A nemzetközi választottbírósági szféra egyik legelterjedtebb vitatott és mélyen vitatott kérdéseként a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) és a reformjára irányuló felhívás egyre inkább a hiányosságok orvoslására irányuló kormányközi erőfeszítések előterébe került. Működésének összetettsége és az ilyen eljárásokban elbírált ügyek bonyolultsága ellenére az ISDS-meghallgatásokra általánosan alkalmazott etikai szabályok még mindig hiányoznak.1 2015 óta az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) bizottsága javaslatokat vizsgál, amelyek célja a bíróságok tagjaira alkalmazandó jövőbeli magatartási kódex kidolgozása. 2017-től kezdve küldöttei közösen igennel válaszoltak egy ilyen kódex szükségességére és fontosságára. Azóta a III. munkacsoportját (a továbbiakban: munkacsoport) bízták meg az ISDS-reformmal, amelynek feladata az eljárási aggályok azonosítására és az UNCITRAL fő szerve számára módosító javaslatok előterjesztésére összpontosít.

Ez a cikk az ISDS-reformfolyamatban tett értékes és hosszú távú erőfeszítések eredményeként igyekszik kiemelni a munkacsoport nemrégiben elfogadott magatartási kódex-tervezetének jelentőségét. Annak ellenére, hogy ígéretesnek tűnik az egységességgel és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos aggályok orvoslása, túlélése, mint a befektető állam jogviták rendezésének tartós szabályalapú kerete, azon múlik, hogy képes-e túllépni a "meglévő, egymástól elszórt nemzeti kódexek [.], amelyek a nemzetközi választottbírák magatartását szabályozzák" "széttöredezettségén".2 A cikk első része az ISDS-t támogató narratívákat és a felülvizsgálatát követelő kritikusok által felhozott érveket veszi alapul. A második rész a javaslatok benyújtását kommentálja, és kitér az Európai Uniónak a legitimitási aggályok kezelésére irányuló megközelítésére. Végezetül a cikk magára a kódextervezetre is kitér, felvázolja annak rendelkezéseit és hatályát, valamint gondolatokat fogalmaz meg a jövőjével kapcsolatban.

Előny és kritika

A nemzetközi beruházási szerződések jelentős védelmi normákat fogalmaznak meg, amelyek lehetővé teszik a külföldi befektetők számára, hogy ad hoc választottbíróságok elé állítsák az államokkal szembeni követeléseiket. Az ISDS kiemelkedő szerepe számos sajátos jellemzőnek tulajdonítható. Először is, lehetővé teszi a befektető-állami választottbíráskodás végrehajtását, nagyobb rugalmasságot és autonómiát biztosítva a feleknek az alkalmazandó szabályok, a választottbírák, a felügyeleti intézmény, valamint az általuk preferált munkanyelv kiválasztásában.3 Az ISDS-eljárások pragmatikus jellegén túlmenően a felek egyenlő esélyt kapnak arra, hogy meghallgassák és megvédjék ügyüket, biztosítva ezzel az eljárási pártatlanságot.4 Másodszor, azáltal, hogy a jogviták megoldása inkább megsemmisítéssel, mint fellebbezési eljárással történik, az ISDS garantálja a díj végleges jellegét, így aláássa az eljárással való visszaéléseket és a költséghatékonyságot.5 Végül, ISDS dicsérték a nemzetközi végrehajthatóságát díjat függetlenül a megfelelő nemzeti rendszer a bírósági felülvizsgálat, ami egy birodalom a jogbiztonság és a megbízhatóság.

A magánberuházások a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje, és nélkülözhetetlenek a globális fejlődéshez. Az ISDS-mechanizmus ezúton "a külföldi befektetők számára jogi lehetőséget kínál arra, hogy megvédjék az ilyen tőkét a fogadó állam olyan intézkedéseitől és mulasztásaitól, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi kezelési normáknak".6 Az ISDS-nek a globális gazdasági piacon belüli jelentős előnyei ellenére az elmúlt évtizedben egyre több kritika érte az irányítását, különösen a COVID-19 világjárvány kapcsán. A hatalmas összegű ítéletek és az államok szabályozási hatáskörére gyakorolt korlátozó hatása mellett az ISDS az aggodalmak középpontjába került többek között a választottbírói függetlenség állítólagos hiánya, a beruházási joggyakorlat következetlensége és az eljárási átláthatóság hiánya miatt.

Ebben az összefüggésben az ISDS-vita két sarkos irányba húzódott: az egyik a "választottbírósági alapú" döntési rendszer elveinek fenntartása mellett érvel.7 a meglévő ISDS-rendszer bizonyos módosításai mellett; a másik strukturális reformokat sürget egy kétszintű bíráskodási mechanizmussal.8 Függetlenül attól, hogy a "meglévő formatervezési minta tökéletesítésére" törekszik-e9 vagy egy új építmény létrehozását támogatja,10 reformjának kihívása abban rejlik, hogy a fenyegetett befektetési szabadságjogok védelme mellett a demokratikus értékek is megmaradjanak, hogy megőrizzék "a résztvevő államok közötti egyenlő szuverén teret és a közérdekű szabályozáshoz való jogukat".11

Javaslatok

A jelenlegi ISDS-struktúrával szembeni egyre növekvő ellenérzéseket több állam is reformjavaslatokat nyújtott be. Néhány lehetőség között szerepelt egy állandó fellebbviteli mechanizmus létrehozása a rendszer koherenciájának megerősítése és a jogbiztonság fokozása érdekében, rögzített eljárások, intézmények, személyzet és tagállamok (Kína) révén.12 Más beadványok mérlegelték annak lehetőségét, hogy az ISDS-hez való hozzáférést szerződéses, eseti alapon biztosítsák, ugyanakkor megkövetelik, hogy a befektetők kimerítsék a helyi jogorvoslati lehetőségeket, és kötelező közvetítői és AVR-eljárásokban vegyenek részt az ilyen viták elbírálása előtt (Indonézia).13

Az Európai Unió és tagállamai által előterjesztett javaslatot érdemes kiemelni. Különösen három fő probléma orvoslására összpontosít, nevezetesen a választottbírósági határozatok kiszámíthatóságának hiányára, a meghozott határozatok következetlenségének kezelésére szolgáló keretrendszer hiányára, valamint a sokféleséggel és a pártatlansággal kapcsolatos hiányosságokra.14 Az ISDS-vitarendezés új és átlátható rendszerének létrehozása érdekében az uniós javaslat a következőket irányozza elő:

• Kétszintű ítélkezési struktúra létrehozása a kétoldalú uniós beruházási megállapodásokkal kapcsolatos ügyekben (elsőfokú bíróság / fellebbviteli bíróság);15
• Teljes munkaidős, hosszú távú és nem megújítható, külső tevékenységet nem folytató bírák, akik más bírósági rendszerekhez hasonló fizetést kapnak;16
• A bírálók a földrajzi és nemek széles körét képviselik;17
• A kétoldalú megállapodás rendelkezése, amely "biztosítja, hogy [a felek] megtartják a megállapodásuk értelmezése feletti ellenőrzést azáltal, hogy kötelező érvényű értelmezéseket fogadhatnak el";18
• A befektetési vitákban részt vevő harmadik felek engedélyezése a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében;19
• Állandó mechanizmus alkalmazása az államközi vitarendezéshez;20
• Segítségnyújtási mechanizmus kidolgozása, amely garantálja, hogy minden vitás fél hozzáférjen a "beruházási vitarendezési rendszerben való hatékony működéshez".21

Annak ellenére, hogy a nemzetközi állandó többoldalú vitarendezési fórum létrehozása még gyerekcipőben jár, a bemutatott eljárási újítások máris bírálatok tárgyát képezték a kritikusok részéről. Az általánosan megnevezett hátrányok közé tartozik az átpolitizálódás veszélye (pl. a semleges bíróság kijelölésének lehetőségének megszüntetésével);22 a döntéshozatal minőségének, hatékonyságának és megbízhatóságának romlása (pl. a pénzügyi ösztönzők hiánya vagy az elsőfokú bíróság tekintélyének a fellebbviteli szerv által történő aláásása miatt).23 valamint az eljárási hatékonyságra, a költségekre és a díjak jogerősségére gyakorolt potenciálisan ambivalens következmények (pl. a fellebbezés lehetősége, amely növeli a beruházási díjak megtámadásának lehetőségét).24

Bár az ISDS hiányosságait hivatottak orvosolni, még nem derült ki, hogy ezek a beadványok, ha megalapozottak lennének, nagyobb bizonytalanságot és strukturális nehézségeket okoznának-e, mint amennyit enyhíteni szándékoznak.

A magatartási kódex tervezete

A munkacsoport legújabb törekvéseinek célja a különböző reformjavaslatok kombinálása a széttagoltság ellensúlyozása és a nagyobb következetesség megvalósítása érdekében.

2020.05.01-én az ICSID és az UNCITRAL közzétette a befektetői állami vitarendezésben eljáró bírák magatartási kódexének közösen kidolgozott tervezetét (a "kódextervezet"). Bár a tervezet megteremti az alapot egy általánosan alkalmazandó magatartási norma elfogadásához, még nem adott helyet a (nem) kötelező érvényű szabályparaméterek testületének.25 A következő, 05. - 09.10.2020-ban Bécsben tartandó üléséig a munkacsoport folytatja a többoldalú reform lehetőségeinek megvitatását, webináriumokat szervez, munkadokumentumokat mutat be, és lehetővé teszi az államok, nemzetközi szervezetek és más érdekelt felek számára, hogy 2020. november 30-ig észrevételeket nyújtsanak be.

A kódextervezet jelenlegi formájában26 12 cikkből áll, amelyek mindegyikéhez magyarázó megjegyzések tartoznak, amelyek a rendelkezés indoklására és összefüggéseire vonatkoznak. Az egyes cikkek tartalma az alábbiak szerint csoportosítható:

Terjedelem

Az 1. és 2. cikk szerint a kódex vonatkozik ""minden, bíróként eljáró személyre", azaz minden választottbíróra, az eseti, megsemmisítő és fellebbviteli bizottságok tagjaira, valamint az állandó mechanizmusok bíráira, beleértve az ezen bírák irányítása alatt dolgozó kutatási és jogi asszisztenseket is".27

A bírák kötelezettségei és kötelességei

A 3. cikk áttekintést nyújt a bíró kötelezettségeiről, többek között a következőkről: függetlenség és pártatlanság, a (nem) közvetlen összeférhetetlenség, a helytelenség és az elfogultság elkerülése; feddhetetlenség, tisztesség és szakértelem; gondosság, udvariasság és hatékonyság; valamint a titoktartási és titoktartási kötelezettségek betartása.28

Összeférhetetlenség

A 4-6. cikk kifejezetten foglalkozik a függetlenség, pártatlanság és átláthatóság elmulasztásából eredő esetleges összeférhetetlenségek elkerülésére vonatkozó kötelezettséggel, az ezek kezelésére vonatkozó (nem) fakultatív szabályok formájában.29

Közzétételi kötelezettségek

A kódextervezet továbbá kiterjedt javaslatokat fogalmaz meg a közzétételi kötelezettségekre vonatkozóan. Az ismételt kinevezéssel kapcsolatos aggályok kezelésére törekedve az 5. cikk előírja "minden olyan érdekeltség, kapcsolat vagy ügy kötelező közzétételét, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy befolyásolja a bíró függetlenségét vagy pártatlanságát", [beleértve az elmúlt [öt] évben a felekkel, a felek jogi képviselőivel, az eljárásban részt vevő jelenlegi vagy korábbi bírákkal vagy szakértőkkel és [az eljárás kimenetelében közvetlenül vagy közvetve pénzügyi érdekeltséggel rendelkező harmadik féllel] fennálló szakmai, üzleti és egyéb jelentős kapcsolatokat".30 Jelenleg a kódex előírja továbbá "minden olyan ISDS [és más [nemzetközi] választottbírósági] ügy közzétételét, amelyben a jelölt vagy a bíró tanácsadóként, választottbíróként, megsemmisítő bizottsági tagként, szakértőként, [békéltetőként és közvetítőként] részt vett vagy jelenleg részt vesz".31 Az e rendelkezés szerinti kötelezettségek folyamatosak.

Dupla kalapos

A 6. cikk ajánlásokat tesz az általánosan "kettős beosztásként" emlegetett gyakorlat szabályozására, amely azt jelenti, hogy a bírák "tanácsadóként, szakértőként, tanúként, bíróként, ügynökként vagy bármely más releváns szerepkörben is eljárnak, miközben ugyanazokat a feleket, [tényeket és/vagy szerződéseket] érintő ügyekben járnak el".32 A tagállamok azonban szabadon dönthetnek arról, hogy megtiltják-e a kettős feddésnek minősülő cselekményeket, vagy kérik azok közzétételét.

Hozzáértés, feddhetetlenség, gondosság, titoktartás

A 7. és 8. cikk az integritásra, a tisztességre és a szakértelemre vonatkozó etikai kötelezettségeket fogalmazza meg. Míg az előbbi kiterjeszti ezeket a kötelezettségeket, és előírja, hogy a bíráknak tartózkodniuk kell például az ex parte kommunikációtól, a 8. cikk a bírák gyors döntéshozatalára és rendelkezésre állásuk biztosítására összpontosít. A 9. cikk részletezi a titoktartást biztosító szabályokat, különösen a magánjellegű információkkal és a korábban részt vett döntésekkel kapcsolatos közlésekkel kapcsolatban.

További lehetőségek közé tartoznak a kinevezés előtti meghallgatásokkal és a 10. és 11. cikk szerinti bírói díjakkal kapcsolatos kötelezettségek. A 12. cikk a lehetséges végrehajtási mechanizmusokkal foglalkozik, például a beruházási szerződésekbe való beépítés, eljárási szabályok vagy a kontextuális megközelítés elfogadása révén.

Mivel "a beruházási szerződésekben, választottbírósági szabályokban és a nemzetközi bíróságok magatartási kódexeiben meghatározott magatartási normák összehasonlító felülvizsgálatán alapul".33 a jelenlegi kódextervezet jól tükrözi az ISDS-rendszer legitimitásának megerősítéséhez szükséges intézkedések széles körét és az ezek egységesítése során előttünk álló kihívásokat. Az ilyen szabályozással járó összetettséget és hatást a 6. cikk példázza a legjobban. Míg a kettős bírói hivatástudat korlátozása új utakat nyithat meg a választottbírói kinevezések kiválasztásában a jogosult bírák szélesebb körének, a teljes tiltás jelentős akadályt jelenthet a különböző nemű és regionális hátterű új belépők számára. Ennek oka, hogy egyes jelölteknek nem biztos, hogy megvannak az anyagi eszközeik ahhoz, hogy a választottbíróvá történő kinevezésüket követően otthagyják a tanácsadói munkájukat.34 Ezért az összes érdekelt félnek és a 39^th ülésen, hogy rendkívül érzékenyek legyenek a javasolt korlátozások hatására, és hogy előrelátóan mérlegeljék a megszüntetni kívánt strukturális és intézményi egyenlőtlenségeket.

Az ISDS jövője attól függ, hogy a felülvizsgált formája mennyire tudja kielégíteni az államok aggodalmainak széles körét, amelyeket várhatóan részletesen megvitatnak majd a munkacsoport közelgő tanácskozásain. A kódextervezet végrehajtásának sikere és alkalmazásának mértéke azonban nagymértékben függ attól, hogy az államok, különösen a nagy fogyasztói gazdaságok államai milyen megközelítést alkalmaznak a vonatkozó nemzetközi beruházási megállapodásaikban.35 és a bíráskodásuk jövőjének alakításában vállalt szerepük.

Lábjegyzetek

1 Gioretti, C. (2020) A beruházóállami vitarendezésben eljáró bírák magatartási kódexének tervezete: Fontos előrelépés a reformfolyamatban. A European Journal of International Law Blog. Elérhető a következő címen: https://www.ejiltalk.org/the-draft-code-of-conduct-for-adjudicators-in-investor-state-dispute-settlement-an-important-step-forward-in-the-reform-process/ [hozzáférés: 21.09.2020].

2 Palau, M. (2020) Az ICSID és az UNCITRAL közzéteszi a bírák magatartási kódexének tervezetét: Hosszú utat tettünk meg, de még hosszú utat kell megtennünk. A nemzetközi választottbírósági blog McCarthy Tétrault LLP. Elérhető a következő címen: https://www.lexology.com/library/detail.aspx?g=8bd31cd3-e067-4988-b1a0-a4dd64d2b405 [hozzáférés: 2020.09.20.]

3 Charris-Benedetti, J. P. (2019) A javasolt beruházási bírósági rendszer: valóban megoldja a problémákat? Rev. Derecho Estado 42. sz. Elérhető a következő címen: http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0122-98932019000100083 [elérés: 2020.09.21.].

4 Charris-Benedetti, (n iii).

5 Charris-Benedetti, (n iii).

6 Charris-Benedetti, (n iii).

7 Dutta, S. (2020) Vajon "befektető-állam választottbírósági" túlélni a COVID-19 válság? OpinioJuris. Elérhető a következő címen: http://opiniojuris.org/2020/05/07/will-investor-state-arbitration-survive-the-covid-19-crisis/ [hozzáférés: 2020.09.20.]

8 Dutta, (vii.); Charris-Benedetti, (iii.).

9 Ramirez, P. (2020) Választottbírósági reformtörekvések folytatása a járvány ellenére. Kluwer Választottbírósági Blog. Elérhető a következő címen: http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2020/08/05/arbitration-reform-efforts-continue-despite-pandemic/ [hozzáférés: 2020.09.22.]

10 Ramirez, (n ix).

11 Zárate, J. M. A. (2019) A javasolt multilaterális beruházási bíróság legitimációs aggályai: Lehetséges-e a demokrácia? South Centre Investment Policy Brief No.18. Elérhető a következő címen: https://www.southcentre.int/wp-content/uploads/2019/06/IPB18_Legitimacy-Concerns-of-the-Proposed-Multilateral-Investment-Court-Is-Democracy-Possible_EN.pdf [hozzáférés: 2020.09.20.], 1. o.

12 Roberts A.; St. John, T. (2019) UNCITRAL és ISDS reform: Kína javaslata. A European Journal of International Law Blog. Elérhető a következő címen: https://www.ejiltalk.org/uncitral-and-isds-reform-chinas-proposal/ [hozzáférés: 2020.09.20.]; Dutta, (vii.).

13 UNCTAD (2019) A beruházási vitarendezés reformja: A Stocktaking. IIA Issues Note Nemzetközi beruházási megállapodások 1. kiadás. Elérhető a következő címen: https://unctad.org/en/PublicationsLibrary/diaepcbinf2019d3_en.pdf [hozzáférés: 2020.09.24.], 11. o.

14 Upreti, P. N. (2019) Az EU beadványa az ISDS-reformokról az UNCITRAL-nál. TTLF hírlevél a transzatlanti trösztellenes és szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos fejleményekről. Elérhető: https://ttlfnews.wordpress.com/2019/07/11/eu-submission-on-isds-reforms-at-the-uncitral/ [elérés: 2020.09.23.]; UNCITRAL (2019). A befektető-állam vitarendezés lehetséges reformja. Az Európai Unió és tagállamainak beadványa. A/CN.9/WG.III/WP.159/Add.1. Elérhető: http://undocs.org/en/A/CN.9/WG.III/WP.159 [hozzáférés: 2020.09.23.], 2-3. oldal.

15 UNCITRAL, (n xiv), 4. o.

16 UNCITRAL, (n xiv), 5. és 10. oldal.

17 UNCITRAL, (n xiv), 11. o.

18 UNCITRAL, (n xiv), 6. o.

19 UNCITRAL, (n xiv), 7. o.

20 UNCITRAL, (n xiv), 6. o.

21 UNCITRAL, (n xiv), 8. o.

22 Charris-Benedetti, (n iii).

23 Charris-Benedetti, (n iii).

24 Charris-Benedetti, (n iii).

25 Palau, (n ii).

26 UNCITRAL (2020) A beruházóállami vitarendezésben eljáró bírák magatartási kódexe (megjegyzésekkel). Elérhető a következő címen: https://uncitral.un.org/en/codeofconduct [hozzáférés: 2020.09.23.]

27 UNCITRAL, (xxvi. sz.), 3. o.; Palau, (ii. sz.).

28 UNCITRAL, (xxvi. sz.), 7. o.

29 Palau, (n ii).

30 UNCITRAL, (xxvi. sz.), 2. o.

31 UNCITRAL, (xxvi. sz.), 3. o.

32 UNCITRAL, (xxvi. sz.), 3. o.

33 Leathley, C.; Bouchenaki A.; Eaton C. (2020) Az ICSID és az UNCITRAL közzéteszi az ISDS-bírák magatartási kódexének tervezetét. A nemzetközi választottbírósági blog McCarthy Tétrault LLP. Elérhető a következő címen: https://www.lexology.com/library/detail.aspx?g=8bd31cd3-e067-4988-b1a0-a4dd64d2b405 [hozzáférés: 2020.09.23.]

34 Coleman, C.; Bond, L. (2020) Két fej jobb, mint az egyik: Double Hatting és annak hatása a sokszínűség a nemzetközi választottbírósági. The National Law Review X. kötet, 212. szám. Elérhető a következő címen: https://www.natlawreview.com/article/two-heads-are-better-one-double-hatting-and-its-impact-diversity-international [hozzáférés: 2020.09.24.]; Lásd még Sucharitkul, V. (2020) ICSID és UNCITRAL magatartási kódex tervezete: Negatívan befolyásolhatja a nemek közötti és a regionális sokszínűséget, valamint a generációs megújulást. Kluwer Választottbírósági Blog. Elérhető a következő címen: http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2020/06/20/icsid-and-uncitral-draft-code-of-conduct-potential-ban-on-multiple-roles-could-negatively-impact-gender-and-regional-diversity-as-well-as-generational-renewal/ [hozzáférés: 2020.09.24.]

35 Dutta, (vii.).

E cikk tartalma általános útmutatást kíván nyújtani a témában. Az Ön konkrét körülményeivel kapcsolatban szakorvosi tanácsot kell kérni.