Választottbírósági osztrák fejezet 2019

Megjelenés - január 07, 2019

Szerző: Klaus Oblin

Törvények és intézmények

1. A választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezmények

Az Ön joghatósága a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény szerződő állama? Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?

Ausztria a következő, választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeket ratifikálta:

a New York-i Egyezmény, 1961. július 31. (Ausztria az I. cikk (3) bekezdése alapján bejelentést tett, amelyben kijelenti, hogy csak az egyezmény más szerződő államaiban hozott díjakat ismeri el és hajtja végre);
a választottbírósági kikötésekről szóló jegyzőkönyv, Genf, 1928. március 13;
a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtásáról szóló egyezmény, Genf, 1930. október 18;
a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló 1964. június 4-i európai egyezmény (és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás); és
a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény, 1971. június 24.

2. Kétoldalú beruházási szerződések

Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?

Ausztria 65 kétoldalú beruházási szerződést írt alá, amelyek közül 60-at ratifikáltak, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bolíviával, Boszniával, Bulgáriával, a Zöld-foki szigetekkel, Chilével, Kínával, Horvátországgal, Kubával, a Cseh Köztársasággal, Egyiptommal, Észtországgal, Etiópiával, Grúziával, Hongkonggal, Magyarországgal, Indiával, Iránnal, Jordánia, Kuvait, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Macedónia, Malajzia, Málta, Mexikó, Moldova, Mongólia, Marokkó, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.

Ausztria számos további, nem beruházási célú kétoldalú szerződésnek is részese, főként a szomszédos országokkal.

3. A hazai választottbírósági jog

Melyek az elsődleges hazai jogforrások a hazai és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint a díjak elismerésére és végrehajtására vonatkozóan?

A választottbírósági jogot az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.

A külföldi díjak elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák (lásd az 1. és 2. kérdést). A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

4. Belföldi választottbíráskodás és UNCITRAL

Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági törvénye és az UNCITRAL-modelltörvény között?

Mint a legtöbb országban, a törvény nem tükrözi az UNCITRAL-modelltörvény minden egyes aspektusát. A főbb jellemzőket azonban bevezették.

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a hazai és nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre külön szabályok vonatkoznak (lásd a 45. kérdést).

5. Kötelező rendelkezések

Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági törvényi rendelkezések, amelyektől a felek nem térhetnek el?

A felek szabadon megállapodhatnak az eljárási szabályokról (pl. konkrét választottbírósági szabályokra való hivatkozással) a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseinek keretein belül. Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseire is figyelemmel - az általa megfelelőnek ítélt módon kell lefolytatnia a választottbírósági eljárást. A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, valamint a választottbírósági ítélet megtámadásának indokaira (lásd a 43. kérdést).

6. Anyagi jog

Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági törvényében, amely a választottbíróság számára iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy melyik anyagi jogot kell alkalmazni a jogvita érdemére?

A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek tartott jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon hozott határozat csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon hozott határozatban (a Polgári Törvénykönyv 603. cikke).

7. Választottbírósági intézmények

Melyek a legjelentősebb választottbírósági intézmények az Ön joghatósága alatt?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) (viac.eu) nemzetközi választottbírósági eljárást folytat a Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata (2013) (a bécsi szabályzat) alapján. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbíráskodás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Bécsi Értéktőzsde bécsi árutőzsdéje saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági záradékkal rendelkezik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályokat írnak elő, vagy maguk kezelik a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságon keresztül közvetlenül jelen van.

8. Döntőbíráskodás

Vannak olyan típusú viták, amelyek nem dönthetők?

Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem tulajdonjogi igények akkor is eldönthetőek, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.

Vannak kivételek a családjogi vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjogban.

A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülése után választottbírósági megállapodást kötnek.

9. Követelmények

Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?

A választottbírósági megállapodásnak:

a felek kellően meghatározottak (legalább meghatározhatónak kell lenniük);
kellően meghatározza a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek közötti telefaxokban, e-mailekben vagy más, a szerződés bizonyítékát őrző kommunikációban szerepelhet.

A választottbírósági záradékot tartalmazó általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás elegendő.

10. Végrehajthatóság

Milyen körülmények között nem végrehajtható a választottbírósági megállapodás?

A választottbírósági megállapodások és záradékok a szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés, kényszerítés vagy cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a választottbírósági megállapodás általában a csődgondnokot vagy jogutódot köti. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és a határozat kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.

11. Harmadik felek - választottbírósági megállapodás által kötött

Milyen esetekben kötheti harmadik feleket vagy nem aláíró feleket a választottbírósági megállapodás?

Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. A bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a vállalati fátyol áttörése és a vállalatcsoportok jellemzően nem alkalmazhatók.

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet elődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

12. Harmadik felek - részvétel

Az Ön hazai választottbírósági törvénye tartalmaz-e rendelkezéseket a harmadik fél választottbírósági eljárásban való részvételére vonatkozóan, mint például a csatlakozás vagy a harmadik fél értesítése?

Általában a harmadik fél választottbírósági eljáráshoz való csatlakozása a felek megfelelő hozzájárulását igényli, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a csatlakozást lehetővé tevő választottbírósági szabályokra való hivatkozással). A hozzájárulás megadása történhet a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor vagy a szerződés egy korábbi szakaszában. A törvény szerint a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben vitatják meg. Itt azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik fél akarata ellenére történő csatlakozása a választottbírósági eljáráshoz, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának kiterjesztése egy harmadik félre, sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik fél nem részesül ugyanazokban a jogokban, mint a felek (például a meghallgatáshoz való jog).

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet elődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

13. Vállalatcsoportok

Az Ön joghatósága alá tartozó bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, feltéve, hogy a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "vállalatcsoport" doktrína alapján?

Az osztrák jog nem ismeri a vállalatcsoport-doktrínát (lásd a 11. kérdést).

14. Többoldalú választottbírósági megállapodások

Melyek az érvényes többoldalú választottbírósági megállapodás feltételei?

A többoldalú választottbírósági megállapodások megkötésére ugyanazok a formai követelmények vonatkoznak, mint a választottbírósági megállapodásokra (lásd a 9. kérdést).

A választottbíróság alkotmánya

15. A választottbírák jogosultsága

Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?

Választottbírónak csak természetes személyeket lehet kinevezni. Az alapszabály nem ír elő konkrét képesítéseket, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként.

16. A választottbírák háttere

Kik ülnek rendszeresen választottbíróként az Ön joghatósága alatt?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíráknak rendelkezniük kell bizonyos tapasztalattal és háttérrel az adott vitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxisban dolgozó ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként technikai kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és ügyvédek is tagjai a testületnek.

A választottbírósági megállapodásba bele lehet foglalni a képesítési követelményeket, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vitát eredményezhet a megállapított követelmények teljesülése körül).

17. A választottbírák alapértelmezett kijelölése

A felek előzetes megállapodása hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírák kijelölésére?

A bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a szükséges alapértelmezett kinevezések megtételére, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha az egyik fél nem nevez ki választottbírót; a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíróról; vagy a választottbírák nem nevezik ki elnöküket.

18. A választottbírák kihívása és helyettesítése

Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót megtámadni és leváltani? Kérem, térjen ki különösen a kifogásolás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági kifogásolást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodás során felmerülő összeférhetetlenségről szóló IBA-iránymutatások alkalmazására vagy iránymutatás kérésére?

A választottbírák kihívása

A választottbíró csak akkor támadható meg, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek a pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél a kifogásolás során nem hivatkozhat olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudomása volt (a Polgári Törvénykönyv 588. cikke).

A választottbírák eltávolítása

A választottbíró eltávolítható, ha nem képes ellátni a feladatait, vagy ha nem teljesíti azokat megfelelő időn belül (a polgári perrendtartás 590. cikke).

A választottbírákat fel lehet menteni, akár megtámadással, akár megbízatásuk megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszüntetésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a helyettesített választottbírót kinevezték.

Egy közelmúltbeli ügyben a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott a megtámadási okokkal, elemezve a tudósok ellentmondó nézeteit arról, hogy a jogerős odaítélést követően engedélyezni kell-e és milyen mértékben a megtámadást. Elemzése során a bíróság az IBA iránymutatásaira is hivatkozott és támaszkodott.

19. A felek és a választottbírák közötti kapcsolat

Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.

Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó megállapodást kell kötni. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell a díjazási szabályokat (pl. a hivatalos jogi díjszabásra való hivatkozással, óradíjakkal vagy más módon), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint az ítélet megszövegezése és aláírása.

20. A választottbírák mentessége a felelősség alól

Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?

Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de aztán nem hajlandó a feladatát időben vagy egyáltalán nem teljesíteni, felelősségre vonható a késedelem miatt keletkezett kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.

A választottbíróság hatásköre és illetékessége

21. A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárás

Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárást a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére kezdeményezik, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogások benyújtására?

A törvény nem tartalmaz kifejezett szabályokat a rendelkezésre álló jogorvoslatokra vonatkozóan, ha a bírósági eljárást a választottbírósági megállapodás megsértésével indítják, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági záradék megsértésével indítják (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést az olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).

Ha egy fél bíróság előtt indít pert annak ellenére, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek kifogást kell emelnie a bíróság hatáskörével szemben, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételt tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróságnak nem kell elutasítania a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, érvénytelen vagy kivitelezhetetlen.

22. A választottbíróság hatásköre

Mi az eljárás a joghatósági viták a választottbíróság, ha a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogások?

A választottbíróság dönthet saját joghatóságáról akár egy külön díjat, akár a végleges érdemi díjat. A választottbíróság joghatóságát megtámadni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügy első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogást elfogadja. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.

22. A választottbíróság hatásköre

Mi az eljárás a joghatósági viták a választottbíróság, ha a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogások?

Választottbírósági eljárás

23. A választottbíráskodás helye és nyelve

A felek előzetes megállapodása hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan?

Ha a felek nem állapodtak meg a választottbírósági eljárás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása.

24. A választottbírósági eljárás megkezdése

Hogyan indul a választottbírósági eljárás?

A törvényi szabályozás szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amely ismerteti azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.

A bécsi szabályok szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania a VIAC titkárságához. A nyilatkozatnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a felek teljes neve, címe és egyéb elérhetőségei;
a tényállás ismertetése és a jogorvoslat iránti konkrét kérelem;
ha a kért mentesítés nem kizárólag meghatározott pénzösszegre irányul, az egyes követelések pénzbeli értékét a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
a választottbírák számára vonatkozó adatok;
választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kinevezésére irányuló kérelem; és
a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.

25. Meghallgatás

Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérelmére kerül sor, vagy ha a választottbíróság szükségesnek tartja (cikk 598 CCP és cikk 30. cikke a bécsi szabályzat).

26. Bizonyítékok

Milyen szabályok kötik a választottbíróságot az ügy tényállásának megállapításakor? Milyen típusú bizonyítékokat fogadnak el, és hogyan zajlik a bizonyításfelvétel?

A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetlegesen elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőnek minden szükséges információt átadjanak, vagy a vonatkozó dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat bemutassák, illetve azokhoz betekintés céljából hozzáférést biztosítsanak), tanúkat, feleket vagy a felek tisztségviselőit meghallgatni. A választottbíróságoknak azonban nincs hatásköre arra, hogy a felek vagy tanúk jelenlétét kikényszerítse.

A gyakorlatban a felek gyakran felhatalmazzák a választottbíróságokat, hogy hivatkozzanak a bizonyításfelvételre vonatkozó IBA szabályokra (IBA szabályok) útmutatásként. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatal (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (a polgári perrendtartás 599. cikke).

27. Bírósági részvételBírósági részvétel

Milyen esetekben kérhet a választottbíróság segítséget a bíróságtól, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?

A választottbíróság segítséget kérhet a bíróságtól annak érdekében, hogy:

a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (CCP 593. cikk); vagy
bírósági cselekményeket végezhet, ha a választottbíróság erre nem jogosult (tanúk jelenlétére kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok megkeresését ilyen cselekmények elvégzésére (CCP 602. cikk).

A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv erről kifejezetten rendelkezik. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):

ideiglenes vagy biztosítási intézkedések meghozatala (a polgári perrendtartás 585. cikke);
kijelöli a választottbírákat (587. cikk CCP); és
dönt a választottbíró kihívásáról, ha:
- a megállapodás szerinti kihívási eljárás vagy a választottbíróság előtti kihívás sikertelen;
- a kifogásolt választottbíró nem vonul vissza hivatalától; vagy
- a másik fél nem ért egyet a kihívással.

28. Titoktartás

Biztosítva van a titoktartás?

A CCP nem rendelkezik kifejezetten a megállapodás bizalmas kezeléséről, de a felek megállapodhatnak a bizalmas kezelésről. Továbbá, a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a polgári perrendtartás 586-591. cikkei által szabályozott ügyekben (pl. választottbírók elleni kereset) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.

Ideiglenes intézkedések és szankcionálási hatáskörök

29. A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?

Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes jogorvoslatot biztosíthat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós a későbbi ítélet végrehajtását vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (ideértve a hátrányos szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná.

A következő jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

pénz vagy ingóságok bírósági felügyelet alá helyezése;
az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
az adós követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
az ingatlanok kezelése; és
ingatlanok elidegenítésének vagy zálogjogának korlátozása, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes jogorvoslatot biztosíthat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre házkutatási parancs.

A külföldi választottbíróság (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés bizonyos körülmények között végrehajtható Ausztriában. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.

30. A sürgősségi döntőbíró által hozott ideiglenes intézkedések

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek-e a választottbíróság felállítása előtt sürgősségi választottbíróról?

Az állami törvény nem rendelkezik sürgősségi döntőbíróról.

31. A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket a választottbíróság elrendelheti, miután megalakult? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?

A választottbíróság széles hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket rendeljen el, ha azt szükségesnek tartja a követelés érvényesítésének biztosításához vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzéséhez. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. A törvényi szabályozás nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.

32. A választottbíróság szankcionálási jogköre

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság illetékes-e szankciókat elrendelni a felek vagy azok tanácsadói ellen, akik "gerillataktikát" alkalmaznak a választottbírósági eljárásban? Alkalmazhat-e szankciókat a választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények a tanácsadókra?

A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerillataktikák kezelésének egyik módjaként. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak ügyvédje szándékos kötelességszegésének szankciójaként.

Választottbíróságok is elrendelheti biztosítékot a költségek.Továbbá, ez egy széles körben elfogadott lehetőség, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhat a fél nem teljesíti a bíróság kéréseit. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a háromszék feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetnék a fél álláspontját.

Egy másik igen hatékony intézkedés a fél kötelességszegésének szabályozására a költségek megítélése a jogerős ítéletben.

Az osztrák ügyvédeket a szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

Díjak

33. A választottbíróság határozatai

A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság döntéseit az összes tagjának többsége hozza meg, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró nem ért egyet?

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége hozta meg és írta alá. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (a Polgári Törvénykönyv 604. cikke).

A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangú döntés.

34. Eltérő vélemények

Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági törvénye az eltérő véleményeket?

A törvényi szabályozás hallgat a különvéleményekről. Vita van arról, hogy elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásban.

Egy közelmúltbeli ügyben a külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a követelmény, hogy csatolja a különvéleményt a választottbíróság ítéletéhez (ilyen követelményt tartalmazott az alkalmazandó választottbírósági szabályok), nem szigorú követelmény a végrehajtási jog szerint.

35. Formai és tartalmi követelmények

Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a díjra?

A választottbírósági ítéletet írásban kell kézbesíteni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért nem írta alá a választottbírák egy része.

Hacsak a felek másként nem állapodnak meg, a díjat is meg kell állapítani a jogi érvelés, amelyen alapul, és jelzi a nap, és a hely, ahol, és ahol, hogy ez történt.

Bármelyik fél kérésére a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell annak végrehajthatóságának megerősítését.

36. Az odaítélés határideje

A díjat az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint meghatározott határidőn belül kell meghozni?

Az állami jog nem ír elő olyan meghatározott időszakot, amelyen belül a választottbírósági ítéletet kézbesíteni kell.

37. Az odaítélés időpontja

Milyen határidők esetében a díj odaítélésének időpontja a döntő, és milyen határidők esetében a díj kézbesítésének időpontja a döntő?

Az állami jog szerint, A kézbesítés időpontja a díjat releváns mind a kérelem a választottbíróság a korrekció vagy értelmezése a díjat, vagy mindkettő, vagy hogy egy kiegészítő díjat (lásd kérdés 42) és minden kihívás a díjat a bíróságok előtt (lásd kérdés 43). Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a döntést, az ilyen helyesbítésre nyitva álló négyhetes határidő a döntés időpontjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).

38. Díjtípusok

Milyen típusú díjak lehetségesek, és milyen típusú enyhítéseket adhat a választottbíróság?

A választottbírósági jog szerint a következő típusú díjak szokásosak:

a joghatóságról szóló ítélet;
ideiglenes díj;
részleges odaítélés;
végső díj;
a költségekről való döntés; és
módosítási díj.

39. Az eljárás megszüntetése

Milyen más eszközzel lehet az eljárást megszüntetni, mint a díjat?

A választottbírósági eljárás megszüntethető:

ha az igénylő visszavonja igényét;
ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (a Polgári Törvénykönyv 597. és 600. cikke);
a felek közös megegyezésével, egyezség útján (a Polgári Törvénykönyv 605. cikke); és
ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (a polgári perrendtartás 608. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formális követelményei.

40. Költségmegosztás és -visszatérítés

Hogyan oszlanak meg a választottbírósági eljárás költségei a díjakban? Milyen költségek téríthetők meg?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróságnak mérlegelési jogköre van a költségek felosztásában, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Amennyiben a költségeket nem számítják el egymással szemben, és amennyire lehetséges, a választottbíróságnak a költségek viseléséről való döntéssel egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

41. Kamatok

Megítélhető-e kamat a főkövetelés és a költségek után, és milyen mértékű?

A választottbíróság a legtöbb esetben megítéli a kamatot a követelt elvekért, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt lehetővé teszi. A törvény szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által hathavonta közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 9,2 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.

A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és megtérítését a CCP 609. cikke szabályozza. Nincs azonban arra vonatkozó rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

A díj odaítélését követő eljárások

42. A díjak értelmezése és korrekciója

Vajon a választottbíróság jogosult-e a díjat saját vagy a felek kezdeményezésére kijavítani vagy értelmezni? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek kérhetik a választottbíróságtól a korrekciót (a számítási, gépelési vagy elírási hibák), tisztázást vagy kiegészítő díjat kérhetnek (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során benyújtott összes követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult továbbá a választottbírósági ítéletet a meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítani.

43. A díjak megtámadása

Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a díjat?

A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi díjak) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot, bár nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
az egyik fél nem volt képes arra, hogy a választottbírósági megállapodást kössön az adott félre alkalmazandó jog szerint;
a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról);
a díjat olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek, vagy nem tartoznak a feltételek a választottbírósági megállapodás, vagy olyan kérdéseket érint, amelyek túlmutatnak a kért enyhítés a választottbírósági - ha az ilyen hibák vonatkoznak elválasztható része a díjat, ilyen része kell hatályon kívül helyezni;
az összetétele a választottbíróság nem volt összhangban cikkek 577 hogy 618 A CCP vagy a felek megállapodása;
a választottbírósági eljárás nem, vagy a díj nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
például ha a hazai bíróság által a Polgári Törvénykönyv 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint indított ügy újbóli megnyitásának feltételei teljesülnek:
- az ítélet olyan okiraton alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
- az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
- az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján (például csalás, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat hamisítása, vagy hatósági bizonyítványok aláírásának meghamisítása, közvetett hamis igazolás vagy hitelesítés, vagy okiratok elhallgatása) szerezte meg;
- az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélet hatályon kívül helyezett; vagy
- a díj olyan ügyekre vonatkozik, amelyek nem dönthetők Ausztriában.

Továbbá, egy fél is kérheti a nyilatkozatot a létezéséről vagy nem létezéséről választottbírósági ítélet.

44. A fellebbezés szintjei

Hány szintű fellebbezés van? Általában mennyi időbe telik, amíg az egyes szinteken döntés születik a fellebbezésről? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan oszlanak meg a költségek a felek között?

A három eljárási szint (az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) helyett a Polgári Törvénykönyv 615. cikkét úgy módosították, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó követelésről szóló határozatot egyetlen bírósági fokon hozzák meg (azaz a határozatot csak egy bírósági szerv hozza meg, és az ellen nem lehet fellebbezni).

Cikk 616(1) A CCP előírja, hogy az eljárás, amely követi a követelés megtámadása választottbírósági ítélet - vagy a követelés vonatkozó decla-ration a létezéséről vagy nem létezéséről választottbírósági ítélet - ugyanaz, mint a végzett előtt az elsőfokú bíróság. Ez valójában azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).

45. Elismerés és végrehajtás

Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok alapján lehet megtagadni az elismerést és végrehajtást, és mi az eljárás?

A hazai választottbírósági ítéletek ugyanúgy végrehajthatók, mint a hazai ítéletek.

Külföldi díjak végrehajtható alapján kétoldalú vagy többoldalú szerződések, hogy Ausztria ratifikálta - a New York-i Egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is érvényesül az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződésnek vagy rendeletnek kell garantálnia (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárás lényegében ugyanaz, mint a külföldi határozatok esetében.

46. A választottbírósági határozatok végrehajtásának határideje

Van-e elévülési idő a választottbírósági határozatok végrehajtására?

A végrehajtási eljárás megindítására nem vonatkozik elévülési idő. Célszerű azonban analógia útján alkalmazni a törvény szerinti bírósági határozatok végrehajtására irányuló eljárásokra alkalmazandó 30 éves elévülési időt.

47. Végrehajtása külföldi díjak

Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helyszínén a bíróságok által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?

Cikk 5 A New York-i Egyezmény, elismerése és végrehajtása a külföldi választottbírósági ítélet lehet megtagadni, ha a díjat már félreállították vagy felfüggesztették az illetékes hatóság az ország, amelyben, vagy a törvények alapján, amely, hogy a díjat tettek.

Ausztria a New York-i Egyezményt aláíró állam, és az osztrák bíróságok ezért általában megtagadják az ilyen díj végrehajtását. Ha azonban egy díjat azzal az indokkal helyeztek hatályon kívül, hogy az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.

48. A sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtása

Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?

A bécsi szabályok 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. A sürgősségi választottbírák által az ilyen eljárásokban hozott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az esetjogot is).

49. A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel a díjak végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjat az ellenféltől az osztrák ügyvédi díjtörvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján megállapított díjtáblázat) behajtani.

A bírósági illetékek is a vitatott összeg alapján kerülnek felszámításra. Ha a végrehajtott követelés főösszege például 1 millió euró, akkor az ingóságok elleni végrehajtás bírósági illetéke körülbelül 2500 euró, ha pedig ingatlanok elleni végrehajtásról van szó, akkor a bírósági illeték körülbelül 23 000 euró.

49. A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel a díjak végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjat az ellenféltől az osztrák ügyvédi díjtörvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján megállapított díjtáblázat) behajtani.

Egyéb

50. Az igazságszolgáltatási rendszer befolyása

Az Ön igazságszolgáltatási rendszerének milyen meghatározó jellemzői gyakorolhatnak befolyást az Ön joghatóságából származó választottbíróra?

A polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt felderítés, és a másik fél által az iratok bemutatását előíró bírósági végzés megszerzésének lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az amerikai típusú felfedés irányába, de a választottbírák elrendelhetnek bizonyos mennyiségű dokumentumot, a választottbíráskodásra vonatkozó szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően. A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. Az IBA szabályai egyre népszerűbbek a választottbírósági eljárásokban.

51. A tanácsadókra vonatkozó szakmai vagy etikai szabályok

Az Ön joghatóságában a nemzetközi választottbíráskodásban eljáró tanácsadókra vonatkoznak-e speciális szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön joghatóságának legjobb gyakorlata tükrözi (vagy ellentmond) a felek nemzetközi választottbírósági képviseletére vonatkozó IBA-iránymutatásokat?

Nem.

52. Harmadik fél általi finanszírozás

Van harmadik fél finanszírozása választottbírósági követelések az Ön joghatósága alá szabályozási korlátozások?

A harmadik féltől származó finanszírozás Ausztriában általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárási költségeket, és részesedést kap a megtérülő összegből. Az ilyen megállapodások érvényességéről a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Nem teljesen világos, hogy az ilyen finanszírozásra is vonatkozhat-e, és ha igen, milyen mértékben, az ügyvédek százalékos alapú díjelfogadásának tilalma.

53. A tevékenységek szabályozása

Milyen sajátosságok léteznek az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?

Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendelet) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és a székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.