2020. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Volkswagen károsanyag-kibocsátás manipulációs botrányával (széles körben ismert nevén "dízelkapu") kapcsolatos egyes fontos kérdéseket - amelyeket először 2015 szeptemberében fedett fel az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala - az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján előzetes döntéshozatalra utalja az Európai Bírósághoz (OGH 10 Ob 44/19x).

Tények

2013-ban a felperes, egy egyéni fogyasztó, az első alperestől, egy ausztriai autókereskedőtől vásárolt egy járművet, amelyet a második alperes, egy járműgyártó gyártott. A járművet olyan átkapcsoló berendezéssel látták el, amely képes volt érzékelni, ha a járművet laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, és ezt követően aktiválta a károsanyag-kibocsátást ellenőrző rendszert. A kibocsátás-szabályozó rendszer ezt követően csökkentette a jármű kibocsátását, hogy az megfeleljen a vonatkozó előírásoknak. Azonban az átkapcsoló berendezés a laboratóriumi körülmények között kikapcsolja a kibocsátás-szabályozó rendszert, így a jármű a megfelelőségi szabványok feletti kibocsátást eredményezhet.

Amikor az átkapcsoló készüléket felfedezték, a német szövetségi gépjármű-közlekedési hatóság (KBA) - a szóban forgó jármű EK-típusjóváhagyásának megadásáért felelős hatóság - engedélyezte a második alperesnek, hogy az érintett járművekben kijavítsa a hibát. Válaszul a második alperes szoftverfrissítést vezetett be a kibocsátás-szabályozó rendszerbe, amely kikapcsolta az átkapcsoló berendezést, hogy a hibás járművek menet közben aktiválják a kibocsátáscsökkentő üzemmódot. A szoftverfrissítést a KBA 2016. december 20-án hagyta jóvá, és 2017. február 15-én visszamenőlegesen beépítették a felperes járművébe. A kibocsátáscsökkentő üzemmód azonban csak akkor működött teljes mértékben, ha a külső hőmérséklet 15 és 33 Celsius-fok között volt ("hőablak").

A felperes kártérítést követelt a második alperessel szemben, valamint a vételár visszafizetését a jármű első alperesnek történő visszaszolgáltatása fejében. A felperes azzal érvelt, hogy az átkapcsoló készülék miatt a megvásárolt jármű műszaki jellemzői nem feleltek meg az adásvételi szerződésben foglaltaknak, és hogy az átkapcsoló készülék és a hozzá tartozó szoftverfrissítés megléte nem felelt meg a vonatkozó uniós jognak. Az alperesek azzal érveltek, hogy mivel a szoftverfrissítés minden vonatkozó EK-szabálynak megfelelt, a felperes egyik követelése miatt sem jogosult kártérítésre.

Döntések

Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a szoftverfrissítés csupán a jármű eredetileg meglévő hibáját orvosolta, ezért elutasította a keresetet. A fellebbviteli bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát, és elutasította a későbbi fellebbezést.

A fellebbviteli bíróság határozatát felülvizsgálva a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kapcsolószerkezet megléte a járművet a vásárlás időpontjában hibássá tette. A Legfelsőbb Bíróság továbbá azzal érvelt, hogy ha a KBA tudott volna az átkapcsoló berendezésről, akkor nem adta volna meg az érintett jármű EK-típusjóváhagyását; a bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a KBA által adott jóváhagyás érvénytelen.

A Legfelsőbb Bíróság előtt az volt a kérdés, hogy az átkapcsoló eszköz és az azt követő szoftverfrissítés a vonatkozó uniós rendeletek értelmében elfogadhatatlan építési résznek minősül-e. Ezért ebben az esetben az építési rész (azaz az átkapcsoló készülék) nem megfelelőségének megállapítása döntő szerepet játszott a második alperes felelősségének meghatározásában.

A Legfelsőbb Bíróság ezért úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti, és az alábbi kérdéseket tartalmazó ügyet az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatalra utalja az Európai Bíróság elé:

• A járműértékesítő csak arról köteles gondoskodni, hogy az eladásra kerülő jármű EK-típusjóváhagyással rendelkezzen, vagy arról is, hogy a szóban forgó jármű nem tartalmaz hibás, nem EK-jóváhagyással rendelkező szerkezeti elemet (jelen esetben az átkapcsoló berendezést)?
• Az átkapcsoló eszköz és az azt követő szoftverfrissítés a hőszigetelő ablak kibocsátásának csökkentése érdekében olyan szerkezeti elemnek minősül-e, amely az EK-előírások szerint nem megengedett, és szükséges-e további vizsgálat az EK-típusjóváhagyás megadásához?
• Milyen feltételek mellett kérheti a vevő az eredeti adásvételi szerződés visszavonását?(1)

Comment

A Legfelsőbb Bíróság értékelése és az ügynek az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatalra történő utalása a Volkswagen károsanyag-kibocsátás manipulációs botrányának más aspektusait is feltárta, és megnyitotta az utat az Európai Bíróság döntése előtt, amely megváltoztathatja a nemzeti bíróságok előtt folyamatban lévő hasonló ügyek menetét Európában.

Végjegyzetek

(1) A Legfelsőbb Bíróság kérdéseit összefoglaltuk. A kérdések teljes terjedelmükben elérhetők itt (németül).