Kétoldalú beruházási szerződések

2. Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?

Ausztria 69 kétoldalú beruházási szerződést írt alá, amelyek közül 62-t ratifikáltak, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bolíviával, Boszniával, Bulgáriával, Chile, a Zöld-foki szigetekkel, Kínával, Horvátországgal, Kubával, a Cseh Köztársasággal, Egyiptommal, Észtországgal, Etiópiával, Grúziával, Guatemalával, Hongkonggal, Magyarországgal, Indiával, Iránnal, Jordániával és Fehéroroszországgal, Kazahsztán, Kuvait, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Macedónia, Malajzia, Málta, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Marokkó, Namíbia, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.

Ausztria számos további, nem beruházási célú kétoldalú szerződésnek is részese, főként a szomszédos országokkal.

Belföldi választottbírósági jog

3.Melyek a hazai és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó elsődleges hazai jogforrások?

A választottbírósági jogot az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.

A külföldi díjak elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák (lásd az 1. és 2. kérdést). A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

Belföldi választottbírósági és UNCITRAL

4.Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági törvénye és az UNCITRAL-modelltörvény között?

Mint a legtöbb országban, a törvény nem tükrözi az UNCITRAL-modelltörvény minden egyes aspektusát. A főbb jellemzőket azonban bevezették

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a hazai és nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre külön szabályok vonatkoznak.

Kötelező rendelkezések

5.Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági törvényi rendelkezések az eljárásra vonatkozóan, amelyektől a felek nem térhetnek el?

A felek szabadon megállapodhatnak az eljárási szabályokról (pl. konkrét választottbírósági szabályokra való hivatkozással) a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseinek keretein belül. Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseire is figyelemmel - az általa megfelelőnek ítélt módon kell lefolytatnia a választottbírósági eljárást. A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, és azokra az okokra, amelyek alapján a választottbírósági ítélet megtámadható.

Anyagi jog

6. Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági törvényében, amely a választottbíróság számára iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy melyik anyagi jogot kell alkalmazni a jogvita érdemére?

A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek tartott jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon hozott határozat csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon hozott határozatban (a Polgári Törvénykönyv 603. cikke).

Választottbírósági intézmények

7.Melyek a legjelentősebb választottbírósági intézmények az Ön joghatósága alatt?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) (www.viac.eu) a Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata (2013) (a Bécsi Szabályzat) alapján nemzetközi választottbírósági eljárást folytat. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbíráskodás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Bécsi Értéktőzsde bécsi árutőzsdéje saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági záradékkal rendelkezik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályokat írnak elő, vagy maguk kezelik a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságon keresztül közvetlenül jelen van.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁS

Döntőbíráskodás

8. Vannak olyan típusú viták, amelyek nem dönthetők?

Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem tulajdonjogi igények akkor is eldönthetőek, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.

Vannak kivételek a családjogi vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjogban.

A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülése után választottbírósági megállapodást kötnek.

Követelmények

9. Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?

A választottbírósági megállapodásnak:

• a felek kellően meghatározottak (legalább meghatározhatónak kell lenniük);
• kellően meghatározza a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
• kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
• vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek közötti telefaxokban, e-mailekben vagy más, a szerződés bizonyítékát őrző kommunikációban szerepelhet.

A választottbírósági záradékot tartalmazó általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás elegendő.

Végrehajthatóság

10. Milyen körülmények között nem végrehajtható a választottbírósági megállapodás?

A választottbírósági megállapodások és záradékok a szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés vagy kényszerítés, illetve cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a csődgondnokot vagy jogutódot általában köti a választottbírósági megállapodás. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és a határozat kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.

Elválaszthatóság

11. Vannak-e rendelkezések a választottbírósági megállapodásoknak a fő megállapodástól való elválaszthatóságáról?

Az UNCITRAL-modelltörvény szerint a választottbírósági megállapodásnak az alapszerződéstől való elválaszthatósága jogállami szabályként érvényesül. Az osztrák jog szerint ez a szétválaszthatóság a felek ́ szándékából ered.

Harmadik felek - választottbírósági megállapodás által kötött

12. Milyen esetekben kötheti a választottbírósági megállapodás harmadik feleket vagy nem aláíró feleket?

Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. A bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a vállalati fátyol áttörése és a vállalatcsoportok jellemzően nem alkalmazhatók.

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet elődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

Harmadik felek - részvétel

13. Az Ön hazai választottbírósági törvénye tartalmaz-e rendelkezéseket a harmadik fél választottbírósági eljárásban való részvételére vonatkozóan, mint például az egyesítés vagy a harmadik fél értesítése?

Általában a harmadik fél választottbírósági eljáráshoz való csatlakozása a felek megfelelő hozzájárulását igényli, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a csatlakozást lehetővé tevő választottbírósági szabályokra való hivatkozással). A hozzájárulás megadása történhet a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor vagy a szerződés egy korábbi szakaszában. A törvény szerint a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben tárgyalják. Itt azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik fél akarata ellenére történő csatlakozása a választottbírósági eljáráshoz, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának kiterjesztése egy harmadik félre, sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik fél nem részesül ugyanazokban a jogokban, mint a felek (pl. a meghallgatáshoz való jog).

Vállalatcsoportok

14. Az Ön joghatósága alá tartozó bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, feltéve, hogy a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "vállalatcsoport" doktrína alapján?

Az osztrák jog nem ismeri a vállalatcsoport-doktrínát.

Többoldalú választottbírósági megállapodások

15. Melyek az érvényes többoldalú választottbírósági megállapodás feltételei?

A többoldalú választottbírósági megállapodások ugyanolyan formai követelmények mellett köthetők, mint a választottbírósági megállapodások.

Konszolidáció

16. A választottbíróság az Ön joghatósága alatt összevonhatja a különálló választottbírósági eljárásokat? Milyen körülmények között?

A választottbírósági eljárások összevonására nem vonatkozik kifejezetten az osztrák jog. A doktrínában azonban úgy érvelnek, hogy ez megengedett, feltéve, hogy a felek és a választottbírák beleegyeznek.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG MEGALAKULÁSA

A választottbírák jogosultsága

17. Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?

Választottbírónak csak természetes személyeket lehet kinevezni. Az alapszabály nem ír elő konkrét képesítéseket, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként.

A választottbírák háttere

18. Kik ülnek rendszeresen választottbíróként az Ön joghatósága alatt?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíráknak rendelkezniük kell bizonyos tapasztalattal és háttérrel a szóban forgó konkrét vitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxisban dolgozó ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként technikai kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és jogászok is tagjai a testületnek.

A választottbírósági megállapodásba bele lehet foglalni a képesítési követelményeket, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vitát eredményezhet arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e).

A választottbírák alapértelmezett kijelölése

19. A felek előzetes megállapodása hiányában mi a választottbírák kijelölésének alapértelmezett mechanizmusa?

A bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a szükséges alapértelmezett kinevezések megtételére, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha az egyik fél nem nevez ki választottbírót; a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíróról; vagy a választottbírák nem nevezik ki elnöküket.

A választottbírósági megállapodásba bele lehet foglalni a képesítési követelményeket, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vitát eredményezhet arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e).

A választottbírák kihívása és helyettesítése

20. Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót megtámadni és leváltani? Kérjük, térjen ki különösen a kifogásolás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági kifogásolást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodás során felmerülő összeférhetetlenségről szóló IBA-iránymutatás alkalmazására vagy iránymutatás kérésére?

A választottbírák kihívása

A választottbíró csak akkor támadható meg, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek a pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél a kifogásolás során nem hivatkozhat olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudomása volt (a Polgári Törvénykönyv 588. cikke).

A választottbírák eltávolítása

A választottbíró eltávolítható, ha nem képes ellátni a feladatait, vagy ha nem teljesíti azokat megfelelő időn belül (a polgári perrendtartás 590. cikke).

A választottbírákat fel lehet menteni, akár megtámadással, akár megbízatásuk megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszüntetésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a helyettesített választottbírót kinevezték.

Egy közelmúltbeli ügyben a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott a megtámadási okokkal, elemezve a tudósok ellentmondó nézeteit arról, hogy a jogerős odaítélést követően engedélyezni kell-e és milyen mértékben a megtámadást. Elemzése során a bíróság az IBA iránymutatásaira is hivatkozott és támaszkodott.

A felek és a választottbírák közötti kapcsolat

21. Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.

Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó megállapodást kell kötni. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell a díjazási szabályokat (pl. a hivatalos jogi díjszabásra való hivatkozással, óradíjakkal vagy más módon), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint az ítélet megszövegezése és aláírása.

A választottbírák feladatai

22. Melyek a választottbírák közzétételi kötelezettségei a pártatlanság és függetlenség tekintetében a választottbírósági eljárás során?

A CCP 588. cikke szerint a választottbírónak az eljárás bármely szakaszában nyilvánosságra kell hoznia minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet a pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban, vagy amely ellentétes a felek megállapodásával. A függetlenséget az határozza meg, hogy a választottbíró és a felek egyike között nincs szoros pénzügyi vagy egyéb kapcsolat. A pártatlanság szorosan kapcsolódik a függetlenséghez, de inkább a választottbíró hozzáállására utal. A választottbíró sikeresen megtámadható, ha objektíven megalapozott kétségek merülnek fel pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban.

A választottbírák felelősség alóli mentessége

23. Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?

Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de aztán nem hajlandó a feladatát időben vagy egyáltalán nem teljesíteni, felelősségre vonható a késedelem miatt keletkezett kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA ÉS HATÁSKÖRE

A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárások

24. Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárást a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére kezdeményezik, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogásokra?

A törvény nem tartalmaz kifejezett szabályokat a rendelkezésre álló jogorvoslatokra vonatkozóan, ha a bírósági eljárást a választottbírósági megállapodás megsértésével indítják, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági záradék megsértésével indítják (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést az olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).

Ha egy fél bíróság előtt indít pert annak ellenére, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek kifogást kell emelnie a bíróság hatáskörével szemben, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételt tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróságnak nem kell elutasítania a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, érvénytelen vagy kivitelezhetetlen.

A választottbíróság hatásköre

25. Mi az eljárás a joghatósági viták a választottbíróság, ha a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogások?

A választottbíróság dönthet saját joghatóságáról akár egy külön díjat, akár a végleges érdemi díjat. A választottbíróság joghatóságát megtámadni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügy első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogást elfogadja. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

A választottbíráskodás helye és nyelve, valamint a jogválasztás

26. A felek előzetes megállapodása hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan? Hogyan határozzák meg a jogvita anyagi jogát?

Ha a felek nem állapodtak meg a választottbírósági eljárás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása. A polgári perrendtartás 604. cikke értelmében a felek szabadon választhatják meg az anyagi jogot. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik az általa megfelelőnek ítélt jog megválasztása. A bíróság csak akkor dönthet ex aequo et bono, ha a felek erre felhatalmazást adtak.

A választottbírósági eljárás megkezdése

27. Hogyan indul a választottbírósági eljárás?

A törvényi szabályozás szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amely ismerteti azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.

A bécsi szabályok szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania a VIAC titkárságához. A nyilatkozatnak a következő információkat kell tartalmaznia:

• a felek teljes neve, címe és egyéb elérhetőségei;
• a tényállás ismertetése és a jogorvoslat iránti konkrét kérelem;
• ha a kért mentesítés nem kizárólag meghatározott pénzösszegre irányul, az egyes követelések pénzbeli értéke a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
• a választottbírák számára vonatkozó adatok;
• választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kinevezésére irányuló kérelem; és
• a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.

Meghallgatás

28. Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérésére kerül sor, vagy ha a választottbíróság szükségesnek tartja (cikk 598 CCP és cikk 30 a bécsi szabályzat).

Bizonyítékok

29. Milyen szabályok kötik a választottbíróságot az ügy tényállásának megállapításakor? Milyen típusú bizonyítékokat fogadnak el, és hogyan zajlik a bizonyításfelvétel?

A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetlegesen elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőknek minden releváns információt átadjanak, illetve hogy a releváns dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat bemutassák vagy azokhoz betekintés céljából hozzáférést biztosítsanak), tanúkat, feleket vagy a felek tisztviselőit meghallgatni. A választottbíróságoknak azonban nincs hatásköre arra, hogy a felek vagy tanúk jelenlétét kikényszerítsék.

A gyakorlatban, felek gyakran felhatalmazzák választottbíróságok, hogy hivatkozzon az IBA szabályok a bizonyításfelvétel (IBA szabályok) útmutatást. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatal (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (a polgári perrendtartás 599. cikke).

Bírósági részvétel

30. Milyen esetekben kérhet a választottbíróság segítséget a bíróságtól, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?

A választottbíróság segítséget kérhet a bíróságtól, hogy:

• a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (593. cikk CCP); vagy
• bírósági cselekményeket végezhet, ha a választottbíróság erre nincs felhatalmazva (tanúk jelenlétére való kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok felkérését ilyen cselekmények elvégzésére (a Polgári Törvénykönyv 602. cikke).

A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv erről kifejezetten rendelkezik. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):

• ideiglenes vagy biztosítási intézkedések meghozatala (a polgári perrendtartás 585. cikke);
• kijelöli a választottbírákat (587. cikk CCP); és
• dönt a választottbíró kihívásáról, ha:
  • a megállapodás szerinti kihívási eljárás vagy a választottbíróság előtti kihívás sikertelen;
  • a kifogásolt választottbíró nem vonul vissza hivatalától; vagy
  • a másik fél nem ért egyet a kihívással.

Bizalmasság

31. Biztosított a titoktartás?

A CCP nem rendelkezik kifejezetten a választottbírósági eljárás titkosságáról, de a felek megállapodhatnak a titkosságról. Továbbá, a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a polgári perrendtartás 586-591. cikkei által szabályozott ügyekben (pl. a választottbírák megtámadása) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.

IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK ÉS SZANKCIONÁLÁSI HATÁSKÖRÖK

A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések

32. Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?

Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes jogorvoslatot biztosíthat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós a későbbi ítélet végrehajtását vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (ideértve a hátrányos szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná.

A következő jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

• pénz vagy ingóságok bírósági felügyelet alá helyezése;
• az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
• az adós követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
• az ingatlanok kezelése; és
• ingatlanok elidegenítésének vagy zálogjogának korlátozása, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes fizetési meghagyásokat adhat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre házkutatási parancs.

A külföldi választottbíróság (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés bizonyos körülmények között végrehajtható Ausztriában. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.

Sürgősségi döntőbíró által hozott ideiglenes intézkedések

33. Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek-e a választottbíróság felállítását megelőzően sürgősségi választottbíróról?

Az állami törvény nem rendelkezik sürgősségi döntőbíróról.

A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések

34. Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a választottbíróság, miután megalakult? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?

A választottbíróság széles hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket rendeljen el, ha azt szükségesnek tartja a követelés érvényesítésének biztosításához vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzéséhez. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. A jogszabály nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.

A választottbíróság szankcionálási jogköre

35. Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik-e arra, hogy szankciókat rendeljen el a választottbíráskodásban "gerillataktikát" alkalmazó felekkel vagy azok tanácsadóival szemben? Alkalmazhat-e szankciókat a választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények tanácsára?

A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerillataktikák kezelésének egyik módjaként. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak ügyvédje szándékos kötelességszegésének szankciójaként.

A választottbíróságok költségbiztosítékot is elrendelhetnek.

Továbbá, ez egy széles körben elfogadott lehetőség, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhatnak le abból, hogy a fél nem tesz eleget a törvényszék kéréseinek. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a bíróság feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetnék a fél álláspontját.

Egy másik igen hatékony intézkedés a fél tévedésének szabályozására a költségek megítélése a végső ítéletben.

Az osztrák ügyvédeket a szakmai etikai szabályok kötik, amikor tanácsadóként vesznek részt választottbírósági eljárásban (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

DÍJAK

A választottbíróság határozatai

35. A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság döntéseit tagjainak többsége hozza, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró ellenvéleményt nyilvánít?

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége hozta meg és írta alá. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (a Polgári Törvénykönyv 604. cikke).

A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangú döntés.

Eltérő vélemények

37. Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági törvénye az eltérő véleményeket?

A törvényi szabályozás hallgat a különvéleményekről. Vita van arról, hogy elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásban.

Egy közelmúltbeli ügyben a külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a követelmény, hogy csatolja a különvéleményt a választottbíróság ítéletéhez (ilyen követelményt tartalmazott az alkalmazandó választottbírósági szabályok), nem szigorú követelmény a végrehajtási jog szerint.

Formai és tartalmi követelmények

38. Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a díjra?

A választottbírósági ítéletet írásban kell kézbesíteni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért nem írta alá a választottbírák egy része.

Hacsak a felek másként nem állapodnak meg, a díjat is meg kell állapítani a jogi érvelés, amelyen alapul, és jelzi a nap, és a hely, ahol, és ahol, hogy ez történt.

Bármelyik fél kérésére a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell annak végrehajthatóságának megerősítését.

Az odaítélés határideje

39. A díjat az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint meghatározott határidőn belül kell meghozni?

Az állami jog nem ír elő olyan meghatározott időszakot, amelyen belül a választottbírósági ítéletet kézbesíteni kell.

Az odaítélés dátuma

40. Milyen határidők esetében a díj odaítélésének időpontja a döntő, és milyen határidők esetében a díj kézbesítésének időpontja a döntő?

Az állami jog szerint, A kézbesítés időpontja a díjat releváns mind a kérelem a választottbíróság a korrekció vagy értelmezése a díjat, vagy mindkettő, vagy hogy egy kiegészítő díjat (lásd kérdés 45) és minden kihívás a díjat a bíróságok előtt (lásd kérdés 46). Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a döntést, az ilyen helyesbítésre nyitva álló négyhetes határidő a döntés időpontjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).

Díjtípusok

41. Milyen típusú díjak lehetségesek, és milyen típusú enyhítéseket adhat a választottbíróság?

A választottbírósági jog szerint a következő típusú díjak szokásosak:

• a joghatóságról szóló ítélet;
• ideiglenes díj;
• részleges odaítélés;
• végső díj;
• a költségekről való döntés; és
• módosítási díj.

Az eljárás megszüntetése

42. Milyen más eszközzel lehet az eljárást megszüntetni, mint a díjat?

A választottbírósági eljárás megszüntethető:

• ha az igénylő visszavonja igényét;
• ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (a Polgári Törvénykönyv 597. és 600. cikke);
• a felek közös megegyezésével, egyezség útján (a Polgári Törvénykönyv 605. cikke); és
• ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (a polgári perrendtartás 608. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formális követelményei.

Költségmegosztás és -visszatérítés

43. Hogyan osztják fel a választottbírósági eljárás költségeit a díjakban? Milyen költségek téríthetők meg?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróságnak mérlegelési jogkörrel rendelkezik a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Ökölszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Amennyiben a költségeket nem számítják el egymással szemben, a választottbíróságnak lehetőség szerint a költségviselési kötelezettségről való döntésével egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

.

Érdeklődés

44. Megítélhető-e kamat a főkövetelésre és a költségekre, és ha igen, milyen mértékű?

A választottbíróság a legtöbb esetben kamatot ítélne meg a követelt főösszegre, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt lehetővé teszi. A törvény szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által félévente közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 8,58 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.

A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és megtérítését a CCP 609. cikke szabályozza. Nincs azonban arra vonatkozó rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

A DÍJ ODAÍTÉLÉSÉT KÖVETŐ ELJÁRÁSOK

A díjak értelmezése és korrekciója

45. Van-e a választottbíróságnak jogköre arra, hogy saját maga vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze a díjat? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek kérhetik a választottbíróságtól a korrekciót (a számítási, gépelési vagy elírási hibák), tisztázást vagy kiegészítő díjat kérhetnek (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során benyújtott összes követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult továbbá a választottbírósági ítéletet a meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítani.

A díjak kihívása

46. Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a díjat?

A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi díjak) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot, bár nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes arra, hogy a választottbírósági megállapodást kössön az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a díjat olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek, vagy nem tartoznak a feltételek a választottbírósági megállapodás, vagy olyan kérdéseket érint, amelyek túlmutatnak a kért enyhítés a választottbírósági - ha az ilyen hibák vonatkoznak elválasztható része a díjat, ilyen része kell hatályon kívül helyezni;
• az összetétele a választottbíróság nem volt összhangban cikkek 577 hogy 618 A CCP vagy a felek megállapodása;
• a választottbírósági eljárás nem, vagy a díj nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
• ha például a hazai bíróság által a Polgári Törvénykönyv 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint a hazai bíróság által indított ügy újbóli megnyitásának feltételei teljesülnek:
  • az ítélet olyan okiraton alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
  • az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
  • az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján (például csalás, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat hamisítása, vagy hatósági jelzés, közvetett hamis igazolás vagy hitelesítés, vagy okirat eltitkolása) szerezte meg;
  • az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélet hatályon kívül helyezett; vagy
  • a díj olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek Ausztriában nem dönthetők

Továbbá, egy fél is kérheti a nyilatkozatot a létezéséről vagy nem létezéséről választottbírósági ítélet.

A DÍJ ODAÍTÉLÉSÉT KÖVETŐ ELJÁRÁSOK

A díjak értelmezése és korrekciója

45. Van-e a választottbíróságnak jogköre arra, hogy saját maga vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze a díjat? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek kérhetik a választottbíróságtól a korrekciót (a számítási, gépelési vagy elírási hibák), tisztázást vagy kiegészítő díjat kérhetnek (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során benyújtott összes követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult továbbá a választottbírósági ítéletet a meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítani.

A díjak kihívása

46. Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a díjat?

A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi díjak) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot, bár nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes arra, hogy a választottbírósági megállapodást kössön az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a díjat olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek, vagy nem tartoznak a feltételek a választottbírósági megállapodás, vagy olyan kérdéseket érint, amelyek túlmutatnak a kért enyhítés a választottbírósági - ha az ilyen hibák vonatkoznak elválasztható része a díjat, ilyen része kell hatályon kívül helyezni;
• az összetétele a választottbíróság nem volt összhangban cikkek 577 hogy 618 A CCP vagy a felek megállapodása;
• a választottbírósági eljárás nem, vagy a díj nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
• ha például a hazai bíróság által a Polgári Törvénykönyv 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint a hazai bíróság által indított ügy újbóli megnyitásának feltételei teljesülnek:
  • az ítélet olyan okiraton alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
  • az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
  • az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján (például csalás, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat hamisítása, vagy hatósági jelzés, közvetett hamis igazolás vagy hitelesítés, vagy okirat eltitkolása) szerezte meg;
  • az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélet hatályon kívül helyezett; vagy
  • a díj olyan ügyekre vonatkozik, amelyek nem dönthetők Ausztriában.

Továbbá, egy fél is kérheti a nyilatkozatot a létezéséről vagy nem létezéséről választottbírósági ítélet.

A fellebbezés szintjei

47. Hány fellebbezési szint van? Általában mennyi időbe telik, amíg az egyes szinteken döntés születik egy fellebbezésről? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan osztják fel a költségeket a felek között?

A három eljárási szint (az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) helyett a Polgári Törvénykönyv 615. cikkét úgy módosították, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó követelésről szóló határozatot egyetlen bírósági fokon hozzák meg (azaz a határozatot csak egy bírósági szerv hozza meg, és az ellen nem lehet fellebbezni).

Cikk 616(1) A CCP előírja, hogy az eljárás, amely követi a követelés megtámadása választottbírósági ítélet - vagy a követelés vonatkozó nyilatkozatot a létezéséről vagy nem létezéséről választottbírósági ítélet - ugyanaz, mint az előtt végzett előtt az elsőfokú bíróság. Ez valójában azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).

Elismerés és végrehajtás

48. Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok alapján lehet megtagadni az elismerést és végrehajtást, és mi az eljárás?

A hazai választottbírósági ítéletek ugyanúgy végrehajthatók, mint a hazai ítéletek.

A külföldi díjak végrehajthatóak az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján - a New York-i egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is érvényesül az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződésnek vagy rendeletnek kell garantálnia (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárás lényegében ugyanaz, mint a külföldi határozatok esetében.

A választottbírósági határozatok végrehajtásának határideje

49. Van-e elévülési idő a választottbírósági határozatok végrehajtására?

A végrehajtási eljárás megindítására nem vonatkozik elévülési idő. Célszerű azonban analógia útján alkalmazni a törvény szerinti bírósági határozatok végrehajtására irányuló eljárásokra alkalmazandó 30 éves elévülési időt.

A végrehajtási eljárás lényegében ugyanaz, mint a külföldi határozatok esetében.

A külföldi díjak végrehajtása

50. Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helyszínének bíróságai által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?

Cikk 5 A New York-i Egyezmény, elismerése és végrehajtása egy külföldi választottbírósági ítélet lehet megtagadni, ha a díjat már félreállították vagy felfüggesztették az illetékes hatóság az ország, amelyben, vagy a törvények szerint, amely, hogy a díjat tettek.

Ausztria a New York-i Egyezményt aláíró állam, és az osztrák bíróságok ezért általában megtagadják az ilyen díj végrehajtását. Ha azonban egy díjat azzal az indokkal helyeztek hatályon kívül, hogy az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.

A sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtása

51. Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?

A bécsi szabályok 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. A sürgősségi választottbírák által az ilyen eljárásokban hozott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az ítélkezési gyakorlatot is).

A végrehajtás költségei

52. Milyen költségek merülnek fel a díjak végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjat az ellenféltől az osztrák ügyvédi díjtörvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján megállapított díjtáblázat) behajtani.

A bírósági illeték szintén a vitatott összeg alapján kerül felszámításra. Ha a végrehajtás tárgyát képező követelés főösszege például 1 millió euró, akkor az ingóságok elleni végrehajtás bírósági illetéke körülbelül 2500 euró, ha pedig ingatlanok elleni végrehajtásról van szó, akkor a bírósági illeték körülbelül 23 000 euró.

MÁS

A jogi hagyományok hatása a választottbírákra

53. Az Ön igazságszolgáltatási rendszerének milyen meghatározó jellemzői gyakorolhatnak befolyást az Ön joghatóságából származó választottbíróra?

A polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt feltárás, és meglehetősen korlátozottak a másik fél által történő iratbetekintésre vonatkozó bírósági végzés megszerzésének lehetőségei. A választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az amerikai típusú feltárásra, de a választottbírák a választottbírósági szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően elrendelhetnek bizonyos mennyiségű dokumentumot.

A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. Az IBA szabályai egyre népszerűbbek a választottbírósági eljárásokban.

Szakmai vagy etikai szabályok

54. Az Ön joghatóságában a nemzetközi választottbíráskodásban eljáró tanácsadókra és választottbírókra vonatkoznak-e speciális szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön joghatóságának bevált gyakorlata tükrözi (vagy ellentmond) az IBA nemzetközi választottbíráskodásban való félképviseletre vonatkozó iránymutatásait?

A választottbíráskodók magatartására nincsenek külön etikai szabályok. Az osztrák ügyvédi szakmai magatartási kódex az osztrák ügyvédi kamara minden tagjára vonatkozik, beleértve a tanácsadóként vagy választottbíróként való tevékenységet is.

Harmadik fél általi finanszírozás

55. Az Ön joghatóságában a választottbírósági követelések harmadik fél általi finanszírozása szabályozási korlátozások alá esik?

A harmadik féltől származó finanszírozás Ausztriában általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárási költségeket, és részesedést kap a megtérülő összegből. Az ilyen megállapodások érvényességéről a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Nem teljesen világos, hogy az ilyen finanszírozásra is vonatkozhat-e, és ha igen, milyen mértékben, az ügyvédek százalékos alapú díjelfogadásának tilalma.

A tevékenységek szabályozása

56. Milyen sajátosságok léteznek az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?

Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendelet) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és a székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.

A tevékenységek szabályozása

56. Milyen sajátosságok léteznek az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?

Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendelet) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és a székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.

FRISSÍTÉS ÉS TRENDEK

Jogalkotási reform és beruházási szerződéses választottbíráskodás

57. Vannak-e az Ön országában a választottbíráskodásban kialakulóban lévő trendek vagy aktuális témák? Az Ön joghatóságának választottbírósági törvénye jelenleg jogalkotási reform tárgyát képezi-e? A fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályait jelenleg felülvizsgálják-e? Megszűnt-e a közelmúltban valamelyik kétoldalú beruházási szerződés? Ha igen, melyeket? Van-e szándékuk bármelyik kétoldalú beruházási szerződés felmondására? Ha igen, melyeket? Melyek a nemzetközi beruházási választottbíráskodás területén a közelmúltban hozott főbb határozatok, amelyeknek az Ön országa részese volt? Vannak-e olyan folyamatban lévő beruházási választottbírósági ügyek, amelyekben az ország, amelyről beszámol, félként vesz részt?

A VIAC Választottbírósági és Közvetítői Szabályzatának új változata 2018. január 1-jén lépett hatályba, és - többek között - a következő újdonságokat vezette be:

• A VIAC most már tisztán belföldi ügyeket is intéz;
• minden új eljárást elektronikus ügyviteli rendszeren keresztül kezelnek; és
• a bécsi szabályok most kifejezetten meghatározzák, hogy a választottbírák és a felek, valamint képviselőik az eljárást hatékony és költséghatékony módon folytatják le; ez is figyelembe vehető a választottbírák díjainak és költségeinek meghatározásakor.