Az év elején a nemek közötti sokszínűséggel foglalkozó intézményközi munkacsoport a választottbírósági kinevezésekben és eljárásokban kiadta első jelentését a Kereskedelmi Választottbíráskodás Nemzetközi Tanácsa (ICCA) jelentéssorozatának nyolcadik kötetében ("Jelentés").¹ A 2019-ben létrehozott munkacsoport a nemzetközi választottbírósági intézmények, ügyvédi irodák és a nemek közötti sokszínűséggel kapcsolatos kezdeményezések képviselőit tömöríti.²

A női választottbírák kinevezésére vonatkozó jelenlegi adatok vizsgálata mellett a jelentés iránymutatást is nyújt, és meghatározza a nemek közötti sokszínűség előmozdításának módszereit és lehetőségeit a nemzetközi választottbíráskodás területén. Így a jelentés célja a jelenlegi gyakorlatok elítélése helyett az, hogy útitervet nyújtson a nemek közötti inkluzivitás előmozdításához - egy olyan törekvés, amelyet a választottbíráskodás legitimitásának megőrzéséhez és a választottbírósági eljárás javításához szükségesnek tartanak.

A jelentés megállapításai szerint a nemek közötti sokszínűség összességében növekszik. Ezt tükrözi az a tény, hogy az elmúlt négy év során megduplázódott a törvényszékekbe kinevezett női választottbírák száma.³ A munkacsoport szerint ez az előrelépés nagyrészt a választottbírósági intézmények és szervezetek, például az ArbitralWomen vagy az Equal Representation in Arbitration Pledge (egyenlő képviselet a választottbíráskodásban) folyamatos erőfeszítéseinek köszönhető. Mégis, mivel a kinevezettek közül csak 21% nő, a nemek közötti inkluzivitás jelenlegi helyzete még mindig sürgős javításra szorul.⁴

Az alábbiakban a munkacsoport jelentésében foglalt megállapításokra, valamint az ICCA és a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja ("ICSID") által közösen tartott közelmúltbeli webinárium résztvevői közötti vitákra támaszkodunk.⁵ Célja, hogy rövid áttekintést nyújtson a jelentés következtetéseiről, kitérve a legújabb tendenciákra, akadályokra és a nők nemzetközi választottbíráskodásban való részvételének előmozdítására tett ajánlásokra.

Aktuális tendenciák

A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt négy évben javulás történt a női választottbíró-kinevezettek arányát illetően, amely a 2015. évi 12,2% átlagról 2017-ben 16,3%-re, 2019-ben pedig 21,3%-re emelkedett.⁶ Ennek a pozitív pályának az okai többek között a következők:

• Javított nyomon követési és jelentéstételi mechanizmusok az adatok nyomon követése érdekében;
• a sokszínűséget elősegítő kezdeményezések létrehozása, pl. az "Egyenlő képviselet a választottbíráskodásban" (Equal Representation in Arbitration Pledge), amelynek célja "a nők profiljának és képviseletének javítása a választottbíráskodásban [és] a nők egyenlő esélyek alapján történő kinevezése választottbíróként".⁷;

Elemzése azt is megerősíti, hogy általában az intézmények voltak a vezető erő a női választottbírák kinevezése tekintetében, összehasonlítva a felekkel vagy a társbírókkal:⁸

• Intézmények szerint - 34% (2019), szemben a 32,5%-vel (2015);
• A társbírák által - 21,5% (2019) a 9,6% (2015) képest;
• Felek szerint - 13,9% (2019) a 8,5% (2015) helyett.

Ezek a számadatok azt mutatják, hogy bár a női társbírák aránya kezd felzárkózni az intézmények által kinevezett nők számához, összességében továbbra is alacsony a számuk.⁹ Hasonlóképpen, pozitív tendencia mutatható ki a felek által kinevezett női választottbírák számában, de az arány, amellyel ezek a számok növekedtek, lassú volt.

Claus von Wobeser úr, az ICC Nemzetközi Választottbíróságának korábbi alelnöke, mint a panel résztvevője, azt javasolja,¹⁰ a társbírák általában olyan rangidős választottbírákat jelölnek, akik már rendelkeznek elnöki tapasztalattal, vagy akikről köztudott, hogy szorgalmasak és hatékonyak a gyakorlatban. Így az ismételt kinevezések a "rokonsági előítéletekre" és az "első alkalommal" való ellenszenvre vezethetők vissza.

Míg a felek inkább, hogy bizonyos fokú ellenőrzést a kinevezése felett a bíróság elnöke, egyre gyakoribb, hogy választottbírósági kikötések által elfogadott a felek által előirányozza a kinevezési hatáskörök feküdt társbírák. Annak ellenére, hogy a felek és a tanácsadók rendelkeznek a legnagyobb javítási lehetőséggel, a társbírák alapvető szerepet játszanak a bíróságok nemek közötti sokszínűségének befolyásolásában. A társbírákat ezért arra ösztönözzük, hogy vegyenek fel képzett női jelölteket a kiválasztási listájukra. Hasonlóképpen, az olyan kezdeményezések, mint az Arbitration Pledge, hasznos eszközöknek tekinthetők a választottbíró-jelöltek sokszínűbbé tételének folyamata iránti elkötelezettség jelzésére.

A női választottbírák kinevezésének akadályai

A jelentés megállapításai alapján a női választottbírák kinevezésének akadályai általában a következők szerint osztályozhatók:

• Csővezeték szivárgás
  • A nők megtartása a magánjogi praxisban (43. o.);
  • A nők szakmai fejlődését és tapasztalatát befolyásoló tudattalan előítéletek, valamint a szakmai lehetőségek elégtelen ismerete a nemzetközi választottbíráskodás felhasználói körében a hírnév és a láthatóság előmozdítása érdekében (44. o.);
  • A rugalmas munkarend hiánya (47. o.);
  • Szexuális és nemi alapú zaklatás (48. o.).

• Dugók
  • A nemek közötti sokszínűség alacsony prioritást élvez a tanácsadók által, amikor választottbírókat ajánlanak az ügyfeleknek (51. o.);
  • Nemi sztereotípiák és hírnév (a férfiakat a potenciál, a nőket a tapasztalat alapján léptetik elő),¹¹ szűkíti a jelöltek esélyét az első alkalommal történő kinevezésre (p53);
  • Korlátozott hozzáférés a sokszínűbb választottbírójelöltek szélesebb spektrumáról szóló információkhoz (54. o.).

A csővezeték-szivárgások és dugók kialakulásához hozzájáruló tényezőként felsorolt okok közé tartoznak:¹²

• A család és a gondozási feladatok iránti odaadás;
• A rugalmas munkalehetőségek és a családi élet hiánya "női problémának" tekinthető;
• Női példaképek és mentorok hiánya;
• A hosszú munkaidő hátrányos a nők számára, és aránytalanul megbélyegzi őket, mivel a női munkavállalók gyakrabban kérik;
• Tudattalan előítéletek és a férfi tulajdonságok implicit társítása a választottbíráskodásban szükséges asszertivitással;
• Hangsúlyt fektetnek a korábbi tapasztalatokra, így csökkentve az első alkalommal történő kinevezés esélyeit.

Eszközök és ajánlások

Amellett, hogy felvázolja a jelenlegi választottbírósági gyakorlat hiányosságait a női választottbírák kinevezése tekintetében, a jelentés javítási javaslatokat is kínál, kiemelve a választottbírósági felhasználók rendelkezésére álló eszközöket és módszereket a nemek közötti sokszínűség előmozdítása érdekében (III. rész, IV. szakasz).¹³

Ajánlások a sokszínűség kezelésére

• Képzett női jelöltek azonosítása és figyelembe vétele kinevezésekre;
• Sokszínűségi kezdeményezések szponzorálása;
• A tudattalan előítéletek felismerése és kezelése;
• Női jogászok mentorálása és képzése, valamint láthatóságuk előmozdítása;
• A sokszínűség megjelenésének biztosítása az intézményi testületekben és névsorokban;
• Az átláthatóság előmozdítása a választottbírósági kinevezésekben;
• A tanácsadói csoportok és a választottbírói kinevezések sokszínűségének megkövetelése;
• A pozitív munkakultúra előmozdítása rugalmas munkarenddel.

Ajánlások a fiatal szakemberek számára

• Befektetés a választottbírósági intézményekkel való kapcsolatokba;
• Vezetői lehetőségek keresése;
• Láthatóság és hálózatépítés;
• A választottbíró tulajdonságainak bemutatása;
• Aktív részvétel képzéseken, konferenciákon, vitákban és választottbírósági eljárásokban;
• Mentorok és szponzorok azonosítása.

Comment

A nemek közötti sokszínűség stratégiai cél a választottbírósági gyakorlaton belül, amelyet tettekkel kell megerősíteni. Bár eddig jelentős előrelépések történtek, elengedhetetlen, hogy folyamatosan konkrét intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a fent említett kezdeti pozitív tendenciák fennmaradjanak és tovább épüljenek. Az ICCA-jelentés nemcsak a nők fokozottabb bevonásának fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a választottbíráskodásban a nemek közötti sokszínűség kérdésének kezelésében a házon belüli tanácsadók, a peres ügyek finanszírozói, a fiatal választottbírák vagy a képzett női jelöltek számára rendelkezésre álló lehetőségeket ajánlja.

A jelentés azt javasolja, hogy a női jogászoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy érdemi tapasztalatot szerezzenek és ügyfelekkel találkozzanak. Ennek érdekében az ügyvédi irodáknak és a társbírói irodáknak törekedniük kell arra, hogy mindkét nemet képviselő csapatot toborozzanak. A jelentés továbbá külön utal a képzés jelentőségére, különösen a munkahelyi zaklatásra és a tudattalan előítéletekre irányuló képzésre (Arbitral Women Diversity Toolkit, Alliance for Equal Representation in Arbitrator workshop). Miközben a jelentés megerősíti a láthatóság fontosságát, azt is javasolja, hogy tartózkodjanak a csak nők számára létrehozott hálózatoktól, a vezetői képzéstől, valamint a mentorálási vagy coaching-programoktól, mivel ezek kontraproduktívak lehetnek, és hozzájárulhatnak a nemek közötti különbségek kialakulásához.

Lábjegyzetek

1 28.07.2020; ICCA (2020) A nemek közötti sokszínűséggel foglalkozó intézményközi munkacsoport jelentése a választottbírói kinevezések és eljárások során. Az ICCA 8. számú jelentése. Elérhető a következő címen: https://cdn.arbitration-icca.org/s3fs-public/document/media_document/ICCA-Report-8-Gender-Diversity_0.pdf [elérés: 2020.11.28.].

2 További információért kérjük, olvassa el a következő honlapot: "Intézményközi munkacsoport a nemek sokszínűségéért a választottbírói kinevezésekben és eljárásokban". ICCA, 2020. augusztus 17. Elérhető a következő címen: www.arbitration-icca.org/cross-institutional-task-force-gender-diversity-arbitral-appointments-and-proceedings [hozzáférés: 2020.11.25.].

3 ICCA, (i. n.), 227. o.

4 "A nemek közötti sokszínűséggel foglalkozó intézményközi munkacsoport jelentése a választottbírósági kinevezések és eljárások során". ICCA, 2020. július 28, www.arbitration-icca.org/report-cross-institutional-task-force-gender-diversity-arbitral-appointments-and-proceedings [hozzáférés: 2020.11.25.].

5 Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (2020) 11 Sep. 2020. Elérhető a következő címen: https://www.youtube.com/watch?v=mSuskt2FS8I&t=3869s [hozzáférés: 2020.11.23.]

6 Peart, N.; Ivers, J. (2020) Intézményközi munkacsoport úttörő jelentést tesz közzé a nemek közötti sokszínűségről a választottbírósági kinevezésekben és eljárásokban. Kluwer Választottbírósági Blog. Elérhető a következő címen: http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2020/08/11/cross-institutional-task-force-releases-groundbreaking-report-on-gender-diversity-in-arbitral-appointments-and-proceedings/ [hozzáférés: 2020.11.20.]

7 "Egyenlő képviselet a választottbíráskodásban". Választottbírósági ígéret, www.arbitrationpledge.com/about-the-pledge [elérés: 2020.11.20.].

8 Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, (n v); Talib, M. (2020) A jelentés szerint a választottbíróságok nemek közötti sokszínűsége növekszik. Pinsent Masons Out-Law. Elérhető a következő címen: https://www.pinsentmasons.com/out-law/news/gender-diversity-in-arbitral-tribunals-on-the-rise-report-revealss [elérés: 2020.11.24.].

9 Peart, N.; Ivers, J., (n vI).

10 További részletekért kérjük, tekintse meg a webinárium linkjét: Nemzetközi Beruházási Vitarendezési Központ, (n v).

11 Peart, N.; Ivers, J., (n vI); lásd a vitát Greenwood, L. (2019) című könyvében. A sokszínűségen túl a befogadás felé haladva a nemzetközi választottbíráskodásban. Stockholm Y.B. 93, 98. o.

12 További részletekért kérjük, tekintse meg a webinárium linkjét: Nemzetközi Beruházási Vitarendezési Központ, (n v).

13 További részletekért kérjük, tekintse meg a webinárium linkjét: Nemzetközi Beruházási Vitarendezési Központ, (n v).

Eredetileg az OBLIN Attorneys at Law LLP által közzétett, 2021. január 2021.

E cikk tartalma általános útmutatást kíván nyújtani a témában. Az Ön konkrét körülményeivel kapcsolatban szakorvosi tanácsot kell kérni.