Törvények és intézmények

1. A választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezmények

Az Ön országa a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény szerződő állama? Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?

Ausztria a következő, választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeket ratifikálta: (Ausztria az I. cikk 3. szakasza alapján értesítést tett arról, hogy csak az ezen egyezmény más szerződő államaiban hozott döntéseket ismeri el és hajtja végre); a választottbírósági kikötésekről szóló jegyzőkönyv, Genf, 1928. március 13.; a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtásáról szóló egyezmény, Genf, 1930. október 18.; a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezmény (és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás), 1964. június 4.; és a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény, 1971. június 24..

2. Kétoldalú beruházási szerződések

Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?

Ausztria 65 kétoldalú beruházási szerződést írt alá, amelyek közül 60-at ratifikáltak, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bolíviával, Boszniával, Bulgáriával, a Zöld-foki szigetekkel, Chilével, Kínával, Horvátországgal, Kubával, a Cseh Köztársasággal, Egyiptommal, Észtországgal, Etiópiával, Grúziával, Hongkonggal, Magyarországgal, Indiával, Iránnal, Jordániával és Fehéroroszországgal, Kuvait, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Macedónia, Malajzia, Málta, Mexikó, Moldova, Mongólia, Marokkó, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszországi Föderáció, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.

Ausztria számos további, nem beruházási célú kétoldalú szerződésnek is részese, főként a szomszédos országokkal.

3. A hazai választottbírósági jog

Melyek az elsődleges hazai jogforrások a hazai és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint a díjak elismerésére és végrehajtására vonatkozóan?

Az osztrák választottbírósági jogot az osztrák polgári perrendtartás (CCP) 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.

A külföldi díjak elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák (lásd az 1. és 2. kérdést). A végrehajtási eljárást az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

4. Belföldi választottbíráskodás és UNCITRAL

Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági törvénye és az UNCITRAL-modelltörvény között?

Mint a legtöbb országban, a törvény nem tükrözi az UNCITRAL-modelltörvény minden egyes aspektusát. A főbb jellemzőket azonban bevezették.

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a hazai és nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre külön szabályok vonatkoznak (lásd a 45. kérdést).

5. Kötelező rendelkezések

Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági törvényi rendelkezések, amelyektől a felek nem térhetnek el?

A felek szabadon megállapodhatnak az eljárási szabályokról (pl. konkrét választottbírósági szabályokra való hivatkozással) a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseinek keretein belül. Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseinek figyelembevételével - az általa megfelelőnek ítélt módon kell lefolytatnia a választottbírósági eljárást. Az osztrák választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak fel kell fedniük minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, valamint a választottbírósági ítélet megtámadásának indokaira (lásd a 43. kérdést).

6. Anyagi jog

Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági törvényében, amely a választottbíróság számára iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy melyik anyagi jogot kell alkalmazni a jogvita érdemére?

A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek tartott jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon hozott határozat csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon hozott határozatban (a Polgári Törvénykönyv 603. cikke).

7. Választottbírósági intézmények

Melyek az Ön országában található legjelentősebb választottbírósági intézmények?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) (viac.eu) nemzetközi választottbírósági eljárást folytat a Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata (2013), ismertebb nevén a Bécsi Szabályzat alapján. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbíráskodás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Bécsi Értéktőzsde bécsi árutőzsdéje saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági záradékkal rendelkezik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályokat írnak elő, vagy maguk kezelik a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságon keresztül közvetlenül jelen van.

Választottbírósági megállapodás

8. Döntőbíráskodás

Vannak olyan típusú viták, amelyek nem dönthetők?

Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem tulajdonjogi igények akkor is eldönthetőek, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.

Vannak kivételek a családjogi vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjogban.

A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülése után választottbírósági megállapodást kötnek.

9. Követelmények

Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?

A választottbírósági megállapodásnak:

• a felek kellően meghatározottak (legalább meghatározhatónak kell lenniük);
• kellően meghatározza a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
• kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
• vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek között létrejött, a szerződés bizonyítékát őrző telefaxokban, e-mailekben vagy más, a felek közötti kommunikációban szerepel.

Elegendő az általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás, amely tartalmaz egy elállási záradékot.

10. Végrehajthatóság

Milyen körülmények között nem végrehajtható a választottbírósági megállapodás?

A választottbírósági megállapodások és kikötések az osztrák szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés, kényszer vagy cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak a szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a csődgondnokot vagy jogutódot általában köti a választottbírósági megállapodás. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és az ítélet kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.

11. Harmadik felek - választottbírósági megállapodás által kötött

Milyen esetekben kötheti harmadik feleket vagy nem aláíró feleket a választottbírósági megállapodás?

Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. Az osztrák bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a társasági fátyol áttörése, a vállalatcsoportok és így tovább, jellemzően nem alkalmazhatók.

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet elődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

12. Harmadik felek - részvétel

Az Ön hazai választottbírósági törvénye tartalmaz-e rendelkezéseket a harmadik fél választottbírósági eljárásban való részvételére vonatkozóan, mint például a csatlakozás vagy a harmadik fél értesítése?

Általában a harmadik fél választottbírósági eljáráshoz való csatlakozása a felek megfelelő hozzájárulását igényli, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a csatlakozást lehetővé tevő választottbírósági szabályokra való hivatkozással). A hozzájárulást vagy a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor, vagy a szerződés egy korábbi szakaszában lehet megadni. Az osztrák jogban a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben tárgyalják. Itt azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.

Az osztrák legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik fél akarata ellenére történő csatlakozása a választottbírósági eljáráshoz, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának kiterjesztése egy harmadik félre, sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik félnek nem biztosítottak ugyanazokat a jogokat, mint a feleknek (például a meghallgatáshoz való jogot).

13. Vállalatcsoportok

Az Ön joghatósága alá tartozó bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, feltéve, hogy a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "vállalatcsoport" doktrína alapján?

Az osztrák jog nem ismeri a vállalatcsoport-doktrínát (lásd a 11. kérdést).

A választottbíróság alkotmánya

15. A választottbírák jogosultsága

Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?

Választottbírónak csak természetes személyeket lehet kinevezni. Az alapszabály nem ír elő konkrét képesítéseket, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként.

16. A választottbírák háttere

Kik ülnek rendszeresen választottbíróként az Ön joghatósága alatt?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíráknak rendelkezniük kell bizonyos tapasztalattal és háttérrel az adott vitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxisban dolgozó ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként technikai kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és ügyvédek is tagjai a testületnek.

A képesítési követelmények olyan választottbírósági megállapodásba foglalhatók, amely nagy körültekintést igényel, mivel akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vitát eredményezhet arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e vagy sem).

17. A választottbírák alapértelmezett kijelölése

A felek előzetes megállapodása hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírák kijelölésére?

A bíróságok hatáskörébe tartozik a szükséges mulasztási kinevezések megtétele, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha:

• az egyik fél nem nevez ki választottbírót;
• a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíró személyében; vagy
• a választottbírák nem nevezik ki elnöküket.

18. A választottbírák kihívása és helyettesítése

Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót megtámadni és leváltani? Kérem, térjen ki különösen a kifogásolás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági kifogásolást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodás során felmerülő összeférhetetlenségről szóló IBA-iránymutatások alkalmazására vagy iránymutatás kérésére?

A választottbírák kihívása

A választottbíró csak akkor támadható meg, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek a pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél a kifogásolás során nem hivatkozhat olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudomása volt (a Polgári Törvénykönyv 588. cikke).

A választottbírák eltávolítása

A választottbíró eltávolítható, ha nem képes ellátni a feladatait, vagy ha nem teljesíti azokat megfelelő időn belül (a polgári perrendtartás 590. cikke).

A választottbírákat fel lehet menteni, akár megtámadással, akár megbízatásuk megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszűnésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a leváltott választottbírót kinevezték.

Egy közelmúltbeli ügyben a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott a jogorvoslati okokkal, elemezve a tudósok ellentétes nézeteit arra vonatkozóan, hogy a jogerős odaítélést követően engedélyezni kell-e és milyen mértékben a jogorvoslatokat. Ebben az ún.

19. A felek és a választottbírák közötti kapcsolat

Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.

Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó választottbírói megállapodást kell kötni. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell a díjszabást (pl. a hivatalos jogi díjszabásra, óradíjakra való hivatkozással vagy más módon), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint a bírói ítélet megszövegezése és aláírása.

20. A választottbírák mentessége a felelősség alól

Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?

Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de aztán nem hajlandó a feladatát időben vagy egyáltalán nem teljesíteni, felelősségre vonható a késedelem miatt keletkezett kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.

A választottbíróság hatásköre és illetékessége

21. A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárás

Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárást a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére kezdeményezik, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogások benyújtására?

Az osztrák jog nem tartalmaz kifejezett szabályokat az arra az esetre rendelkezésre álló jogorvoslatokra vonatkozóan, ha a bírósági eljárást a választottbírósági megállapodás megsértésével indítják meg, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági kikötés megsértésével kezdik meg (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).

Ha egy fél bíróság előtt indít pert annak ellenére, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek kifogást kell emelnie a bíróság hatáskörével szemben, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételt tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróságnak nem kell elutasítania a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, nem érvényes vagy kivitelezhetetlen.

22. A választottbíróság hatásköre

Mi az eljárás a választottbíróság joghatóságával kapcsolatos viták a választottbírósági eljárás megindítását követően, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogásokra?

A választottbíróság a saját joghatóságáról akár egy külön ítéletben, akár az érdemben hozott végleges ítéletben dönthet. A választottbíróság joghatóságát megtámadni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügy első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogást elfogadja. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.

Választottbírósági eljárás

23. A választottbíráskodás helye és nyelve

A felek előzetes megállapodása hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan?

Ha a felek nem állapodtak meg a választottbírósági eljárás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása.

24. A választottbírósági eljárás megkezdése

Hogyan indul a választottbírósági eljárás?

Az osztrák törvényi szabályozás szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amelyben fel kell tüntetnie azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a jogorvoslati kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.

A bécsi szabályok szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania a VIAC titkárságához. A nyilatkozatnak a következő információkat kell tartalmaznia:

• a felek teljes neve, címe és egyéb elérhetőségei;
• a tényállás ismertetése és a jogorvoslat iránti konkrét kérelem;
• ha a kért mentesítés nem kizárólag meghatározott pénzösszegre irányul, az egyes követelések pénzbeli értékét a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
• a választottbírák számára vonatkozó adatok;
• választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kinevezésére irányuló kérelem; és
• a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.

25. Meghallgatás

Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérelmére kerül sor, vagy ha a választottbíróság szükségesnek tartja (cikk 598 CCP és cikk 30. cikke a bécsi szabályzat).

26. Bizonyítékok

Milyen szabályok kötik a választottbíróságot az ügy tényállásának megállapításakor? Milyen típusú bizonyítékokat fogadnak el, és hogyan zajlik a bizonyításfelvétel?

Az osztrák törvényi szabályozás nem tartalmaz külön szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetlegesen elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőnek minden szükséges információt átadjanak, vagy a vonatkozó dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat bemutassák, illetve azokhoz betekintés céljából hozzáférést biztosítsanak), tanúkat, feleket vagy a felek tisztségviselőit meghallgatni. A választottbíróságok azonban nem rendelkeznek hatáskörrel a felek vagy tanúk jelenlétének kikényszerítésére.

A gyakorlatban, felek gyakran felhatalmazzák választottbíróságok, hogy hivatkozzon az IBA szabályok a bizonyításfelvételre vonatkozó útmutatást. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatal (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (lásd a polgári perrendtartás 599. cikkét).

27. Bírósági részvétel

Milyen esetekben kérhet a választottbíróság segítséget a bíróságtól, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?

A választottbíróság segítséget kérhet a bíróságtól annak érdekében, hogy:

• a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (CCP 593. cikk); vagy
• bírósági cselekményeket végezhet, ha a választottbíróság erre nem jogosult (tanúk jelenlétére kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok megkeresését ilyen cselekmények elvégzésére (CCP 602. cikk).

A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv erről kifejezetten rendelkezik. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):

• ideiglenes vagy biztosítási intézkedések meghozatala (a polgári perrendtartás 585. cikke);
• kijelöli a választottbírákat (587. cikk CCP); és
• dönt a választottbíró kihívásáról, ha:
  • a megállapodás szerinti kihívási eljárás vagy a választottbíróság előtti kihívás nem jár sikerrel;
  • a kifogásolt választottbíró nem vonul vissza hivatalától; o
  • a másik fél nem ért egyet a kihívással.

28. Titoktartás

Biztosítva van a titoktartás?

A CCP nem rendelkezik kifejezetten a választottbírósági eljárás titkosságáról, de a felek megállapodhatnak a titkosságról. Továbbá, a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a polgári perrendtartás 586-591. cikke által szabályozott ügyekben (pl. választottbírók megtámadása) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.

Ideiglenes intézkedések és szankcionálási hatáskörök

29. A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?

Mind az illetékes osztrák bíróság, mind az osztrák választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes jogorvoslatot biztosíthat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós a későbbi ítélet végrehajtását vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (ideértve a hátrányos szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná.

A következő jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

• pénz vagy ingóságok bírósági felügyelet alá helyezése;
• az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
• az adós követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
• az ingatlanok kezelése; és
• az ingatlanok elidegenítésének vagy zálogjogának korlátozása, amelyet be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes jogorvoslatot biztosíthat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre körözési végzés.

A külföldi választottbíróság (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés bizonyos körülmények között végrehajtható Ausztriában. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.

30. A sürgősségi döntőbíró által hozott ideiglenes intézkedések

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek-e a választottbíróság felállítása előtt sürgősségi választottbíróról?

Az osztrák állami jog nem rendelkezik sürgősségi döntőbíróról.

31. A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket a választottbíróság elrendelheti, miután megalakult? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?

A választottbíróság széles hatáskörrel rendelkezik, hogy ideiglenes intézkedéseket rendeljen el az egyik fél kérelmére, ha szükségesnek tartja, hogy biztosítsa a követelés érvényesítését, vagy hogy megakadályozza a helyrehozhatatlan kárt. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. Az osztrák törvényi szabályozás nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.

32. A választottbíróság szankcionálási jogköre

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság illetékes-e szankciókat elrendelni a felek vagy azok tanácsadói ellen, akik "gerillataktikát" alkalmaznak a választottbírósági eljárásban? Alkalmazhat-e szankciókat a választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények a tanácsadókra?

A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerillataktikák kezelésének egyik módjaként. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak ügyvédje szándékos kötelességszegésének szankciójaként.

A választottbíróságok költségbiztosítékot is elrendelhetnek.

Továbbá, ez egy széles körben elfogadott lehetőség, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhatnak le a fél nem teljesíti a bíróság kéréseit. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a háromszék feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetnék a fél álláspontját.

Egy másik igen hatékony intézkedés a fél kötelességszegésének szabályozására a költségek megítélése a jogerős ítéletben.

Az osztrák ügyvédeket a szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

Díjak

33. A választottbíróság határozatai

A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság döntéseit az összes tagjának többsége hozza meg, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró nem ért egyet?

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége aláírta és aláírta. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, akkor erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (a Polgári Törvénykönyv 604. cikke).

A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangú döntés.

34. A választottbíróság határozatai

Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági törvénye az eltérő véleményeket?

Az osztrák törvényi szabályozás hallgat az eltérő véleményekről. Vita van arról, hogy ezek elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásban.

Egy közelmúltbeli ügyben, amely egy külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatos, az osztrák Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a követelmény, hogy csatolja a különvéleményt a választottbíróság ítéletéhez (amely követelményt az alkalmazandó választottbírósági szabályok tartalmaznak), nem szigorú követelmény az osztrák végrehajtási jog szerint.

35. Formai és tartalmi követelmények

Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a díjra?

A választottbírósági ítéletet írásban kell kézbesíteni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért nem írta alá a választottbírák egy része.

Hacsak a felek másként nem állapodnak meg, a díjnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló jogi érvelést is. Meg kell jelölni továbbá azt a napot és helyet, amikor és ahol a határozatot hozták.

Kérésére bármelyik fél a választottbírósági, a díjat kell tartalmaznia a megerősítést annak végrehajthatóságát.

36. Az odaítélés határideje

A díjat az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint meghatározott határidőn belül kell meghozni?

Az osztrák állami jog nem ír elő olyan konkrét határidőt, amelyen belül a választottbírósági ítéletet kézbesíteni kell.

37. Az odaítélés időpontja

Milyen határidők esetében a díj odaítélésének időpontja a döntő, és milyen határidők esetében a díj kézbesítésének időpontja a döntő?

Az osztrák állami jog szerint, a kézbesítés időpontja a díjat releváns mind a kérelem a választottbíróság a korrekció vagy értelmezése a díjat, vagy mindkettő, vagy hogy egy kiegészítő díjat (lásd kérdés 42) és minden kihívás a díjat a bíróságok előtt (lásd kérdés 43). Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a döntést, a helyesbítésre nyitva álló négyhetes határidő a döntés időpontjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).

38. Díjtípusok

Milyen típusú díjak lehetségesek, és milyen típusú enyhítéseket adhat a választottbíróság?

A következő típusú díjak szokásos az osztrák választottbírósági törvény szerint: odaítélési joghatóság; ideiglenes díj; részleges díj; végleges díj; díj a költségekről; és módosítási díj.

39. Az eljárás megszüntetése

Milyen más eszközzel lehet az eljárást megszüntetni, mint a díjat?

A választottbírósági eljárás megszüntethető, ha a felperes visszavonja követelését, ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (CCP 597. és 600. cikk), a felek közös megegyezésével, egyezséggel (CCP 605. cikk) és ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (CCP 608. cikk (2) 4. cikk). Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

40. Költségmegosztás és -visszatérítés

Hogyan oszlanak meg a választottbírósági eljárás költségei a díjakban? Milyen költségek téríthetők meg?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint az osztrák bíróságok. A választottbíróságnak mérlegelési jogköre van a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Amennyiben a költségeket nem számítják el egymással szemben, és amennyire lehetséges, a választottbíróságnak a költségek viseléséről való döntéssel egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

41. Kamatok

Megítélhető-e kamat a főkövetelés és a költségek után, és milyen mértékű kamat?

Az osztrák választottbíróság a legtöbb esetben kamatot ítélne meg a követelt főösszegre, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt lehetővé teszi. Az osztrák jog szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által hathavonta közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 9,2 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.

Az osztrák választottbírósági eljárásokban a költségek felosztását és megtérítését a Polgári Törvénykönyv 609. cikke szabályozza. Nincs azonban arra vonatkozó rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

A díj odaítélését követő eljárások

42. A díjak értelmezése és korrekciója

Vajon a választottbíróság jogosult-e a díjat saját vagy a felek kezdeményezésére kijavítani vagy értelmezni? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek kérhetik a választottbíróságtól a korrekciót (a számítási, gépelési vagy elírási hibák), tisztázást vagy kiegészítő díjat kérhetnek (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során benyújtott összes követeléssel). Az ilyen kérelmek benyújtására négy hét áll rendelkezésre, kivéve, ha a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult továbbá arra is, hogy a választottbírósági ítéletet a meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját hatáskörben kijavítsa.

43. A díjak megtámadása

Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a díjat?

Az osztrák bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nincs fellebbezés. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi díjak) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot, bár nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes arra, hogy a választottbírósági megállapodást kössön az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a díjat olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek, vagy nem tartoznak a feltételek a választottbírósági megállapodás, vagy olyan kérdéseket érint, amelyek túlmutatnak a kért enyhítés a választottbírósági - ha az ilyen hibák vonatkoznak elválasztható része a díjat, ilyen része kell hatályon kívül helyezni;
• az összetétele a választottbíróság nem volt összhangban cikkek 577 hogy 618 CCP vagy a felek megállapodása;
• a választottbírósági eljárás nem, vagy a díj nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (ordre pub-lic); és
• például ha a hazai bíróság által a Polgári Törvénykönyv 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint indított ügy újbóli megnyitásának feltételei teljesülnek:
  • az ítélet olyan okiraton alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
  • az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
  • az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján (például csalás, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat hamisítása, vagy hatósági bizonyítványok aláírásának meghamisítása, közvetett hamis igazolás vagy hitelesítés, vagy okiratok elhallgatása) szerezte meg;
  • az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélet hatályon kívül helyezett; vagy
  • a díj olyan ügyekre vonatkozik, amelyek nem dönthetők Ausztriában.

Továbbá, egy fél is kérheti nyilatkozatot a létezés vagy nem létezésének egy választottbírósági ítélet.

44. A fellebbezés szintjei

Hány szintű fellebbezés van? Általában mennyi időbe telik, amíg az egyes szinteken döntés születik a fellebbezésről? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan oszlanak meg a költségek a felek között?

A három eljárási szint (az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) helyett a polgári perrendtartás 615. cikke úgy változott, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó követelésről szóló döntést egyetlen bíróság hozza meg.

Cikk 616, bekezdés 1 CCP előírja, hogy az eljárás, amely követi a követelés megtámadása választottbírósági ítélet, vagy a követelés vonatkozó nyilatkozatot a létezéséről vagy nem létezéséről választottbírósági ítélet, ugyanaz, mint az előtt végzett egy elsőfokú bíróság. Ez valójában azt jelenti, hogy az osztrák legfelsőbb bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).

45. Elismerés és végrehajtás

Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok alapján lehet megtagadni az elismerést és végrehajtást, és mi az eljárás?

A hazai választottbírósági ítéletek ugyanúgy végrehajthatók, mint a hazai ítéletek.

Külföldi díjak végrehajtható alapján kétoldalú vagy többoldalú szerződések, hogy Ausztria ratifikálta, A New York-i Egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is érvényesül az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződéssel vagy rendelettel kell biztosítani (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárás lényegében ugyanaz, mint a külföldi határozatok esetében.

46. Végrehajtása külföldi díjak

Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helyszínén a bíróságok által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?

Cikk 5 A New York-i Egyezmény, elismerése és végrehajtása a külföldi választottbírósági ítélet lehet megtagadni, ha a díjat már félreállították vagy felfüggesztették az illetékes hatóság az ország, amelyben, vagy a törvények alapján, amely, hogy a díjat tettek.

Ausztria a New York-i Egyezményt aláíró állam, és az osztrák bíróságok ezért általában megtagadják az ilyen díj végrehajtását. Ha azonban egy díjat azzal az indokkal helyeztek hatályon kívül, hogy az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, akkor az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.

47. A sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtása

Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?

A bécsi szabályok 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. Az ilyen eljárásokban a sürgősségi választottbírák által kiadott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az esetjogot is).

48. A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel a díjak végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjakat az ellenféltől az ügyvédi díjakról szóló osztrák törvénynek megfelelően visszakövetelni (a vitatott összeg alapján megállapított díjtáblázat).

A bírósági illeték is a vitatott összeg alapján kerül felszámításra. Ha a végrehajtás tárgyát képező követelés főösszege például 1 millió euró, akkor az ingóságok elleni végrehajtás bírósági illetéke körülbelül 2500 euró; ha a végrehajtás ingatlanok ellen irányul, akkor a bírósági illeték körülbelül 23 000 euró.

Egyéb

49. Az igazságszolgáltatási rendszer befolyása

Az Ön igazságszolgáltatási rendszerének milyen meghatározó jellemzői gyakorolhatnak hatást az Ön országából származó választottbíróra?

Az osztrák polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt feltárás, és meglehetősen korlátozottak a lehetőségek arra, hogy a másik fél által az iratok bemutatását előíró bírósági végzést lehessen elérni. Az osztrák választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az amerikai típusú felfedés irányába, de a választottbírák a választottbírósági szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően elrendelhetnek bizonyos mennyiségű iratbetekintést. A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. Az IBA bizonyításfelvételi szabályai egyre népszerűbbek a választottbírósági eljárásokban.

50. A tanácsadókra vonatkozó szakmai vagy etikai szabályok

Vannak-e az Ön országában a nemzetközi választottbíráskodásban eljáró tanácsadókra vonatkozó konkrét szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön országának bevált gyakorlata tükrözi (vagy ellentmond) az IBA nemzetközi választottbíráskodásban való félképviseletre vonatkozó iránymutatásait?

Nem.

51. Harmadik fél általi finanszírozás

Van harmadik fél finanszírozása választottbírósági követelések az Ön joghatósága alá szabályozási korlátozások?

A harmadik féltől származó finanszírozás Ausztriában általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárási költségeket, és részesedést kap a megtérülő összegből. Az ilyen megállapodások érvényességéről a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Nem teljesen világos, hogy az ilyen finanszírozásra is vonatkozhat-e, és ha igen, milyen mértékben, az ügyvédek százalékos alapú díjelfogadásának tilalma.

52. A tevékenységek szabályozása

Milyen sajátosságok léteznek az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?

Az osztrák adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendeletek) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíróknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és a székhelye Ausztrián kívül, de az EU-ban van.