1. PERTELENSégi előzmények

1.1 Milyen típusú jogrendszerrel rendelkezik az Ön joghatósága? Vannak-e az Ön joghatóságában a polgári eljárásra vonatkozó szabályok?

Ausztria polgári jogi ország, tehát a törvények gyűjteményes formában vannak kodifikálva. A polgári eljárásjogi szabályokat különböző törvények tartalmazzák, mint például:

• az osztrák joghatósági törvény ("Jurisdiktionsnorm", AJA), amely a bíróságok szervezetét és joghatóságát szabályozza;
• az osztrák polgári perrendtartás ("Zivilprozessordnung", ACCP), amely a polgári bíróságokon folyó vitás eljárásokat szabályozza; és
• az osztrák végrehajtási kódex ("Exekutionsordnung", AEC), amely meghatározza az ítéletek végrehajtását (valamint a választottbírósági ítéleteket és az előzetes jogorvoslatokat).

Ezenkívül Ausztria, többek között, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági határozatok joghatóságáról és végrehajtásáról szóló egyezmény ("Brüsszeli Egyezmény") és a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági határozatok joghatóságáról és végrehajtásáról szóló Luganói Egyezmény részes fele.

1.2. Hogyan épül fel a polgári bírósági rendszer az Ön joghatóságában? Melyek a különböző jogorvoslati szintek, és vannak-e szakbíróságok?

Az első szinten a polgári eljárás vagy a kerületi bíróság előtt indul ("Bezirksgerichte") vagy regionális bíróságok ("Landesgerichte").

A körzeti bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a legtöbb bérleti és családjogi jogvitában (tárgyi joghatóság), valamint a legfeljebb 15 000 eurós vitatott összegű ügyekben (pénzbeli joghatóság). Ténybeli és jogi kérdésekben a regionális bíróságokhoz kell fellebbezni. Ha alapvető fontosságú jogi kérdésről van szó, a Legfelsőbb Bírósághoz lehet benyújtani egy másik, végleges jogorvoslati kérelmet ("Oberster Gerichtshof"); lásd alább.

A regionális bíróságok pénzügyekben 15 000 eurót meghaladó összegű vitás ügyekben rendelkeznek joghatósággal, valamint tárgyi joghatósággal a szellemi tulajdonjogokkal és a versenyjoggal kapcsolatos ügyekben, továbbá különböző speciális törvények (közfelelősségi törvény, adatvédelmi törvény, osztrák nukleáris felelősségről szóló törvény) alapján. A fellebbezéseket a regionális felsőbíróságokhoz kell benyújtani ("Oberlandesgerichte"). A harmadik és egyben utolsó fellebbezés a Legfelsőbb Bírósághoz kerül.

Főszabály szerint egy ügy csak akkor fordulhat a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a tárgy általános érdekű jogi kérdés megoldását érinti, azaz ha annak tisztázása a jogi következetesség, kiszámíthatóság vagy fejlődés szempontjából fontos, vagy ha a Legfelsőbb Bíróság koherens és korábbi határozatai nem állnak rendelkezésre.

Kereskedelmi ügyekben a speciális kereskedelmi bíróságok ("Handelsgericht und Bezirksgericht für Handelssachen") csak Bécsben létezik. Ettől eltekintve a fent említett rendes bíróságok kereskedelmi bíróságként döntenek. Kereskedelmi ügyek például a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos, üzletemberek vagy vállalatok elleni keresetek, tisztességtelen versenyügyek stb. További különleges bíróságok a munkaügyi bíróságok ("Arbeits-und Sozialgericht"), amelyek hatáskörrel rendelkeznek a munkáltatók és a munkavállalók közötti, a (korábbi) munkaviszonyból eredő valamennyi polgári jogi jogvitában, valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjügyekben. Mind a kereskedelmi (amennyiben a kereskedelmi bíróságok testületekben döntenek), mind a munkaügyi ügyekben laikus bírák és hivatásos bírák együttesen döntenek. A bécsi fellebbviteli bíróság kartellbíróságként dönt ("Kartellgericht") a tárgyalás szintjén. Ez az egyetlen kartellbíróság Ausztriában. A fellebbezésekről a Legfelsőbb Bíróság mint fellebbviteli kartellbíróság ("Kartellobergericht"). Kartellügyekben is laikus bírák ülnek a bírói padban a hivatásos bírák mellett.

1.3 Melyek a polgári eljárások főbb szakaszai az Ön joghatósága alatt? Mi az ezek alapjául szolgáló időkeret (kérjük, röviden ismertesse a gyorsított tárgyalási eljárásokat is)?

A keresetlevél ("Klage") a bírósághoz benyújtott és az alperesnek továbbított keresetlevelet, valamint a védekezés benyújtására vonatkozó végzést ("Klagebeantwortung"). Ha az alperes időben válaszol, előkészítő tárgyalásra kerül sor, amely elsősorban a további eljárás alakítását szolgálja a főbb jogi és ténybeli kérdések, valamint a bizonyítással kapcsolatos kérdések (dokumentumok, tanúk, szakértők stb.) megvitatásával. Ezen túlmenően az egyezségkötési lehetőségek is szóba kerülhetnek. A beadványok cseréje után következik a főtárgyalás(ok). Az elsőfokú peres eljárások átlagos időtartama egy év. Az összetett peres ügyek azonban lényegesen hosszabb ideig is eltarthatnak. A fellebbviteli szakaszban körülbelül hat hónap elteltével születik döntés. Az osztrák polgári peres eljárásokban nincsenek gyorsított bírósági eljárások.

1.4. Hogyan viszonyul az Ön joghatóságának helyi igazságszolgáltatása a kizárólagos joghatósági záradékokhoz?

A joghatóságra vonatkozó kölcsönös megállapodások megengedettek, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja. Ha érvényes joghatósági kikötés alkalmazandó, a bíróságoknak (ha joghatóságukról nem állapodtak meg) el kell utasítaniuk az ügyet.

1.5 Milyen költségekkel járnak a polgári bírósági eljárások az Ön joghatósága alatt? Ki viseli ezeket a költségeket? Vannak-e szabályok a költségek költségvetésére vonatkozóan?

A jogi költségek magukban foglalják a bírósági díjakat és - szükség esetén - a szakértők, tolmácsok és tanúk díját. Az osztrák bírósági illetékekről szóló törvény ("Gerichtsgebührengesetz"), a felperesnek (fellebbezőnek) meg kell előlegeznie a költségeket. Az összeget a vitatott összeg alapján határozzák meg. A határozat megállapítja, hogy ki viseli a költségeket, illetve, hogy az eljárási költségek milyen arányban oszlanak meg. Az ügyvédi díjakat az osztrák ügyvédi díjakról szóló törvény ("Rechtsanwaltstarifgesetz"). A költségköltségvetésre vonatkozóan nincsenek szabályok; ezért nem szükséges a per egyes szakaszaira vonatkozó részletes bontást benyújtani, illetve a már felmerült költségeket és kiadásokat a becsült költségekkel együtt megjelölni.

1.6 Vannak-e az Ön joghatóságában a peres eljárások finanszírozására vonatkozó különleges szabályok? Megengedhetőek-e a függő díjjal vagy feltételes díjjal kapcsolatos megállapodások?

Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjak az osztrák ügyvédi díjtörvény hatálya alá tartoznak. Az óradíjra vonatkozó megállapodások megengedettek és gyakoriak. Az átalánydíj nem tilos, de peres ügyekben ritkábban alkalmazzák. Az eseti díjak csak akkor megengedettek, ha azokat nem a bíróság által megítélt összeg százalékában számítják ki ("pactum de quota litis").

Jogsegély ("Verfahrenshilfe") olyan felek számára biztosított, akik nem engedhetik meg maguknak a költségek és díjak megfizetését. Ha az érintett fél bizonyítani tudja, hogy az anyagi lehetőségei nem elegendőek, a bírósági díjakat elengedik, vagy akár le is mondanak róluk, és ingyenesen biztosítanak ügyvédet.

Ha egy külföldi pert indít, az alperes kérésére a perköltségek fedezetére óvadékot kell letétbe helyezni, kivéve, ha nemzetközi megállapodás másként rendelkezik. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a felperes lakóhelye Ausztriában van, a bíróság (költség)határozata a felperes lakóhelye szerinti államban végrehajtható, vagy a felperes elegendő ingatlanvagyonnal rendelkezik Ausztriában.

1.7 Vannak-e az Ön joghatóságában a követelés vagy keresetlevél engedményezésének bármilyen korlátozása? Megengedhető-e, hogy a peres eljárásban nem részt vevő fél finanszírozza az eljárást?

Egyetlen kereset, amely több követelést tartalmaz, megengedett, ha a követeléseket egy másik jogalanynak engedményezik; ez a jogalany egyedüli igénylőként lép fel, ha a követelések azonos vagy hasonló jogi és ténybeli alapon nyugszanak. Ezt a koncepciót a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta.

A harmadik fél általi finanszírozás megengedett, és általában magasabb vitatott összegek esetén elérhető (minimum kb. 50 000 EUR), ugyanakkor rugalmasabb a díjmegállapodások tekintetében. Megjegyzendő, hogy tilos az olyan díjmegállapodások, amelyek a bevétel egy részét az ügyvédnek juttatják.

1.8 Kaphat-e a fél biztosítékot/garanciát a perköltségeire?

Kérésre az Európai Unión kívül lakóhellyel rendelkező felperes kötelezhető az alperes esetleges eljárási költségeit fedező biztosíték letétbe helyezésére, kivéve, ha két- vagy többoldalú szerződések másként rendelkeznek.

2. Az eljárás megindítása előtt

2.1 Van-e valamilyen különleges alaki követelmény, amelyet az eljárás megindítása előtt be kell tartania?

Nem, nincs.

2.2 Milyen elévülési határidők vonatkoznak a különböző követelésfajtákra a polgári bíróságok előtti eljárás megindítására? Hogyan számítják ki ezeket? A határidőket anyagi vagy eljárásjogi kérdésként kezelik?

Az elévülési határidőket az anyagi jog határozza meg.

A követelések nem érvényesíthetők, ha elévültek. Az elévülés általában akkor kezdődik, amikor a jogot először lehetett volna gyakorolni. Az osztrák jog különbséget tesz hosszú és rövid elévülési idő között. A hosszú elévülési idő 30 év, és akkor alkalmazandó, ha a különös rendelkezések másként nem rendelkeznek. A rövid elévülési idő három év, és például követelésekre vagy kártérítési igényekre vonatkozik.

Az elévülésre az egyik félnek kifejezetten hivatkoznia kell, ugyanakkor a bíróság kezdeményezésére nem vehető figyelembe ("hivatalból").

3. Az eljárás megindítása

3.1. Hogyan indítják (adják ki és kézbesítik) a polgári peres eljárásokat az Ön joghatósága alatt? Milyen különböző kézbesítési módok léteznek? Mi a kézbesítés vélelmezett időpontja? Hogyan történik a kézbesítés az Ön joghatóságán kívül? Van-e az Ön joghatóságában a külföldi eljárások kézbesítésének előnyben részesített módja?

Az eljárás a keresetlevél benyújtásával indul ("Klage") a bíróságnál. A keresetlevél a kézhezvételt követően hivatalosan benyújtottnak tekintendő.

A kézbesítés általában ajánlott levélben történik (vagy, ha ügyvédi képviseletet lát el, elektronikus bírósági forgalom, azaz a bíróságokat és az ügyvédi irodákat összekötő elektronikus kommunikációs rendszer útján). Az iratot azon a napon tekintik kézbesítettnek, amikor az iratot fizikailag kézbesítik a címzettnek (vagy megtekinthetővé teszik).

Az EU-n belül a szolgáltatási rendelet (1348/2000/EK tanácsi rendelet) alkalmazandó. A nemzetközi szervezeteknek vagy a nemzetközi közjogi mentességet élvező külföldieknek történő kézbesítés az osztrák Külügyminisztérium közreműködésével történik. Minden más esetben a külföldön történő kézbesítés a vonatkozó szerződésekkel (különösen a polgári perrendtartásról szóló Hágai Egyezménnyel) összhangban történik.

3.2 Az Ön joghatósága alatt rendelkezésre állnak a keresetindítást megelőző ideiglenes jogorvoslatok? Hogyan lehet ezeket kérelmezni? Melyek az ezek megszerzéséhez szükséges fő kritériumok?

Felfedezési eljárás nem létezik.

A felek azonban a bírósághoz fordulhatnak segítségért a bizonyítékok megőrzésével kapcsolatban mind a keresetlevél benyújtása előtt, mind azt követően. A szükséges jogi érdek akkor tekinthető megalapozottnak, ha a bizonyíték jövőbeli rendelkezésre állása bizonytalan, vagy ha egy tárgy jelenlegi állapotát kell megvizsgálni.

A végzéssel történő ideiglenes intézkedés különböző intézkedésekkel, például bankszámlák befagyasztásával vagy vagyontárgyak, többek között földterületek lefoglalásával biztosítható. Ezen túlmenően harmadik felek kötelezhetők arra, hogy ne fizessenek követeléseket.

3.3 Melyek a felperes beadványainak főbb elemei?

A keresetlevélben meg kell jelölni a kereset alapjául szolgáló tényeket, be kell mutatni az alátámasztó bizonyítékokat, és meg kell határozni a kereseti kérelmet. Ha nem kérnek fizetési meghagyást, meg kell határozni a vitatott összeget.

3.4 Lehet-e módosítani a beadványokat? Ha igen, vannak-e korlátozások?

A beadványok módosításai általában elfogadhatóak.

Ami magát a keresetlevelet illeti, miután kézbesítették, az csak a másik fél hozzájárulásával módosítható. A bíróságok azonban az alperes hozzájárulása nélkül is engedélyezhetik a módosítást, ha a bíróság hatásköre fennáll, és nem áll fenn a jelentős késedelem veszélye.

A további beadványok tekintetében eljárási korlátok vannak. A tényállást elvileg az első tárgyalás előtt kell előadni; pl. a kiegészítő bizonyítási indítványok és a jogi kérdésekre vonatkozó nyilatkozatok az elsőfokú eljárás lezárásáig elfogadhatók.

3.5 Visszavonható-e a beadvány? Ha igen, milyen szakaszban és milyen következményekkel jár?

A beadványok bármikor visszavonhatók (még a fellebbezés szintjén is, a tárgyalás lezárása előtt), feltéve, hogy a felperes visszavonja az érdemi igényérvényesítési jogot. Ilyen lemondás nélkül az alperesnek bele kell egyeznie a visszavonásba. Mindenesetre a felperes viseli a költségeket, azaz meg kell térítenie az ellenfél(ek)nek.

4. A követelés megvédése

4.1 Melyek a védekezési nyilatkozat főbb elemei? Az alperes előterjeszthet-e viszontkereset(eke)t vagy beszámítási kifogást?

A védekezésben be kell mutatni a tényállást, be kell mutatni a bizonyítékokat, és tartalmaznia kell egy meghatározott kérelmet (elvben a teljes vagy részleges elutasítást).

Az alperes vagy viszontkeresetet emelhet ("Widerklage"), vagy beszámításra tarthat igényt ("Aufrechnungseinrede").

A viszontkereset olyan független követelést jelent, amely mégis szorosan kapcsolódik a főköveteléshez.

A beszámítás célja, hogy a bíróság elutasítsa a fő követelést, azzal az érvvel, hogy az beszámítható a felperessel szemben fennálló követelésbe.

Míg a beszámítás nem követeli meg, hogy a bíróságnak joghatósága legyen az alperes követelése felett, a viszontkereset csak akkor fogadható el, ha a bíróságnak joghatósága van a követelésre.

Ezen túlmenően a beszámítás nem jár bírósági illetékkel.

4.2 Milyen határidőn belül kell kézbesíteni a védekezést?

A határidő négy hét. Ha az alperes nem nyújtja be időben a védekezését, (kérelemre) mulasztási ítéletet lehet hozni.

4.3. Van-e olyan mechanizmus az Önök polgári igazságszolgáltatási rendszerében, amelynek révén az alperes átháríthatja vagy megoszthatja a felelősséget egy harmadik féllel szemben indított perrel?

Nincs ilyen mechanizmus. Még ha a per tárgyát a per során harmadik személyre ruházzák is át, az átvevő (pl. a vevő) az ellenfél hozzájárulása nélkül nem csatlakozhat az eljáráshoz.

4.4 Mi történik, ha az alperes nem védi meg a követelést?

A felperes azt kéri a bíróságtól, hogy hozzon mulasztási ítéletet.

4.5 Az alperes vitathatja-e a bíróság joghatóságát?

Az alperes vitathatja a bíróság illetékességét, de ezt a lehető leghamarabb meg kell tennie, azaz mielőtt a kerületi bíróságon vagy a regionális bíróságon a védekezéssel együtt előterjesztené a védekezését.

5. Egyesítés és összevonás

5.1 Van-e olyan mechanizmus az Ön polgári igazságszolgáltatási rendszerében, amely lehetővé teszi, hogy megfelelő körülmények között egy harmadik fél is bekapcsolódhasson a folyamatban lévő eljárásba? Ha igen, melyek ezek a körülmények?

Igen, a harmadik fél beavatkozása elfogadható, ha a várható ítélet hatással lehet a harmadik fél jogi helyzetére.

5.2. Lehetővé teszi-e az Önök polgári igazságszolgáltatási rendszere megfelelő körülmények között két eljárás összevonását? Ha igen, melyek ezek a körülmények?

Igen, a bíróságok idő- és költségmegtakarítás céljából összevonhatnak két (vagy több), ugyanazon feleket érintő eljárást, még akkor is, ha a jogerős ítéletet a felek számára külön-külön kell kihirdetni.

5.3 Van-e megosztott tárgyalás/elkülönített eljárás?

Igen, a bíróságok feloszthatják az eljárást, és külön tárgyalhatják az egy beadványban előterjesztett követeléseket.

6. A bíróságok feladatai és hatásköre

6.1 Van-e valamilyen sajátos ügyelosztási rendszer a polgári bíróságok előtt az Ön joghatóságában? Hogyan történik az ügyek elosztása?

A bíróságok az ügyeket az adott szenátus által rendszeresen meghatározott kritériumok alapján osztják el.

6.2 Rendelkeznek-e a bíróságok az Ön joghatósága alatt valamilyen különleges ügykezelési hatáskörrel? Milyen ideiglenes kérelmeket nyújthatnak be a felek? Milyen költségvonzatai vannak?

Az eljárást elsősorban az a bíró irányítja, aki a menetrendet vezeti. A bíró utasítja a feleket, hogy meghatározott időn belül nyújtsanak be be beadványokat és terjesszenek elő bizonyítékokat. Szükség esetén a szakértőket is a bíró jelöli ki. A felek azonban eljárási indítványokat is benyújthatnak (pl. határidő-hosszabbítás iránt), ugyanakkor az eljárás felfüggesztéséről is megállapodhatnak.

6.3. Milyen szankciókat szabhatnak ki a bíróságok az Ön joghatósága alá tartozó bíróságokon a bírósági végzéseket vagy utasításokat megszegő felekkel szemben?

A felekkel szembeni szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörök korlátozottak. Ha a beadványokat nem nyújtják be időben, azokat figyelmen kívül lehet hagyni; a felek azonban a (végső) tárgyalás végéig mindenképpen elmondhatják szóbeli nyilatkozataikat.

Ha a tanú a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy egyáltalán nem tesz tanúvallomást, anélkül, hogy erre alapos indokot szolgáltatna, közigazgatási bírság kiszabására kerül sor. A bizonyítékok mérlegelésekor az ilyen megtagadásokat is figyelembe veszik. A bíróságok jogosultak a tanúk eskü alatt történő meghallgatására is.

6.4 Az Ön joghatósága alá tartozó bíróságok jogosultak-e a keresetlevél egy részét törölni vagy az ügyet teljes egészében elutasítani? Ha igen, milyen szakaszban és milyen körülmények között?

A bíróságok a beadványoknak csak azokkal a részeivel foglalkoznak, amelyeket a döntés szempontjából lényegesnek tartanak. A teljes elutasítás csak indokolással ellátott végleges írásbeli határozatban történhet.

6.5 Az Ön joghatósága szerinti polgári bíróságok hozhatnak gyorsított eljárásban ítéletet?

Kérésre mulasztási ítéletet hoznak, ha az alperes nem nyújtja be időben a védekezését, vagy nem jelenik meg az első tárgyaláson.

Ha a követelés fizetési meghagyásra szólít fel, és a vitatott összeg nem éri el a 75 000 eurót, a védekezés benyújtására való felhívás helyett fizetési meghagyást bocsátanak ki (a keresetlevél alapján). Ha az alperes nem válaszol a megadott határidőn belül, a felperes végrehajtható okiratot kap, és továbbléphet a végrehajtási szakaszba. Ha az alperes válaszol, rendes peres eljárás következik.

6.6 Van-e az Ön joghatósága szerinti bíróságoknak hatásköre az eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére? Ha igen, milyen körülmények között?

Az eljárást felfüggesztik, ha a felek ebben megállapodnak, vagy (mindketten) nem jelennek meg a tárgyaláson.

Az eljárás megszüntetésére vagy törvény alapján kerül sor, például ha valamelyik fél fizetésképtelenné válik vagy megszűnik, vagy bírósági végzéssel, a bíró által mérlegelendő különböző okoktól függően.

7. Közzététel

7.1 Melyek az Ön joghatósága szerinti polgári eljárásokban a közzététel alapvető szabályai? Lehetséges-e a nyilvánosságra hozatal a kereset benyújtását megelőzően? Vannak olyan iratcsoportok, amelyek esetében nem szükséges a közzététel? Vannak-e különleges szabályok az elektronikus dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vagy az elektronikus nyilvánosságra hozatal elfogadható gyakorlataira, például a prediktív kódolásra vonatkozóan?

Ha a félnek sikerül bizonyítania, hogy az ellenérdekű fél birtokában van egy adott dokumentum, a bíróság kiadhat egy benyújtási végzést, ha: i) a birtokában lévő fél kifejezetten hivatkozott a kérdéses dokumentumra, mint saját állításainak bizonyítékára; ii) a birtokában lévő félnek jogi kötelezettsége van arra, hogy azt átadja a másik félnek; vagy iii) a kérdéses dokumentum mindkét fél jogi érdekkörében készült, a felek közötti kölcsönös jogviszonyt tanúsít, vagy olyan írásbeli nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek közöttük egy jogi aktus tárgyalása során születtek.

A keresetet megelőző közzétételre vonatkozó szabályok nem léteznek.

A fél nem köteles a családi életet érintő iratokat bemutatni, ha az ellenérdekű fél az iratok átadásával becsületbeli kötelezettségeket sért, ha az iratok nyilvánosságra hozatala a fél vagy más személy lejáratásához vezet, vagy büntetőjogi felelősségre vonás veszélyével jár, vagy ha a nyilvánosságra hozatal a fél olyan államilag elismert titoktartási kötelezettségét sérti, amely alól nem mentesül, vagy üzleti titkot sért (vagy a fentiekhez hasonló egyéb okból).

Az elektronikus dokumentumok közzétételére vonatkozóan nincsenek külön szabályok, illetve az elektronikus közzétételre vonatkozó elfogadható gyakorlatok.

7.2. Milyen szabályok vonatkoznak az Ön joghatóságában a polgári eljárásokban a titoktartásra?

Az ügyvédi titoktartás szabályai szerint nem kötelező az iratok bemutatása, kivéve, ha az ügyvéd mindkét félnek tanácsot adott a vitatott jogi aktussal kapcsolatban. Az ügyvédeknek jogukban áll megtagadni a szóbeli vallomástételt, ha az információ szakmai minőségükben jutott a birtokukba.

7.3 Milyen szabályok vonatkoznak az Ön joghatóságában a harmadik felek általi közzétételre?

A bíróság elrendelheti harmadik felek nyilvánosságra hozatalát, ha: i. a harmadik félnek jogi kötelezettsége van arra, hogy egy adott dokumentumot átadjon a kérelmező félnek; vagy ii. a dokumentumot vagy a harmadik fél és a kérelmező fél jogi érdekében hozták létre, vagy a közöttük fennálló jogviszonyt igazolja, vagy olyan írásbeli nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek közöttük egy jogi aktus megtárgyalása során születtek.

7.4 Mi a bíróság szerepe az Ön joghatósága szerinti polgári eljárásokban a közzétételben?

Lásd a fenti 7.1. kérdést. A bizonyítási eljárást elsősorban a bíró alakítja.

7.5 Vannak-e az Ön joghatóságában a nyilvánosságra hozatal útján megszerzett dokumentumok felhasználására vonatkozó korlátozások?

Nem, nincsenek ilyen jellegű korlátozások.

8. Bizonyítékok

8.1 Melyek a bizonyítás alapvető szabályai az Ön joghatóságában?

A bizonyítás a peres eljárás során történik, nem pedig előtte. A feleknek be kell mutatniuk az állításaikat alátámasztó bizonyítékokat, illetve ahol a bizonyítási teher őket terheli.

8.2 Milyen típusú bizonyítékok elfogadhatóak, és melyek nem? Mi a helyzet különösen a szakértői bizonyítékokkal?

A bizonyítékok fő típusai az iratok, a felek és tanúk vallomása, a szakértői vallomások és a bírósági szemle.

Az írásbeli tanúvallomások nem fogadhatók el.

Bár a szakértők jelentésüket írásban készítik el, gyakran meghívják őket a meghallgatásra, hogy további magyarázatokat adjanak, és szóban válaszoljanak a további kérdésekre.

8.3 Vannak-e különös szabályok a ténytanúk idézésére, valamint a tanúvallomások vagy a tanúvallomások megtételére vonatkozóan?

Nincsenek tanúvallomások és írásbeli tanúvallomások.

A tanúk kötelesek megjelenni a tárgyaláson és tanúskodni. A szankciókat illetően lásd a fenti 6.3. kérdést.

E kötelezettséget korlátozzák például az ügyvédek, orvosok, papok kiváltságai, vagy a közeli hozzátartozók esetleges gyanúsításával kapcsolatban.

A tanúkat a bíró hallgatja ki, majd a felek jogi képviselői (további) kérdéseket tesznek fel.

8.4 Vannak-e különleges szabályok a szakértő tanúk megbízására, a szakértői jelentések elkészítésére és a bírósági szakértői bizonyításra vonatkozóan? Vannak-e különleges szabályok a szakértői bizonyítás egyidejűségére vonatkozóan? A szakértő az ügyfélnek vagy a bíróságnak tartozik kötelezettségekkel?

Egy szakértő tanú segíti a bíróságot. Míg a (rendes) tanú a tényekre vonatkozóan tesz vallomást, a szakértő tanú olyan ismeretekkel látja el a bíróságot, amelyekkel a bíró nem rendelkezhet. A szakértői bizonyítás a bíróság előtt történik. A szakértő tanút a felek kérhetik, de a bíró saját kezdeményezésére is beidézhetik. A szakértő tanú köteles megállapításait jelentésben benyújtani. A tárgyaláson szóbeli észrevételeket és magyarázatokat kell adni (ha a felek kérik). A magánjelentések nem minősülnek az ACCP értelmében vett szakértői jelentésnek; a magánokirat státuszával rendelkeznek.

Mivel az egyidejű bizonyításnak nincs helye, ilyen szabályok nem léteznek.

9. Ítéletek és végzések

9.1 Milyen különböző típusú ítéletek és végzések meghozatalára jogosultak az Ön joghatósága alá tartozó polgári bíróságok, és milyen körülmények között?

Az érdemi bírósági határozatokat ítéleteknek ("Urteil"). Általában a döntő tárgyalást követően néhány hónappal írásban hozzák meg a határozatot.

A mulasztási ítéletekkel kapcsolatban lásd a fenti 6.5. kérdést.

Az eljárási jellegű határozatokat végzésnek ("Beschluss").

9.2. Milyen hatáskörrel rendelkeznek az Ön helyi bíróságai a kártérítéssel/kamatokkal/perköltségekkel kapcsolatos döntések meghozatalára?

A költségekről szóló határozat része bármely bíróság jogerős határozatának. Ez külön megtámadható. A pernyertes félnek meg kell téríteni az összes költséget, beleértve az ügyvédi díjat is, amelyet az osztrák ügyvédi díjtörvény alapján kell kiszámítani, amennyiben a pernyertes fél győzött ("arányosan").

A kártérítésről és a kamatokról szóló határozatok meghozatalára akkor kerül sor, ha az alkalmazandó anyagi jog szerint indokolt, kérelmezett és előírt.

9.3 Hogyan ismerhető el és hajtható végre a belföldi/külföldi határozat?

Ha az alperes nem elégíti ki az ítéletben megítélt követeléseket, a felperes kényszer-végrehajtást kezdeményezhet.

Az ítéletek akkor végrehajthatóak, ha jogerőre emelkedtek és kötelező erejűvé váltak (pl. ha a megfelelő határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést).

A végrehajtási eljárási szabályokat az AEC tartalmazza.

Az európai ("Brüsszel") Egyezmény és a Luganói Egyezmény a külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló legfontosabb többoldalú szerződések. Ezenkívül létezik néhány kétoldalú szerződés is.

A belföldi bírósági határozat végrehajtásához a végrehajtást elrendelő bírósági végzésre van szükség, amelyet akkor adnak meg, ha az általános követelmények (az eljárás elfogadhatósága, a félként való részvételre vagy az eljárás megindítására való képesség stb.) teljesülnek.

A külföldi határozatok végrehajthatóságához hivatalos végrehajthatóvá nyilvánítás szükséges, amelyet akkor kell megadni, ha a jogcím a kibocsátó ország rendelkezései szerint végrehajtható, és ha a viszonosságot állami szerződések vagy rendeletek biztosítják. A körzeti bíróságok hatáskörrel rendelkeznek az alábbiak eldöntésére ex parte. A határozat azonban megfellebbezhető.

Ami az Európai Unió határozatait illeti, az elismerés a fent említett egyezményeknek megfelelően automatikusan történik.

9.4. Milyen szabályok vonatkoznak az Ön joghatósága alá tartozó polgári bíróság ítélete elleni fellebbezésre?

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen rendes fellebbezésnek minősül ("Berufung") és a fellebbviteli bíróság ítélete elleni fellebbezés ("Felülvizsgálat"); lásd a fenti 1.2. kérdést.

Az eljárási bírósági végzések is megtámadhatók ("Rekurs"); az eljárás elvileg ugyanazokat a szabályokat követi, mint a fellebbezés (de valamivel kevésbé informális).

Az ítélet elleni fellebbezés felfüggeszti annak jogerősségét és - kevés kivételtől eltekintve - végrehajthatóságát.

Általános szabály, hogy új állításokat, követeléseket, védekezéseket és bizonyítékokat nem szabad előterjeszteni (azokat figyelmen kívül hagyják).

Egyéb jogorvoslati lehetőségek a megsemmisítés vagy az eljárás újraindítása iránti keresetek.

A fellebbezést követően a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezheti az ítéletet és visszautalhatja az ügyet az elsőfokú bírósághoz, vagy megváltoztathatja, illetve megerősítheti az ítéletet.

10. Település

10.1 Vannak-e az Ön joghatóságában olyan hivatalos mechanizmusok, amelyekkel a feleket a követelések rendezésére ösztönzik, vagy amelyek megkönnyítik az egyezségkötési folyamatot?

Az ACCP nem rendelkezik sem kötelező egyezségekről, sem kötelező közvetítésről vagy választottbírósági eljárásról. Mégis nem ritka, hogy a bírák - a tárgyalás kezdetén - informálisan arra ösztönzik a feleket, hogy először vizsgálják meg a megegyezés lehetőségeit, vagy forduljanak közvetítőkhöz.

11. ALTERNATÍV VITARENDEZÉS - általános

1.1 Milyen alternatív vitarendezési módszerek állnak rendelkezésre és milyen gyakran használják az Ön joghatóságában? Választottbíráskodás/közvetítés/szakértői döntés/bíróságok (vagy más szakosodott bíróságok)/Ombudsman? (Kérjük, adjon rövid áttekintést az egyes rendelkezésre álló módszerekről.)

A törvény által előírt legfontosabb peren kívüli módszerek a választottbíráskodás, a közvetítés (főként családjogi ügyekben) és a békéltető testületek lakásügyi vagy távközlési ügyekben.

Ezen túlmenően különböző szakmai testületek (ügyvédek, közjegyzők, orvosok, építőmérnökök) rendelkeznek a tagjaik közötti vagy a tagok és az ügyfelek közötti viták vitarendezési mechanizmusairól.

Az osztrák választottbírósági törvény (tartalmazza a ACCP) lényegében tükrözi az UNCITRAL Model Law Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság, miközben nagyfokú függetlenséget és autonómiát biztosít a választottbíróság.

1.2 Milyen jogszabályok vagy szabályok szabályozzák az alternatív vitarendezés különböző módszereit?

A választottbírósági törvényt az 577-618 ACCP szakaszok szabályozzák. Ezek adják a választottbírósági eljárások általános keretét, mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárások esetében. A fogyasztókra és a munkavállalókra külön szabályok vonatkoznak.

A közvetítésre a polgári jogi közvetítésről szóló törvény ("Zivilrechts-Mediations-Gesetz").

A közvetítők elismert módszereket alkalmazó, képzett szakértők. A közvetítő segítségével elért megoldás a bíróság előtt nem végrehajtható.

1.3 Vannak-e olyan jogterületek az Ön joghatóságában, amelyeken nem lehet a választottbíráskodást/közvetítést/szakértői döntést/székeket/ombudsmanokat alternatív vitarendezési eszközként alkalmazni?

A családjoggal kapcsolatos követelések, valamint a bérbeadók és bérlők közötti viták kivételével általában minden vagyoni követelés eldönthető. További kivételek vonatkoznak a munkajoggal kapcsolatos vitákra és a kartelltörvényre.

1.4. Tudnak-e a helyi bíróságok segítséget nyújtani azoknak a feleknek, akik az alternatív vitarendezés rendelkezésre álló módszereire kívánnak hivatkozni? Például, a bíróság - a választottbíróság megalakulása előtt vagy után - ideiglenes vagy ideiglenes védelmi intézkedéseket (azaz a végső eredményig letartóztatási végzéseket) hoz-e a választottbírósági eljárás támogatására, a bíróság kényszeríti-e a feleket választottbírósági eljárásra, ha így állapodtak meg, vagy a bíróság elrendeli-e, hogy a felek közvetítsenek vagy szakértői döntést kérjenek? Van-e valami, ami az Ön joghatóságának sajátossága ebben az összefüggésben?

Az osztrák bíróságok csak akkor avatkozhatnak be választottbírósági ügyekbe, ha erre az 577-618. szakaszok értelmében kifejezetten jogosultak. A bíróságok beavatkozása az ideiglenes intézkedések meghozatalára, a választottbírák kinevezésében való közreműködésre, a kihívásról szóló határozatok felülvizsgálatára, a választottbírói megbízatás idő előtti megszüntetéséről szóló határozatra, az ideiglenes és biztosítási intézkedések végrehajtására, a bíróságok közreműködésére olyan bírósági cselekményekben, amelyek végrehajtására a választottbíróságnak nincs hatásköre, a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemről szóló határozatra, a választottbírósági ítélet létének vagy nem létének megállapítására, valamint a díjak elismerésére és végrehajtására korlátozódik.

A választottbíróság - vagy bármelyik fél a választottbíróság jóváhagyásával - kérheti a bíróságot, hogy végezzen bírósági cselekményeket (pl. idézés kézbesítése, bizonyításfelvétel), amelyekre a választottbíróság nem rendelkezik hatáskörrel.

1.5 Mennyire kötelező erejűek a rendelkezésre álló alternatív vitarendezési módszerek természetüknél fogva? Van-e például fellebbezési jog a választottbírósági ítéletekkel és szakértői határozatokkal szemben, vannak-e szankciók a közvetítés megtagadásáért, és kell-e a bíróságnak szankcionálnia a közvetítés során elért egyezségi megállapodásokat? Van-e valami, ami az Ön joghatóságára jellemző ebben az összefüggésben?

Az egyetlen rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség a bíróság ellen választottbírósági ítélet egy kérelem, hogy a díjat félre. Ez vonatkozik a joghatósággal kapcsolatos választottbírósági ítéletekre is. A hatályon kívül helyezés iránti kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül kell benyújtani, amikor a felperes kézhez kapta a döntést.

A választottbírósági ítéletet hatályon kívül kell helyezni, ha nincs érvényes választottbírósági megállapodás, vagy ha a választottbíróság megtagadta joghatóságát annak ellenére, hogy érvényes választottbírósági megállapodás létezett, ha az egyik fél nem volt képes érvényes választottbírósági megállapodás megkötésére, ha az egyik fél nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról, vagy egyébként nem volt képes az ügyet bemutatni, ha a választottbírósági ítélet olyan jogvitával foglalkozik, amelyre a választottbírósági megállapodás nem terjed ki, vagy a választottbírósági megállapodás hatályán vagy a felek választottbírósági eljárás alá vételén kívül eső kérdésekben hozott döntéseket tartalmaz, ha a választottbíróság összetétele vagy összetétele sérti a vonatkozó szabályokat, és ha a választottbírósági eljárást az osztrák közrend megsértésével folytatták le.

Továbbá, egy díjat lehet hatályon kívül helyezni, ha fennállnak azok az előfeltételek, amelyek alapján a bírósági ítéletet lehet fellebbezni benyújtásával felülvizsgálati kérelem benyújtása alapján szakasz 530(1), számok 1-5 ACCP. Ez a rendelkezés határozza meg azokat a körülményeket, amelyek alapján bűncselekmények vezettek egy bizonyos díj kiadásához. Az ezen indokok alapján történő hatályon kívül helyezés iránti kérelmet az adott bűncselekményre vonatkozó ítélet jogerőre emelkedésétől számított négy héten belül kell benyújtani.

A díjat is hatályon kívül lehet helyezni, ha a vitás kérdés nem arbitrable a hazai jog szerint, és, végül, ha a választottbírósági ítélet sérti az osztrák közrendet.

A közvetítéssel kapcsolatban lásd a fenti 1.2. kérdést.

12. Alternatív vitarendezési intézmények

2.1 Melyek az Ön joghatóságában működő főbb alternatív vitarendezési intézmények?

Az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központja (VIAC) Ausztria legjelentősebb (nemzetközi kereskedelmi) választottbírósági intézménye. A választottbírósági eljárás lefolytatásának keretét a "VIAC Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata" ("Bécsi Szabályzat") néven említik.