Az Európai Parlament 2020. november 24-én elfogadta a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló képviseleti eljárásokról szóló irányelvet (a továbbiakban: irányelv),[i] amely az Európai Unió (EU) döntő lépése volt a mind a 27 uniós tagállamra kiterjedő kollektív jogorvoslati mechanizmus kiépítése felé. Az Európai Bizottság először 2018 áprilisában javasolta az Új megállapodás a fogyasztókért csomag részeként,[ii] az irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztókat az EU egész területén képzett szervezetek képviselhessék a belföldi és a határokon átnyúló csoportos keresetekben. A tagállamoknak 2022. december 25-ig kell átültetniük az irányelvet, és további 6 hónap áll rendelkezésükre annak alkalmazására. Mivel az átültetési határidő folyamatosan közeledik, az osztrák jogalkotó várhatóan 2022-ben teszi közzé az irányelv végrehajtásáról szóló törvénytervezetet. Ezért fontos, hogy az irányelv főbb pontjainak felvázolásával és az ausztriai képviseleti intézkedések jelenlegi jogi keretére gyakorolt hatásának elemzésével újra áttekintsük az irányelvet.

Alkalmazási terület

Az irányelv védi az általános fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, pénzügyi szolgáltatási, utazási és idegenforgalmi, energiaügyi, távközlési, környezetvédelmi, egészségügyi, légi és vasúti utazások megsértése által károsított fogyasztók érdekeit (2. cikk (1) bekezdés az I. melléklettel összefüggésben). A tagállamok továbbra is szabadon kiterjeszthetik az irányelv hatályát más, általuk szükségesnek ítélt területekre (18. preambulumbekezdés).

Minősített szervezetek

Képviselői kereseteket a tagállamok által kijelölt minősített szervezetek indíthatnak. A határokon átnyúló keresetekkel összefüggésben a minősített szervezeteknek a következő követelményeknek kell megfelelniük (4. cikk (3) bekezdés):

• 12 hónapos korábbi tevékenység igazolása a fogyasztóvédelem területén;
• Jogos érdekük fűződik a fogyasztók védelméhez;
• Legyen nonprofit jellegű;
• Nem állhat fizetésképtelenségi eljárás alatt;
• Nem áll kapcsolatban azokkal a felekkel, akiknek gazdasági érdeke fűződik a képviseleti kereset benyújtásához.

A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg azokat az alkalmazandó követelményeket, amelyeket a minősített szervezeteknek a belföldi intézkedések során teljesíteniük kell, feltéve, hogy azok összhangban vannak az irányelv célkitűzéseivel. Az irányelv lehetővé teszi ad hoc minősített szervezetek kijelölését.

A tagállamok kötelesek a minősített szervezetekre vonatkozó információkat a nyilvánosan hozzáférhető nemzeti elektronikus adatbázisokban közzétenni (14. cikk (1) bekezdés), és 5 évente értékelni, hogy megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek (5. cikk (3) bekezdés).

Rendelkezésre álló intézkedések

A jogosult jogalanyok reprezentatív kereset keretében a következő intézkedéstípusokat igényelhetik:

• Intézkedések a jogsértés megszüntetésére vagy megtiltására irányuló ideiglenes és végleges intézkedések (8. cikk);
• Jogorvoslati intézkedések kártérítés, javítás, csere, árcsökkentés, a szerződés felmondása vagy a kifizetett ár visszatérítése (9. cikk (1) bekezdés).

A jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatalához a jogosult jogalanyoknak nem kell bizonyítaniuk, hogy az egyes fogyasztók tényleges veszteséget vagy kárt szenvedtek, illetve hogy a kereskedő részéről szándékosság vagy gondatlanság merült fel. A 17. cikk kimondja, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló reprezentatív kereseteket gyorsított eljárásban kell lefolytatni.

A jogorvoslati intézkedések tekintetében az irányelv előírja, hogy a választott jogorvoslati formának lehetővé kell tennie a fogyasztók számára, hogy az adott jogorvoslati intézkedés által biztosított jogorvoslatokat külön kereset benyújtása nélkül igénybe vehessék (9. cikk (6) bekezdés).

Fogyasztói részvétel

A tagállamok szabadon választhatják az alábbi mechanizmusok egyikét vagy azok kombinációját annak meghatározására, hogy az érintett fogyasztók részt vehetnek-e a jogorvoslati intézkedésekre irányuló reprezentatív keresetekben (9. cikk (2) bekezdés):

• A opt-in mechanizmus, a fogyasztóknak kifejezetten kifejezésre kell juttatniuk, hogy a jogorvoslati intézkedésekre irányuló reprezentatív keresetben a minősített szervezet kívánja képviselni őket;
• A opt-out mechanizmus, a fogyasztóknak kifejezetten ki kell fejezniük, hogy nem kívánják, hogy a jogorvoslati intézkedésekre irányuló reprezentatív keresetben a minősített szervezet képviselje őket.

Az opt-in mechanizmus azonban kötelező azon fogyasztók esetében, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, ahol a képviselői kereset benyújtására sor kerül (9. cikk (3) bekezdés).

A fogyasztói beleegyezés nem szükséges a jogsértés megszüntetésére irányuló keresetekhez, ami azt jelenti, hogy a minősített szervezetek a fogyasztók hallgatólagos vagy kifejezett beleegyezése nélkül is érvényesíthetnek jogsértés megszüntetésére irányuló kereseteket (8. cikk (3) bekezdés).

Az ellentmondásos ítéletek és a forum shopping elkerülése érdekében a jogorvoslati intézkedésekre irányuló reprezentatív keresetben részt vevő fogyasztók nem vehetnek részt más, azonos jogalapon indított reprezentatív keresetekben, és nem részesülhetnek azokból (4. és 46 preambulumbekezdés). A fogyasztók azonban a jogsértés megszüntetésére irányuló reprezentatív keresetet követően ugyanazon kereskedő ellen ugyanazon okból különálló egyéni keresetet indíthatnak, és a bíróság vonatkozó határozatát bizonyítékként felhasználhatják (15. cikk). Érdemes megjegyezni, hogy az érintett fogyasztókra vonatkozó elévülési határidők a jogsértés megszüntetésére irányuló reprezentatív kereset benyújtásáig felfüggesztésre vagy megszakításra kerülnek (16. cikk).

Kárrendezés

A 11. cikk (1) bekezdése a jogorvoslati keresetekkel kapcsolatos egyezségi megállapodások megkötésének támogatása érdekében rendelkezik a jogorvoslati egyezségek lehetőségéről:

• vagy a minősített szervezet és a kereskedő javaslata alapján; vagy
• a bíróság és a közigazgatási hatóság felhívása a minősített szervezettel és a kereskedővel folytatott konzultációt követően.

Azonban minden elért egyezség bírósági jóváhagyáshoz kötött. A tagállamok lehetővé teszik továbbá a bíróságok számára, hogy elutasítsák a tisztességtelennek ítélt egyezséget, amely esetben a bíróság folytatja a reprezentatív kereset tárgyalását (11. cikk (3) bekezdés).

Az elszámolások elvileg kötelezőek a kereskedőre, a minősített szervezetre és az összes érintett fogyasztóra nézve. A fogyasztók azonban dönthetnek úgy, hogy nem vesznek részt az egyezségben (11. cikk (4) bekezdés).

Költségszabályok

A megkérdőjelezhető és spekulatív állítások elkerülése érdekében az irányelv magas küszöböt szab a reprezentatív keresetek finanszírozási forrásának átláthatóságára. Elsősorban a minősített szervezetek kötelesek lesznek általánosságban nyilvánosságra hozni a finanszírozás forrását a honlapjukon (4. cikk (3) bekezdés f) pont). Emellett a képviseleti kereset benyújtásakor a bíróság vagy a közigazgatási szerv rendelkezésére kell bocsátaniuk egy pénzügyi áttekintést, amely felsorolja a képviseleti kereset támogatására felhasznált pénzeszközök forrásait, és amely ezt bizonyítja (10. cikk (2) bekezdés):

• Döntéseiket nem befolyásolja indokolatlanul a finanszírozó;
• A keresetet nem az alperes versenytársa finanszírozza.

Annak biztosítása érdekében, hogy a jogosult jogalanyokat ne akadályozza meg a finanszírozás a megfelelő eljárások lefolytatásában, az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy a képviseleti kereseteket a szükséges támogatási eszközökkel - például állami finanszírozással, a bírósági költségek felső határával stb. - lássák el. (20. cikk).

A költségek megosztása tekintetében a nemzeti jogban meghatározott feltételekre és kivételekre is figyelemmel a reprezentatív keresetek a "vesztes fizet" elvén alapulnak (12. cikk (1) bekezdés).

Az egyes fogyasztók általában nem viselik az eljárás költségeit, kivéve, ha a költségek az ő szándékos vagy gondatlan magatartásuk miatt merültek fel, mint például az eljárás elhúzódása jogellenes magatartás miatt (12. cikk (3) bekezdés, összefüggésben a (38) preambulumbekezdéssel).

Az irányelv hatása az osztrák jogszabályokra

A jelenlegi osztrák jogi keret a következő eszközöket biztosítja a kollektív jogorvoslat és a csoportos keresetek számára:

Egyesületek által benyújtott keresetek: Az osztrák jog lehetővé teszi, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvény 14. szakaszában felsorolt egyes jogi személyek (Bundesgesetz gegen den unlauteren Wettbewerb, UWG) és a fogyasztóvédelmi törvény 29. szakasza (Konsumentenschutzgesetz, KSchG) (többnyire fogyasztói szervezetek), hogy ilyen kereseteket nyújtsanak be (Verbandsklage), ha kollektív érdekről van szó. Ezek a keresetek azonban csak a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat megszerzésére használhatók fel.

Mintaintézkedések: Az osztrák polgári perrendtartás 502. szakaszának (5. § (3) bekezdése szerint (Zivilprozessordnung, ZPO), a KSchG 29. §-a szerinti keresetindításra jogosult egyesületek mintakeresetet is benyújthatnak, és fellebbezhetnek az osztrák Legfelsőbb Bíróság előtt (Oberster Gerichtshof, OGH), a jogvita összegétől függetlenül. Az egyesületek csak akkor indíthatnak mintapereket, ha az érintett magánszemélyek a követeléseiket peres eljárás céljára engedményezték (ZPO 227. §). A bíróság kártérítést vagy egyéb kártalanítást ítélhet meg. A mintaperek lényege, hogy miután az OGH határozatot hozott, a többi érintett fogyasztó e határozat alapján külön eljárásban szerezhet jogorvoslatot.

Osztrák típusú csoportos keresetek: Bár Ausztriában nincs szabályozási keret a kártérítési keresetekre, az elmúlt 10 évben a tömeges keresetek számának növekedése az "osztrák típusú csoportos kereset" kialakulásához vezetett (Sammelklage). Ez a mechanizmus az osztrák polgári perrendtartás több rendelkezésének kombinációján alapul.[iii] Az ilyen típusú kereset keretében az egyes követeléseket egy felperesre (gyakran egyesületekre) ruházzák át, amely aztán saját nevében érvényesíti ezeket az egyesített követeléseket. Valamennyi követelésnek hasonló jogalapra és azonos ténybeli vagy jogi kérdésekre kell épülnie. Az osztrák típusú csoportos kereseteket gyakran harmadik fél finanszírozza. Ezzel a mechanizmussal lehetőség van pénzbeli kártérítés elérésére.

Bár Ausztria különböző módszereket biztosít, még mindig nem rendelkezik az irányelv által előírt egyértelmű kollektív jogorvoslati eszközzel. A kormány köteles 2022 végéig egy működő kollektív jogorvoslati keretet bevezetni. Még ha még nem is világos, hogy Ausztria hogyan fogja kihasználni az irányelv által a tagállamok számára biztosított szabadságot, a fentiek alapján néhány előrejelzést lehet tenni.

Az irányelv ausztriai átültetését követően a jelenleg a reprezentatív keresetekben a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokban jogosult szervezetek listája valószínűleg a jogorvoslati intézkedésekre jogosult szervezetek listájára is felkerül.

Az osztrák eljárásjogban nagy valószínűséggel jelentős változások fognak bekövetkezni a harmadik felek által benyújtott jogorvoslati keresetek finanszírozása tekintetében is. Bár a kereskedelmi perek finanszírozása nem szabályozott törvényi szinten, a tömeges jogorvoslati keresetek terén népszerűvé vált. A harmadik fél általi finanszírozás jogszerűségét a jogorvoslati keresetekben az osztrák legfelsőbb bíróság megerősítette és jóváhagyta.[iv] Az irányelvben előírt, a külső finanszírozás elleni megfelelő biztosítékok bevezetése valószínűleg segíteni fogja a komolytalan követelések megelőzését.

Végül, az osztrák jogban újdonságot jelent majd a bíróságok és közigazgatási hatóságok által a kártérítési egyezségek értékelésére és jóváhagyására irányuló eljárás lehetséges bevezetése, valamint az elévülési idő megszakítása az érintett fogyasztók számára a reprezentatív keresetekben.

Megjegyzések

Az irányelv jelentős előrelépést jelent az európai kollektív jogorvoslati mechanizmus végrehajtása terén. Bár némi szkepticizmus van azzal kapcsolatban, hogy az államok képesek-e biztosítani a reprezentatív keresetekhez szükséges finanszírozást, az irányelv harmonizált keretet határoz meg a fogyasztóvédelmi jogszabályok nagyszabású kártérítési igények esetén történő alkalmazására vonatkozóan, ugyanakkor elegendő biztosítékot nyújt a visszaélésszerű perekkel szemben.

Egyértelmű, hogy az irányelv jelentős mozgásteret biztosít a tagállamoknak a nemzeti jogi keretekbe való átültetéshez. Ebben a tekintetben az irányelv hatékony végrehajtása nagymértékben a tagállamok eljárási döntéseitől függ. Különösen attól függően, hogy az osztrák kormány hogyan ülteti át az irányelvet a nemzeti jogrendszerbe, az ilyen reprezentatív keresetek új kihívást jelenthetnek azon felek számára, akik még nem találkoztak ilyen jellegű keresetekkel. E tekintetben a vállalkozásoknak és az arra jogosult szerveknek fel kell készülniük a fogyasztói jogviták valószínűsíthető növekedésére.

[i] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló képviseleti intézkedésekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1-27. o.). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/LSU/?uri=CELEX%3A32020L1828

[ii] Európai Bizottság (2018. április 11.) Sajtóközlemény Új megállapodás a fogyasztókért: A Bizottság megerősíti az uniós fogyasztói jogokat és azok érvényesítését. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_18_3041

[iii] Lásd a ZPO 11., 187. és 227. szakaszát.

[iv] OGH, 2013. február 27., 6 Ob 224/12b.