| 1. Jogi és igazságügyi keret

| 1.1. Mely törvényi és rendeleti rendelkezések szabályozzák az elismerést és végrehajtást?

Az alább tárgyalt két- és többoldalú jogi eszközökön kívül az osztrák végrehajtási törvény, az osztrák polgári perrendtartás és az osztrák joghatósági törvény szabályozza a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását. A törvényi rendelkezések és az alkalmazandó szerződéses rendelkezések közötti ellentmondás esetén az utóbbiak az irányadóak. Bár az osztrák ítélkezési gyakorlat nem kötelező érvényű, azt alaposan figyelembe veszik.

Az 1.2. kérdésben tárgyalt két- és többoldalú jogi eszközökön kívül a végrehajtási törvény, a polgári perrendtartás és a joghatósági törvény szabályozza a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását. A törvényi rendelkezések és az alkalmazandó szerződéses rendelkezések közötti ellentmondás esetén az utóbbiak az irányadók. Bár az osztrák ítélkezési gyakorlat nem kötelező érvényű, azt alaposan figyelembe veszik.

| 1. 2. Mely két- és többoldalú, a külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló jogi aktusok hatályosak az Ön joghatósága alatt?

Ausztria számos két- és többoldalú eszköz aláírója. E tekintetben a legfontosabb a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelet (átdolgozás) ("Brüsszel Ia rendelet"). A Brüsszel Ia rendelet egységes szabályokat állapít meg a határozatok Európai Unión belüli szabad áramlásának megkönnyítése érdekében, és a 2015. január 10-én vagy azt követően indított bírósági eljárásokra alkalmazandó. A Brüsszel Ia rendelet a 2000. december 22-i 1215/2012/EU rendelet (Brüsszel I. rendelet; a Brüsszel Ia rendelettel együtt a "brüsszeli rendszer") helyébe lép, amely továbbra is alkalmazandó a 2015. január 10. előtt indított valamennyi bírósági eljárásra.

A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyéb, uniós és nem uniós tagállamok közötti jogi aktusokat az alábbi táblázat tartalmazza.

| 1. 3. Mely bíróságok rendelkeznek hatáskörrel külföldi határozatok elismerése és végrehajtása iránti kérelmek elbírálására?

A végrehajtási törvény szerint a végrehajthatóvá nyilvánításra általában az ellenérdekű fél lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes bíróság. A végrehajthatóvá nyilvánítás megszerzését és hatályosulását követően a külföldi határozat végrehajtható. A végrehajthatóvá nyilvánító bíróság és a végrehajtást kérő bíróság eltérő lehet. Az ingó vagyontárgyakra vonatkozó pénzkövetelés végrehajtása iránti kérelemre illetékes bíróság:

• az adós általános joghatósága szerinti körzeti bíróság;
• az ingóságok fekvése szerinti kerületi bíróság, ha az adós nem rendelkezik általános joghatósági hellyel; vagy
• ha az adós általános joghatósága több hazai kerületi bíróságon van, a hitelező e kerületi bíróságok közül választhat.

A pénzkövetelések helyét az e harmadik fél adós általános joghatósága határozza meg.

Az ingatlanra vonatkozó pénzkövetelés érvényesítésére irányuló kérelemre a megfelelő bíróság:

• a közhiteles nyilvántartást vezető járásbíróság; vagy
• ha a végrehajtást szuperhatósági határozat alapján hajtják végre, a szuperhatósági határozat helye szerinti járásbíróság.

| 2. A végrehajthatóság követelményei

| 2. 1. Milyen típusú határozatok ismerhetők el és hajthatók végre az Ön joghatósága alatt? Vannak-e olyan típusú határozatok, amelyek kifejezetten ki vannak zárva a végrehajtásból?

A végrehajthatóság alapvető követelményei a következők:

• A díj végrehajtható az ítélet kibocsátásának államában; és
• Nemzetközi szerződés vagy nemzeti szabályozás kifejezetten előírja a viszonosságot Ausztria és a kibocsátó állam között a határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében.

Ezen túlmenően a következő követelmények érvényesek:

• A származási államnak a (feltételezhetően alkalmazandó) osztrák jog szerint nemzetközi joghatósággal kellett rendelkeznie;
• Az eljárást megindító iratot megfelelően kézbesítették az alperesnek; és
• A határozatnak alkalmasnak kell lennie a származási államban történő végrehajtásra.

A végrehajthatóvá nyilvánításnak a végrehajtási törvény 408. szakasza vagy az azt felváltó egyéb nemzetközi jogi aktusok szerinti megtagadására nincs más ok.
Általában a külföldi bíróság által hozott valamennyi ítélet végrehajtható Ausztriában. Lényeges, hogy a külföldi ítélet a származási országban végrehajtási okiratnak minősüljön, és abban az országban végrehajtható legyen. A végrehajtási törvény 403. szakasza kimondja, hogy a külföldi jogi aktusok és/vagy okiratok a végrehajthatóvá nyilvánítást követően végrehajtásra kerülnek Ausztriában. A "jogi aktusok és/vagy okiratok" kifejezés alatt bármely bíróság vagy törvényszék által hozott ítéletet kell érteni, amennyiben a végrehajtási jogcím végrehajtható az ítélet kibocsátásának államában.

Az osztrák jogrendszerben nem előírt intézkedést vagy végzést tartalmazó külföldi határozatokat kérelemre vagy hivatalból az osztrák jogrendszerben előírt, hasonló hatályú és hasonló célokat és érdekeket szolgáló intézkedéshez vagy végzéshez igazítják. A kiigazítás nem eredményezhet olyan joghatásokat, amelyek túlmutatnak a származási állam jogában előírtakon.
Az osztrák közrendet figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy a jogorvoslatok végrehajthatók-e Ausztriában, mivel csak azok a jogorvoslatok lesznek végrehajthatók, amelyek nem sértik az osztrák jog alapelveit.

| 2. 2. A külföldi határozatnak jogerősnek és kötelező erejűnek kell lennie ahhoz, hogy végrehajtható legyen?

Általánosságban elmondható, hogy a külföldi határozatnak nem kell jogerősnek és jogilag kötelező erejűnek lennie annak az országnak a jogszabályai szerint, ahol azt meghozták. Amíg a határozat a származási országban végrehajtható, addig Ausztriában is végrehajthatónak nyilvánítható.

A végrehajtási engedélyt és a végrehajtási engedélyt osztrák bíróság rendelheti el, függetlenül attól, hogy a szóban forgó végrehajtható okirat ellen a származási ország joghatósága szerint folyik-e jogorvoslati eljárás.

| 2. 3. Végrehajtható-e a külföldi határozat, ha az ellen a külföldi joghatóságban jogorvoslatnak van helye?

A végrehajtási törvény 406. szakasza szerint a külföldi végrehajtási jogcím akkor is végrehajtható, ha az még mindig fellebbezés tárgyát képezi, de a díj kibocsátásának államában végrehajtható. A jogerőre nincs szükség.

Ha a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat ellen fellebbezés érkezik, a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti az eljárást mindaddig, amíg a külföldi határozat jogerőre nem emelkedik.

| 2. 4. Mennyi az elismerés és végrehajtás iránti kérelem benyújtásának elévülési ideje?

Az elévülési idők az adott követeléstől és a követelésre alkalmazandó jogtól függően változnak. Az osztrák jog szerint az ítélet a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül végrehajtható. Az elévülési idő az ítélet jogerőre emelkedésének napján kezdődik.

Külföldi bíróság jogerős ítélete esetén az osztrák jog két esetet különböztet meg:

• Ha a külföldi ítélet Ausztriában végrehajtható, az elévülést az ítéletben megítélt követelésre alkalmazandó jog szerint kell vizsgálni. Ebben az esetben az osztrák bíróságok elutasíthatják a végrehajthatóvá nyilvánítást, ha az alkalmazandó külföldi jog szerint az ítélet végrehajtására való jogosultság már elévült.
• Ha a külföldi ítélet Ausztriában nem végrehajtható, a jogerős ítélet csupán megszakítja az ítéletben megítélt követelésre alkalmazandó jog szerinti elévülést, és az elévülési idő újrakezdődik.

| 3. Elismerési és végrehajtási folyamat

| 3. 1. A külföldi határozat elismerése a végrehajtástól különálló folyamat, és vannak-e külön joghatásai?

A külföldi határozatok ausztriai végrehajtása a végrehajthatóvá nyilvánítás kérelmezésétől és kibocsátásától függ. Amint a nyilatkozat jogerőre emelkedik, a határozat végrehajtható. A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem és a végrehajtás iránti kérelem azonban egyidejűleg is benyújtható.

Másrészt a brüsszeli rendszer szerint az EU valamely tagállamában hozott határozatot más tagállamokban külön elismerési eljárás nélkül elismerik. Továbbá az EU valamely tagállamában hozott és az adott tagállamban végrehajtható határozat az összes többi tagállamban is végrehajthatóvá válik a végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül. Az ítéletet hozó hitelezőnek csak annyit kell tennie:

• az ítélet másolata; és
• igazolás arról, hogy az ítélet végrehajtható.

| 3. 2. Mi az elismerés és végrehajtás hivatalos folyamata?

A külföldi határozatok ausztriai végrehajtása a végrehajthatóvá nyilvánítás kérelmezésétől és kibocsátásától függ. Amint a nyilatkozat jogerőre emelkedik, a határozat végrehajtható. A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem és a végrehajtás iránti kérelem azonban egyidejűleg is benyújtható.

Másrészt a brüsszeli rendszer szerint az EU valamely tagállamában hozott határozatot más tagállamokban külön elismerési eljárás nélkül elismerik. Továbbá az EU valamely tagállamában hozott és az adott tagállamban végrehajtható határozat az összes többi tagállamban is végrehajthatóvá válik a végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül. Az ítéletet hozó hitelezőnek csak annyit kell tennie:

• az ítélet másolata; és
• igazolás arról, hogy az ítélet végrehajtható.

| 3. 3. Milyen dokumentumokra van szükség az elismerés és végrehajtás iránti kérelem alátámasztásához?

A félnek be kell nyújtania a külföldi határozat eredeti példányát vagy a külföldi határozatot hozó hatóság által kiállított másolatot. Az eredeti vagy másolati példányhoz szükség esetén csatolni kell az ítélet teljes hiteles fordítását.

A Brüsszel Ia rendelet lehetővé teszi a bíróság vagy a végrehajtó hatóság számára, hogy szükség esetén megkövetelje az eredeti eljárás helye szerinti bíróság által kiállított formanyomtatvány fordítását vagy átírását, vagy a teljes ítélet fordítását, ha ilyen fordítás nélkül nem tud eljárni.

| 3. 4. Milyen díjakat kell fizetni az elismerésért és végrehajtásért?

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem nem jár illetékkel. A végrehajtás iránti kérelem azonban bírósági illetéket von maga után, attól függően, hogy milyen összegre vonatkozóan kérik a végrehajtást. Ezeket a bírósági illetékeket a bírósági illetékekről szóló törvény alapján kell megfizetni, amely a belföldi határozatok végrehajtására is vonatkozik.

| 3. 5. Köteles-e a kérelmező biztosítékot nyújtani a költségek fedezésére?

Nem, az elismerést és végrehajtást kérelmezőnek általában nem kell biztosítékot nyújtania a költségek fedezésére. Ha azonban az eljárás felfüggesztését kérik, és a végrehajtási eljárás felfüggesztése veszélyeztetheti a végrehajtást kérő hitelező követelésének kielégítését, a bíróság megfelelő biztosítékot kérhet a kérelmezőtől.

| 3. 6. Általában mennyi időbe telik a végrehajthatóvá nyilvánítás megszerzése?

Az elismerésről és végrehajtásról szóló elsőfokú határozat meghozatala körülbelül egy-két hónapot vesz igénybe. Ez az időtartam legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható, ha a határozat ellen fellebbezés érkezik.

| 3. 7. Kérhet-e a kérelmező a folyamatban lévő eljárás alatt végzéssel kapcsolatos jogorvoslatot?

Az eljárásban részt vevő felek négy héten belül fellebbezhetnek a végrehajthatóvá nyilvánító határozat ellen. Ez a fellebbezés azonban nem alapozza meg a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Ha az ellenérdekű fél fellebbezett a végrehajtási határozat ellen, a végrehajtási törvénynek megfelelően kérheti az eljárás felfüggesztését.

Ha a végrehajthatóvá nyilvánítás jogerőre emelkedését követően a származási országban módosítják vagy felfüggesztik a végrehajthatóvá nyilvánítást, az ellenérdekű fél kérheti a végrehajthatóvá nyilvánítás felfüggesztését vagy módosítását.

Ha a végrehajtást már a jogerős végrehajthatóvá nyilvánítás kiadása előtt jóváhagyják, a végrehajtási eljárást meg kell indítani; de a végrehajtási cselekményeket nem lehet megindítani, amíg a végrehajthatóvá nyilvánítás jogerőre nem emelkedik.

| 4. Védekezés

| 4. 1. Milyen alapon támadhatja meg az alperes a külföldi határozat elismerését és végrehajtását?

Az adós hivatkozhat a végrehajthatóvá nyilvánítás kiadásának bármely olyan általános követelményére, amely nem teljesül.

A végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadásának több további oka is van, az alábbiak szerint:

• Az alperesnek nem volt lehetősége részt venni a külföldi bíróság vagy hatóság előtt zajló eljárásban az eljárás szabálytalansága miatt;
• A végrehajthatóvá nyilvánítás célja olyan cselekmény kikényszerítése, amely a saját ország joga szerint vagy teljesen jogellenes, vagy végrehajthatatlan; vagy
• Az ítélet sérti az osztrák közrendet.

A külföldi határozat érdemben nem vizsgálható felül.

Ami a vagyoni érdekeket illeti, a fent említett megtagadási okokat az uniós jog vagy a kormányközi megállapodások nagyrészt felülírják. A brüsszeli rendszer szerint, ha a határozatot egy másik uniós tagállam hozta, az elismerés és végrehajtás megtagadható, ha:

• ez ellentétes lenne az osztrák közrenddel;
• az alperesnek nem a megfelelő kézbesítési eljárást követően kézbesítették az eljárást megindító iratot;
• az elismerés vagy végrehajtás összeegyeztethetetlen egy másik államban hozott, ugyanazon feleket és ugyanazon jogalapot érintő korábbi határozattal; vagy
• elismerése vagy végrehajtása összeegyeztethetetlen az Ausztriában hozott, ugyanazon feleket érintő határozattal.

| 4. 2. Mennyi a megtámadás benyújtásának elévülési ideje?

Nincs elévülési idő. Az ítéletből eredő követelések azonban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 év elteltével évülnek el. Az időszakos követelések három év múlva évülnek el.

| 4. 3. Kérhet-e az alperes a végrehajtás megakadályozására irányuló végzést, amíg a megtámadás folyamatban van?

A végrehajtási eljárásban részt vevő felek kérhetik a végrehajtási eljárás felfüggesztését. A végrehajtási törvény lehetővé tesz bizonyos okokat az eljárás felfüggesztésére, többek között a következőket:

• az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem; vagy
• a végrehajthatóvá nyilvánítás felfüggesztésére vagy módosítására irányuló kérelem.

Ha a végrehajtási eljárás felfüggesztése veszélyeztetheti a végrehajtó hitelező követelésének kielégítését, a bíróság megfelelő biztosítékot rendelhet el a kérelmezőtől.

| 5. Bírósági elemzés és határozat

| 5. 1. A bíróság felülvizsgálja-e a kézbesítést az eredeti eljárásban?

Igen. Mind az osztrák törvényi szabályozás, mind a Brüsszel Ia rendelet értelmében a külföldi határozat végrehajthatóvá nyilvánítása megtagadható, ha az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító iratot időben, hogy megfelelő védekezésről gondoskodhasson. Ez a kifogás orvosolható, ha az alperes részt vett a későbbi eljárásban. Az osztrák ítélkezési gyakorlat szerint továbbá, ha az iratot idegen nyelven kézbesítették egy osztrák címzettnek, az elutasítható, ha nem nyújtottak be német fordítást. Ha azonban az alperes megértette az iratot, ezt a kifogást figyelmen kívül hagyják.

| 5. 2. Felülvizsgálja-e a bíróság a külföldi bíróság joghatóságát az eredeti eljárásban?

Az osztrák bíróságok azt vizsgálják, hogy az osztrák joghatósági szabályok szerint a külföldi bíróságnak volt-e nemzetközi joghatósága a jogügyletre. A joghatóság hiánya miatti kifogás akkor állapítható meg, ha a mulasztási ítéletet olyan bíróság hozta, amely nem rendelkezett joghatósággal az adott ügyben, és amelynek az alperes soha nem vetette alá magát.

A brüsszeli rendszer értelmében azonban a végrehajtó bíróság nem vizsgálja felül az eredetileg eljáró bíróság joghatóságát. Továbbá a Brüsszel Ia rendelet kimondja, hogy a joghatósággal kapcsolatos szabályokra nem alkalmazható a közrend tesztje.

| 5. 3. A bíróság felülvizsgálja-e a külföldi ítéletet az alkalmazandó jognak és a közrendnek való megfelelés szempontjából?

Általában az osztrák bíróságok a külföldi ítéleteket az osztrák közrendnek való megfelelés szempontjából vizsgálják. A végrehajthatóvá nyilvánítás azonban csak az osztrák jog alapvető elveinek, például az alkotmánynak vagy a büntetőjognak a megsértése miatt tagadható meg.

| 5. 4. Felülvizsgálja-e a bíróság a külföldi ítéletet érdemben?

A külföldi ítéletet semmilyen körülmények között nem lehet érdemben felülvizsgálni.

| 5. 5. Hogyan jár el a bíróság, ha a külföldi határozat ellentétes egy korábbi, ugyanazon felek közötti azonos jogvitával kapcsolatos határozattal?

Az osztrák bíróságok megtagadhatják a végrehajthatóvá nyilvánítást, ha a külföldi határozat ellentmond az ugyanazon feleket érintő más jogerős határozatoknak. A brüsszeli rendszer szerint a bíróság megtagadhatja az elismerést és a végrehajtást, ha:

• a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett tagállamban ugyanazon felek között hozott határozattal; vagy
• a határozat összeegyeztethetetlen egy másik tagállamban vagy harmadik államban ugyanazon felek között ugyanazon jogalapot érintő korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat megfelel a megkeresett tagállamban történő elismeréshez szükséges feltételeknek.

| 5. 6. Van-e egyéb olyan ok, amely alapján a bíróság megtagadhatja a külföldi határozat elismerését és végrehajtását?

A végrehajthatóságra vonatkozó általános követelményeken és a fent említett felülvizsgálati eljáráson túlmenően a végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadható, ha:

• a meghallgatáshoz való jog sérült;
• az ítélet az osztrák jog szerint elfogadhatatlan;
• az ítélet sérti az osztrák közrendet; vagy
• az ítélet összeegyeztethetetlen az ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban hozott korábbi ítéletekkel.

| 5. 7. Lehetséges-e a részleges elismerés és végrehajtás?

Igen - például ha az ítélet egyes részei sértik az osztrák közrendet, de más részei megfelelnek a végrehajthatóság követelményeinek. Az elkülönítés azonban csak akkor lehetséges, ha az elfogadható rész egyértelmű és elkülönül az elfogadhatatlan résztől.

| 5. 8. Hogyan kezeli a bíróság a költségekkel kapcsolatos kérdéseket (pl. kamatok, bírósági költségek, devizakérdések)?

A végrehajthatóságról való döntés során a bíróságok figyelembe veszik az ügyvédi díjakat, a bírósági költségeket és a kamatköveteléseket. Továbbá a kártérítést nem számítják át helyi pénznemre. A realizációs cselekmények végrehajtásakor azonban a díjat át kell számítani helyi pénznemre.

Az osztrák közrendbe ütköző kamatlábak nem lesznek végrehajthatóak.

| 6. Fellebbezés

| 6. 1. Lehet-e fellebbezni a külföldi határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos határozatok ellen?

A végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat ellen a kézbesítéstől számított négy héten belül lehet fellebbezni. Ez a határidő nyolc hétre meghosszabbítható, ha a fél szokásos tartózkodási helye nem Ausztriában van, és a fellebbezés jelenti a fél első lehetőségét az eljárásban való részvételre. Amennyiben a fél fellebbezést nyújt be, az ellenérdekű félnek a fellebbezés kézbesítésétől számított négy hét áll rendelkezésére a válasz benyújtására.

Az adósnak az elismerés vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem elutasításának valamennyi okát egyidejűleg kell a fellebbezésben érvényesítenie, és nem hivatkozhat rájuk az eljárás későbbi szakaszában.

A fellebbviteli bíróság határozata ellen az osztrák Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott második fellebbezés feltétele, hogy a Legfelsőbb Bíróság által eldöntendő kérdés olyan anyagi jogi vagy eljárásjogi kérdésre vonatkozzon, amelynek eldöntése a jogbiztonság és a jogbiztonság, illetve a jog továbbfejlesztése szempontjából lényegesnek tekinthető. Továbbá a második fellebbezés elfogadhatósága a vitatott összegtől függ, amelynek meg kell haladnia az 5 000 eurót.

| 6. 2. Kérhet-e a felperes a fellebbezés elbírálása alatt végzést?

Lásd a 3.7. kérdést.

| 7. A külföldi határozat végrehajtása

| 7. 1. A végrehajthatóvá nyilvánítást követően hogyan lehet a külföldi határozatot végrehajtani?

Miután a külföldi határozatot végrehajthatóvá nyilvánították, a végrehajtás ugyanazokat a szabályokat követi, mint a belföldi határozatok esetében. A határozatok végrehajtását a végrehajtási törvény szabályozza. Az osztrák végrehajtási törvény a végrehajtás különböző típusairól rendelkezik. Megkülönböztetnek pénzkövetelésre vagy konkrét teljesítésre irányuló követelésre irányuló végrehajtandó jogcímet, valamint azt, hogy mely vagyontárgyak ellen kell végrehajtást foganatosítani. Általában a végrehajtás szokásos módszerei a következők:

• vagyonelkobzás;
• lefoglalás és követelésátruházás;
• kötelező lízing; és
• bírósági eljárás.

Az ingatlanok tekintetében háromféle végrehajtási intézkedés áll rendelkezésre:

• kötelező jelzálog;
• a követelés kielégítését szolgáló bevételek megszerzése céljából történő kötelező adminisztráció; és
• ingatlan vagyontárgy kényszerértékesítése.

Az osztrák jog az ingóságok tekintetében különbséget tesz a következők között:

• követelések lefoglalása;
• tárgyi és ingó tárgyak rögzítése;
• a harmadik fél adósokkal szembeni szállítási követelések lefoglalása; és
• egyéb tulajdonjogok lefoglalása.

Az osztrák jog nem teszi lehetővé bizonyos követelések, például ápolási támogatás, lakbértámogatás, családi pótlék vagy ösztöndíj letiltását.

A végrehajtó bíróság elrendelheti a konkrét teljesítést is.

A közelmúltig a "konkrétság elve" értelmében a hitelezőnek pontosan meg kellett határoznia, hogy az adós mely vagyontárgyait kell lefoglalni és értékesíteni. A végrehajtási törvény reformjai azonban 2021. július 1-jén léptek hatályba, és számos változást vezettek be a végrehajtási eljárásokban. Különösen azzal a céllal, hogy a végrehajtási eljárást hatékonyabbá tegyék az ingóságok tekintetében, "végrehajtási csomagokat" vezettek be. A hitelezők mostantól két végrehajtási csomagot vehetnek igénybe:

• Egyszerű végrehajtás: Ha a hitelező végrehajtási eszköz megnevezése nélkül kéri a végrehajtást, ez mostantól automatikusan magában foglalja az ingóságokra történő végrehajtást, a munkabérre történő végrehajtást és a vagyonjegyzék készítését ("egyszerű végrehajtási csomag"). Ezt a "belépő szintű megoldásnak" szánják, és elsősorban a természetes személyekkel szemben követeléseket érvényesítő hitelezőknek szánják.
• Kiterjesztett végrehajtás: Ha a hitelező a kiterjesztett végrehajtási csomagot igényli, ez alapvetően magában foglalja a követelésekre és az ingó vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtás minden típusát, valamint a vagyonjegyzék felvételét. Ezenfelül egy vagyonfelügyelőt is kijelölnek az adós lefoglalható vagyontárgyainak meghatározására. Az adós köteles együttműködni, és minden szükséges dokumentumot rendelkezésre bocsátani, valamint a könyvekbe való betekintést engedélyezni.

A felülvizsgált végrehajtási törvény létrehozza a végrehajtási ügyintéző pozícióját, aki nagyrészt átveszi a bírósági végrehajtó és részben a bíróság feladatait. A végrehajtási ügyintéző elsősorban a végrehajtási tárgyak azonosításáért, kiválasztásáért, lefoglalásáért és megvalósításáért felelős.

Az ingatlanokra vonatkozó végrehajtás nem tartozik a végrehajtási csomagok hatálya alá.

| 7. 2. Végrehajtható-e a külföldi határozat harmadik személyekkel szemben?

A külföldi határozat csak azzal a féllel szemben hajtható végre, akit a külföldi határozatban adósnak neveztek meg. Ausztriában nem alkalmazhatók a képviselet és az alter ego elvei annak érdekében, hogy a határozatban meg nem nevezett féllel szemben végrehajtható legyen a határozat.

| 8. Tendenciák és előrejelzések

| 8. 1. Hogyan jellemezné a jelenlegi jogérvényesítési helyzetet és az uralkodó tendenciákat az Ön joghatóságában? Várhatók-e új fejlemények a következő 12 hónapban, beleértve a javasolt jogalkotási reformokat?

2019. január 1-jén hatályba léptek a végrehajtási törvény módosításai. Ezek a módosítások mostantól hozzáférést biztosítanak a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra vonatkozó adatokhoz. Az ügyvédek és közjegyzők hozzáférhetnek az alábbiakra vonatkozó információkhoz:

• a végrehajtó bíróság;
• az ügy száma; és
• a végrehajtási eljárás tárgyát képező tartozás összege.

Az adatbázis online elérhető, és célja, hogy segítse a potenciális igénylőket a leendő alperesek hitelképességének értékelésében, mielőtt bírósági vagy választottbírósági eljárást indítanának.

A közelmúlt egy másik fejleménye az osztrák Legfelsőbb Bíróság 2018. június 11-én hozott határozata, amely megerősíti, hogy a külföldi ítélet jogerőre emelkedő hatálya az Ausztriában lefolytatott eljárások minden szakaszában érvényesül. Ez a határozat különösen fontos, mivel egyértelművé teszi, hogy a jogerő hatálya a folyamatban lévő fellebbviteli eljárásokra is vonatkozik. Az osztrák legfelsőbb bíróság hangsúlyozta, hogy ez a jogerőre vonatkozó mindkét kérdés - nevezetesen a külföldi határozatok kizárólagossága (ne bis in idem) és kötelező hatálya (Bindungswirkung) - tekintetében igaz. Az osztrák Legfelsőbb Bíróság továbbá egyértelművé tette, hogy a fellebbviteli eljárásban a novációs tilalom csak az új tényekre és az új bizonyítékokra vonatkozik, és így nem zárja ki, hogy a fellebbviteli bíróság megvizsgálja egy új külföldi határozat jogerőre emelkedő hatását.

2021. július 1-jén lépett hatályba a felülvizsgált végrehajtási törvény, amely jelentős változásokat hozott az ausztriai végrehajtási eljárásokban. Az ingóságokra vonatkozó pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokban a joghatóságot az adós általános illetékességi helye szerinti kerületi bíróságnál, vagy - ha az adósnak nincs általános illetékességi helye - annál a kerületi bíróságnál, amelynek körzetében a lefoglalandó ingóságok találhatók, összevonták (lásd az 1.3. kérdést). A végrehajtási és a fizetésképtelenségi jog metszéspontját illetően is történtek felülvizsgálatok: ha a vagyon megállapítása során a végrehajtási eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett fél nyilvánvalóan fizetésképtelen, a végrehajtó szerv vagy a vagyonfelügyelő azonnal leállítja a végrehajtást, és a végrehajtó bíróság ezt követően végzéssel megállapíthatja a fizetésképtelenséget. A legjelentősebb azonban a végrehajtási csomagok bevezetése, amely jelentősen megkönnyíti a pénzkövetelések behajtása érdekében az ingóságokra történő végrehajtást (lásd a 7.1. kérdést).

Ami a választottbírósági határozatok végrehajtását illeti, az Európai Unió Bíróságának (EUB) nemrégiben hozott határozata némi hatással lehet. Az EUB 2018. március 6-án a Szlovák Köztársaság kontra Achmea BV ügyben hozott ítéletében a Hollandia és Szlovákia közötti kétoldalú beruházási szerződés (BIT) 8. cikkében foglalt vitarendezési rendelkezésnek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről döntött. Az EUB arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. és 344. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a Hollandia és Szlovákia közötti BIT 8. cikke, amely lehetővé tette az említett Unión belüli BIT szerinti beruházási viták választottbírósági eljárás útján történő rendezését. Úgy tűnik, hogy az EUB a döntését arra a véleményére alapozta, hogy a BIT vitarendezési rendelkezése megkövetelheti a bíróságtól az uniós jog értelmezését vagy alkalmazását. Ez nincs összhangban az EUMSZ 267. cikkel, mivel a tagállami bíróságtól eltérően a bíróság nem terjeszthet uniós jogi kérdéseket az EUB elé.

Az Achmea ügyben hozott határozatot követő további határozatok esetében az eljárási szabályok befolyásolhatják a bíróságnak az EUB határozataihoz való ragaszkodását. A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) díjait a nemzeti bíróságok nem vizsgálják felül, a nem ICSID-díjakat azonban igen. Ennek megfelelően az uniós joghatóságok területén székhellyel rendelkező, nem ICSID-nek minősülő bíróságok hajlamosabbak lehetnek az uniós jog - ideértve az EUB határozatait is - alkalmazásának megfontolására, ha a bíróság úgy véli, hogy köteles olyan díjat hozni, amely összhangban van a választottbírósági eljárás székhelyének közrendjével. Azonban még akkor is, ha az Európai Unió kedvezőtlen álláspontjával szembesül az EU-n belüli beruházási szerződéses díjakkal szemben, a felperesek az Európai Unión kívül is megpróbálhatják érvényesíteni a díjat, vagy a végrehajtási kockázatok elkerülése érdekében fontolóra vehetik a díjak kedvezményes eladását harmadik feleknek, például befektetési alapoknak.

| 9. Tippek és csapdák

| 9. 1. Melyek az Ön legfontosabb tanácsai a külföldi határozatok zökkenőmentes elismeréséhez és végrehajtásához, és milyen lehetséges problémás pontokat emelne ki?

Az elismerés és végrehajtás csak akkor eredményezhet kifizetést, ha az adós megfelelő értékű eszközökkel rendelkezik. Az e kérdéssel kapcsolatos nyilvánosan elérhető információk szűkösek és nem könnyen hozzáférhetőek. Ha azonban egy külföldi végrehajtási jogcím Ausztriában végrehajthatóvá vált, a hitelezőt képviselő ügyvéd jogosult arra vonatkozóan információt kérni - például a hitelügynökségektől -, hogy az adós rendelkezik-e elegendő vagyonnal. Továbbá, és a végrehajtási törvény módosításaira tekintettel (lásd a 8.1. kérdést), ajánlott megkérdezni, hogy van-e folyamatban végrehajtási eljárás az adós vagy a leendő alperes ellen.