A COVID-19 világgazdaságra gyakorolt hatásai jól dokumentáltak, és itt nem szükséges részletesen tárgyalni őket. Ausztria gazdaságát biztosan nem kímélte, és aligha kétséges, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma a legtöbb ágazatban növekedni fog. A friss publikáció kollégái által a Skadden Arps Slate Meagher & Flom LLP, megválaszolva számos kérdést választottbírósági és fizetésképtelenség Németországban, ez a cikk arra törekszik, hogy foglalkozzon néhány ilyen kérdéseket az osztrák kontextusban.

Kötelezi-e a felszámolót a fizetésképtelen fél által kötött választottbírósági megállapodás?

Ausztriában a felszámolót kötik azok a választottbírósági megállapodások, amelyeket a fizetésképtelen fél a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt kötött harmadik felekkel. Az osztrák legfelsőbb bíróság közelmúltbeli, úttörő jelentőségű határozataiban (Oberste Gerichtshof, OGH) a fizetésképtelenségre és a választottbírósági eljárásra vonatkozóan, a Bíróság nem kérdőjelezte meg ezt, hanem természetesnek vette a saját obiter.¹

Kivételt képez, ha a vagyonfelügyelő olyan jogait érinti, amelyek 1) nem közvetlenül az adós és a hitelező között létrejött szerződésből, hanem az osztrák fizetésképtelenségi törvényből erednek, vagy 2) a felszámoló személyéből erednek.² A felszámolót nem kötik a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően tett jogi aktusok elkerülésére vonatkozó választottbírósági megállapodások sem (Anfechtung), mivel a felszámolónak a jogi aktusok megtámadására vonatkozó joga nem az adóstól származik.³

A választottbírósági eljárás felfüggesztésre kerül, ha a fél fizetésképtelenséget jelent be?

Az osztrák fizetésképtelenségi törvény 6. szakaszának (1) bekezdése szerint (Österreichische Insolvenzordnung, IO) értelmében a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően a fizetésképtelenségi vagyonhoz tartozó vagyontárgyakkal szembeni követelések érvényesítésére vagy biztosítására irányuló eljárások nem indíthatók és nem folytathatók. Az IO 7. szakaszának (1) bekezdése előírja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításával automatikusan felfüggesztésre kerül minden olyan folyamatban lévő peres eljárás, amelyben az adós a felperes vagy az alperes. Ez vonatkozik a választottbírósági határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetekre is.⁴ Kivételt képeznek e szabály alól az olyan követelések, amelyek nem a fizetésképtelenségi vagyonhoz tartozó vagyontárgyakra vonatkoznak, különösen az adós személyes teljesítésével kapcsolatos követelések (IO 6. szakasz (3) bekezdés).

Bár az osztrák törvényi szabályozás nem tartalmaz megfelelő szabályt a választottbírósági eljárásra vonatkozóan, az OGH úgy ítélte meg, hogy a 6. § (1) bekezdése és az IO 7. §-a a választottbírósági eljárásra is alkalmazandó. A 2015. március 17-én hozott három határozatban,⁵ a bíróság az IO 7. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette az eljárást az alperes ellen indított fizetésképtelenségi eljárás megindítása miatt. E felfüggesztések a választottbírák kijelölésére vonatkozó eljárásra is kiterjedtek.

Fontos, hogy az IO 7. szakasza csak azokra az eljárásokra vonatkozik, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor folyamatban vannak. Arra a kérdésre, hogy mikor tekinthető folyamatban lévőnek egy választottbírósági eljárás, a Bíróság megállapította, hogy a peres eljárásokban, mint a választottbírósági eljárásban, az első eljárási lépés, amelyet a felperes megtesz követelésének érvényesítésére, a döntő. A választottbírósági eljárásban ezt az első lépést a választottbírósági megállapodás tartalma határozza meg, szükség esetén kiegészítve az alkalmazandó választottbírósági szabályokkal és a polgári perrendtartás szabályaival. Ez az első lépés lehet például a keresetlevél benyújtása a választottbírósági intézményhez vagy a választottbíróhoz. Mivel a szóban forgó esetekben a választottbírósági megállapodások a következőkről rendelkeztek ad hoc választottbírósági eljárás, az első szükséges lépés a bíróság megalakulása volt. A felek közötti további megállapodás hiányában az osztrák polgári perrendtartás 587. szakaszának (2) bekezdése4 (Zivilprozessordnung, ZPO) előírja, hogy a felperesnek kérnie kell a válaszadót, hogy nevezzen ki egy választottbírót. Ezt a kérelmet tekintették az első eljárási lépésnek, amelyet a felperes követelésének érvényesítésére tett.

A követelés ellenőrzési eljárást lefolytathatja egy választottbíróság?

Egy 2018. novemberi, úttörő jelentőségű határozatában (18 ONc 2/18s) az OGH megállapította, hogy amennyiben a vitatott követelésre vonatkozóan választottbírósági megállapodás van érvényben, a követelésellenőrzési eljárás (Prüfungsverfahren) a választottbíróság "minden esetben" lefolytathatja, ha a követelést csak a felszámoló vitatja.

Általában a fizetésképtelenségi bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a követelésellenőrzési eljárásra (IO 111. szakasz (1) bekezdés). Ez alól kivételt képez, ha a követelés a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt egy másik bíróság előtt folyamatban volt, és azt követően az IO 7. szakaszának (1) bekezdése alapján felfüggesztették. Ezekben az esetekben az eljárás az adott bíróságon ellenőrzési eljárásként folytatódik.

A 18 ONc 2/18s ügyben a felszámoló vitatta egy választottbírósági követelés nyilvántartásba vételét, miután az OGH a fizetésképtelenségi eljárás megindítása miatt felfüggesztette a választottbíró kinevezését. A Bíróság a felperesnek adott igazat, kimondva, hogy azokban az esetekben, amikor csak a felszámoló vitatja a követelést, a követelés ellenőrzési eljárását a választottbíróságnak kell folytatnia. Érvelése nagyrészt a fórumválasztási kikötések és a választottbírósági megállapodások egyenértékűségén alapult. Mivel a fórumválasztási kikötések kivételt képeztek a fizetésképtelenségi bíróság kizárólagos joghatósága alól, nem volt ok arra, hogy ezt a kivételt ne terjesszék ki a választottbírósági megállapodásokra.

Ez az ítélet egy olyan összefüggésre összpontosított, amelyben a felszámoló vitatott egy követelést. Az OGH azonban foglalkozott a más fizetésképtelenségi hitelezőkkel szemben felmerülő kihívásokkal. Az ítéletében obiter, kijelentette, hogy az ügy kimenetele ugyanaz lett volna, ha egy fizetésképtelenségi hitelező is vitatta volna a követelést, mivel ők a választottbírósági megállapodás szubjektív hatálya alá tartoznak, és jogosultak lennének részt venni a választottbíróság előtti ellenőrzési eljárásban.

Milyen lépéseket kell tenni, ha a partner ellen fizetésképtelenségi eljárást indítanak?

Az adós vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindításakor a jogosultaknak, beleértve a folyamatban lévő választottbírósági eljárás jogosultjait is, be kell nyújtaniuk követeléseiket a fizetésképtelenségi bírósághoz (102. szakasz). ff IO). A fizetésképtelenségi bíróság értesíti a fizetésképtelenségi gondnokot ezek létezéséről, aki a követeléseket rangsoruk szerint bejegyzi egy nyilvántartásba.

Ha a követelést egy másik fizetésképtelenségi hitelező vagy a felszámoló vitatja - ami a függőben lévő választottbírósági követelések esetében valószínű -, akkor a követelést követelés-ellenőrzési eljárásnak kell alávetni (Prüfungsverfahren). Amint azt a fenti kérdésben tárgyaltuk, ezt az eljárást bizonyos körülmények között a választottbíróság is lefolytathatja. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelmet fizetési igényről megállapítási kérelemre kell módosítani. A követelésigazolási eljárás során hozott választottbírósági ítélet esetén az ítélet jogilag kötelező erejűvé válna a fizetésképtelenségi hitelezőkkel szemben az IO 112. szakasza értelmében, feltéve, hogy részt vehetnének az eljárásban.⁶

Végrehajtandó szerződésben foglalt választottbírósági kikötés érvényesíthető-e az adóssal szemben?

Az IO 21. § (1) bekezdése szerint, ha egy kétoldalú szerződést a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor még nem teljesítettek (teljes egészében) mindkét fél, a felszámoló választhat, hogy az adós nevében teljesíti-e a szerződést, és követeli-e a teljesítést a másik féltől, vagy eláll a szerződéstől. Ha a szerződéstől elállnak, a szerződő fél csak kártérítést követelhet, és úgy kezelik, mint egy nem biztosított hitelezőt. Ha a felszámoló a teljesítés mellett dönt, mindkét félnek teljes mértékben teljesítenie kell, kivéve, ha a szerződés szétválasztható egységekre osztható.⁷ Az IO 21. szakasza csak azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor már megkötöttek.

Ha a szerződést a felszámoló felmondja, és a felmondás jogi érvényességét vitatják, akkor a szerződésben szereplő választottbírósági megállapodás továbbra is fennáll.⁸ Továbbá, ha a felszámoló úgy dönt, hogy teljesíti a végrehajtandó szerződést, akkor a választottbírósági kikötés köti őt.⁹

Mi történik, ha egy osztrák székhelyű választottbírósági eljárásban részt vevő külföldi fél ellen egy másik uniós országban fizetésképtelenségi eljárás indul?

Az EU fizetésképtelenségi rendeletének 18. cikke kimondja, hogy "[a] fizetésképtelenségi eljárásnak az adós fizetésképtelenségi vagyonának részét képező vagyontárgyra vagy jogra vonatkozó folyamatban lévő perre vagy folyamatban lévő választottbírósági eljárásra gyakorolt hatásaira kizárólag annak a tagállamnak a joga irányadó, amelyben a per folyamatban van, vagy amelyben a választottbíróság székhelye található."¹⁰

Ezért ha Ausztriában van folyamatban választottbírósági eljárás, annak hatásaira az osztrák jog az irányadó, még akkor is, ha a fizetésképtelenségi eljárást egy másik tagállam bírósága előtt indítják meg. Az OGH 2015. március 17-i döntésének megfelelően a folyamatban lévő választottbírósági eljárások az IO 7. szakasza alapján felfüggesztésre kerülnek, és a követeléseket a fizetésképtelenségi bírósághoz kell benyújtani. A fentiek szerint azonban, ha a fizetésképtelenségi gondnok megtámadja, a választottbírósági eljárás követelésellenőrzési eljárásként folytatódik.

Mi történik, ha egy osztrák székhelyű választottbírósági eljárásban részt vevő külföldi fél ellen nem uniós országban fizetésképtelenségi eljárás indul?

A harmadik államokra az IO 240. § (1) bekezdése vonatkozik, amely szerint a más államban lefolytatott fizetésképtelenségi eljárásokat és a más államban hozott határozatokat Ausztriában elismerik, ha:

• 1 az adós fő érdekeltségi központja ebben a másik államban van; és
• 2 a fizetésképtelenségi eljárás hasonló az Ausztriában folyó ilyen eljárásokhoz.

A felismerés megtörténik ipso jure, ami azt jelenti, hogy külön elismerési eljárásra csak az adós kifogása esetén kerül sor.¹¹ Az osztrák bíróságok eddig nem foglalkoztak különösebben azzal a kérdéssel, hogy egy osztrák székhelyű választottbírósági eljárásban részt vevő külföldi fél egy nem uniós országban fizetésképtelenségi eljárás tárgyává váljon. A fentiek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a választottbírósági eljárás felfüggesztésre kerül.

Lábjegyzetek