Bevezetés

A különböző technológiai fejlesztések és a választottbíráskodással való összefonódásuk a közelmúltban heves viták tárgyát képezték. Különösen a COVID-19 világjárványra való tekintettel egyre több olyan intelligens technológia terjedt el, amelyek a választottbírósági eljárások hatékonyságának és minőségének növelésére irányulnak. Az egyik ilyen, vitát kiváltó technológiai fejlesztés a mesterséges intelligencia (AI). A piacon számos mesterséges intelligencia-alapú jogi technológiai eszköz bizonyult hasznosnak a választottbírósági eljárások idő- és költségmegtakarítása szempontjából.

A kereskedelmi választottbíráskodás lényege a jogviták hatékony elbírálásában gyökerezik. A mesterséges intelligencia gépi tanulási folyamatai révén ezek a feladatok könnyen automatizálhatók. Ez felveti a kérdést, hogy a mesterséges intelligencia nem szolgálhatna-e nagyobb célt a választottbírák által vállalt fontos szerepek és feladatok átvételében.

A madárinformatikai választottbírák érdemei

A nemzetközi választottbíráskodás általában költséges és hosszadalmas. Úgy tűnik, hogy az AI-alapú választottbírósági eljárások képesek lehetnek ezt megváltoztatni. A hatalmas mennyiségű adat másodperceken belüli feldolgozásának képessége az egyébként felmerülő költségek töredékéért, az AI rendkívül vonzó a hatékonyság és a kiadások miatt aggódó felek számára.

Másodszor, a választottbíró legfőbb kötelessége, hogy független és pártatlan legyen. Ha az AI-választottbíráskodás általános gyakorlattá válna, az ellensúlyozhatná az elfogultságokat és minimálisra csökkenthetné a jogosulatlan befolyásolással kapcsolatos aggályokat. Hasonlóképpen kisebb lenne az összeférhetetlenség esélye, mivel a mesterséges intelligencia, mint számítógépes programmal szimulált automatizálási eszköz, képes lenne objektíven ítélkezni a vitában.

Nemcsak a tudatos és tudattalan elfogultságok, amelyek egyébként az emberi természet velejárói, hiányoznak a mesterséges intelligencia szoftverekből, hanem az emberi választottbírák is hajlamosabbak arra, hogy tudományos véleményt nyilvánítsanak egy olyan kérdésről, amely központi jelentőségű lehet egy ügyben, és így valószínűleg konfliktust gerjeszt.

A mesterséges intelligenciával rendelkező döntőbírák hátrányai

Az ítélkezés egy régóta bevett, kontradiktórius eljárás, amelynek számos előnye van, többek között a véglegesség, valamint a felek számára a törvény szerinti megfelelő eljárás biztosításának garanciája. A nyilvános bíráskodás az emberi interakció előnyét is kínálja, valamint azt, hogy a tanúk megnyilvánulásait érzékenyebben lehet értékelni, amelyeket egy szoftver többféleképpen is értelmezhet.

A szoftver azonban csak annyira jó, amennyire az adatok, amelyekkel táplálják. Ha az algoritmusokat diszfunkcionális és elfogult módon használják, azok diszkriminatív eredményekhez vezethetnek. Hasonlóképpen, a korlátozott bejegyzések szelektív információs eredményeket fognak eredményezni. Ezért, bár képes "valószínűségi következtetésen alapuló bináris választ adni [az AI] az objektív elemzés álcája alatt számos ellentmondást elfedhet.¹

Továbbá a választottbírák gyakorlata több tényező, többek között a tapasztalat, az érzelmek és az empátia kombinációjára támaszkodik. A választottbíráskodásban az ügy eldöntése nem pusztán induktív, hanem deduktív érvelésen alapul, azaz figyelembe veszi a speciális szakterület ismereteit, a szakértelmet és a gyakorlati megértést.² Továbbá, a vitarendezéshez nélkülözhetetlen emberi mérlegelési képességek vagy a jogi döntéshozatali folyamat szempontjából központi jelentőségű kognitív képességek hiányán túlmenően a mesterséges intelligencia megfosztaná a bíróságok felhasználóit attól a joguktól is, hogy az ügyük kimenetelét megindokolják.³

A fent említett tényezők mindegyike miatt az olyan technológiai fejlődés, mint a mesterséges intelligencia, nem helyettesíti és nem teszi feleslegessé az intézményesített bírósági alapú bíráskodást.

Következtetés

Bár valószínűtlennek tűnik, hogy az AI a közeljövőben felváltja az emberi választottbírókat, utóbbiak kétségtelenül előnyösen használhatják szoftverét az idővel és a költségekkel kapcsolatos aggályok kezelésében. Az olyan mesterséges intelligencia-alapú platformok, mint az Opus 2, a Luminance, a Litigate AI, a Ross Intelligence stb. máris jelentős előrelépéseket tettek a választottbíráskodás gyakorlatának átalakításában - olyan megoldásokat kínálnak, amelyek adatvezéreltek, célszerűbbek és csökkenthetik a hibázás lehetőségét.

Mindazonáltal az emberi választottbírák által lefolytatott választottbíráskodás fogalma itt marad. Míg az érdemi választottbírósági adatok demokratizálása a mesterséges intelligencia technológián keresztül minden bizonnyal jelentős előnyökkel jár, nehéz elképzelni, hogy az emberi választottbírákat jelenleg hogyan lehetne helyettesíteni, különösen az olyan kérdésekben, mint például a felek kijelölési eljárásainak szentsége. Mindazonáltal, ha bebizonyosodik, hogy a kereskedelmi üzleti érdekeket szolgálják, és a jelenlegi technológiákat továbbfejlesztik és továbbfejlesztik, akkor a mesterséges intelligencia alapú választottbíráskodás lehetősége már nem zárható ki, sőt, akár elkerülhetetlen is lehet.

Lábjegyzetek

1 Chauhan, A. S. (2020) Az AI jövője a választottbíráskodásban: A fikció és a valóság közötti vékony határvonal. Kluwer Választottbírósági Blog. Elérhető a következő címen: http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2020/09/26/future-of-ai-in-arbitration-the-fine-line-between-fiction-and-reality/ [hozzáférés: 2020.12.10.]

2 Ibid.

3 Ibid.

E cikk tartalma általános útmutatást kíván nyújtani a témában. Az Ön konkrét körülményeivel kapcsolatban szakorvosi tanácsot kell kérni.