logoIlo

Végrehajtható-e az ítélet bírósági kézbesítés nélkül is?

Szerző: Klaus Oblin

2013. június 19-én a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött(1) hogy a Brüsszel I. rendelet 34. cikkének (2) bekezdése, amely megakadályozza a határozat elismerését, ha az alperesnek nem biztosítottak elegendő lehetőséget arra, hogy a keresettel szemben védekezzen, csak akkor alkalmazható, ha az eljárást megindító iratot úgy kézbesítették az alperesnek, hogy az védekezhetett volna a perrel szemben.

A származási állam jogszabályainak megfelelő kézbesítés már nem releváns (bár korábban az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény 27. cikkének (2) bekezdése szabályozta). Az egyetlen releváns kérdés az, hogy az alperesnek a perrel szembeni védekezéshez való jogát valóban tiszteletben tartották-e.

A szóban forgó ügyben a bíróság megállapította, hogy a bírósági végzés végrehajtásához vezető pert német nyelvű fordítással és egy olyan értesítéssel kézbesítették az alperesnek, amely részletesen ismertette, hogy milyen következményekkel jár, ha az alperes nem válaszol. Ezért az alperes jogai az eredeti eljárásban nem voltak korlátozva. Ezen nem változtat az a tény, hogy magát a bírósági végzést nem kézbesítették az alperesnek, mivel az alperes nem jelölt ki olyan személyt, aki jogosult lett volna a bírósági végzés kézbesítésére.

A származási állam jogszabályainak megfelelő kézbesítés nem releváns. Az egyetlen lényeges kérdés az, hogy tiszteletben tartják-e az alperesnek a perrel szembeni védekezéshez való jogát.

Végjegyzetek

(1) 3 Ob 84/13v.