Az osztrák jog két - vitathatóan három - változatát ismeri a fő tanú szabályának: Egyrészt a "kis" és a "nagy" főtanú szabályait, amelyek az osztrák büntető törvénykönyv 41a. szakaszában találhatók (Strafgesetzbuch, StGB) és az osztrák büntetőeljárási törvénykönyv 209a. szakasza (Strafprozessordnung, StPO) bizonyos bűncselekményekre vonatkoznak. A trösztellenes jog legfőbb tanúvédelmi szabálya ezzel szemben az osztrák versenytörvény 11b. szakaszában található (Versenytörvény, WettbG) és az StPO 209b. szakasza, és felhasználásra kerül a kartellbűncselekmények feltárása, kivizsgálása és üldözése során.

Az osztrák jogalkotó 2022. január 1-jei hatállyal további hét évvel meghosszabbította az StPO 209a. és 209b. §-ának eredetileg korlátozott alkalmazási időszakát, és módosításokat vezetett be mind a nagyfő tanúkra vonatkozó szabály, mind annak kartelljogi megfelelője tekintetében. E cikk középpontjában ezek a módosítások állnak. Az első részben a nagy összegű főtanú szabályát tárgyaljuk. A második rész a trösztellenes jogban a főtanú szabályára összpontosít.

1. A fő tanú szabálya az osztrák büntetőjogban

1.1. Mikor vezették be az osztrák büntetőjogba a főtanú szabályát?

Ausztriát a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy a főtanúkra vonatkozó szabályt alkalmazza. A külföldi köztisztviselők nemzetközi üzleti ügyletek során történő megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezmény ratifikálásával Ausztria közös felelősséget vállalt "a külföldi köztisztviselők nemzetközi üzleti ügyletek során történő megvesztegetése elleni küzdelemre".^[i] A peren kívüli megoldások vagy egyezségek egyre fontosabb pillérévé váltak a súlyos gazdasági bűncselekmények, köztük a külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni küzdelemnek.^[ii]

1998. január 1-jén Ausztriában hatályba lépett az úgynevezett "kis" főtanú szabálya. Ez enyhítő körülményeket helyezett kilátásba a tanújelölt számára, de a jogalkotó akkoriban nem akart teljes mentességet biztosítani a büntetőeljárás alól.

2011. január 1-jén hatályba lépett a "nagy" fő tanúkra vonatkozó szabály is. Alkalmazhatósága eredetileg 2016. december 31-én járt volna le. A gyakorlati értékelés azonban azt mutatta, hogy bár a szabály fontosságát elismerték, bevezetése óta csak néhány esetben alkalmazták. A szabály végleges értékelésére ezért nem volt lehetőség. A jogalkotó 2017. január 1-jén hatályba léptette a szabály felülvizsgált változatát, amely 2022. január 1-jén járt volna le.[iii]

2020-ban egy újabb értékelés azt mutatta, hogy a koronatanúkra vonatkozó szabály pozitívnak tekinthető, és nem lehet eltekinteni tőle, ugyanakkor ismét azonosítottak javításra szoruló területeket. Ennek fényében, valamint Ausztria nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével a szabályt ismét felülvizsgálták és további hét évvel meghosszabbították, hogy lehetővé tegyék a további értékelést.[iv]

A nagyfő tanúkra vonatkozó szabály legutóbbi módosításait az alábbi 1.3. kérdés tárgyalja.

1.2. Mikor alkalmazható a főtanú szabálya?

Csak bizonyos súlyos cselekmények, amelyeket a jogszabály részletesebben meghatároz, eredményezhetik a főtanú szabályának alkalmazhatóságát.

Röviden, ahhoz, hogy a főtanú szabálya alkalmazható legyen, a főtanúnak:

1. önként nyilvánosságra hozzák ismereteiket, amelyeknek az ő közreműködésükön túlmenően jelentősen hozzá kell járulniuk a bűncselekmények tisztázásához - legalább egy harmadik személynek mindig részt kell vennie a bűncselekményben;
2. önként fordulnak az ügyészséghez vagy a bűnügyi rendőrséghez;
3. bűnbánó vallomást tesz;
4. még nem hallgatták ki gyanúsítottként, és nem gyakorolhattak rá kényszerítést.

Ha egy potenciális koronatanú fordul az ügyészséghez, az ügyészségnek előzetes vizsgálatot kell lefolytatnia annak megállapítására, hogy alkalmazható-e a koronatanú szabálya. A büntetőeljárást ideiglenesen meg kell szüntetni, ha nincs nyilvánvaló oka annak, hogy ez ne történjen meg. Ha utólag kiderül, hogy a feltételek fennállnak, az ügyészségnek úgy kell eljárnia, mint az elterelés esetében. Ez azt jelenti, hogy a koronatanúval szemben bizonyos feltételt támaszt, például pénzösszeg megfizetését, közérdekű munka teljesítését vagy próbaidő kikötését, valamint azt a kötelezettséget, hogy a bűncselekmény felderítésében továbbra is együttműködik az ügyészséggel. Ha a koronatanú az elrendelt szolgáltatásokat teljesítette, az ügyészség az előzetes eljárást megszünteti, fenntartva a későbbi vádemelés feltételes jogát.

Ha a harmadik személy vagy személyek elleni büntetőeljárást jogerősen megszüntették, vagy ha a harmadik személy elleni intézkedéseket a harmadik személy letartóztatása miatt megszüntették, az ügyészség a főtanúval szemben az eljárást véglegesen megszünteti, feltéve, hogy a főtanú az elrendelt szolgálatot teljesítette vagy a meghatározott próbaidő lejárt. Ha a további vizsgálat azt mutatja, hogy a követelmények nem teljesülnek, az ügyészség folytatja az eljárást a koronatanúval szemben, és erről értesíti őt. Ilyen esetben a kislétszámú koronatanúra vonatkozó szabály követelményei teljesíthetők.

1.3. Mik a legújabb változások?

Az StPO 209a. §-ának legutóbbi felülvizsgálata előtt bizonytalanság volt abban a tekintetben, hogy a koronatanúi státuszt az ügyészség helyett a bűnügyi rendőrséghez fordulva is el lehet-e érni. Ha egy potenciális koronatanú a bűnügyi rendőrséghez fordult volna, és ez utóbbi nem egyeztetett volna azonnal az ügyészséggel, akkor nem lehetett volna koronatanúi státuszt szerezni.[v]

Az StPO 209a. szakaszának módosított szövege most már kiküszöböli ezt a bizonytalanságot azzal, hogy egyértelművé teszi, hogy, az ügyészség mellett, a koronatanúk is kapcsolatba léphetnek a bűnügyi rendőrség. A további eljárás azonban az ügyészség kezében marad.

2. A fő tanú szabálya az osztrák trösztellenes jogban

2.1. Mikor vezették be az osztrák trösztellenes jogba a fő tanú szabályát?

A trösztellenes jog területén is Ausztria köteles biztosítani a fő tanú szabályának alkalmazhatóságát az (EU) 2019/1 irányelv (az ECN+ irányelv) 23. cikke alapján.

A főtanú szabály 2006. január 1-je óta része az osztrák trösztellenes jognak. A vonatkozó rendelkezések az osztrák versenytörvény 11b. szakaszában találhatók (Versenytörvény - WettbG), és 2011. január 1-jén hatályba lépett az StPO 209b. szakaszának megfelelő rendelkezése.

2.2. Mikor alkalmazható a koronatanú szabály?

A trösztellenes jog fő tanúvédelmi szabálya lehetővé teszi a Szövetségi Versenyhivatal számára (Bundeswettbewerbsbehörde), hogy bizonyos trösztellenes jogsértések esetén ne szabjon ki bírságot egy együttműködő vállalatra.

Az ilyen cégek alkalmazottai számára is lehetőséget kell biztosítani, hogy főtanúként megússzák a büntetést. Ennek érdekében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

1. A Szövetségi Versenyhivatal tartózkodik attól, hogy bírságot szabjon ki a vállalkozásra, vagy az Európai Bizottság vagy más tagállamok versenyhatóságai alkalmazzák a fő tanú szabályát;
2. A szövetségi kartellügyész (Bundeskartellanwalt) úgy ítéli meg, hogy a vállalat jogsértésében részt vevő munkavállalókat nem kell büntetni kapcsolódó bűncselekmény miatt, és ezt jelenti az ügyészségnek;
3. A vállalat alkalmazottai kötelesek az ügyészségnek és a bíróságnak minden olyan ismeretet közölni, amellyel a cselekményeikről és a bűncselekmények tisztázása szempontjából fontos tényekről rendelkeznek.

Ha a követelmények teljesülnek, az ügyészség megszünteti az érintett munkavállalókkal szembeni eljárást, fenntartva a későbbi vádemelés feltételes jogát.

2.3. Mik a legújabb változások?

Az StPO 209b. § (1) bekezdésének korábbi megfogalmazása a vállalatnak a kartellek vizsgálatához való hozzájárulására összpontosított. A felülvizsgált szabály célja továbbá az alábbiak hozzájárulására összpontosítanak egyes alkalmazottak. Ennek eredményeképpen a szövetségi kartellügyész képes lesz különbséget tenni az egyes alkalmazottak hozzájárulása között, és csak a következő esetekben engedélyezi aktívan együttműködő alkalmazottak, de azok, akik megtagadják az együttműködést az osztrák Szövetségi Versenyhivatallal, nem részesülhetnek koronatanúi státuszban.

Ez a változás arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy a vizsgálat korai szakaszában minden ismeretüket felfedni. A szövetségi kartellügyész szükségszerűen csak az eljárás meglehetősen késői szakaszában, nevezetesen azt követően, hogy a Szövetségi Versenyhivatal befejezte a vállalkozással szembeni vizsgálatát, készíthet jelentést az ügyészségnek. Ennek következtében az ügyészség által folytatott párhuzamos büntetőjogi nyomozás csak az összes tény feltárása után zárulhat le. Minél korábban tárják fel az alkalmazottak az összes ismeretüket, annál hamarabb lezárható a büntetőeljárás.[vi]

Az egyes munkavállalók aktív együttműködését aszerint kell értékelni, hogy a munkavállaló együttműködése, amely az egyes munkavállalók ismereteinek szintje és az eljárás szakasza alapján lehetséges. Ha egy munkavállaló csak részleges ismeretekkel rendelkezik, amelyek csupán a jogellenes magatartás egy részének feltárására szolgálnak, de a munkavállaló ennek ellenére aktívan együttműködik, és teljes ismereteit időben feltárja, a munkavállalónak mindazonáltal képesnek kell lennie arra, hogy éljen a fő tanúvédelemmel, amennyiben minden egyéb feltétel teljesül.[vii]

Azt is tisztázták, hogy a a vállalat együttműködésének mértéke a szövetségi kartellügyész által az ügyészségnek küldött értesítésben figyelembe kell venni.

Az StPO 209b. § (2) bekezdését úgy módosították, hogy az ügyészségnek lehetővé tegyék, hogy az egyes alkalmazottakkal szemben folytatott nyomozást leállítsa. csak akkor, ha már felfedték tudásukat. Korábban a vizsgálatokat feltételesen le lehetett állítani, amennyiben a munkavállalók kötelezettséget vállaltak arra, hogy felfedik a tudásukat. Ez a módosítás ismét azt szolgálja, hogy a munkavállalókat arra ösztönözze, hogy a lehető legkorábbi szakaszban fedjék fel, amit tudnak.

Megjegyzések

Általánosságban pozitívnak tekinthető, hogy az osztrák jogalkotó megpróbálta növelni a jogbiztonságot azzal, hogy egyértelművé tette, hogy a koronatanúi státusz a bűnügyi rendőrséghez fordulva is megszerezhető, és lépéseket tett az StPO 209b. § szerinti eljárások felgyorsítására. Meg kell várni, hogy ezek a módosítások növelik-e a koronatanúkra vonatkozó szabályok gyakorlati jelentőségét, amely - az általános büntetőjog területén - eddig meglehetősen korlátozott volt.

Kérdéses, hogy a szabályok alkalmazhatóságának ismételt (harmadik alkalommal történő) korlátozásáról szóló döntés bölcs döntés-e a további értékelési és reformidőszak lehetővé tétele érdekében, vagy csupán növeli a bizonytalanságot a potenciális koronatanúk számára. Amint arra máshol már rámutattak,[viii] az osztrák jogalkotó a legutóbbi módosítások hatályba léptetése előtt az őszi szünet alatt mindössze két hétre korlátozta az értékelési időszakot. Meglehetősen kontraproduktívnak tűnik, hogy a szabályok alkalmazási időszakát a további értékelés és reform nevében folyamatosan korlátozzák, miközben egyidejűleg megrövidítik az érdekeltek véleményezési időszakát, amely lehetővé teszi az érintettek hozzájárulását.

[i] OECD-egyezmény a külföldi köztisztviselők nemzetközi üzleti ügyletek során történő megvesztegetése elleni küzdelemről, preambulum.

[ii] ErlRV 1175 BlgNR XXVII. GP, 1. o. (Jogalkotási megjegyzések, elérhető német nyelven az alábbi weboldalon https://www.parlament.gv.at/PAKT/VHG/XXVII/I/I_01175/index.shtml).

[iii] Schroll/Kert a oldalon. Fuchs/Ratz, WK StPO 209a § 3. bek.

[iv] ErlRV 1175 BlgNR XXVII. GP, 1. o. (n ii supra).

[v] Id., p. 2.

[vi] Id., p. 3.

[vii] ibid.

[viii] Astrid Ablasser-Neuhuber, 3 Fragen an Astrid Ablasser-Neuhuber, AnwBl 2022/22, 14. o. (németül elérhető a következő címen) https://rdb.manz.at/document/rdb.tso.LIanwbl20220111?execution=e5s1).