A 2020.07.23-án hozott, úttörő jelentőségű határozatban,¹ az osztrák legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof, OGH) úgy vélte, hogy a felek tiltakozása ellenére a választottbírósági meghallgatások elektronikus úton, videokonferencián keresztül történő lebonyolításának érvényességét. A Bíróság megállapította, hogy a kifogásolási eljárások keretében a választottbírósági távmeghallgatások elfogadhatóak, feltéve, hogy nem sértik a tisztességes eljárás elveit, amelyek egyébként a bíróság jogszerű megtámadására adnának okot.

Az ügy több okból is figyelemre méltó. Először is, ez az első olyan nemzeti legfelsőbb bírósági határozat, amely a távoli videokonferencia-meghallgatások elfogadhatóságát vizsgálja a felek hozzájárulásának hiányában. Emellett gyakorlati útmutatást nyújt eljárási kérdésekben, és foglalkozik a távoli bizonyításfelvétel során a tanúk befolyásolásának hatékony megelőzésével kapcsolatos aggályokkal.

Tények

A szóban forgó ügy az alperesek által a Bécsben székelő és a Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) által igazgatott választottbírósági eljárásban emelt kifogásokra vonatkozik. Miután az alperesek sikertelenül támadták meg a választottbíróság azon döntését, hogy a bizonyítási meghallgatást videokonferencia segítségével folytatják le, az ügy az OGH elé került.

A kereset a márciusban tartott ügykezelési konferencia során folytatott megbeszélésekből ered, amelyen a felek eltérő álláspontot képviseltek a meghallgatás megtartásának kérdésében.² a COVID-19 járvány kitörése miatti mobilitási korlátozások miatt. A bíróság 2020.04.08-án úgy határozott, hogy a tárgyalásokat videokonferencián keresztül bonyolítják le, és azok a tervezett időpontban, közép-európai idő szerint 15 órakor kezdődnek.

Az alperesek ezt a határozatot eljárási szabálytalanságra hivatkozva megtámadták, azt állítva, hogy a bíróság magatartása elfogultságot eredményezett, ami tisztességtelen és egyenlőtlen bánásmódot eredményezett.

Az OGH elutasította az alperesek állításait, és úgy ítélte meg, hogy a kérelem sikeréhez az állítólagos kötelességszegésnek súlyos vagy tartós (hátrányos) előnyöket kell jelentenie a fél számára. A Bíróság továbbá hangsúlyozta, hogy az osztrák választottbírósági jog általában nem tagadja meg a távolról történő tárgyalásokat, és megerősítette, hogy a bíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ilyen eljárások lefolytatásának és megszervezésének módja tekintetében.

Az alperesek beadványai

Az alperesek azt állították, hogy a bíróság videokonferenciás meghallgatásra vonatkozó határozata az alapvető eljárási elvek megsértését jelentette, nevezetesen a tisztességes eljáráshoz való hozzáférés és a meghallgatáshoz való jog biztosítását. Konkrétabban azzal érveltek, hogy:

• Az alperesek nem kaptak megfelelő értesítést a tárgyalás időpontjáról, mivel a halasztás ellen szóló határozatot három nappal korábban adták ki, így nem maradt elegendő idő a megfelelő felkészülésre;
• A felek nem részesültek egyenlő bánásmódban, mivel az alperesek ügyvédje és az egyik tanú Los Angelesben (CA) tartózkodott, így a meghallgatás kezdete csendes-óceáni idő szerint reggel 6 órakor kezdődött (szemben a bécsi helyi idő szerint délután 3 órával).
• A tisztességes eljárást nem lehetett garantálni, mivel nem hoztak megfelelő intézkedéseket:
  • A tanúk manipulálásának aláásása (a WebEx szoftver használata, amely lehetővé teszi az üzenetek észrevétlen fogadását a chat funkció segítségével);
  • Ellenőrizze, hogy a tanúk milyen dokumentumokhoz férnének hozzá;
  • Biztosítani kell, hogy más személyek ne legyenek jelen a tanúk szobájában.

Az OGH-határozat

Határozatában az OGH három különböző kérdéssel foglalkozott:

1. A választottbírák kihívására vonatkozó szabvány;
2. A bíróságnak a tárgyalás elhalasztását mellőző határozatainak jogszerűsége;
3. Igazságtalan és egyenlőtlen bánásmód:
   1. Időzónák közötti különbség;
   2. Tanú befolyásolása.

Az első kérdéssel kapcsolatban az OGH megállapította, hogy a választottbírák elleni kifogás csak azon az alapon lesz sikeres, hogy az adott körülmények alapján jogos kétségek merülnek fel a pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. Ez a mérce a felek által előzetesen közösen meghatározott képesítéseknek nem megfelelő magatartásra is vonatkozik. A választottbírák eljárási szabálytalanságai, hiányosságai vagy hibái tehát nem tekinthetők helytelennek vagy indokoltan kifogásolhatónak. Ehelyett a feleknek magas küszöböt kell teljesíteniük annak bizonyítására, hogy a szóban forgó magatartás valamelyik fél hátrányos vagy előnyös bánásmódját eredményezte.

A bíróság azon döntését illetően, hogy a tárgyalást videokonferencia segítségével távolról bonyolítja le, az OGH a következőket emelte ki:

• A videokonferencia-technológiát széles körben használják mind az állami bíróságok előtt, mind a választottbírósági eljárásokban. A COVID-19 világjárvány kitörését követően a bírósági működés fenntartásának hatékony eszközeként támogatták, függetlenül a nemzetbiztonsági intézkedésektől és az utazási korlátozásoktól.
• A halasztás iránti kérelmeket a bíróságnak jóvá kell hagynia, és azokat nem lehet teljesíteni. A feleknek számolniuk kell a kérelem elutasításának lehetőségével. Ebben az esetben az alperesek megfelelő értesítést kaptak a tárgyalásról, nevezetesen a tárgyalás időpontjának bejelentésekor (2020.01.15.), nem pedig azon a napon, amikor a bíróság közölte a halasztás elmaradásáról szóló határozatát (2020.04.08.).
• Az EJEE 6. cikkét nem sértette a videokonferencia-technológia használata. A COVID-19 világjárvány és a bírósági működés közelgő leállása fényében ez hatékony eszköznek bizonyult az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a meghallgatáshoz való jog biztosításához.

A harmadik kifogással kapcsolatban az OGH elismerte, hogy az eltérő időzóna miatt a meghallgatás néhány résztvevő számára a rendes munkaidőn kívülre esik. Mindazonáltal, mivel a választottbírósági megállapodást a VIAC-nak kellett volna kezelnie, a felek hallgatólagosan elfogadták a földrajzi távolságból eredő hátrányokat. Végül az OGH hozzátette, hogy a virtuális eljárás korai kezdete nem ellensúlyozhatja a személyes meghallgatáshoz szükséges nemzetközi utazásból eredő terhet.

A válaszadóknak a videokonferencia tanúmeghallgatás során történő visszaélésével kapcsolatos aggályaira válaszul az OVB megállapította, hogy a tanúk megzabolázásának kockázata a személyes meghallgatások során is fennáll. A felvetett kihívásokkal szemben a Bíróság felvetette, hogy a technológia használata milyen módon kínálhat olyan védelmi mechanizmusokat, amelyek túlmutatnak a hagyományos fizikai eljárások során rendelkezésre állókon. Ezek közé tartoznak:

• A tanúkihallgatás során tett vallomások rögzítése;
• A lehetőség, hogy a kihallgatott személyt közelről, szemből figyeljék meg;
• Lehetőség arra, hogy a tanúkat arra kérjék, hogy közvetlenül a kamerába nézzenek, és a kezek a vizsgálat során végig láthatóak legyenek a képernyőn (ami aláássa az üzenetek chatfunkción keresztül történő elolvasásának kockázatát);
• Meg kell mutatni a tanú ülésének helyiségét, hogy a tanút ne befolyásolják harmadik személyek.

Comment

Az OGH-határozat precedenst teremt annak a kérdésnek a kezelésében, hogy a kihívási eljárások keretében kell-e és hogyan kell-e távoli választottbírósági meghallgatásokat lefolytatni. Bár a Bíróság érvelése és gyakorlati útmutatása különösen fontos a rendkívüli körülmények között, például a COVID-19 világjárvány idején, valószínűleg hasznos hivatkozási pontnak fog bizonyulni a tisztességes eljárás elveinek betartása és az igazságszolgáltatáshoz való folyamatos és hatékony hozzáférés biztosítása tekintetében a jövőben.