Vitarendezési jogi útmutató 2017

Milyen a bírósági rendszer felépítése a polgári eljárások tekintetében?

Első szinten a polgári peres eljárások a kerületi bíróságok ("Bezirksgeri-chte") vagy a regionális bíróságok ("Landesgerichte") előtt indulnak.

A kerületi bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a legtöbb bérleti és családjogi jogvitában (tárgyi joghatóság), valamint a 15 000 EUR-t meg nem haladó vitás összegű ügyekben (pénzbeli joghatóság). Ténybeli és jogi kérdésekben a regionális bíróságokhoz kell fellebbezni. Ha alapvető fontosságú jogi kérdésről van szó, a Legfelsőbb Bírósághoz ("Oberster Gerichtshof") lehet fellebbezni; lásd alább.

A regionális bíróságok pénzügyileg illetékesek a 15 000 EUR-t meghaladó vitás összegű ügyekben, és tárgyi joghatósággal rendelkeznek a szellemi tulajdonjoggal és a versenyjoggal kapcsolatos ügyekben, valamint különböző speciális jogszabályok (közfelelősségi törvény, adatvédelmi törvény, osztrák nukleáris felelősségről szóló törvény) alapján. A fellebbezéseket a felsőbb regionális bíróságokhoz ("Oberlandesgerichte") kell benyújtani. A harmadik és egyben utolsó fellebbezés a Legfelsőbb Bírósághoz irányul.

Főszabály szerint a Legfelsőbb Bírósághoz csak akkor lehet fellebbezni, ha az ügy tárgya általános érdekű jogi kérdés megoldását érinti (azaz ha annak tisztázása a jogi következetesség, kiszámíthatóság vagy fejlődés szempontjából fontos), vagy ha a Legfelsőbb Bíróság koherens és korábbi határozatai nem állnak rendelkezésre.

Kereskedelmi ügyekben csak Bécsben léteznek speciális kereskedelmi bíróságok ("Handelsgericht und Bezirksgericht für Handelssachen"). Ettől eltekintve a fent említett rendes bíróságok kereskedelmi bíróságként járnak el. A kereskedelmi ügyek közé tartoznak például a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos, üzletemberek vagy vállalatok elleni perek, tisztességtelen versenyügyek stb. További különleges bíróságok a munkaügyi bíróságok ("Arbeits-und Sozialgericht"), amelyek a munkaadók és munkavállalók közötti, a (korábbi) munkaviszonyból eredő valamennyi polgári jogi jogvitában, valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjügyekben illetékesek. Mind a kereskedelmi (amennyiben a kereskedelmi bíróságok ítélkeznek ítélőtáblákon), mind a munkaügyi ügyekben laikus bírák és hivatásos bírák együttesen döntenek. A bécsi fellebbviteli bíróság kartellbíróságként ("Kartellgericht") ítélkezik a peres eljárások szintjén. Ez az egyetlen kartellbíróság Ausztriában. A fellebbezésekről a legfelsőbb bíróság, mint fellebbviteli kartellbíróság ("Kartellobergericht") dönt. Kartellügyekben laikus bírák ülnek a hivatásos bírák mellett.

Mi a bíró szerepe a polgári eljárásokban?

A common law országokhoz képest Ausztriában a bírák szerepe inkább inkvizítori jellegű. A releváns tények megállapítása érdekében a bírák elrendelhetik a tanúk megjelenését a tárgyaláson (kivéve, ha ezt mindkét fél ellenzi), vagy saját belátásuk szerint szakértőket rendelhetnek ki.

Egyes eljárásokban a bíróság "szakértő" laikus bírákból álló testületből áll, különösen trösztellenes ügyekben, valamint "tájékozott" laikus bírákból munkaügyi és szociális ügyekben.

Nyilvánosak-e a bírósági tárgyalások? A bírósági dokumentumok hozzáférhetők-e a nyilvánosság számára?

A legtöbb esetben a bírósági tárgyalások nyilvánosak. A fél azonban kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, feltéve, hogy igazolni tudja a nyilvánosság kizárásához fűződő jogos érdekét.

Az iratbetekintés elvileg csak az eljárásban részt vevő felek számára engedélyezett. Harmadik felek is betekinthetnek az aktákba és/vagy akár csatlakozhatnak az eljáráshoz, ha megfelelő jogi érdekeltséget tudnak igazolni (az eljárás lehetséges kimeneteléhez).

Minden ügyvédnek joga van-e megjelenni a bíróságon és eljárást folytatni az ügyfele nevében? Ha nem, akkor hogyan épül fel az ügyvédi hivatás?

Az ügyvédek jogosultak a felek képviseletére minden bírósági és peren kívüli eljárásban (legyen szó köz- vagy magánügyekről). Hivatalos kinevezés nem szükséges; a szakmai gyakorlat gyakorlása azonban az alábbiakban meghatározott követelményekhez kötött.

A jogi egyetem elvégzése után legalább öt év hivatásos jogi gyakorlat (amelyből legalább kilenc hónapot bíróságon, három évet pedig ügyvédjelöltként ügyvédi irodákban kell tölteni), valamint az ügyvédi kamara által előírt kötelező tanfolyamok elvégzése és sikeres ügyvédi vizsga szükséges.

Milyen elévülési határidők vonatkoznak a polgári jogi igények előterjesztésére?

Az elévülési határidőket az anyagi jog határozza meg.

A követelések nem érvényesíthetők, ha elévültek. Az elévülés általában akkor kezdődik, amikor a jogot először lehetett volna gyakorolni. Az osztrák jog különbséget tesz hosszú és rövid elévülési idő között. A hosszú elévülési idő akkor alkalmazandó, ha a különös rendelkezések másként nem rendelkeznek. A rövid elévülési idő három év, és például követelésekre vagy kártérítési igényekre vonatkozik.

Az elévülésre az egyik félnek hivatalból kell hivatkoznia; a bíróság kezdeményezésére ("hivatalból") azonban nem vehető figyelembe.

Vannak-e olyan per előtti eljárások, amelyeknek a feleknek az eljárás megkezdése előtt meg kell felelniük?

Nem, nincsenek ilyenek. Az általános gyakorlat szerint azonban a felperes az eljárás megindítása előtt értesíti ellenfelét.

Mi a tipikus polgári peres eljárás és az ügy tárgyalásáig szükséges lépések menetrendje?

Az eljárás a keresetlevél ("Klage") bírósághoz történő benyújtásával indul. A kereset a kézhezvételt követően tekinthető hivatalosan benyújtottnak. Ha a potenciális alperes négy héten belül nem válaszol, a felperesnek végrehajtható jogcím keletkezik, és továbbléphet a végrehajtási szakaszba. Ha az alperes válaszol, természetesen rendes peres eljárás következik. Az első tárgyalásra leggyakrabban a keresetlevél kézhezvételétől számított 6-10 héten belül kerül sor. Az ilyen első meghallgatásokon a feleket felkérik, hogy vitassák meg az egyezségi lehetőségeket. Ha a felek nem egyeznek meg, az eljárás folytatódik. További beadványok cseréjére kerül sor. Ezt követően további meghallgatások következnek, amelyek időtartama a meghallgatandó tanúk/szakértők számától függ. A kereset benyújtása és a jogerős ítélet meghozatala közötti idő általában 10 és 16 hónap között mozog.

Kötelesek-e a felek a releváns dokumentumokat a többi fél és a bíróság rendelkezésére bocsátani?

Ha egy fél bizonyítani tudja, hogy az ellenérdekű fél birtokában van egy adott dokumentum, a bíróság kiadhat benyújtási végzést, ha: (a) a birtokában lévő fél kifejezetten hivatkozott a szóban forgó dokumentumra saját állításainak bizonyítékaként; vagy b) a birtokában lévő félnek jogi kötelezettsége van arra, hogy átadja azt a másik félnek; vagy c) a szóban forgó dokumentum mindkét fél jogi érdekében készült, a felek közötti kölcsönös jogviszonyt tanúsít, vagy olyan írásbeli nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek közöttük egy jogi aktus tárgyalása során születtek.

A per előtti nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok nem léteznek.

Léteznek-e a kiváltságos dokumentumokra vonatkozó szabályok vagy egyéb olyan szabályok, amelyek lehetővé teszik a felek számára, hogy bizonyos dokumentumokat ne hozzanak nyilvánosságra?

A fél nem köteles a családi életet érintő iratokat bemutatni, ha az ellenérdekű fél az iratok átadásával becsületbeli kötelezettségeket sért, ha az iratok nyilvánosságra hozatala a fél vagy más személy lejáratásához vezet, vagy büntetőjogi felelősségre vonás veszélyével jár, vagy ha a nyilvánosságra hozatal a fél olyan államilag elismert titoktartási kötelezettségét sérti, amely alól nem mentesül, vagy üzleti titkot sért (vagy a fentiekhez hasonló egyéb okból). Az ügyvédeknek jogukban áll megtagadni a szóbeli vallomástételt, ha az információ szakmai minőségükben jutott a birtokukba.

A felek a tárgyalás előtt kicserélik az írásbeli bizonyítékokat, vagy a bizonyítás szóban történik? Az ellenfeleknek joguk van keresztkérdéseket feltenni a tanúnak?

A bizonyításfelvételre a per során kerül sor, nem a per előtt. A feleknek be kell mutatniuk az állításaikat alátámasztó bizonyítékokat, illetve ahol a bizonyítási teher őket terheli. Igen. A tanúnak a bíró által végzett első tanúvizsgálatát követően a tanú közvetlen kihallgatásnak vethető alá, amelyet az ellenfél keresztkérdése követhet.

Milyen szabályok vonatkoznak a szakértők kijelölésére? Van-e a szakértőkre vonatkozó magatartási kódex?

Bármely képesített személy nyilvánosan kijelölhető szakértőnek. A gyakorlatban a bíróságok olyan szakértőt választanak, aki az osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztériumnál akkreditált. A peres felek javasolhatnak konkrét szakértőt, de a bíró ehhez nem kötődik. A kijelölést követően a szakértő köteles követni a bíróság utasításait. A szakértő ugyanolyan okokból kizárható, mint a bíró.

A szakértőkre vonatkozóan nincs külön magatartási kódex, de minden szakértőnek esküt kell tennie.

Az összes akkreditált szakértő nyilvántartása az osztrák igazságügyi minisztérium honlapján, a www.sdgliste.justiz.gv.at címen érhető el.

Milyen ideiglenes jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a tárgyalás előtt?

Az osztrák polgári eljárásban nem létezik felfedési eljárás.

A felek azonban a keresetlevél benyújtása előtt és után is a bírósághoz fordulhatnak a bizonyítékok biztosításával kapcsolatos segítségért. A szükséges jogi érdek akkor tekinthető megalapozottnak, ha a bizonyíték jövőbeli rendelkezésre állása bizonytalan, vagy ha egy tárgy jelenlegi állapotának vizsgálata szükséges.

A végzéssel történő ideiglenes jogorvoslat különböző intézkedésekkel, például bankszámlák befagyasztásával vagy vagyontárgyak - köztük telkek - lefoglalásával biztosítható. Ezen túlmenően harmadik felek kötelezhetők arra, hogy ne fizessenek követeléseket.

Mit kell a kérelmezőnek bizonyítania ahhoz, hogy sikerrel járjon az ilyen ideiglenes intézkedés iránti kérelmekben?

Lásd részletesen a fenti "Milyen ideiglenes jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a tárgyalás előtt?" kérdésre adott választ.

Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a tárgyaláson?

Az osztrák polgári perrendtartás (a továbbiakban: Ptk.) számos olyan jogorvoslati lehetőséget biztosít, amelyek az eljárás során rendelkezésre állnak. Ezek az eljárás során hozott valamennyi olyan bírósági határozat ellen igénybe vehetők, amelyek nem minősülnek jogerős ítéletnek vagy egyéb érdemi döntésnek. Számos ilyen jogorvoslatot a kibocsátástól számított 14 napon belül kell benyújtani, néhányat pedig azonnal, a tárgyalás során.

A bírósági ítéletekkel és egyéb érdemi határozatokkal szemben rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről lásd részletesen a "Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a jogerős ítéletekkel szemben?" kérdésre adott választ. Milyen indokok alapján fellebbezhet a fél?" alább.

Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a tárgyaláson?

Az osztrák polgári perrendtartás (a továbbiakban: Ptk.) számos olyan jogorvoslati lehetőségről rendelkezik, amelyek az eljárás során igénybe vehetők. Ezek az eljárás során hozott valamennyi olyan bírósági határozat ellen igénybe vehetők, amelyek nem minősülnek jogerős ítéletnek vagy más érdemi döntésnek. Számos ilyen jogorvoslatot a kibocsátástól számított 14 napon belül kell benyújtani, néhányat pedig azonnal, a tárgyalás során.

A bírósági ítéletekkel és egyéb érdemi határozatokkal szemben rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről lásd részletesen a "Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a jogerős ítéletekkel szemben?" kérdésre adott választ. Milyen indokok alapján fellebbezhet a fél?" alább.

Melyek az ítélet végrehajtásának főbb módozatai?

Ha az alperes nem teljesíti az ítéletben megítélt követeléseket, a felperes kényszer-végrehajtást érhet el.

Az ítéletek akkor végrehajthatók, ha jogerőre emelkedtek és kötelezővé váltak (pl. ha a megfelelő határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést).

A külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló legfontosabb többoldalú szerződések a Brüsszeli Egyezmény és a Luganói Egyezmény. Ezenkívül létezik néhány kétoldalú egyezmény is.

A belföldi bírósági határozat végrehajtásához a végrehajtást elrendelő bírósági végzésre van szükség, amelyet akkor adnak meg, ha az általános követelmények (az eljárás elfogadhatósága, a félként való részvételre vagy az eljárás megindítására való képesség stb.) teljesülnek.

A külföldi határozatok végrehajthatóságához hivatalos végrehajthatóvá nyilvánítás szükséges, amelyet akkor kell megadni, ha a jogcím a kibocsátó ország rendelkezései szerint végrehajtható, és ha a viszonosságot állami szerződések vagy rendeletek biztosítják. A körzeti bíróságok hatáskörrel rendelkeznek az ex parte határozathozatalra. A határozat azonban megfellebbezhető.

Az Európai Unió határozatai tekintetében az elismerés a fent említett egyezményeknek megfelelően automatikusan történik.

A pernyertes feleknek általában megítélik a költségeiket? Hogyan számítják ki a költségeket?

A bíróság a jogerős ítéletében elrendeli, hogy ki viseli az eljárási költségeket (beleértve a bírósági illetékeket, az ügyvédi díjakat és a felek bizonyos egyéb költségeit, például a bizonyítékok biztosításának költségeit, az utazási költségeket stb.) A bíróságnak a költségekről szóló határozata ellen jogorvoslatnak van helye, a bíróság érdemi határozatával kapcsolatos fellebbezéssel együtt vagy anélkül.

Elvben a pernyertes fél jogosult arra, hogy a vesztes fél megtérítse az eljárás összes költségét. Ha bármelyik fél követelései egy részével nyer és egy másik részével veszít, bármelyik fél maga viseli a saját költségeit, vagy a költségeket arányosan osztják meg. A megtérítendő jogi költségek kiszámítására az osztrák ügyvédi díjszabásról szóló törvény szerinti számítási módszer vonatkozik, függetlenül a győztes fél és ügyvédje közötti megállapodástól. Így a megtérítendő összeg alacsonyabb lehet a ténylegesen fizetendő ügyvédi díjnál, mivel a megtérítési igény a szükséges költségekre korlátozódik.

A külföldi felpereseknek az alperes kérésére elvileg biztosítékot kell nyújtaniuk az alperes költségeinek fedezésére. Ez azonban nem vonatkozik például az Európai Unió és/vagy a Luganói Egyezmény valamely tagállamának állampolgáraira.

Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a jogerős ítélet ellen? Milyen indokok alapján fellebbezhet egy fél?

A jogerős bírósági határozatok ellen többféle jogorvoslati lehetőség létezik.

Az elsőfokú bíróság által hozott határozatok ellen elsőfokú fellebbezéssel lehet élni, és az eljárási hibákra vagy jogban való tévedésre hivatkozva lehet fellebbezni.

Másodlagos fellebbezés akkor nyújtható be, ha a tárgy általános érdekű jogi kérdés megoldását érinti (azaz ha annak tisztázása a jogi következetesség, kiszámíthatóság vagy fejlődés szempontjából fontos), vagy a Legfelsőbb Bíróság koherens és korábbi határozatainak hiányában (lásd részletesen a fenti "Milyen a bírósági rendszer felépítése a polgári eljárások tekintetében ?" kérdésre adott választ).

Az eljárás újbóli megindítására irányuló keresetek a következő okokra alapozhatók:

1. az ítélet olyan dokumentumon alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
2. az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
3. az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján szerezte meg (pl. megtévesztés, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat, illetve hatósági bizonyítványok aláírásának meghamisítása, közvetett hamis igazolás vagy hitelesítés, illetve okiratok eltitkolása);
4. az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélettel hatályon kívül helyeztek;
5. az ítéletet az előzetesen hozott, hátrányos jelentőségű előzetes döntés kellő figyelembevétele nélkül hozták meg.

Megengedett-e az ügyvédek és az ügyfelek közötti függő vagy feltételes díjmegállapodás?

Igen; ezek azonban csak akkor megengedettek, ha nem a bíróság által megítélt összeg százalékában kerülnek kiszámításra ("pactum de quota litis").

Megengedett-e a harmadik fél általi finanszírozás? A finanszírozók részesülhetnek-e a megítélt bevételből?

A harmadik fél általi finanszírozás megengedett, és általában magasabb vitatott összegek esetén elérhető; ugyanakkor a díjmegállapodások tekintetében rugalmasabb. Megjegyzendő, hogy tilosak azok a díjmegállapodások, amelyek a bevétel egy részét az ügyvédnek juttatják.

A felek köthetnek-e biztosítást a jogi költségeik fedezésére?

Igen. A legtöbb biztosítás fedezi a szükséges kifizetéseket, azaz az ügyvédi díjakat, a bírósági díjakat, a tanúkkal és szakértőkkel kapcsolatos költségeket, valamint a sikertelenség esetén felmerülő megtérítési kötelezettséget.

Indíthatnak-e a peres felek csoportos kereseteket? Ha igen, milyen szabályok vonatkoznak a csoportos keresetekre?

Bár az ACCP nem tartalmaz a csoportos keresetekre vonatkozó rendelkezést, az osztrák legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a "sajátos osztrák jellegű csoportos kereset" jogilag megengedett. Az ACCP lehetővé teszi ugyanazon felperes ugyanazon alperes ellen benyújtott követeléseinek összevonását. Az egyesítés akkor nyújtható be, ha: (a) a bíróság valamennyi követelés tekintetében rendelkezik joghatósággal; b) azonos típusú eljárás alkalmazandó; és c) a tárgy a tényállás és a jog tekintetében azonos jellegű. Egy másik lehetőség a tömeges követelések megszervezése és egy intézményre történő átruházása, amely aztán egyetlen felperesként jár el.

Milyen eljárások vonatkoznak a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására?

Lásd részletesen a fenti "Melyek a bírósági határozatok végrehajtásának főbb módszerei?" kérdésre adott választ.

Melyek az alternatív vitarendezés főbb formái?

A törvény által előírt főbb bíróságon kívüli módszerek a választottbíráskodás, a közvetítés (főként családjogi ügyekben) és a békéltető testületek lakásjogi vagy távközlési ügyekben.

Ezenkívül különböző szakmai testületek (például ügyvédek, közjegyzők, orvosok, építőmérnökök) rendelkeznek a tagjaik közötti vagy a tagok és az ügyfelek közötti viták vitarendezési mechanizmusairól.

Melyek a legfontosabb alternatív vitarendezési szervezetek az Ön joghatóságában?

Az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központja ("VIAC") Ausztria legjelentősebb (nemzetközi kereskedelmi) választottbírósági intézménye. A választottbírósági eljárások lefolytatásának keretét a "VIAC választottbírósági és békéltetési szabályzata" ("Bécsi Szabályzat") néven említik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályokat alkotnak, vagy alter-natív vitarendezési eljárásokat, illetve mindkettőt működtetnek.

Kötelesek-e a peres felek a peres eljárás során megkísérelni az alternatív vitarendezést?

Az ACCP nem rendelkezik sem kötelező békéltetésről, sem kötelező közvetítésről vagy választottbíráskodásról. Mégis nem ritka, hogy a bírák - a tárgyalás kezdetén - informálisan arra ösztönzik a feleket, hogy először vizsgálják meg a megegyezés lehetőségeit, vagy forduljanak közvetítőkhöz.

Vannak-e a vitarendezést szabályozó törvények és rendeletek reformjára vonatkozó javaslatok, amelyeket jelenleg mérlegelnek?

A VIAC célja, hogy korszerűsítse és racionalizálja az 1975-ben hatályba lépett szabályait. Ennek érdekében a szabályokat nemrég, 2013-ban felülvizsgálták, és számos rendelkezést egyszerűsítettek és kiegészítettek.

A szabályok főbb változásai a következőképpen foglalhatók össze:

Harmadik felek csatlakozása

A választottbíróság jogosult bármelyik fél vagy maga a harmadik fél kérelmére elrendelni harmadik felek csatlakozását. A bíróság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, feltéve, hogy valamennyi felet (beleértve a csatlakozó felet is) meghallgatták. A csatlakozni kívánt féllel szemben keresztkeresetet lehet benyújtani, ami egyben azt is eredményezi, hogy a félnek joga van részt venni a választottbíróság megalakításában.

Az eljárás összevonása

Két vagy több eljárás összevonása lehetséges. Az összevonásról a VIAC igazgatótanácsa dönt (a felek és a bíróság tagjainak meghallgatását követően).

A választottbírák megerősítése

Minden választottbírót a VIAC főtitkárának kell megerősítenie.

Több fél részvételével folyó eljárás

Ha az egyik fél (csoport) nem tud megállapodni a választottbírónak jelölendő személyről, ez a kudarc nem érvényteleníti automatikusan a másik fél jelölését.

Elmarasztalás

Az új szabályok olyan esetekkel is foglalkoznak, amikor a bíróság az eljárást választottbírósághoz utalja, ezzel már előrevetítve az osztrák választottbírósági törvény várható változását, amely szerint a megsemmisítési eljárást közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz lehet benyújtani.

Gyorsított eljárások

A felülvizsgált szabályok konkrét gyorsított eljárásra vonatkozó szabályokat is tartalmaznak. Ezekről kifejezetten meg kell állapodni (opt-in). A jogerős ítéletet hat hónapon belül vissza kell küldeni (hacsak nem hosszabbítják meg).

Van-e olyan jellegzetesség az Ön joghatóságában vagy Ázsiában a vitarendezéssel kapcsolatban, amelyet szeretne kiemelni?

Nem.