2022 február végétől kezdve az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és mások messzemenő szankciókat vezettek be Oroszország és Fehéroroszország ellen. A bevezetett intézkedések között szerepel többek között a magánszemélyek és vállalatok vagyonának befagyasztása, a különböző szervezetekkel folytatott tranzakciók megtiltása, az orosz gáz, kőolaj és szén importjának korlátozása vagy betiltása, valamint az orosz vállalatok részvényeinek tőzsdei bevezetésének megakadályozása, és szinte biztos, hogy további intézkedések is követik majd.

Ezek az intézkedések minden bizonnyal jelentős hatást gyakorolnak majd a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, és valószínűleg a viták számának növekedéséhez vezetnek, amelyek közül sok esetben választottbírósági eljárásra kerül sor. A folyamatosan változó gazdasági és geopolitikai környezet fényében azonban továbbra is sok a bizonytalanság a vitarendezés körül. Ez a cikk nem részletezi a bevezetett szankciókat, hanem inkább általános válaszokat ad azokra a kérdésekre, amelyek felmerülhetnek azon felek számára, akiknek a szerződéses partnere szankciók hatálya alá tartozik, vagy akiknek a szerződése szankcióval érintett ügyre vonatkozik.

Az olvasóknak tudomásul kell venniük, hogy a folyamatosan változó szankciós környezet fényében ez a cikk csupán egy magas szintű, általános áttekintést nyújt.

1. Mi történik, ha a szerződéses teljesítés már nem lehetséges vagy nem jogszerű?

Az előírt gazdasági intézkedések olyan helyzetekhez vezethetnek, amelyekben a szerződés teljesítése lehetetlenné válik. Egyes szerződő felek a kiszabott szankciókkal igazolhatják a szerződésszegést. Számos jogrendszerben annak megállapítása, hogy a nemteljesítés ezen az alapon igazolható-e, az alábbiak jogi doktrínájának tárgyát képezi vis maior.

Vis maior, vagy franciául "felsőbb hatalom", azt jelenti, hogy a felek ellenőrzésén kívül eső váratlan külső körülmények megakadályozzák a szerződéses kötelezettségek teljesítését. Számos kereskedelmi szerződés tartalmaz vis maior olyan záradékok, amelyek bizonyos meghatározott események esetén mentesítik a szerződés teljesítésének elmaradását, gyakran olyan kifejezéseket is beleértve, mint "háború", "invázió", "ellenségeskedés", "sztrájk" és "ipari zavargás". Az, hogy a szerződésszegés az oroszországi szankciók miatt igazolható-e, valamint az, hogy az ilyen nemteljesítés milyen következményekkel jár, az alábbiak hatályától függhet. vis maior a szerződésben szereplő záradékot. Célszerű alaposan elemezni a szerződés konkrét szövegét. vis maior záradék.

Míg egyes jogrendszerek (pl. Franciaország) elismerik a "bűntett" fogalmát és következményeit, addig a "bűntett" fogalmát és következményeit vis maior a nemzeti jogszabályokban (pl. Franciaország) vagy az ítélkezési gyakorlatban (pl. Ausztria), mások nem (pl. Anglia). Az utóbbi esetben, szerződéses kötelezettség hiányában vis maior záradékot, a felek nem hivatkozhatnának a doktrínára a teljesítés elmaradásának igazolására.

Az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződésekben részt vevő felek számára az Egyesült Nemzetek Szervezetének az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződésekről szóló egyezménye (CISG), amennyiben alkalmazandó, meghatározza a teljesítés elmaradásának következményeit a következők miatt vis maior. Az eladó nem vonható kártérítési felelősségre, ha a CISG 79. cikkének (1) bekezdése alapján bizonyítani tudja, hogy a teljesítés elmaradása "duea címre.egyrajta kívül álló akadályéshogy őlehetnenemésszerűenlegyenvárhatóa címre.vanfelvettaz akadályfigyelembe kell venni akövetkeztetésa szerződésvagya címre.elkerültékvagylegyőzni, vagy annak következményeit."

A szankciók olyan helyzetekhez is vezethetnek, amikor a szerződéses teljesítés jogellenessé válik. Ilyen esetekben a szerződés meghiúsulása állítható. A doktrína frusztrációa szóban forgó jogrendszertől függően általában akkor lép életbe, ha a szerződés megkötése után olyan körülmény következik be, amely lehetetlenné vagy ésszerűtlenné teszi a teljesítést. Ilyen körülmények lehetnek például a fizikai és jogi akadályok. Az angol jogban a szerződés meghiúsulásának doktrínája egy jól bevált, bár szűk körű kivétel azon elv alól, hogy a teljesítést elmulasztó fél kártérítési felelősséggel tartozik. Az osztrák jog hasonló fogalmat ismer (Wegfall der Geschäftsgrundlage) az osztrák polgári törvénykönyv 901. szakaszában.

A tanítás a nehézségek szerződéses záradékba foglalható, vagy bizonyos joghatóságokban jogszabályi alapon alapulhat. A nehézségi klauzulák védelmet nyújtanak a feleknek a külső körülményekből eredő előre nem látható változásokból eredő nehézségek kockázata ellen.

A felek jogaikra és kötelezettségeikre gyakorolt lényeges hatásokat előre nem látható körülmények miatt szabályozhatják, többek között az alábbiakkal lényeges kedvezőtlen változás (MAC) vagy lényeges káros esemény (MAE) záradékok a szerződésükben, amelyek rendelkezhetnek az árak és feltételek megváltoztatásának jogáról és/vagy a szerződéstől való elállás jogáról. Az, hogy a MAC/MAE klauzulákat kiváltó küszöbérték teljesült-e, heves viták tárgyát képezheti, és csak eseti alapon határozható meg.

2. A szankcionált felekkel folytatott viták rendezhetők-e választottbírósági eljárás útján?

A szankciók jelentős hatással lehetnek arra, hogy lehetséges-e a vita választottbírósági úton történő rendezése.

A szolgáltatásnyújtást tiltó vagy a vagyontárgyakat befagyasztó szankciók kiterjedhetnek a választottbírák tevékenységére, vagy kizárhatják, hogy a választottbíró kifizetéseket fogadjon el a szankcionált féltől. A választottbírák cselekvőképessége az állampolgárságuktól és lakóhelyüktől, valamint a választottbírósági székhelytől is függ. Intézményi választottbíráskodás esetén előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a választottbírósági intézménynek történő vagy attól származó kifizetések nem jogszerűek.[i] Ilyen eset lehet például, ha az intézmény visszatéríti a kifizetett költségelőleg egy részét.

A választottbírósági intézmények megkérdezhetik a feleket és a választottbírókat a szankcionált felek részvételéről a választottbírósági eljárásban, és elvégezhetik saját szankcióellenőrzéseiket és a felek és haszonhúzóik átvilágítását. Az intézmények megtagadhatják a választottbírósági eljárások lefolytatását, ha a választottbírósági megállapodás alapvetően eltér vagy összeegyeztethetetlen a szabályzatuktól.[ii] vagy arra kényszerülhetnek, hogy a választottbírósági eljárás lefolytatása előtt engedélyt szerezzenek.[iii]

A jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozóan lehetnek olyan kivételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a választottbírák kifizetéseket kapjanak a szankcionált felektől. A kivételek a megfelelő engedély megszerzéséhez kötöttek.

További óvatosságra van szükség, ha egy szankcionált orosz féllel kötött szerződés választottbírósági megállapodást tartalmaz. 2020 közepétől az orosz Arbitrazh (azaz kereskedelmi, nem választottbírósági) eljárási törvénykönyv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az orosz Arbitrazh bíróságok kizárólagos joghatóságát állapítják meg a szankciókkal sújtott felet érintő vagy szankciókból eredő jogvitákban. Az orosz Legfelsőbb Bíróság 2021 decemberében a törvény kiterjesztő értelmezését fogadta el. Ennek eredményeképpen a szankcionált felek, akik az orosz bíróságok joghatóságát részesítik előnyben, most már képesek elállni egy egyébként érvényes választottbírósági megállapodástól.[iv]

3. Milyen gyakorlati megfontolások merülnek fel, ha a választottbírósági eljárásra sor kerül?

Amint arra fentebb utaltunk, a választottbírák lakóhelye és állampolgársága befolyásolja, hogy vállalhatják-e a megbízatásukat, mivel a saját államuk által kiszabott szankciók kötelezhetik őket, még akkor is, ha máshol ülnek egy választottbírósági eljárásban.

Az ügyvédi irodáknak mérlegelniük kell, hogy képviselhetnek-e szankcionált ügyfelet egy választottbírósági eljárásban, vagy hogy a cégen belüli egyes ügyvédek állampolgársága szankcionálási aggályokat vet-e fel, és így kizárja-e őket az ügyön való munkából. A tévedések elkerülése érdekében minden ügyfelet, különösen az orosz vagy az Oroszországhoz esetlegesen kötődő ügyfeleket, alaposan át kell vizsgálni, hogy kizárják a szankciókkal sújtott szervezetekkel való kapcsolatot, és ha mégis van kapcsolat, akkor csak a jogi kereteken belül kell eljárni. Az ügyfél vállalati struktúrájának pontos vizsgálata alapvető fontosságú, bármennyire is igényes. Az Európai Unió "feketelistáján" szereplő személyek és szervezetek listája a Tanács 2022. február 23-i (EU) 2022/261 végrehajtási rendeletében található,[v] amely kiegészíti a 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletet.[vi]

Az utazási tilalmak gyakorlati akadályokat jelenthetnek a szükséges személyes megjelenések tekintetében, de a COVID-19 világjárvány után, ahol a videokonferencia és a virtuális választottbírósági tárgyalások használata széles körben elterjedt, várhatóan kevésbé lesznek ilyenek.[vii]

Végül, a harmadik féltől származó finanszírozás megszerzése nehezebb lehet egy szankcionált szervezet számára.

4. Végrehajtható-e a szankcionált fél ellen hozott választottbírósági ítélet?

A legtöbb esetben a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtása a New York-i egyezmény ("A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény") alapján történik. A gyakorlatban a választottbírósági ítélet végrehajtásának megtagadásának egyik legfontosabb oka az, ha az ellentétes azon jogrendszer alapelveivel, amelyben a díjat végre kell hajtani (ordre public). Ha egy választottbírósági ítéletet a részvételével egy szankcionált fél kell végrehajtani, ez sértheti a ordre public ha például a végrehajtásra a szankciókkal sújtott országban vagy a szankciókat bevezető országban kerül sor. Mai szemszögből nehéz megítélni, hogy az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciókkal összefüggésben hogyan fogják kezelni a választottbírósági ítéletek végrehajtását. Ez valószínűleg az egyedi esettől függ majd. Ha a végrehajtás megengedett, bizonyos fenntartások merülhetnek fel. Elképzelhető például, hogy a vitatott összeget letétbe helyezik, és csak a szankciók feloldása után fizetik ki. Meglátjuk, hogyan alakul ez a kérdés az elkövetkező hetekben és hónapokban.

[i] Lásd még Victoria Clark, "Szankciók és választottbírósági kikötések" (Gyakorlati jog Választottbírósági Blog, 2019. augusztus 23.) <http://arbitrationblog.practicallaw.com/sanctions-and-arbitration-clauses/>.

[ii] Lásd például a Bécsi Szabályzat 2021. évi 1. cikkének (3) bekezdését.

[iii] Lásd még John Beechey, Jacomijn van Haersolte-van Hof és Annette Magnusson, "The potential impact of the EU sanctions against Russia on international arbitration administered by EU-based institutions" (ICC, LCIA, and SCC, 2015. június 17.) 4 <https://sccinstitute.com/media/80988/legal-insight-icc_lcia_scc-on-sanctions_17-june-2015.pdf>; Konstantin Kroll, "A szankciók hatása az orosz feleket érintő nemzetközi választottbíráskodásra: új fejlemények" (Gyakorlati jog Választottbírósági Blog, 2020. június 23.) <http://arbitrationblog.practicallaw.com/impact-of-sanctions-on-international-arbitration-involving-russian-parties-new-developments/>.

[iv] Az orosz választottbírósági (kereskedelmi) eljárási törvénykönyv új rendelkezéseinek és értelmezésüknek részletesebb tárgyalását lásd Evgeniya Rubinina, "Russian Sanctions Law Bares Its Teeth: The Russian Supreme Court Allows Sanctioned Russian Parties To Walk Away From Arbitration Agreements" (Kluwer Választottbírósági Blog, január 22.) <http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2022/01/22/russian-sanctions-law-bares-its-teeth-the-russian-supreme-court-allows-sanctioned-russian-parties-to-walk-away-from-arbitration-agreements/>.

[v] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.LI.2022.042.01.0015.01.ENG&toc=OJ%3AL%3A2022%3A042I%3ATOC.

[vi] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32014R0269.

[vii] A virtuális választottbírósági meghallgatásokról, valamint a tisztességes eljárás témájáról lásd például: Sharon Schmidt, "Austria: Az osztrák legfelsőbb bíróság, a tisztességes eljárás és a Covid-19: Conducting Virtual Arbitration Hearings Over Party Objections" (OBLIN Ügyvédi Iroda, 2021. január 22.) <https://oblin.at/newsletter/austria-the-austrian-supreme-court-due-process-and-covid-19-conducting-virtual-arbitration-hearings-over-party-objections/>.