Az ellenszolgáltatás elmulasztása miatt esedékes visszafizetés

A Polgári Törvénykönyv szerint,(1) ahhoz, hogy az ellenszolgáltatás elmulasztása miatti visszatérítési igény felmerüljön, a szolgáltatás igénybevevőjének tudnia kell, hogy a szolgáltatást az ellenszolgáltatás későbbi kézhezvételének várakozásával végezte.

Általában a törvénykönyv 1435. szakasza szerint az ilyen követelés akkor keletkezik, amikor az ügylet alapjául szolgáló körülmények megszűnnek. Ha az ügylet tisztán szolgáltatási alapú, azt a kódex 1152. szakasza szabályozza.

Elfogadott joggyakorlat, hogy a törvénykönyv 1152. szakaszában foglalt elvnek megfelelően a szerződéses teljesítés címzettje, ha a szerződéses teljesítést nem lehet visszacsinálni, köteles a másik félnek megfelelő díjazásra. Ez nem szükséges, ha az igénybe vevő nem vár díjazást a szolgáltatásért.

Ezért amikor a szolgáltatásokat nem kereskedelmi kontextusban nyújtják, lényeges annak eldöntése, hogy a szolgáltatást tudatosan fogadták-e el. Ugyanakkor a szolgáltatás igénybevevőjének kell bizonyítania, hogy a szolgáltatást fizetési kötelezettség nélkül nyújtották.

Ahhoz, hogy az 1435. szakasz alapján, a törvénykönyv 1152. szakaszával összefüggésben az ellenszolgáltatás elmulasztására vonatkozó igény felmerüljön, a szolgáltatás igénybevevőjének tudnia kell, hogy a szolgáltatást későbbi ellenszolgáltatásra számítva nyújtották.

Ha a szolgáltatás nyújtója nem felelős a céltévesztésért, követelése nem függ a szolgáltatás igénybevevője által elért előnytől. Ha a szolgáltató valamilyen módon felelős a céltévesztésért, akkor csak a jogalap nélküli gazdagodáshoz vezető összegre tarthat igényt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítés a címzett által elért tényleges előnyre korlátozódhat. Teljes követelésvesztés csak akkor lehetséges, ha a szállító rosszhiszeműen okozta a céltévesztést. A kártérítés esetleges korlátozására vagy a rosszhiszeműség miatti teljes igényelengedésre vonatkozó bizonyítási teher a kedvezményezettet terheli.

A Kódex 1152. szakasza értelmében az "ellenszolgáltatás" magában foglalja a szokásos díjazást, valamint az egyéb szokásos és rendkívüli juttatásokat (pl. jutalék), amelyek a nyújtott munka eredményén alapulnak. Ez azt jelenti, hogy a fizetés a munkavállaló teljesítményén, valamint a piaci feltételeken és az üzleti helyzeten alapul. Ez tehát egy teljesítményjuttatás.(2)

A céltévesztés miatt járó visszatérítés

A céltévesztés miatti, gazdagodáson alapuló visszatérítési igény akkor is felmerül, ha a teljesítés szerződés alapján jár. A részleges céltévesztés csak részleges elálláshoz vezet.

Egy fellebbviteli bíróság nemrégiben kimondta(3) hogy a céltévesztés miatti, gazdagodáson alapuló megtérítési igény akkor is lehetséges, ha a teljesítés szerződésszerűen jár. Ez a vélemény nem tér el a legmagasabb szintű joggyakorlattól.

A Polgári Törvénykönyv 1435. szakasza értelmében a szállító visszakövetelheti a címzettől a jogosan járó dolgokat, ha azok megtartásának jogalapja megszűnt. A joggyakorlat ezt az ok megszűnése vagy a siker elmaradása miatti visszaszolgáltatási alapként fogadja el a szó szerinti értelmezésen túl. Ez akkor alkalmazható, ha megszűnik a kereskedelmi ok vagy az általános körülmények, amelyek az ügylet célját képezték volna. Nem szükséges kifejezett megállapodás a juttatás jogi céljára vonatkozóan. Az ügylet indítékát és célját azonban kifejezetten ki kell fejezni a szállító felé, hogy a cél elmaradása esetén visszaigényelhető legyen.

A szerződés felmondása esetén a kártérítési igények a gazdagodási jog elveit követik. A törvénykönyv 921. szakaszának második mondata egyszerűen az 1435. szakasz alkalmazása. A részleges vételárnak az elállást követő visszafizetése mint gazdagodási igény a kódex 1435. szakaszának egyik alcsoportja.

Jelen esetben a felek 2006. április 1-jén kötöttek egy szerződést, amely legalább hároméves időtartamra szólt, de 2007-ben felmondták. Az alperes tisztában volt a szerződés céljával - konkrétan, a megállapodás szerinti feltételeket azért hozták létre, hogy a felperes termékeit egy berendezett ingatlanban értékesítse, amely a felperes ott értékesített termékeinek reklámhelyéül szolgált. Ezért ez a cél a szerződés részét képezte.

A megállapított feltételek nem teljesültek, és nem érték el a felperes elvárásait - nevezetesen a szerződéses kapcsolat bizonyos ideig történő folytatását. A cél részben a reklámanyag idő előtti eltávolítása miatt nem valósult meg. Ez a részleges célmeghiúsulás gazdagodáson alapuló, a részfizetés visszafizetésére irányuló igényt váltott ki.

Végjegyzetek

(1) Az 1435. szakasz a törvénykönyv 1152. szakaszával összefüggésben.

(2) A kérdés további részleteit lásd a Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 22-i 6 Ob 172/10b határozatában.

(3) Az osztrák Legfelsőbb Bíróság 2010. augusztus 31-i 4 Ob 105/10k határozata.