesek lesznek a feltételek alkalmazására is.
[i] Lásd: "Hogyan oldhatja meg a blokklánc a digitális identitás problémáját?" IDŐ, Elérhető a következő címen: https://time.com/6142810/proof-of-humanity/.
[ii] Lásd: "A részvényesek nem oszthatják meg szavazati jogukat: Blockchain technológiával a meghatalmazotti szavazás megszüntetése" Fordham Journal of Corporate & Financial Law, Elérhető a következő címen: https://news.law.fordham.edu/jcfl/2020/11/16/shareholders-should-not-share-their-voting-rights-elimination-of-proxy-voting-through-blockchain-technology/.
[iii] Lásd: "Fintech, elosztott vezetői technológia és a token-gazdaság". Európai Bizottság, Elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/growth/access-finance-smes/policy-areas/fintech-distributed-ledger-technology-and-token-economy_en.
[iv] Lásd: "Bevezetés az intelligens szerződésekbe, valamint azok lehetőségei és velejáró korlátai". Harvard Law School Forum on Corporate Governance, Elérhető a következő címen: https://corpgov.law.harvard.edu/2018/05/26/an-introduction-to-smart-contracts-and-their-potential-and-inherent-limitations/.
Bár ez csak néhány példa, amelyek megváltoztathatják szakmai mindennapjainkat, ezek egyben a különböző jogszabályok egységesítése felé tett lépések is lehetnek. Míg az olyan ötletek, mint az "okos szerződések" már használatban vannak, sőt, még blokkláncvezérelt szavazási rendszereket is bevetettek már (például Colorado államban), más ötletek még távolinak tűnnek. Sok osztrák jogász egyetérthet abban, hogy a "Grundbuch" eltörlése nem hangzik jól, tekintve, hogy a jogi tanulmányaik első napja óta jelen van. Ráadásul még mindig vannak tisztázatlan kérdések a blokklánc magánéletével és a hozzáférési pontok (pénztárcák vagy hasonlók) biztonságával kapcsolatban. De végül is a technológia egyre gyorsabban fog fejlődni, így a jogalkotó döntése lesz, hogy mikor és milyen vonatkozásban kerül be hivatalosan a blokklánc technológia a jogrendszerünkbe.