Mivel a nem bankok általában nem adnak hitelt, a részvényeseknek csak kivételes esetekben lehet kölcsönt nyújtani, ha a folyósítás összeegyeztethető az ésszerű ügyvezető gondosságával.

Áttekintés

Amikor egy korlátolt felelősségű társaság (Ausztriában GmbH néven ismert) kölcsönt nyújt egy részvényesnek, a feleknek figyelembe kell venniük (akárcsak a tőkejuttatás esetében), hogy a részvényes helyzete javul-e a társaság többi szerződéses partneréhez képest. A GmbH-nak azt is mérlegelnie kell, hogy a részvényes részesül-e kedvezményes elbánásban, és hogy ez hátrányos-e a társaság számára. Ez a kölcsönök esetében rendszeresen így lesz, mivel a nem bankok általában pénzkölcsönöket nyújtanak. Ezért a részvényeseknek nyújtott kölcsönök csak kivételes esetekben adhatók ki, ha a folyósítás összeegyeztethető az ésszerű ügyvezető gondosságával. Ebben a határozatban azt is figyelembe kell venni, hogy a részvényesnek kölcsönt nyújtó társaságnak nincs ugyanolyan lehetősége a kockázatainak megosztására, mint egy banknak, hanem egy ún. egyösszegű kockázat terheli.

Joggyakorlat

A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben hozott ítéletet egy olyan ügyben, amelyben a kölcsönt biztosíték nélkül nyújtották, és amely nyilvánvalóan a céltársaság részvényeinek megszerzésének finanszírozására szolgált. Tekintettel arra, hogy ez jelentős pénzeszközöket vont ki a társaságból, és a hitelezőket működési indok nélkül veszélyeztette, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy ez nem egyeztethető össze az ésszerű ügyvezetőtől elvárható gondossággal.

A bíróság úgy vélte, hogy az az érvelés, miszerint szokásos kamatlábban állapodtak meg, figyelmen kívül hagyta, hogy más kölcsönök összehasonlításakor nem csak a megállapodás konkrét feltételeit kell figyelembe venni, hanem azt a kérdést is, hogy egy ilyen üzletet meg lehetett volna-e kötni egy nem vállalati harmadik féllel.

A korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény 83. szakaszának (1) bekezdése előírja, hogy a részvényeseknek vissza kell fizetniük a társaságtól a kifizetést, ha a kifizetés ellentétes a törvénnyel, az alapító okirattal vagy a társaság határozatával. Az egyetlen kivétel a részvényes által jóhiszeműen kapott nyereségre vonatkozik. Továbbá a törvény 83. szakasza azt hivatott biztosítani, hogy a társaság vagyona akkor is megmaradjon, ha ez a vagyon meghaladja az alaptőkét.

A bíróság szerint jogsértés esetén a társaság visszatérítést követelhet a jogellenes kifizetéseket (szolgáltatásokat) kapó részvényessel és az ügyvezetőkkel szemben (ha vétkesen jártak el). A többi részvényes csak akkor és annyiban tartozik szubszidiárius felelősséggel, ha és amennyiben a társaság vagyona a jogellenes kifizetés miatt a törzstőke alá csökkent. A bíróság végül úgy ítélte meg, hogy a törvény 83. szakaszának (1) bekezdése értelmében a befizetések visszatérítési kötelezettsége szempontjából irreleváns, hogy a 82. szakasz megsértése felismerhető volt-e. A törvény 83. szakaszának (1) bekezdése értelmében a befizetések visszatérítésének kötelezettsége nem áll fenn.