Háttér

Külföldi befektetés

1. Milyen az uralkodó hozzáállás a külföldi befektetésekhez?

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium általános, konkrét beruházási vitákhoz nem kapcsolódó hozzáállásként jelzi, hogy a kormány nyitott a kötelező erejű nemzetközi választottbíráskodásra, mint a nemzeti bíróságok megfelelő alternatívájára az alkalmazandó kétoldalú beruházási szerződések (BIT-ek) szerinti vitarendezésben.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba, és megállapította az Európai Unió közvetlen befektetésekkel kapcsolatos hatáskörét. Az átruházott hatáskör alapján az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadta az 1219/2012/EU rendeletet, amelynek értelmében a meglévő kétoldalú beruházási megállapodások az Európai Bizottság engedélyétől függően maradnak érvényben, miután "értékelte, hogy egy vagy több rendelkezésük komoly akadályt jelent-e a harmadik országokkal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásokról szóló tárgyalásoknak vagy azok Unió általi megkötésének" (1219/2012/EU rendelet, 5. cikk). Az Európai Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett továbbá 12, Ausztria által aláírt és ratifikált Unión belüli BIT (az EU-tagállamok közötti kétoldalú beruházási szerződés) tekintetében.

A fentiek ellenére Ausztria aláírta a tagállamok kormányai képviselőinek 2019. január 15-én kelt nyilatkozatát az Európai Bíróság Achmeában hozott ítéletének jogi következményeiről és az Európai Unión belüli beruházásvédelemről (a továbbiakban: nyilatkozat). A nyilatkozat értelmében:

• "a tagállamok között kötött kétoldalú beruházási szerződésekben szereplő valamennyi befektetői államközi választottbírósági kikötés ellentétes az uniós joggal, és ezért nem alkalmazható";
• ezek a választottbírósági záradékok "nem eredményeznek hatást, beleértve azokat a rendelkezéseket, amelyek a felmondás előtt eszközölt beruházások további időszakra történő kiterjesztett védelmét biztosítják (úgynevezett sunset vagy grandfathering záradékok)"; és
• a beruházó-állam választottbírósági kikötések alapján létrehozott választottbíróságnak nincs joghatósága, mivel az alapul szolgáló BIT-ben részes tagállam nem tett érvényes ajánlatot a választottbíráskodásra.

Ausztria eredetileg a többi aláíró állammal együtt vállalta, hogy "2019. december 6-ig többoldalú szerződéssel, vagy - amennyiben ezt kölcsönösen célszerűbbnek ismerik el - kétoldalúan felmondja a (tagállamok) között létrejött valamennyi kétoldalú beruházási szerződést". A kijelentettek ellenére Ausztria megtagadta, hogy csatlakozzon 23 uniós tagállamhoz, és aláírja az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási szerződések megszüntetéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás). Ez a döntés valóban üdvözlendő, mivel méltányolja azokat a jogos aggályokat, amelyek szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásoknak a megállapodás eszközeivel történő megszüntetése összeegyeztethetetlen lehet a nemzetközi közjoggal.

2. Melyek a külföldi befektetések fő ágazatai az államban?

Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) hivatalos adatbázisa szerint a közvetlen külföldi befektetések (azaz a külföldi befektetők Ausztriába irányuló befektetései) fő ágazatai a következők: szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások; pénzügyi közvetítés; kereskedelem; valamint vegyi anyagok, kőolajtermékek, gyógyszerek. Az OeNB honlapján átfogó bontás érhető el az egyes iparágak szerinti bontásban.

3. Van-e nettó beáramló vagy kiáramló közvetlen külföldi tőkebefektetés?

Ha a befelé irányuló közvetlen befektetések bevételét összevetjük a kifelé irányuló közvetlen befektetések bevételével (azaz az osztrák befektetők befektetéseivel a tengerentúlon), akkor megállapítható a közvetlen külföldi befektetések nettó kiáramlása (vö. a 2008. évi befelé irányuló közvetlen befektetési pozíciók ágazati bontásban a 2008. évi kifelé irányuló közvetlen befektetési pozíciók ágazati bontásban az OeNB 2008. évi adataival). Az előbbiektől eltérően egyes iparágakban jelentős nettó beáramlás is előfordulhat, mint például a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások ágazatában.

Beruházási megállapodásra vonatkozó jogszabályok

4. Ismertesse az állammal vagy állami tulajdonú szervezetekkel kötött beruházási megállapodásokra vonatkozó hazai jogszabályokat.

Ausztriának nincs külön külföldi befektetésekre vonatkozó törvénye. A külföldi befektetések hivatalos engedélyezése általában nem szükséges. Ugyanakkor bizonyos megkülönböztetésmentes nemzeti és uniós intézkedések alkalmazandók lehetnek (pl. ingatlanvásárlás, trösztellenes, energiaágazat, közbiztonság és közrend).

Nemzetközi jogi kötelezettségek

Beruházási szerződések

5. Határozza meg és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket, amelyeknek az állam részese, és jelezze, hogy azok hatályban vannak-e.

Ausztria 69 kétoldalú beruházási szerződést írt alá és ratifikált, amelyek közül a következő 60 van hatályban:

• Albánia;
• Algéria;
• Argentína;
• Örményország;
• Azerbajdzsán;
• Banglades;
• Fehéroroszország;
• Belize;
• Bosznia-Hercegovina;
• Bulgária;
• Chile;
• Kína;
• Horvátország;
• Kuba;
• a Cseh Köztársaság;
• Egyiptom;
• Észtország;
• Etiópia;
• Grúzia;
• Guatemala;
• Hong Kong;
• Magyarország;
• Irán;
• Jordánia;
• Kazahsztán;
• Koszovó;
• Kuvait;
• Kirgizisztán;
• Lettország;
• Lebaon;
• Líbia;
• Litvánia;
• Macedónia;
• Malajzia;
• Málta;
• Mexikó;
• Moldova;
• Mongólia;
• Montenegró;
• Marokkó;
• Namíbia;
• Omán;
• Paraguay;
• a Fülöp-szigeteken;
• Lengyelország;
• Románia;
• Oroszország;
• Szaúd-Arábia;
• Szerbia;
• Szlovákia;
• Szlovénia;
• Dél-Korea;
• Tádzsikisztán;
• Tunézia;
• Törökország;
• Ukrajna;
• az Egyesült Arab Emírségek;
• Üzbegisztán;
• Vietnam; és
• Jemen.

Ausztriával, mint EU-tagállammal kapcsolatban számos, beruházási rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodás és szerződés van hatályban. A Zimbabwéval (2000), Kambodzsával (2004) és Nigériával (2013) aláírt BIT-ek még nem léptek hatályba.

Ausztria 1994-ben írta alá az Energia Charta Szerződést, majd 1997-ben hivatalosan is ratifikálta azt.

Az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeiben ratifikálásra váró legfontosabb megállapodás az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), amely 2017. szeptember 21. óta ideiglenesen hatályos. Az Európai Bíróság a CETA-ban foglalt befektetői-állami vitarendezési mechanizmust az uniós joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította (1/17. sz. vélemény (CETA), EU:C:2019:341).

6. Adott esetben adja meg, hogy a két- vagy többoldalú beruházási szerződések, amelyeknek az állam részese, kiterjednek-e a tengerentúli területekre.

Nem alkalmazható.

7. Módosította-e vagy kötött-e az állam olyan két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket érintő kiegészítő jegyzőkönyveket, amelyeknek az állam részese?

Az Osztrák Köztársaság Jogi Információs Rendszerének honlapján PDF formátumban elérhető a BIT szándékolt jelentésének megállapítása céljából kicserélt diplomáciai jegyzékek példája.

8. Felmondott-e az állam egyoldalúan bármely olyan két- vagy többoldalú beruházási szerződést, amelynek részes fele?

Ausztria egyelőre nem jelentette be, hogy egyoldalúan felmondja valamelyik BIT-et.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a közvetlen befektetésekkel kapcsolatos hatáskörök EU-ra történő átruházásának végleges hatásait még meg kell határozni.

9. Az állam több két- vagy többoldalú beruházási szerződést kötött-e, amelyek tagsága átfedésben van?

Ausztria 69 BIT-et írt alá és ratifikált, amelyek közül 60 van hatályban. Ausztria számos több multilaterális, beruházásvédelmi záradékot tartalmazó szerződésnek is részese lett.

ICSID Egyezmény

10. Az állam részes fele az ICSID-egyezménynek?

Az államok és más államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt 1971. május 25-én ratifikálták, és Ausztriára nézve 1971. június 24-én lépett hatályba.

Mauritiusi egyezmény

11. Az állam részes fele a szerződésen alapuló befektetői állami választottbíráskodás átláthatóságáról szóló ENSZ-egyezménynek (Mauritiusi Egyezmény)?

Ausztria nem részese a szerződésen alapuló beruházó-állami választottbíráskodás átláthatóságáról szóló ENSZ-egyezménynek.

Beruházási szerződéses program

12. Van-e az államnak beruházási szerződéses programja?

Igen.

A bejövő külföldi befektetések szabályozása

Kormányzati beruházásösztönző programok

13. Van-e az államnak külföldi befektetések ösztönzésére irányuló programja?

A Digitális és Gazdasági Minisztérium, valamint az Európa-, Integrációs és Külügyminisztérium közösen támogatja Ausztria befektetésösztönzési programjait.

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium elsősorban a külföldi befektetések gazdasági támogatásáért felelős, és átfogó áttekintést tesz közzé a külföldi befektetők számára elérhető összes támogatásról.

Az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma és az osztrák diplomáciai képviseletek továbbra is felelősek a befektetések védelméért, vállalva az alkalmazandó kétoldalú beruházási szerződések (BIT) érvényesítését és az exportellenőrzés biztosítását. Az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma feladatainak áttekintése online elérhető.

Alkalmazandó nemzeti jogszabályok

14. Határozza meg a külföldi befektetőkre és a külföldi befektetésekre vonatkozó hazai jogszabályokat, beleértve a befektetések befogadására vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket.

Megismételve Ausztria nyitottságát a külföldi befektetések iránt, egyes megkülönböztetésmentes nemzeti és uniós intézkedések alkalmazhatók lesznek (pl. ingatlanvásárlás, trösztellenes ügyek, energiaágazat, közbiztonság és közrend stb. terén). Az osztrák külkereskedelmi törvény (AußWG) szerint továbbá a gazdasági ügyekért felelős miniszter jóváhagyása szükséges "az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT) vagy Svájc állampolgárságával nem rendelkező természetes személy, illetve az EGT-n és Svájcon kívüli, nem uniós országban letelepedett jogi személy vagy társaság" általi részesedésszerzéshez, amennyiben a befektető az AußWG 25. § a) pontjának 2. alpontjában meghatározott, az Osztrák Köztársaság számára különösen fontos iparágakban kíván irányító pozíciót szerezni vagy más módon megszerezni.

Releváns szabályozó ügynökség

15. Nevezze meg azt az állami ügynökséget, amely a bejövő külföldi befektetéseket szabályozza és támogatja.

A Digitális és Gazdasági Minisztérium és az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma közösen támogatja Ausztria befektetésösztönzési programjait.

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium elsősorban a külföldi befektetések gazdasági támogatásáért felelős, és átfogó áttekintést tesz közzé a külföldi befektetők számára elérhető összes támogatásról.

Az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma és az osztrák diplomáciai képviseletek továbbra is felelősek a befektetések védelméért, és kötelezettséget vállalnak az alkalmazandó kétoldalú beruházási megállapodások végrehajtására és az exportellenőrzés biztosítására. Az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériuma feladatainak áttekintése online elérhető.

Releváns vitarendező ügynökség

16. Határozza meg azt az állami szervet, amelynek a külföldi befektetővel folytatott jogvitában a peres eljárást kézbesíteni kell.

Az Ausztria által kötött beruházási szerződésekben található közvetlen kikötés hiányában a befektetőnek a jogvitát az Európai és Nemzetközi Ügyek Minisztériumának kell bejelentenie.

Beruházási szerződések gyakorlata

BIT modell

17. Van az államnak BIT-mintája?

Ausztria rendelkezik egy 2008-ban elfogadott kétoldalú beruházási szerződésmintával (BIT). Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy az Ausztria által aláírt és ratifikált BIT-ek túlnyomó része a BIT-modell legújabb változatát megelőzően készült. A legújabb BIT-mintának a jövőben várható hatását szintén nehéz megítélni.

Az osztrák BIT-modell bevezetése után aláírt BIT-ek összehasonlító elemzése az egységesség hiányát mutatja. Egyrészt a Tádzsikisztánnal és Koszovóval kötött beruházási szerződéseket szigorúan a BIT-mintának megfelelően fogalmazták meg. Ezzel szemben a Kirgizisztánnal és Kazahsztánnal kötött hasonló jellegű megállapodások néhány fontos tekintetben módosították a BIT-mintát.

Ezen túlmenően a beruházásvédelmi rendelkezések általában az EU harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásainak részévé válnak, ami korlátozza a BIT-mintára tervezett célt.

Ami a BIT-modell tartalmát illeti, Ausztria minden bizonnyal tömör, funkcionális és fejlett platformot mutatott be a külföldi befektetések sikeres védelméhez. A legfontosabb rendelkezések biztosítják:

• a külföldi befektetőkkel szembeni egyenlő bánásmód a nemzeti vagy harmadik országbeli befektetőkkel szemben;
• a nemzetközi jog normái szerinti tisztességes bánásmód kötelezettsége (szorosan szabályozott kisajátítás, a beruházással összefüggésben teljesített kifizetéseknek korlátozás nélkül kell történniük stb.
• hatékony vitarendezés előtt:
  • nemzeti bíróságok;
  • a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID);
  • az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályzata alapján létrehozott választottbíró vagy eseti választottbíróság; és
  • a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Választottbírósági Szabályzata szerinti egyedüli választottbíró vagy ad hoc bíróság.

A BIT-mintának további sajátosságai közé tartozik a "befektető" és a "befektetés" fogalmak jellegzetes meghatározása, valamint egy meglehetősen széles körű ernyőzáradék.

Előkészítő anyagok

18. Rendelkezik-e az állam a szerződés-előkészítő anyagok központi tárházával? Nyilvánosan hozzáférhetőek ezek az anyagok?

Az Osztrák Köztársaság parlamentje által ratifikált nemzetközi szerződésekhez rendelkezésre álló összes támogató anyag online elérhető. A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium a ratifikált BIT-ek német nyelvű változatát a kísérő okiratokkal együtt elérhetővé teszi a honlapján felülvizsgálat és nyilvános ellenőrzés céljából. Az angol és adott esetben más nyelvekre lefordított változatok szintén elérhetők az interneten.

Hatály és lefedettség

19. Mi a beruházási szerződések tipikus alkalmazási köre?

Befektetői képesítések

Az Ausztria által kötött beruházási szerződések - némileg kevésbé egységesen - számos olyan jogi feltételről rendelkeznek, amelyeknek egy külföldi befektetőnek meg kell felelnie ahhoz, hogy érdemi védelemben részesüljön. Míg mind a természetes személyek, mind a jogi személyek (azaz a vállalkozások) általában "befektetőknek" tekinthetők, további követelmények a következők:

A bejegyzés vagy üzleti tevékenység fő helye

Az 1. cikk (3) BIT-mintája a vállalkozást többek között úgy határozza meg, mint "az egyik szerződő fél alkalmazandó joga szerint létrehozott vagy szervezett vállalkozást". A székhelyre vonatkozó követelményt több megkötött BIT kifejezetten előírja (pl. Ausztria-Belarusz BIT 1. cikk (2) bekezdés; Ausztria-Argentína BIT 1. cikk (2) bekezdés b) pont; stb.). Az alapvetően a székhely követelménye bizonyos esetekben helyettesíthető a szerződő felek valamelyikének jogalanya által a befektető felett gyakorolt (előzetes) domináns befolyás megállapításával (pl. 1. cikk (2) bekezdés c) pont, Ausztria-Egyiptom BIT; I. cikk (2) bekezdés, Ausztria-Kuwait BIT; stb.).

Lényeges üzleti tevékenységek végzése

Az 1. cikk (3) BIT-mintája továbbá kimondja, hogy a vállalkozásnak "érdemi üzleti tevékenységet kell folytatnia [a fogadó államban]". A fentiekkel összhangban számos BIT hivatkozik a tényleges üzleti tevékenységre vonatkozó kötelezettségre (pl. 1. cikk (2) bekezdés b) pont, Ausztria-Chile BIT).

A szerződő féltől függő, nem egységes képesítések

Észrevehető számú BIT határozza meg a követelményeket csatolt meghatározásához "befektető" függetlenül az egyes szerződő felek (például, cikk I(2), Ausztria-Kuwait BIT).

Az ellátások megtagadása

A BIT-mintával összhangban számos megkötött BIT kifejezetten megtagadja a védelmet azokban az esetekben, amikor a fenti követelmények nem teljesülnek. Az ilyen rendelkezés legjobb példája az Ausztria és Üzbegisztán közötti BIT 10. cikkében található, amely kimondja:

[a] Szerződő Fél megtagadhatja a jelen megállapodás előnyeit a másik Szerződő Fél beruházójától és annak befektetéseitől, ha egy nem szerződő fél beruházói tulajdonolják vagy ellenőrzik az előbb említett beruházót, és a beruházó nem folytat jelentős üzleti tevékenységet annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek joga szerint alapították vagy szervezték.

A "befektetés" meghatározása
A BIT-mintában szereplő védett "befektetés" magában foglal minden olyan eszközt, amely a védett befektető "közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll". Ezt a bevallottan táblás meghatározást némileg korlátozzák az alkalmazandó BIT-ek által előírt további megfontolások:

A közvetlen és közvetett beruházások megkülönböztetése
Míg az Ausztria által kötött beruházási szerződések túlnyomó része mindkét esetben jóváhagyja a védelmet, egyesek nem jutnak el olyan messzire, hogy védelmet biztosítsanak a közvetett vagy nonprofit befektetéseknek (pl. 1. cikk (1), Ausztria-Irán BIT).

Területi követelmény és jogszerűség
A befektetések általában védelmet élveznek, ha egy szerződő fél területén és annak törvényeivel és rendeleteivel összhangban történnek (pl. 1. cikk(3), Ausztria-Malajzia BIT).

A visszamenőleges hatályú lefedettség kérdései
A jelentős többsége a beruházási szerződések által kötött Ausztria vagy védelmet nyújtanak a beruházások tett beruházások egy különösen meghatározott időpontban (például, cikk 9, Ausztria-Oroszország BIT), vagy nem tesz különbséget odaítélő védelem a beruházások előtt és után a szerződés hatálybalépésének időpontját (például, cikk 24, Ausztria-Kuba BIT).

Védelmek

20. Milyen anyagi jogi védelem áll jellemzően rendelkezésre?

Az Ausztria által kötött beruházási szerződések - ritka kivételes korlátozásoktól eltekintve - általában a következő védelmet írják elő:

• tisztességes és méltányos bánásmód;
• (közvetlen és közvetett) kisajátítás elleni védelem;
• a legnagyobb kedvezményes elbánás védelme;
• megkülönböztetésmentesség és a nemzeti elbánás védelme;
• teljes védelem és biztonság; és
• ernyő záradék.

Vitarendezés

21. Melyek a leggyakrabban alkalmazott vitarendezési lehetőségek a külföldi befektetők és az Ön állama közötti beruházási viták esetében?

Az osztrák BIT-ek leggyakrabban ICSID intézményes választottbírósági vagy UNCITRAL ad hoc eljárást írnak elő, mint az adott BIT-ekből eredő viták rendezéséhez kiválasztandó fórumot. Az előbbiekkel ellentétben egyes BIT-ek további lehetőséget biztosítanak a Stockholmi Kereskedelmi Kamara szabályai (pl. az Ausztria-Oroszország BIT 7. cikke) vagy az ICC szabályai (pl. az Ausztria-Kuba BIT 11. cikke) szerinti választottbírósági eljárásra.

Bizalmasság

22. Van-e az államnak bevett gyakorlata a beruházási választottbíráskodásban a titoktartás megkövetelésére?

Ausztria csak egy befektető-állam választottbírósági eljárásban vett részt: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy).

Biztosítás

23. Van-e az államnak befektetési biztosítási ügynöksége vagy programja?

Az osztrák befektetők a Multilaterális Beruházási Garanciaügynökséget létrehozó egyezmény alapján biztosítást igényelhetnek a fejlődő országokba történő befektetésekhez. Ausztria 1997-ben egyike lett annak a 25 iparosodott országnak, amely tagja ennek az okmánynak.

Az osztrák befektetők továbbá kérhetik a külföldi befektetések politikai kockázatok elleni fedezetét. Az Oesterreichische Kontrollbank AG (OeKB) által nyújtott "G4 garancia" általában az EU-n és az OECD-n kívüli piacokra vonatkozik. E szolgáltatások áttekintése az OeKB honlapján érhető el.

Befektetési választottbírósági eljárás története

A választottbírósági eljárások száma

24. Hány ismert beruházási szerződéssel kapcsolatos választottbírósági eljárásban vett részt az állam?

A cikk megírásának időpontjában Ausztria aktívan részt vett egy nyilvánosan ismert befektetői-állami választottbírósági eljárásban: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy). Az eljárás 2015 júliusában indult az Ausztria által Máltával 2002-ben kötött (2004 márciusától hatályos) kétoldalú beruházási szerződés alapján. A mozgó befektető ezáltal azt állította, hogy Ausztria:

• önkényes, ésszerűtlen vagy diszkriminatív intézkedéseket vezetett be;
• megtagadta a teljes védelmet és biztonságot;
• megsértette a közvetlen és közvetett kisajátítás alkalmazandó tilalmát; és
• megtagadta a tisztességes és méltányos bánásmódot.

A választottbíróság októberben 2017 októberében joghatósági okokból elutasította a követeléseket.

Iparágak és ágazatok

25. Az államot érintő beruházási döntőbírósági eljárások általában meghatározott iparágakat vagy beruházási ágazatokat érintenek?

Ausztria csak egy befektető-állam választottbírósági eljárásban vett részt: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy).

A választottbíró kiválasztása

26. Van-e az államnak története a választottbíróságok kijelölésére szolgáló alapértelmezett mechanizmusok használatában, vagy az államnak van története konkrét választottbírák kijelölésében?

Ausztria csak egy befektető-állam választottbírósági eljárásban vett részt: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy).

Védelem

27. Az állam jellemzően védekezik-e a beruházási igényekkel szemben? Adja meg részletesen az állam befektetési jogvitákkal foglalkozó belső jogtanácsosát.

Ausztria csak egy befektető-állam választottbírósági eljárásban vett részt: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy).

Az állam elleni ítéletek végrehajtása

Végrehajtási megállapodások

28. Az állam részes fele a végrehajtásra vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak, például a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi ENSZ-egyezménynek?

Ausztria csatlakozott a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményhez (a New York-i egyezmény) 2 május 1961-ben. A New York-i egyezmény Ausztriára korlátozás nélkül alkalmazandó, mivel az eredeti viszonossági fenntartást 1988-ban visszavonták.

Díjmegfelelőség

29. Az állam általában önként teljesíti az ellene hozott beruházási szerződéses ítéleteket?

Ausztria csak egy befektető-állam választottbírósági eljárásban vett részt: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy).

Kedvezőtlen díjak

30. Ha nem, akkor az állam fellebbezhet-e a hazai bíróságokhoz vagy a választottbírósági eljárás székhelye szerinti bírósághoz a kedvezőtlen döntések ellen?

Ausztria csak egy befektető-állam választottbírósági eljárásban vett részt: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy).

A végrehajtást akadályozó rendelkezések

31. Adja meg részletesen azokat a hazai jogi rendelkezéseket, amelyek akadályozhatják a díjak végrehajtását az állam ellen a területén belül.

Az osztrák törvényhozók egyértelmű különbséget tesznek a hazai (azaz a választottbírósági eljárás során a választottbírósági székhelye Ausztriában) és a külföldi (azaz a választottbírósági eljárás során a választottbírósági székhelye Ausztrián kívül) választottbírósági díjak érvényesítésére vonatkozó szabályok között.

Az előbbiek esetében az osztrák végrehajtási törvény 1. szakasza kimondja, hogy a fellebbezéssel nem támadható belföldi díjak (beleértve az egyezségi megállapodásokat is) közvetlenül végrehajthatók, mint amelyek eredendően végrehajtási jogcímeket adnak.

A fentiekkel ellentétben, III. cím osztrák végrehajtási törvény (403. és azt követő szakasz) megköveteli a külföldi választottbírósági díjak hivatalos elismerését a hazai végrehajtást megelőzően, kivéve, ha a díjakat kellene végrehajtani anélkül, hogy előzetes külön nyilatkozatot a végrehajthatóság alapján alkalmazandó nemzetközi megállapodás (például, szerződések alkalmazandó kötelezettséget a kölcsönösség elismerése és végrehajtása), vagy egy jogi aktus az Európai Unió.

Cikk szerint IV(1)(a) New York-i Egyezmény, kérelmező elismerését kérelmező egy díjat kell benyújtani az eredeti díjat (vagy hitelesített másolat) valamint az eredeti választottbírósági megállapodás (vagy hitelesített másolat). Az osztrák polgári perrendtartás (ZPO) 614. szakaszának (2) bekezdése e tekintetben a bíró mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy a kérelmezőtől kérje-e a vonatkozó választottbírósági megállapodás (vagy hitelesített másolat) benyújtását. Mivel az illetékes kerületi bíróságok csak azt vizsgálják, hogy a formai követelmények teljesülnek-e, az osztrák Legfelsőbb Bíróság álláspontja ezzel kapcsolatban formalisztikusabb volt - annak vizsgálatát írják elő, hogy a végrehajtási engedély iránti kérelemben szereplő adós neve összhangban van-e a választottbírósági ítéletben szereplő névvel.

Amellett, hogy az említett, a díjat lehet alávetni szakasz 606 ZPO előírja, hogy a díjat, hogy írásban és írja alá a választottbírák. A felek megállapodásának hiányában további formai követelmények is alkalmazhatók.

Az osztrák bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nem lehet fellebbezni. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi díjak) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot, bár nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes arra, hogy a választottbírósági megállapodást kössön az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a díj olyan kérdésre vonatkozik, amelyet a választottbírósági megállapodás nem tartalmaz, vagy nem tartozik a választottbírósági megállapodás feltételei közé, vagy olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek túlmutatnak a választottbírósági eljárásban kért enyhítésen (ha az ilyen hibák a díj elválasztható részét érintik, az ilyen részt hatályon kívül kell helyezni);
• a választottbíróság összetétele nem volt összhangban a ZPO 577-618. szakaszaival vagy a felek megállapodásával;
• a választottbírósági eljárás nem, vagy a díj nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (ordre public); és
• ha a belföldi bíróság ügyének a ZPO 530. § (1) bekezdése szerinti újbóli megnyitására vonatkozó feltételek teljesülnek.

Az országok csak szuverén kapacitásuk mértékéig élveznek szuverén mentességet. A mentesség nem vonatkozik a magánjellegű kereskedelmi jellegű magatartásokra. Az Ausztriában lévő külföldi vagyon tehát a céljától függően mentesül a végrehajtás alól: ha kizárólag magánügyletekre szánják, akkor lefoglalható és végrehajtás alá vonható; ha azonban szuverén hatáskörök gyakorlására (pl. követségi feladatok ellátására) szánják, akkor nem rendelhető el végrehajtási intézkedés. Az osztrák legfelsőbb bíróság (OGH) egy vonatkozó határozatában (lásd 3 Ob 18/12) megállapította, hogy az állami vagyonra nem vonatkozik általános mentesség, hanem a kötelezett állam kötelessége bizonyítani, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése során az osztrák végrehajtási törvény 39. szakasza szerint szuverén hatalommal járt el.

Tanulságos ítélkezési gyakorlat hiányában ésszerű lehet azt a következtetést levonni, hogy a társasági fátyol áttörése a szuverén vagyon tekintetében jogilag megengedett lenne, amennyiben a szuverén mentesség hatályára vonatkozó szabályok kiegészülnek a társasági fátyol áttörésére vonatkozó alkalmazandó jogszabályi követelmények teljesítésével.

Frissítés és trendek

Az elmúlt év legfontosabb fejleményei

32. Vannak-e újonnan kialakuló tendenciák vagy forró témák az Ön joghatóságában?

Ausztria elutasította, hogy csatlakozzon 23 uniós tagállamhoz, és aláírja az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási szerződések megszüntetéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás). Ez a döntés üdvözlendő, mivel elismeri azokat a jogos aggályokat, amelyek szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásoknak a megállapodás révén történő megszüntetése összeegyeztethetetlen lehet a nemzetközi közjoggal.

Az osztrák kormánynak a 2020-as kovid-19 válság orvoslásában való részvételét a külföldi befektetők és az egyenlő védelemre való képességük szemszögéből kell értékelni.