Az új, felülvizsgált 2020-as Nemzetközi Ügyvédi Kamara Nemzetközi Választottbírósági Bizonyításfelvételi Szabályzatának (2020 IBA Szabályzat) megjelenésével, 2020. január 21-én az Asia Pacific Arbitration Group (APAG), az IBA Választottbírósági Bizottság és az IBA Ázsiai Csendes-óceáni Regionális Fórum támogatásával, lezárta a kétrészes webinárium sorozatot "Gyakorlati útmutató az IBA Nemzetközi Választottbírósági Bizonyításfelvételi Szabályzatának 2020-as felülvizsgálatához" címmel. A nemzetközi választottbíráskodás vezető szakértőit kérték fel, hogy elemezzék és vitassák meg az IBA 2020-as szabályainak számos felülvizsgálatát, valamint tegyenek előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy ezek hogyan fogják alakítani a választottbírósági gyakorlatot a jövőben. A webinárium-sorozat első részét korábbi hírlevelünkben tárgyaltuk. Az alábbiakban a második részről számolunk be, amely a felek közötti dokumentumgyártás fordítási követelményeire, a késedelmes dokumentumgyártási kérelmekre mint elutasítási okokra, valamint a választottbíráskodásban a kiváltságokkal és a titoktartással kapcsolatos kérdésekre összpontosít.

Az előállított dokumentumok fordítási követelményei

Lehetséges kihívások

Az előadók a webináriumot az újonnan bevezetett 3.12. cikkel kezdték. (d) pontját, amely kimondja, hogy "a bemutatásra irányuló kérelemre válaszul benyújtandó dokumentumokat nem kell lefordítani, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg, vagy a Törvényszék másként dönt".

Ez a felülvizsgálat a fordítás terhét a dokumentumra hivatkozó és azt a jegyzőkönyvbe beadó félre hárítja, és a következő kihívásokat vetheti fel:

• Ez új utat nyit a taktikai játékok előtt, mivel az egyik fél "eláraszthatja" a másik felet hatalmas mennyiségű, idegen nyelvű, lényegtelen vagy triviális dokumentummal;
• Növeli a dokumentumot kérő fél idő- és költségterheit, különösen akkor, ha a felek tárgyalási pozíciói lényegesen egyenlőtlenek;
• Ez kontextusfüggő fordítási kihívásokat teremt.

A választottbírósági eljárás nyelvének hatása

A felszólalók azzal is foglalkoztak, hogy a felek megállapodása a választottbírósági eljárás nyelvéről befolyásolja-e a 3.12. cikket. (d) pontját, mivel a rendelkezés nyelve lehetővé teszi a felek számára, hogy eltérjenek a "nincs fordítás" szabálytól. A felszólalók megjegyezték, hogy a választottbírósági eljárás nyelvére vonatkozó félmegállapodás csak a választottbírósági eljárás során keletkező dokumentumok tekintetében alkalmazandó, és ezért nem lehet visszahatni az eredetileg más nyelven keletkezett dokumentumokra. Más szóval a felek nyelvválasztása korlátozott hatályú, és nem alkalmazható a felek közötti, a 3.12. cikk szerinti dokumentumgyártásra. (d). Még ilyen esetben is, az előadók említették, hogy a választottbírósági nyelvnek való megfelelés akkor érhető el, ha a választottbíróság megköveteli az idegen nyelvű dokumentumot előállító féltől, hogy az ilyen dokumentumok indexét a felek által választott választott nyelven nyújtsa be.

a dokumentumok késedelmes benyújtása iránti kérelem elutasításának oka

A 2020. évi IBA-szabályok 3.2. cikke rendelkezik a felek azon jogáról, hogy kérjék az iratok nyilvánosságra hozatalát, de nem határozza meg, hogy mikor kell ezt a kérelmet benyújtani, illetve hogy az iratok bemutatására irányuló késedelmes kérelem az elutasítás alapos okát képezi-e. Figyelembe véve, hogy az iratbetekintés iránti kérelem elutasításának kérdése nagyon is tényspecifikus, a felszólalók a következő lehetséges tényezőket határozták meg, amelyeket a bíróságoknak figyelembe kell venniük:

• Jogos okai vannak-e a késedelmes kérelemnek;
• Az ilyen kérelem súlyosan befolyásolja-e az eljárás menetrendjét;
• A kért dokumentum jelentősége az eljárás kimenetele szempontjából;
• A felek magatartása a kérelem benyújtásáig;
• Az ilyen kérelem elutasítása sérti-e az eljárási méltányosság elvét.

Titoktartási és titoktartási kérdések a választottbíráskodásban

A kiváltságra alkalmazandó jog

9.2. cikk. (b) bekezdése az IBA 2020. évi szabályainak egyik olyan eszközeként határozza meg a kiváltságot, amely az alkalmazandó szabályok alapján kizárja az iratokat a bizonyításból vagy a bemutatásból. A kiváltságra alkalmazandó szabályok meghatározása azonban vitatott kérdés a nemzetközi választottbíráskodásban, mivel a közös és a polgári jog között megosztott, hogy a kiváltság kérdése eljárási vagy anyagi jogi kérdés. A felülvizsgált 2020-as IBA-szabályok nem adtak iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a választottbíróság hogyan határozhatja meg, hogy mely nemzeti jogi titoktartási szabályok alkalmazandók, hanem ezt a kérdést a választottbíróság mérlegelési jogkörében hagyta. A webinárium előadói azt javasolták, hogy a törvényszékek inkább annak az országnak a jogát válasszák alkalmazandónak, ahol a dokumentumot előállították, mintsem az alkalmazandó jogot. lex arbitri vagy a szerződésre vonatkozó jog. Ez a javaslat azon az érven alapult, hogy a választottbírósági székhely és az anyagi jog megválasztása során a felek esetleg nem akarták, hogy ezek a szabályok a választottbírósági eljárás előtt benyújtott dokumentumokra is vonatkozzanak. Más szóval a nemzeti jogi titoktartási szabályok alkalmazása pusztán a székhely vagy a szerződésre irányadó jog alapján ellentétes lehet a felek elvárásaival.

A felszólalók a közelmúltban kidolgozott, a választottbírósági titoktartásról szóló transznacionális eszközzel, a Csendes-óceáni Ügyvédi Kamara Nemzetközi Választottbírósági Titoktartási és Ügyvédi Titoktartási Irányelvek (IPBA Irányelvek) című dokumentummal kapcsolatban is nyilatkoztak. Az IPBA iránymutatások, amelyeket mind a common law, mind a polgári jogászok dolgoztak ki, a kiváltságokra és az ügyvédi titoktartásra vonatkozó egyetemes szabványt kínálnak, kifejezetten a nemzetközi választottbírósági eljárásokra szabva.

Üzleti és műszaki titoktartás: A bíróság általi kezelés

A felszólalók kifejtették véleményüket a bíróságok szokásos megközelítéséről a dokumentumok üzleti vagy technikai titoktartás alapján történő kizárására vonatkozóan a 9.2. cikk alapján. (e) bekezdése alapján. A 2020. évi IBA szabályzat 9.5. cikke szerint a választottbíróságok bizonyos intézkedéseket hozhatnak a bizalmas információk védelme érdekében. Az előadók a következő megközelítésekkel kapcsolatban tettek megjegyzéseket a törvényszékek számára, amelyek alapján Jaguar Energy Guatemala kontra China Machine New Energy Corp.:[i]

• rendelje el a dokumentumban szereplő, kereskedelmi vagy műszaki szempontból érzékeny közlések szerkesztésének megszüntetését. A felszólalók megjegyezték, hogy a szerkesztés megszüntetését elrendelő határozat ésszerűtlen lehet, ha az állítólagosan üzleti vagy műszaki szempontból érzékeny dokumentumok az ügy teljes lényege szempontjából lényegesek;
• "Csak ügyvédi szemmel" elrendelés, amely az információkat csak külső ügyvédeknek, külső szakértőknek mutatja meg, de a feleknek, alkalmazottaknak és belső személyzetnek nem.

[i] Jaguar Energy Guatemala kontra China Machine New Energy Corp [2018] SGHC 101