Bár 2020 véget ért, és ezzel véget ért a Brexit átmeneti időszaka, az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok jövője továbbra is bizonytalan. A határellenőrzések és a további vámok valószínű bevezetésével, valamint a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó további kockázatokkal együtt az ellátási lánc esetleges megszakadása, valamint a növekvő eszközköltségek miatti aggodalmak is nagyban fenyegetnek. E változó kereskedelmi feltételek mellett a jogviták megnövekedésére is számítani lehet, különösen a jogi rendelkezések, bírósági ítéletek és határokon átnyúló szerződések végrehajthatóságával kapcsolatban.

Ez a cikk azt vizsgálja, hogy a Brexit hatással lehet-e, és ha igen, hogyan befolyásolhatja a választottbírósági gyakorlatot az EU-ban és az Egyesült Királyságban. Először is megvizsgálja, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése milyen hatással van a választottbírósági határozatok végrehajthatóságára és elismerésére. Továbbá kitér arra, hogy a Brexit miként teheti lehetővé az angol bíróságok számára, hogy a tagállamok hazai bíróságai előtti tárgyalásokkal kapcsolatban perindítás elleni végzéseket hozzanak. Végül a cikk arra törekszik, hogy értékelje az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének hatását a választottbírósági piacra összességében, különös tekintettel azokra a vélt előnyökre, amelyeket az utóbbi a bírósági eljárásokkal szemben nyújthat a feleknek, amikor határokon átnyúló kereskedelmi viták rendezésére törekszenek.

Választottbírósági díjak elismerése és végrehajthatósága

A nemzetközi választottbíráskodást az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése nagyrészt nem fogja érinteni. A New York-i egyezmény ("egyezmény")¹ továbbra is a nemzetközi választottbírósági határozatok végrehajtásának és elismerésének legfontosabb eszköze lesz.²

Mivel az egyezmény nem az uniós, hanem a nemzetközi magánjog eszköze, nem függ az európai tagságtól. A Brüsszel I. rendelettel ("brüsszeli rendelet") szemben elsőbbséget élvez.³ a választottbírósági határozatok végrehajtásáról és elismeréséről, minden eljárásra az egyezmény rendelkezései és a vonatkozó nemzeti jog az irányadó.⁴ 166 szerződő féllel a választottbírósági ítéletek globálisan végrehajthatók, így a választottbírósági ítéleteket nem befolyásolja a korábbi Egyesült Királyság-EU kapcsolat felbomlása.

Nehézségek merülhetnek fel azonban a közrend fogalma tekintetében, amelyre az Egyezmény V. cikke (2)(b) pontja alapján hivatkozni lehet, mint a választottbírósági ítélet elismerésének megtagadásának alapjára, ha azt a vonatkozó nemzeti közérdekkel összeegyeztethetetlennek tekintik.

Perelhárító végzés

Bár a common law jogrendszerekben általánosan használatos, a polgári jogi országokban a perindítás elleni végzés (ASI) továbbra is idegen fogalom. Mint olyan eszköz, amely lehetővé teszi a hazai bíróságok számára, hogy megakadályozzák az ellenérdekű felet abban, hogy egy másik fórumon jogi eljárást kezdeményezzen vagy folytasson, alapvetően befolyásolhatja a külföldi peres eljárások menetét.⁵ Ellentétben az angol bíróságokkal, amelyek tendenciát mutattak a meglévő választottbírósági megállapodások fenntartása felé az ASI-k révén, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) régóta ellentétes álláspontot képvisel, mivel azokat összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal.⁶

A Turner kontra Grovit ügyben (C-159/02. sz. ügy),⁷ az EUB azt vizsgálta, hogy az angol elsőfokú bíróság által a spanyol eljárás ellen kibocsátott ASI érvényes-e, ha azt rosszhiszeműen indították. Az EUB megállapította, hogy "a joghatóságra vonatkozó szabályok, amelyeket [az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény]⁸ állapít meg, a Szerződő Államok valamennyi bírósága számára közösek [és azokat] mindegyiküknek azonos hatáskörrel kell értelmeznie és alkalmaznia" (25. bekezdés). Mint ilyen, mivel az ASI kibocsátása aláássa a felperes keresetindítási jogát, "úgy kell tekinteni, hogy az a külföldi bíróság joghatóságába való beavatkozást jelent, amely mint ilyen, összeegyeztethetetlen az Egyezmény rendszerével" (27. bekezdés).

Az Allianz SpA kontra West Tankers ügyben (C-185/07),⁹ az EUB megerősítette, hogy: "a [brüsszeli rendelettel] összeegyeztethetetlen, ha valamely tagállam bírósága olyan végzést hoz, amely megtiltja egy személynek, hogy eljárást indítson vagy folytasson egy másik tagállam bírósága előtt azon az alapon, hogy az ilyen eljárás ellentétes lenne egy választottbírósági megállapodással" (19. bekezdés). A választottbírósági kikötés érvényessé tétele "szükségszerűen azzal járna, hogy az adott bíróságot megfosztanák attól a hatáskörétől, hogy a [brüsszeli rendelet] alapján saját joghatóságáról döntsön" (28. bekezdés). Inkább általános elv, hogy "minden megkeresett bíróság a rá vonatkozó szabályok szerint maga határozza meg, hogy rendelkezik-e joghatósággal az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntésére" (29. bek.).

Ez a racionalitás továbbra is alkalmazásra talált a Gazprom OAO kontra Litván Köztársaság (C-536/13. sz. ügy),¹⁰ amelyben az EUB hangsúlyozta, hogy a brüsszeli rendeletet "úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha egy tagállam bírósága olyan választottbírósági ítéletet ismer el és hajt végre, vagy megtagadja annak elismerését és végrehajtását, amely megtiltja a félnek, hogy bizonyos követeléseket az adott tagállam bírósága előtt érvényesítsen, mivel ez a rendelet nem szabályozza egy másik tagállam választottbírósága által hozott választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását valamely tagállamban" (44. bekezdés).

A fent említett határozatok általában az EU-tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét hangsúlyozzák, és a kizárólagos joghatósági záradékok fenntartására való hajlandóság növekedését tükrözik. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével az EUB nem fogja tudni korlátozni az angol bíróságok jogkörét az ASI-k érvényesítésére, ami a jövőben még vonzóbbá teheti Londont mint választottbírósági székhelyet.

A választottbíráskodás további jelentősége

A választottbíráskodás, amelyet már régóta a nemzetközi viták rendezésének egyik leghatékonyabb és leghatékonyabb módjaként tartanak számon számos ágazatban (pl. építőipar vagy energiaipar), továbbra is a határokon átnyúló kereskedelmi viták rendezésének előnyösebb módszere lesz, nem utolsósorban a következő okok miatt:

1. Végrehajthatóság

A fentiek alapján a választottbírósági határozatok továbbra is végrehajthatók a New York-i Egyezményen keresztül, amely nemzetközi alkalmazást talál. Emellett London a több joghatóságot érintő kereskedelmi viták rendezésének központjaként hosszú múltra tekint vissza. A Brexit valószínűleg nem fogja csökkenteni azon jellemzők egyikét sem, amelyek eddig hozzájárultak London mint választottbírósági székhely sikeréhez, pl. az 1996. évi választottbírósági törvény, az angol bírói kar pártatlanságának hírneve stb.

2. A felbontás gyorsasága és egyszerűsége

A választottbírósági eljárás lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy eljárási döntéseket hozzanak, ami az eljárás egyszerűsítését és a díjak csökkentését szolgálja, többek között:

• Opt-out rendelkezések hozzáadása;
• A dokumentumok előállításának korlátozása;
• Döntés a technológia használatáról;
• Szabadon választható egyéni választottbíró vagy műszaki szakértő;
• Egyesítés vagy konszolidáció, ami jelentős előnyökkel jár, mint például az időmegtakarítás és annak biztosítása, hogy minden fél számára kötelező a díj.

3. Semlegesség és véglegesség

A választottbírósági eljárás választásának gyakran hivatkozott előnye a választottbírósági ítéletek véglegességével kapcsolatos, amelyek csak szűk körben támadhatók meg, azaz eljárási szabálytalanságok miatt. Ez különösen vonzó a biztonság és a fellebbezés esélyének minimalizálása miatt. A választottbírósági határozatok kötelező jellegét kifejezetten beépítették számos választottbírósági szabályzatba, nevezetesen:

• A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szabályzata 28. cikkének (6) bekezdése;¹¹
• Cikk 27(1) Amerikai Választottbírósági Szövetség Nemzetközi Választottbírósági Szabályzata;¹²
• Cikk 26.9 London Court of International Választottbírósági Szabályzata;¹³
• Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának 34. cikke (2) bekezdése Választottbírósági Szabályzata. ¹⁴

Ezen okok miatt a választottbíráskodás népszerűsége várhatóan még most is megmarad, hogy az elállási időszak véget ért.

Következtetés

A Brexitnek alig lesz azonnali hatása a választottbírósági gyakorlatra. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a választottbírósági határozatok továbbra is végrehajthatók lesznek a New York-i Egyezményen keresztül, mivel nem vonatkozik rájuk a brüsszeli rendelet.

Maga a nemzetközi választottbírósági keretrendszer már régóta megfelelő alternatívának bizonyult a pereskedés helyett, és ez a jövőben is így lesz. Tekintettel arra, hogy London a döntő választottbírósági székhely, valamint az angol bíróságok hajlandóságára, hogy támogassák a választottbíráskodást, a választottbíráskodás népszerűsége valószínűleg nem fog egyhamar csökkenni.

Lábjegyzetek

1 Egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (New York, 1958).

2 Egyezmény, NewYork. "A New York-i Konvent." New York-i Választottbírósági Egyezmény, www.newyorkconvention.org/.

3 Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról.

4 Varapnickas, T. [2018] Brexit és választottbíráskodás: Mi lesz ezután? A PhD-hallgatók és fiatal kutatók 5. nemzetközi konferenciájának konferenciadokumentumai. Elérhető a következő címen:: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3121532 [elérés: 2020.12.30.].

5 Bermann, G. A. [1990] The Use of Anti-Suit Injunctions in International Litigation, 28 COLUM. J. TRANSNAT'L. L. 589 Elérhető a következő címen: J: https://scholarship.law.columbia.edu/faculty_scholarship/2105 [hozzáférés: 01.01.2021].

6 Rodgers, James és Simon Goodall. "Hogyan hat a Brexit a választottbíráskodásra Angliában és Walesben?" Hogyan hat a Brexit a választottbíráskodásra Angliában és Walesben? , Norton Rose Fulbright, 2016. szeptember, www.nortonrosefulbright.com/en-gb/knowledge/publications/a655ac50/how-will-brexit-impact-arbitration-in-england-and-wales.

7 Elérhető a következő címen: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=C-159/02.

8 Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról (Brüsszel, 1968), elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX%3A41968A0927%2801%29.

9 Elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62007CJ0185.

10 Elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62013CJ0536.

11 Elérhető a következő címen: https://iccwbo.org/dispute-resolution-services/arbitration/rules-of-arbitration/.

12 Elérhető a következő címen: https://www.intracen.org/International-Arbitration-Rules-of-the-American-Arbitration-Association-2001/.

13 Elérhető a következő címen: https://www.lcia.org/Dispute_Resolution_Services/lcia-arbitration-rules-2020.aspx#Article%2026.

14 Elérhető a következő címen: https://uncitral.un.org/sites/uncitral.un.org/files/media-documents/uncitral/en/arb-rules-revised-2010-e.pdf.

E cikk tartalma általános útmutatást kíván nyújtani a témában. Az Ön konkrét körülményeivel kapcsolatban szakorvosi tanácsot kell kérni.