Az emberi emlékezetet a valóság szubjektív felfogása határozza meg. Az idő múlásával külső tényezők hatására az egyén élményei jelentősen megváltozhatnak, vagy akár teljesen eltorzulhatnak. Az ICC Bizottság tanúbizonyítékok bizonyító erejének maximalizálásával foglalkozó munkacsoportjának (a továbbiakban: munkacsoport) létrehozása óta az emberi emlékezet pszichológiájával kapcsolatos kérdések újra érdeklődésre tartanak számot a választottbírósági közösség körében.

Tekintettel az emlékezet törékeny és képlékeny természetére, a munkacsoport megbízatása arra irányult, hogy megvizsgálja, milyen hatással lehet a tisztességes vitarendezés kilátásaira az esetlegesen kompromittált bizonyítékokra való támaszkodás. A bizonyítékok megrongálódásának kockázatának elismerésén túl a munkacsoport tagjai által végzett munka célja a nemzetközi választottbíráskodásban a tanúvallomások előkészítésének és bemutatásának általános gyakorlatának újragondolása. A Toby Landau QC ügyvéd által korábban tartott, "Megbízhatatlan visszaemlékezések, hamis emlékek és tanúvallomások" című beszédében megfogalmazott észrevételekre támaszkodva., a nemrégiben közzétett jelentése "A ténytanúk emlékezetének pontossága a nemzetközi választottbíráskodásban¹ (a jelentés), útmutatást nyújt a tanácsadóknak és a választottbíráknak a tanúbizonyítékok bizonyító erejének növelését célzó intézkedések meghatározásával.

A következőkben a jelentés céljával, valamint megállapításainak a választottbírósági szakemberek számára való jelentőségével foglalkozunk. A jelentésben felvázolt kulcsfontosságú megfontolásokra és intézkedésekre is utal, amelyeket a tanúvallomásokkal való kapcsolattartás vagy a tanúvallomások előkészítése során a házon belüli és a külső jogászok számára egyaránt iránymutatásként kínálunk.

A jelentés célja

Mivel a döntő információforrás, amelyre a bíróságok végső döntése alapul, a tanúvallomás továbbra is szerves részét képezi a választottbírósági eljárásnak. Fontossága ellenére a jelentés elismeri, hogy a ténytanúk bizonyításának előkészítése és bemutatása nemcsak költséges, hanem rendkívül időigényes is: "a szóbeli bizonyítás bemutatása a "végső" meghallgatás egyik fő funkciója, gyakran több napot vesz igénybe" (6. o.). Annak elkerülése érdekében, hogy a tanúvallomások pontosságát hátrányosan befolyásoló és ezáltal a hitelességét aláásó külső ingerek miatt jelentős veszteségek keletkezzenek, a jelentés kiemeli azokat a módszereket, amelyekkel minimalizálhatók azok a kockázatok, amelyek akadályozhatják, megronthatják vagy más módon befolyásolhatják a múltbeli eseményekre való megfelelő visszaemlékezést.

A jelentés nem csak a munkacsoport munkájára hivatkozik, hanem a Dr. Kimberley A. Wade (Pszichológiai Tanszék, Warwicki Egyetem) által megrendelt független tanulmányok eredményeit is tartalmazza, hogy javaslatokat tegyen arra vonatkozóan, hogyan lehet hatékonyan megőrizni a tanúk emlékezetét a nemzetközi választottbíráskodás keretében. Konkrétabban a következőkre összpontosít:

Először is, az emberi emlékezetre szakosodott pszichológusok által végzett terepkutatások következtetéseinek vizsgálata és áttekintése, hogy meghatározzák az emberi emlékezet hibásságának mértékét és annak jelentőségét a tanúkkal kapcsolatban;

Másodszor, a téves emlékezet összefüggésének és lehetséges hatásának megállapítása a nemzetközi választottbíráskodásban a tanúvallomásokra;

Harmadszor, foglalkozva azzal, hogy a tanú emlékezetének pontossága milyen mértékben bír jelentőséggel a nemzetközi választottbírósági eljárás keretében;

Negyedszer, a tanú emlékezetének pontosságát javító javasolt intézkedések felvázolása;

Végül pedig áttekintést nyújt az alkalmazandó legjobb gyakorlatokról, miközben arra ösztönzi az olvasót, hogy kellő figyelmet fordítson az ilyen intézkedések alkalmasságára és hasznosságára az adott kontextusban.

A memóriával és a szemtanúbizonyítvánnyal kapcsolatos meglévő tudományos kutatások

II. szakasz: 10-14. oldal

A jelentés II. szakasza szerint számos olyan körülmény van, amely a tanú befolyásolásának fokozott kockázatát eredményezheti. Az ilyen korrupció különösen káros a kereskedelmi jogviták összefüggésében, és számos tényező okozhatja, befolyásolva a tanúvallomások megszerzésének és előkészítésének módját.

Kifejezések

2.09-2.12. bekezdés

A jelentés szerint a tanúknak feltett kérdésekben használt minősítő leírások jelentősen megváltoztathatják a válaszokat. A tanúk az alkalmazott konkrét megfogalmazástól függően ennek megfelelően módosíthatják válaszaikat, pl. "gyakran" vs. "alkalmanként"; "mennyi ideig" vs. "milyen rövid ideig".

Félretájékoztatási hatás

2.13-2.21. bekezdés

További befolyásoló tényező a "félretájékoztatási hatás", amelyet a jelentés egy olyan fogalom leírására használ, amely szerint egy eseményt követően félrevezető információknak való kitettség befolyásolhatja az eseményre való emlékezést. A félretájékoztatás ilyen továbbítása több, a vonatkozó tényeket ismerő személy (társ-tanúk) közötti információcsere révén jöhet létre, ami felülírhatja a meglévő tényszerű emlékezetet. Okozhatja az is, hogy az egyén múltbeli eseményekre vonatkozó emlékezetét további pontatlan részletekkel egészítik ki, vagy azáltal, hogy a tényeket hosszabb időn keresztül többször is elmesélik.

Hamis emlékek

2.22-2.25. bekezdés

A hamis emlékeket is megemlítik a hiányos tanúvallomások keletkezésének okaként. A jelentés leírja azokat az eseteket, amikor digitálisan feljavított fényképeket vagy manipulált dokumentumokat használnak az emlékezet olyan módon történő megváltoztatására, amely olyan események mesterséges kitalálásához vezet, amelyek valójában nem úgy történtek, ahogyan azt állítják.

Az újramondás hatása a későbbi emlékezésre

2.26-2.28. bekezdés

Végül a jelentés szerint a történet egy adott nézőpontból történő újbóli elmesélése elfogultságot eredményezhet, és veszélyeztetheti egy adott esemény hiteles felidézését vagy elbeszélését. Ezért számos javaslatot tesz a tanúvallomások teljességének maximalizálására (2.29-2.32. bekezdés):

• Biztosítani kell, hogy a tanúk közvetlenül az eseményt követően teljes körűen beszámoljanak;
• Tartózkodni kell a bizonytalan válaszok megerősítésétől, amelyek hamisan növelhetik a tanú bizalmát egy olyan kérdésben, amelyben valójában bizonytalan;
• Emlékeztetni a tanúkat arra, hogy feladatuk lényege abban áll, hogy beszámoljanak egy eseményről, és ezt saját ismereteikre támaszkodva tegyék;
• A tanúk ösztönzése arra, hogy azonosítsák tudásuk forrását.

A tanú emlékezete a nemzetközi választottbíráskodás keretében

III. szakasz: 14-16. oldal

A III. szakasz egy empirikus vizsgálat eredményeit értékeli, amelyben 316 résztvevő vett részt a legkülönbözőbb iparágak és pozíciók széles skáláján. Az eredmények azt mutatják, hogy a büntetőjogi kontextushoz hasonlóan a tanú emlékezete az üzleti környezetben is hibás, így hasonló kockázatot jelent a kulcsfontosságú bizonyítékok torzítására.

A tanú emlékezetének pontossága és jelentősége a nemzetközi választottbíráskodásban

IV. szakasz: 16-20. oldal

A meglévő kutatások alapján a jelentés megállapítja, hogy az emlékezet "nem egy rögzített képhez hasonlít, amelyet szükség esetén "előhívunk", hanem inkább egy dinamikus folyamat, amelyet a későbbi események befolyásolhatnak" (7. o.). A IV. szakasz megvizsgálja, hogy a nemzetközi választottbíráskodásban milyen célokra használják a tanúvallomásokat, és milyen összefüggésekben játszhat jelentősebb szerepet az ilyen bizonyítékok érvényessége. A jelentés ezúton azonosítja azokat a tényezőket, valamint szereplőket, amelyek hozzájárulhatnak az emberi emlékezetet torzító hatásokhoz vagy felerősíthetik azokat, nevezetesen:

• Több szereplő, pl. házon belüli jogász, külső jogász, kollégák és felettesek;
• Az eseményt követő információkra hatással vannak például a választottbírák, a tanácsadók és a tanúk kulturális felfogása, nyelvi és kognitív elfogultságai.

A tanúvallomások pontosságának javítása érdekében hozható intézkedések

V. szakasz: 20-26. oldal

Az V. szakasz többek között olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket a belső és külső jogászok a bizonyítékok összegyűjtése és bemutatása tekintetében elfogadhatnak, anélkül, hogy a tanúk emlékezetét akadályoznák:

Házon belüli jogtanácsos

5.5. bekezdés

• Egyidejű írásbeli és szóbeli tanúvallomások beszerzése a vonatkozó események idején;
• Tanúkihallgatások lefolytatása a lehető legkorábbi időpontban külső ügyvéd bevonásával;
• A tanúk közötti megbeszélések és az egyéni találkozók lebeszélése;
• A leendő tanúkkal szemben nem szabad "pártvonalat" képviselni, hogy elkerülhető legyen az adott beszámoló módosítása.

Külső jogtanácsos

5.6-5.30 bekezdés

• Interjúk (5.7-5.10. bekezdés)
  • Egyéni tanúkihallgatások lefolytatása a lehető legkorábbi lehetséges szakaszban;
  • Szükség esetén a beszélgetések pontos nyilvántartása;
  • Kerülje a visszajelzést, a közbeszólást, az összegzést vagy a tanú válaszának egyéb módon történő befolyásolását;
  • Nyílt végű, nem terelő kérdések feltevése, pártatlan nyelvezetet használva;
  • Tartózkodjon attól, hogy a tanúknak dokumentumokat adjon át az elbeszélési hézagok kitöltésére anélkül, hogy előbb lehetővé tenné számukra, hogy elmondják a tényekről alkotott saját felfogásukat.

• A tanúval kapcsolatos információk értékelése (5.11-5.21. bekezdés)
  • Figyelembe véve az idő múlását;
  • Annak felmérése, hogy a válasz zavarba hozhatja-e a tanút, vagy hogy a tanú számára a válasz szélesebb körű következményekkel járhat-e;
  • Külső vagy semleges egyidejű bizonyítékok összehasonlítása a tanúvallomásokkal.

• A tanúvallomás elkészítése (5.22-5.28. bekezdés)
  • Lista készítése a központi témákról, amelyekre a tanúknak saját megfogalmazásuk szerint kell válaszolniuk a kezdeti találkozó előtt;
  • Fontolja meg, hogy a tanúkat arra kéri, hogy készítsék el tanúvallomásuk első tervezetét, hogy megőrizzék saját hangjukat;
  • A tanúvallomások egyéni elkészítésének ösztönzése, nem pedig a társ-tanúkkal együtt történő elkészítése;
  • A tanúk emlékeztetése arra, hogy tegyenek különbséget a személyes ismereteikből származó tények felidézése és az eseményre vonatkozó, más forrásból származó további információk között.

Comment

A tanúbizonyítás tudományának és gyakorlatának ötvözésével a jelentés olyan alapvető iránymutató eszköz, amely lehetővé teszi a felek, az ügyvédek és a bíróság számára, hogy már korai szakaszban mérlegeljék és megtegyék a szükséges lépéseket a tanú emlékezetének védelme és megőrzése érdekében. A pontos tanúvallomások fontosságát erősíti az a tény, hogy "[a] bíróságnak az ügy érdemében hozott döntése gyakran - különböző mértékben - azon a tanún múlik, akinek a vallomását előadták" (6. o.). Bár a jelentés megjegyzi, hogy "[a] bíróság tagjainak gyakran fontos döntést kell majd hozniuk a tanú szavahihetőségének és a tanú vallomásának súlyának meghatározásáról" (6. o.), a gyakorlati szakembereket arra is emlékeztetik, hogy a tökéletlen emlékezet nem teszi érvénytelenné a tanúvallomás bizonyító erejét. A memóriahibák csökkentésére javasolt intézkedések nem kimerítő felsorolása egyértelműen tükrözi a munkacsoport azon szándékát, hogy elkerülje az egyetemes, "mindenre egyformán alkalmazható" megközelítés szorgalmazását. Ehelyett a gyakorlati szakembereket arra ösztönzik, hogy legyenek tekintettel az emberi emlékezet összetettségére, valamint legyenek tudatában a lehetséges torzulásoknak, és képesek legyenek megfelelő lépéseket tenni "az ésszerűen lehetséges mértékben annak érdekében, hogy a [bíróság] által hozott határozat igazságos legyen" (9. o.).

Lábjegyzet

1. Elérhető a következő címen: https://iccwbo.org/content/uploads/sites/3/2020/11/icc-arbitration-adr-commission-report-on-accuracy-fact-witness-memory-international-arbitration-english-version.pdf.

E cikk tartalma általános útmutatást kíván nyújtani a témában. Az Ön konkrét körülményeivel kapcsolatban szakorvosi tanácsot kell kérni.