Vitarendezés 2025

Peres ügyek

Bírósági rendszer

Milyen a polgári bírósági rendszer felépítése?

Az első szintenj a polgári peres eljárások a járásbíróság vagy a regionális bíróságok előtt indulnak.

A járásbíróságok a legtöbb bérleti és családjogi jogvitában (tárgyi joghatóság), valamint a 15 000 EUR-t meg nem haladó vitás összegű ügyekben (pénzbeli joghatóság) rendelkeznek hatáskörrel. Ténybeli és jogi kérdésekben a regionális bíróságokhoz kell fellebbezni. Ha alapvető fontosságú jogi kérdésről van szó, akkor a legfelsőbb bírósághoz lehet fellebbezni.

A regionális bíróságok pénzügyekben 15 000 eurót meghaladó összegű jogvitában, valamint szellemi tulajdonjoggal és versenyjoggal kapcsolatos ügyekben, továbbá különböző speciális törvények (a közfelelősségről szóló törvény, az adatvédelmi törvény és az osztrák nukleáris felelősségről szóló törvény) tekintetében alanyi joghatósággal rendelkeznek. A fellebbezéseket a felsőbb regionális bíróságokhoz kell benyújtani. A harmadik és egyben utolsó fellebbezés a legfelsőbb bírósághoz kerül.

Kereskedelmi ügyekben csak :bécsben léteznek külön kereskedelmi bíróságok. Ettől eltekintvej a fent említett rendes bíróságok kereskedelmi bíróságként döntenek. A kereskedelmi ügyek közé tartoznak például a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos, üzletemberek vagy vállalatok elleni keresetek, tisztességtelen versenyjogi ügyek és hasonlók. További különleges bíróságok a munkaügyi bíróságok, amelyek a munkaadók és munkavállalók közötti, a (korábbi) munkaviszonyból eredő valamennyi polgári jogi jogvitában, valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjügyekben rendelkeznek hatáskörrel. Mind kereskedelmi (amennyiben a kereskedelmi bíróságok testületekben döntenek), mind munkaügyi ügyekbenj a laikus és a hivatásos bírák együtt döntenek. A :iennai fellebbviteli bíróság a kartellbíróságként dönt a peres szinten. Ez az egyetlen kartellbíróság Ausztriában. A fellebbezésekről a legfelsőbb bíróság mint fellebbviteli kartellbíróság dönt. Kartellügyekben laikus bírák is ülnek a bírói padon a hivatásos bírákkal együtt.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Bírák és esküdtek

Mi a bíró és az esküdtszék szerepe a polgári eljárásokban?

A common law országaihoz képest az osztrák bírák szerepe inkább inkvizítori jellegű" a releváns tények megállapítása érdekében a bírák elrendelhetik a tanúk megjelenését a tárgyaláson, kivéve, ha ezt mindkét fél ellenzi, vagy egyébként saját belátásuk szerint szakértőket rendelhetnek ki. Egyes eljárásokban a bíróság "szakértő" laikus bírákból álló testületből áll, különösen trösztellenes ügyekben, valamint "tájékozott" laikus bírákból munkaügyi és közérdekű ügyekben.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

 

Elévülési kérdések

Milyen határidők vonatkoznak a polgári jogi igények előterjesztésére?

Az elévülési határidőket az anyagi jog határozza meg.

A követelések nem érvényesíthetők, ha elévültek. Az elévülés általában akkor kezdődik, amikor a jogot először lehetett volna gyakorolni. Az osztrák jog különbséget tesz hosszú és rövid elévülési idő között. A hosszú elévülési idő 30 év, és akkor alkalmazandó, ha a különös rendelkezések másként nem rendelkeznek. A rövid elévülési idő három év (amely meghosszabbítható vagy lemondható), és például a követelésekre vagy a kártérítési igényekre vonatkozik.

Az elévülésre az egyik félnek kifejezetten hivatkoznia kell, ugyanakkor a bíróság kezdeményezésére (hivatalból) nem vehető figyelembe.

Kijelentett törvény - 2024. május 13.

Keresetet megelőző magatartás

Vannak-e olyan per előtti megfontolások, amelyeket a feleknek figyelembe kell venniük?

Nem, nincsenek. Általános gyakorlatként azonban a felperes az eljárás megindítása előtt értesíti ellenfelét.

Közölt jog - 2024. május 13.

Az eljárás megindítása

Hogyan indul a polgári eljárás? Hogyan és mikor értesítik a feleket az eljárás megindításáról? Van-e a bíróságoknak elegendő kapacitásuk az ügyterhelésük kezelésére?

Az eljárás a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával indul. A keresetlevél a kézhezvételt követően hivatalosan benyújtottnak minősül.

A kézbesítés általában ajánlott levélben történik (vagy - ügyvédi képviselet esetén - elektronikus bírósági forgalom, azaz a bíróságokat és az ügyvédi irodákat összekötő elektronikus kommunikációs rendszer útján). Az iratot azon a napon tekintik kézbesítettnek, amikor az iratot fizikailag átadják a címzettnek (vagy megtekinthetővé teszik).

Az Európai Unión belül a kézbesítési rendelet (a Tanács 2007. november 13-i qH7H/2007/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről) alkalmazandó. A nemzetközi szervezetek vagy a nemzetközi közjogi mentességet élvező külföldiek részére történő kézbesítés az osztrák Külügyminisztérium közreműködésével történik. Minden más esetben a külföldön történő kézbesítés a vonatkozó szerződésekkel (különösen a Hágai Kézbesítési Egyezménnyel) összhangban történik.

A polgári bíróságok előtt a bírósági eljárás megindítása a kereset értékének függvényében kiszámított bírósági illeték, az úgynevezett Pauschalgebühren vagy átalánydíj megfizetésével jár.

Ezen díjak szerkezetét az osztrák bírósági díjakról szóló törvény (-Gerichtsgebührengesetz) rögzíti. Például egy 35 000 EUR és 35 000 EUR közötti értékű követelés indítása esetén

70 000 EUR közötti összegű kereset esetén a díj 1 556 EUR. A 350 000 EUR-t meghaladó követelések esetében a díj a követelés értékének 1,2 százaléka plusz 4 203 EUR.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Menetrend

Mi a tipikus eljárás és menetrend egy polgári jogi igény esetén?

A keresetlevelet a bírósághoz nyújtják be, és továbbítják az alperesnek, a védekezés benyújtására vonatkozó felszólítással együtt. Ha az alperes időben válaszol (a kézhezvételtől számított négy hét), előkészítő tárgyalást tartanak, amely elsősorban a további eljárás alakítását szolgálja a fő jogi és ténybeli kérdések, valamint a bizonyítással (iratok, tanúk és szakértők) kapcsolatos kérdések megvitatásával. Ezen túlmenően az egyezségi lehetőségek is megvitatásra kerülhetnek. A beadványok cseréje után következik a főtárgyalás.

Az elsőfokú peres eljárások átlagos időtartama egy év. Az összetett peres ügyek azonban ennél lényegesen hosszabb ideig is eltarthatnak. A fellebbviteli szakaszban körülbelül hat hónap elteltével születik döntés. E tekintetben az osztrák polgári peres eljárásokban nem állnak rendelkezésre gyorsított bírósági eljárások.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

A bíróság hatáskörének megtámadása

A felek megtámadhatják a bíróság hatáskörét? Ha igen, hogyan tehetik ezt meg a felek? Kérhetnek-e a felek perelhárító végzést, és ha igen, milyen körülmények között?

Az alperes az ügy érdemi tárgyalását megelőzően a bíróság illetékességét illetéktelenségi kifogás(Unzuständigkeitseinrede) benyújtásával megtámadhatja a bíróság illetékességét. Minden olyan esetben, amikor írásbeli védekezést kell benyújtani, a kifogást ott kell előterjeszteni. Általános szabályként, ha az alperes nem nyújtja be időben a kifogást, a bíróság illetékessége már nem támadható meg.

Az osztrák jog nem teszi lehetővé a más joghatóságban folyó párhuzamos eljárások megakadályozására irányuló végzéseket. Ha ugyanaz az ügy több bíróságon is folyamatban van, a brüsszeli rendeletben felvázolt rendszerhez hasonlóan az elsőbbségi elv érvényesül.

A jogszabály - 2024. május 13.

Ügykezelés

Ellenőrizhetik-e a felek az eljárást és a menetrendet? Meghosszabbíthatják a határidőket?

A bíróságok az ügyeket az adott szenátus által rendszeresen meghatározott kritériumok alapján osztják el.

Az eljárásokat elsősorban az ütemezésért felelős bíró ellenőrzi. A bíró utasítja a feleket, hogy bizonyos határidőn belül nyújtsanak be beadványokat és terjesszenek elő bizonyítékokat. Szükség esetén a szakértőket is a bíró jelöli ki. A felek azonban eljárási indítványokat is benyújthatnak (pl. határidő-hosszabbítás iránt), ugyanakkor megállapodhatnak az eljárás felfüggesztéséről is.
Az osztrák polgári perrendtartás 128. szakasza szerint a bírósági határidőket - a törvény által kifejezetten nem meghosszabbítható határidők (az úgynevezett "sürgősségi határidők" vagy " Notfristen") kivételével - a bíróság meghosszabbíthatja.

Az ilyen meghosszabbításokra akkor kerül sor, ha az egyik fél az eredeti határidő lejárta előtt kérelmet nyújt be, és olyan jelentős vagy elháríthatatlan okokat mutat be, amelyek megakadályozzák a határidő betartásában, és amelyek a határidő meghosszabbításának elmaradása esetén helyrehozhatatlan károkat okozhat. Fontos megjegyezni, hogy minden meghosszabbítást hitelt érdemlően indokolni kell a bíróság felé, és a bíróság tárgyalás nélkül is dönthet e kérelmekről.

A jog megállapította - 2024. május 13.

Bizonyítékok - dokumentumok

Köteles-e a bírósági tárgyalásig megőrizni az iratokat és egyéb bizonyítékokat? Kötelesek-e a felek megosztani a releváns dokumentumokat (beleértve azokat is, amelyek nem hasznosak az ügyük szempontjából)?

Ha a félnek sikerül bizonyítania, hogy az ellenérdekű fél birtokában van egy adott dokumentum, a bíróság kiadhatja a benyújtási végzést, ha:

• a birtokában lévő fél kifejezetten hivatkozott a kérdéses dokumentumra, mint saját állításainak bizonyítékára;

• a birtokában lévő félnek jogi kötelezettsége van arra, hogy átadja azt a másik félnek; vagy

• a szóban forgó dokumentum mindkét fél jogi érdekében készült, a felek közötti kölcsönös jogviszonyt tanúsít, vagy olyan írásbeli nyilatkozatokat tartalmaz, amelyeket a felek között egy jogi aktus tárgyalása során tettek.

Egyéb iratok bemutatása megtagadható, ha azok a családi életet érintik, az ellenérdekű fél az irat bemutatásával becsületbeli kötelezettségeket sértene, az iratok nyilvánosságra hozatala a fél vagy más személy lejáratásához vezetne, vagy büntetőjogi felelősségre vonás veszélyével járna, vagy ha a nyilvánosságra hozatal a fél olyan államilag elismert titoktartási kötelezettségét sérti, amely alól nem mentesül, vagy üzleti titkot sért (vagy bármely más, a fentiekhez hasonló okból).

Az elektronikus dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vagy az elektronikus nyilvánosságra hozatal lebonyolításának elfogadható gyakorlatára vonatkozóan nincsenek külön szabályok. Végezetül, nem léteznek a per előtti közzétételre vonatkozó szabályok.

A jogszabály - 2024. május 13.

Bizonyítékok - kiváltságok

Vannak-e kiváltságos dokumentumok? A belső ügyvédtől (akár helyi, akár külföldi) származó tanácsadás is kiváltságos lenne?

Az ügyvédi titoktartási szabályok értelmében nem kötelező az iratok bemutatása, kivéve, ha az ügyvéd mindkét félnek tanácsot adott a vitatott jogi aktussal kapcsolatban. Az ügyvédeknek jogukban áll megtagadni a szóbeli vallomástételt, ha az információt szakmai minőségükben bocsátották rendelkezésükre.

A jog megállapította - 2024. május 13.

Bizonyítás - tárgyalás előtti eljárás

A felek a tárgyalás előtt kicserélik a tanúk és szakértők írásbeli bizonyítékait?

Nem - a bizonyításfelvételre a per során kerül sor, nem a per előtt. A feleknek be kell mutatniuk az állításaikat alátámasztó bizonyítékokat, illetve ahol a bizonyítási teher őket terheli.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Bizonyítás - tárgyalás

Hogyan történik a bizonyítékok bemutatása a tárgyaláson? A tanúk és a szakértők szóbeli vallomást tesznek?

A bizonyítékok fő típusai az iratok, a felek és a tanúk vallomása, a szakértői vallomások és a bírósági szemle. Az írásbeli tanúvallomások nem fogadhatók el.

Nincs tanúvallomás és nincsenek írásbeli tanúvallomások. Ezért a tanúk kötelesek megjelenni a tárgyaláson és tanúvallomást tenni. A tanúkat a bíró hallgatja ki, majd a felek jogi képviselői (kiegészítő) kérdéseket tesznek fel.

E kötelezettséggel kapcsolatban léteznek korlátozások (pl. az ügyvédek, orvosok, papok kiváltságai vagy a közeli hozzátartozók esetleges gyanúsításával kapcsolatban).

Míg a (rendes) tanú a tényekre vonatkozóan tesz vallomást, a szakértő tanú olyan ismeretekkel látja el a bíróságot, amelyekkel a bíró nem rendelkezhet. A szakértői bizonyítás a bíróság előtt történik. A felek kérhetik a szakértő tanút, de a bíró hivatalból is beidézheti. A szakértő tanú köteles megállapításait jelentésben benyújtani. A tárgyaláson szóbeli észrevételeket és magyarázatokat kell adni (ha a felek kérik). A magánvélemények nem minősülnek az osztrák polgári perrendtartás értelmében vett szakértői jelentésnek; ezek magánokirat státuszúak.

Mivel az egyidejű bizonyításnak nincs helye, ilyen szabályok nem léteznek.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Ideiglenes jogorvoslatok

Milyen ideiglenes jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre?

Az ideiglenes intézkedések meghozatalát az osztrák végrehajtási törvény szabályozza. Az osztrák jog általánosságban az ideiglenes intézkedések három fő típusát írja elő

• pénzkövetelés biztosítása;

• meghatározott teljesítés iránti igény biztosítása; és

• jog vagy jogviszony biztosítása.

A felek a bírósághoz fordulhatnak a bizonyítékok biztosításával kapcsolatos segítségért mind a keresetlevél benyújtása előtt, mind pedig azt követően. A szükséges jogi érdek akkor tekinthető megalapozottnak, ha a bizonyíték jövőbeli rendelkezésre állása bizonytalan, vagy ha egy tárgy jelenlegi állapotát kell megvizsgálni.

A törvény megállapította - 2024. május 13.

Jogorvoslatok

Milyen anyagi jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre?

A bíróság a hitelező kérelmére csak akkor rendeli el a természetbeni visszaszolgáltatást, ha annak teljesítése lehetséges vagy megvalósítható. Kártérítés rendelhető el az anyagi kárért, amely magában foglalja a tényleges veszteséget vagy az elmaradt hasznot, vagy mindkettőt, a jogsértő fél vétkességének mértékétől függően. Nem vagyoni kárért kártérítés ítélhető meg a fájdalom és szenvedés, a szexuális önrendelkezés sérelméből eredő nem vagyoni kár, a magánélet jelentős megsértése és egyéb okok miatt. Megjegyzendő továbbá, hogy az általános adatvédelmi rendelet -2. cikke rendelkezik a nem vagyoni károk lehetséges megtérítéséről.

A felek megállapodhatnak szerződéses kötbérről is, amelyet abban az esetben kell fizetni, ha az adós nem teljesíti (megfelelően) a szerződéses kötelezettségeket. A bírónak továbbra is jogában áll csökkenteni a túlzott mértékű kötbért.
A pénzbírói ítéletek után fizetendő törvényes kamatláb évi 4 százalék.

A kereskedelmi ügyletekből származó pénzkövetelésekre azonban a törvényes alapkamaton felül magasabb kamatlábat kell alkalmazni. Az ilyen esetekre vonatkozó magasabb kamatlábat az Osztrák Nemzeti Bank határozza meg. Büntető jellegű kártérítésre nincs lehetőség.

A törvény szövege - 2024. május 13.

Elszámolás

Vannak-e az elszámolásra vonatkozó szabályok? A felek a bíróság előtt bizalmasan kezelhetik az egyezségi tárgyalásokat?

Az egyezségi eljárás során megkülönböztetünk bíróságon kívüli és bírósági egyezségeket, amelyek mindegyikére külön szabályok vonatkoznak a titoktartás és a bíróságok bevonása tekintetében.

A bíróságon kívüli egyezségek olyan megállapodások, amelyek a bíróság hatáskörén kívül jönnek létre. A feleknek általában vagy vissza kell vonniuk a keresetet, vagy bele kell egyezniük az eljárás határozatlan idejű felfüggesztésébe, amelyet gyakran előnyben részesítenek rugalmasságuk és bizalmas jellegük miatt. A felek titoktartási záradékot is belefoglalhatnak az egyezségi megállapodásba annak biztosítása érdekében, hogy a részletek bizalmasan kezelhetők maradjanak.

A bírósági egyezségek a bírósági rendszerben jönnek létre, és azonnal hatályba lépnek, kivéve, ha külön visszavonási záradékot tartalmaznak. A bírósági egyezségek lehetővé teszik a felek számára, hogy a folyamatban lévő jogvitán belül és a még nem peresített kérdésekben rendezzenek ügyeket, ami további bírósági díjakat vonhat maga után.

A meghallgatások során a bírák engedélyezhetik a feleknek, hogy az egyezség szövegét bizalmasan, írásban cseréljék ki, bizonyos fokú titoktartás mellett. Amint az egyezségben megállapodtak, azt a bírósági jegyzőkönyvbe rögzítik, a felek és védőik aláírják, és bejegyzik a bírósági nyilvántartásba, amelyhez harmadik felek csak akkor férhetnek hozzá, ha igazolják jogi érdekeltségüket.

A jog megállapította - 2024. május 13.

Végrehajtás

Milyen végrehajtási eszközök állnak rendelkezésre?

A határozatok végrehajtását az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.
Az osztrák végrehajtási törvény a végrehajtás különböző típusairól rendelkezik. Különbséget tesznek a pénzkövetelésre vagy a meghatározott teljesítésre irányuló követelésre irányuló végrehajtandó jogcím, valamint a vagyon elleni végrehajtás között.

Általában a végrehajtás szokásos módszerei a következők:

• a vagyontárgyak lefoglalása:

• A követelések lefoglalása és átruházása:

• kényszerlízing; és

• bírósági eljárás.

Az ingatlanok tekintetében háromféle végrehajtási intézkedés áll rendelkezésre:

• kényszerítő jelzálogjog;

• kényszerintézkedés, amelynek célja a követelés kielégítését szolgáló bevételek előteremtése; és

• az ingatlan vagyontárgy kényszerértékesítése.

Az ingóságok tekintetébenj az osztrák jog különbséget tesz a következők között:

• a követelések lefoglalása;

• a tárgyi és ingóságok lefoglalása;

• a harmadik személy adósokkal szemben fennálló követelések lefoglalása; és

• egyéb vagyoni jogok lefoglalása.

Az osztrák végrehajtási törvény 2021. évi módosítása bevezette a végrehajtási ügyekben az új pozíciót" a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt. A vagyonfelügyelő feladata a vagyon megállapítása és az eljárás lefolytatása. Ugyanazokkal a jogkörökkel rendelkezik, mint a bírósági végrehajtó, kivéve a kényszerítő jogokat (zárt ajtók erőszakos kinyitása). A kérelmezőnek ezért már nem kell kifejezetten meghatároznia a lefoglalandó vagyontárgyakat, hanem ehelyett kérheti a "végrehajtási csomagot", amelynek keretében a végrehajtási ügyintéző összeállítja a vagyontárgyak jegyzékét.

Az osztrák jog nem teszi lehetővé bizonyos konkrét követelések, például ápolási támogatás, lakbértámogatás, családi pótlék és ösztöndíjak lefoglalását.

A jogszabály - 2024. május 13.

 

Nyilvános hozzáférés

A bírósági tárgyalások nyilvánosak? A bírósági dokumentumok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek? Vannak olyan körülmények, amelyek között a tárgyalásokat zárt ülésen lehet megtartani? Van-e mechanizmus a bírósági eljárás során nyilvánosságra hozott dokumentumok megőrzésére?

A legtöbb esetben a bírósági tárgyalások nyilvánosak, bár a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, feltéve, hogy a fél igazolni tudja a nyilvánosság kizárásának jogos érdekét.

Az iratbetekintés elvileg csak az eljárásban részt vevő felek számára engedélyezett. Harmadik felek betekinthetnek az aktákba, sőt, akár az eljáráshoz is csatlakozhatnak, ha megfelelő jogi érdekeltséget tudnak igazolni (az eljárás lehetséges kimeneteléhez).

Bizonyos körülmények között a tárgyalásokat zártan is meg lehet tartani, különösen akkor, ha ilyen intézkedésekre a közrend, érzékeny információk, például banki vagy üzleti titkok, vagy a családjoggal kapcsolatos személyes ügyek védelme érdekében van szükség.

Ami a bírósági eljárás részeként történő iratmegőrzést illeti, a feleknek joguk van kifogást emelni a bizonyítékok bemutatása ellen, ha azok családi ügyeket, a fél becsület megőrzésének kötelezettségét, magát a felet vagy harmadik felet büntetőjogi felelősségre vonástól, jogi előjogokat vagy üzleti titkokat érintenek.

Ha azonban a fél az eljárás során hivatkozott a bizonyítékra, vagy ha a bizonyíték nyilvánosságra hozatalára anyagi jogi követelmények vonatkoznak, akkor azt be kell mutatnia. Ezen túlmenően a felek által közösen használtnak tekintett dokumentumok, például egy írásbeli szerződés, nem tarthatók vissza.

Közölt törvény - 2024. május 13.

Költségek

Van-e a bíróságnak hatásköre a költségek elrendelésére? Vannak-e olyan lépések, amelyeket a fél megtehet a költségekkel kapcsolatos álláspontjának védelme érdekében mind az eljárás megkezdése előtt, mind az eljárás során?

A bíróság a jogerős ítéletében elrendeli, hogy ki viselje az eljárási költségeket (ideértve a bírósági illetékeket, az ügyvédi díjakat és a felek bizonyos egyéb költségeit (pl. a bizonyítékok megőrzésének költségei és az utazási költségek)). Elvileg azonban a pernyertes fél jogosult arra, hogy a vesztes fél az eljárás összes költségét megtérítse. A bíróság költségekre vonatkozó határozata ellen jogorvoslatnak van helye, a bíróság érdemi határozatával kapcsolatos fellebbezéssel együtt vagy anélkül.

Az osztrák bírósági illetékekről szóló törvény szerint a felperesnek (fellebbezőnek) kell megelőlegeznie a költségeket. Az összeget a vitatott összeg alapján határozzák meg. A határozat meghatározza, hogy ki viseli a költségeket, illetve azt, hogy az eljárási költségek milyen arányban oszlanak meg.

Az ügyvédi díjakat az osztrák ügyvédi díjtörvény alapján térítik meg, függetlenül a pernyertes fél és ügyvédje közötti megállapodástól. Így a visszatérítendő összeg alacsonyabb lehet, mint a ténylegesen fizetendő ügyvédi díj, mivel a visszatérítés iránti igény a szükséges költségekre korlátozódik. A költségköltségvetésre nincsenek szabályok; ezért nem kötelező a per egyes szakaszaira vonatkozó részletes bontást benyújtani.

A költségekre vonatkozó szabályok általában a legtöbb polgári peres eljárásra vonatkoznak, de eltérnek a külföldi feleket érintő ügyekben. A külföldi felpereseknek biztosítékot kell nyújtaniuk a költségek fedezésére.

Kérésre az Európai Unión kívül lakóhellyel rendelkező felperes kötelezhető arra, hogy az alperes esetleges eljárási költségeit fedező biztosítékot helyezzen letétbe, kivéve, ha két- vagy többoldalú szerződések másként rendelkeznek. Ez nem vonatkozik arra az esetre sem, ha a felperes lakóhelye Ausztriában van, a bíróság (költségekre vonatkozó) határozata a felperes lakóhelye szerinti államban végrehajtható, vagy a felperes elegendő ingatlanvagyonnal rendelkezik Ausztriában.

A törvény szövege - 2024. május 13.

Finanszírozási szabályok

Az ügyvédek és ügyfeleik közötti "no win, no fee" megállapodások vagy más típusú, függő vagy feltételes díjazásra vonatkozó megállapodások a felek rendelkezésére állnak-e? Indíthatnak-e a felek eljárást harmadik fél finanszírozásával? Ha igen, a harmadik fél részesülhet-e a keresetből származó bevételből? Megoszthatja-e a peres fél a kockázatát egy harmadik féllel?

Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjak az osztrák ügyvédi díjtörvény hatálya alá tartoznak. Az óradíjra vonatkozó megállapodások megengedettek és gyakoriak. Az átalánydíj nem tilos, de peres ügyekben ritkábban alkalmazzák. Az eseti díjak csak akkor megengedettek, ha azokat nem a bíróság által megítélt összeg százalékában számítják ki (pactum de quota litis).

Költségmentességben részesülnek azok a felek, akik nem tudják megfizetni a költségeket és díjakat. Ha az érintett fél bizonyítani tudja, hogy az anyagi lehetőségei nem elegendőek, a bírósági díjakat elengedik vagy akár el is tekinthetnek tőlük, és ingyenesen biztosítanak ügyvédet.

A harmadik fél általi finanszírozás megengedett, és általában magasabb vitatott összegek esetén elérhető (minimum kb. 50 000 EUR), ugyanakkor rugalmasabb a díjmegállapodások tekintetében. Tilos az olyan díjmegállapodások, amelyek a bevétel egy részét az ügyvédnek juttatják.

A törvény - 2024. május 13.

Biztosítás

Rendelkezésre áll-e biztosítás a fél jogi költségeinek teljes vagy részleges fedezésére?

A jogi költségekre vonatkozó biztosítás Ausztriában általánosan elérhető, és - az egyedi biztosítási kötvénytől függően - a bírósági eljárásokból eredő költségek széles körét fedezheti, beleértve a fél költségeit és a másik fél költségeiért való esetleges felelősséget.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Csoportos kereset

Indíthatnak-e a hasonló követelésekkel rendelkező peres felek kollektív jogorvoslatot? Milyen körülmények között engedélyezett ez?

2020-ban hatályba lépett a 2020/1828/EU irányelv (a képviselői keresetekről szóló irányelv).
Ezt az irányelvet azonban az irányelv megírásának időpontjáig még nem ültették át az osztrák jogba.

Bár az osztrák polgári perrendtartás nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a csoportos keresetekről, az osztrák legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a "sajátos osztrák jelleggel bíró csoportos kereset" jogilag megengedett. Az osztrák polgári perrendtartás lehetővé teszi ugyanazon felperes ugyanazon alperes ellen benyújtott követeléseinek összevonását.

Az egyesítésre akkor kerülhet sor, ha a bíróság valamennyi követelésre rendelkezik joghatósággal, azonos típusú eljárás alkalmazandó, vagy a tárgy tényállás és a jog tekintetében azonos jellegű.

Ezenkívül a fogyasztóvédelmi törvény alapján lehetőség van nemzeti csoportos kereset benyújtására is. A jogszerű egyesületek felléphetnek az általános szerződési feltételek jogellenes rendelkezései ellen, és a jogellenes üzleti gyakorlatok elleni tiltó kereset indíthatnak.

Kijelentett törvény - 2024. május 13.

Fellebbezés

Milyen alapon és milyen körülmények között fellebbezhetnek a felek? Van-e joguk további fellebbezésre?

Az eljáró bíróság ítélete ellen rendes fellebbezés, valamint a
fellebbviteli bíróság ítélete ellen. Az eljárási bírósági végzések is megtámadhatók; az eljárás elvileg ugyanazokat a szabályokat követi, mint a fellebbezés.

Az ítélet elleni fellebbezés felfüggeszti annak jogerősségét és - kevés kivételtől eltekintve - végrehajthatóságát. Főszabály szerint új állításokat, követeléseket, védekezéseket és bizonyítékokat nem lehet előterjeszteni (azokat figyelmen kívül hagyják). Egyéb jogorvoslati lehetőségek a megsemmisítés vagy az eljárás újraindítása iránti keresetek.

Fellebbezést négy fő okból lehet benyújtani, többek között:

• eljárási hibák:

• bizonyítékok indokolatlan kizárása;

• a tények téves megállapítása; és

• a jog helytelen alkalmazása.

A fellebbezést követően a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezheti az ítéletet és visszautalhatja az ügyet az elsőfokú bírósághoz, vagy megváltoztathatja, illetve megerősítheti az ítéletet.

Végül egy ügy csak akkor fellebbezhető a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a tárgy általános érdekű jogi kérdés megoldását érinti, nevezetesen ha annak tisztázása a jogi következetesség, kiszámíthatóság vagy fejlődés szempontjából fontos, vagy ha a Legfelsőbb Bíróság koherens és korábbi határozatainak hiányában.

Kijelentett törvény - 2024. május 13.

Külföldi ítéletek

Milyen eljárások léteznek a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására?

Az Ausztria által kötött számos két- és többoldalú jogi eszköz mellett az osztrák végrehajtási törvény, az osztrák polgári perrendtartás és az osztrák joghatósági törvény szabályozza a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását. A törvényi rendelkezések és az alkalmazandó szerződéses rendelkezések közötti ellentmondás esetén az utóbbiak az irányadóak. Bár az osztrák ítélkezési gyakorlat nem kötelező érvényű, azt alaposan figyelembe veszik.

Ausztria számos két- és többoldalú jogi eszköz aláírója. A legfontosabb e tekintetben a Brüsszel Ia rendelet (a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelet (átdolgozás)). A Brüsszel Ia rendelet egységes szabályokat állapít meg a határozatok Európai Unión belüli szabad áramlásának megkönnyítése érdekében, és a 2015. január 10-én vagy azt követően indított bírósági eljárásokra alkalmazandó.

A Brüsszel Ia rendelet a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (a Brüsszel Ia rendelettel, valamint a Brüsszel Ia rendelettel és más rendeletekkel együtt a "brüsszeli rendszer") helyébe lép, amely továbbra is alkalmazandó a 2015. január 10. előtt indított valamennyi bírósági eljárásra.

A végrehajthatóság alapvető követelményei a következők:

• a bírói ítélet az ítélet kibocsátásának államában végrehajtható;

• valamely nemzetközi szerződés vagy nemzeti szabályozás kifejezetten előírja a viszonosságot Ausztria és a kibocsátó állam között a határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében;

• az eljárást megindító iratot megfelelően kézbesítették az alperesnek

• a végrehajtandó határozatot hiteles fordítással együtt mutatják be; és

• nincs olyan ok, amely alapján a végrehajthatóság elismerését meg lehetne tagadni.

A végrehajtást kérő félnek a végrehajtás engedélyezését az illetékes bíróságtól kell kérnie. A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet az adós lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani. A fél ezt a kérelmet összekapcsolhatja a végrehajtási engedély iránti kérelemmel. Ebben az esetben a bíróság a kettőről egyidejűleg dönt.

Miután a külföldi ítéletet Ausztriában végrehajthatóvá nyilvánították, annak végrehajtása ugyanazokat a szabályokat követi, mint a belföldi ítéleté, vagyis a határozatok végrehajtását az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Külföldi eljárások

Vannak-e eljárások más joghatóságok polgári eljárásaiban felhasználható szóbeli vagy okirati bizonyítékok megszerzésére?

Az Európai Unióban a más joghatóságoktól származó szóbeli vagy okirati bizonyítékok beszerzésére vonatkozó eljárást a bizonyítási rendelet szabályozza (a Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről). E tekintetben a rendelet mind a szóbeli, mind az okirati bizonyítékokra vonatkozik, és előírja, hogy a jogsegélykérelmeket közvetlenül a bíróságok között lehet közölni.

Az Európai Unión kívüli jogsegélykérelmekre kétoldalú szerződések alkalmazhatók.

A jogszabály - 2024. május 13.

Választottbírósági eljárás

UNCITRAL-modelltörvény

A választottbírósági törvény az UNCITRAL-modelltörvényen alapul?

Igen - az osztrák választottbírósági törvény (amely az osztrák polgári perrendtartásban (ACCP) szerepel) lényegében tükrözi az UNCITRAL nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvényét, ugyanakkor nagyfokú függetlenséget és autonómiát biztosít a választottbíróságnak.

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a hazai és a nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és a nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Külön rendelkezések vonatkoznak a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre (ezek a 618. és 617. szakaszban találhatók).

Általánosabban az osztrák választottbírósági törvényt az ACCP 577-618. szakaszai tartalmazzák. Ezek adják a választottbírósági eljárások általános keretét mind a belföldi, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokra vonatkozóan.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Választottbírósági megállapodások

Melyek a végrehajtható választottbírósági megállapodás formai követelményei?

A választottbírósági megállapodásoknak írásba kell foglalniuk (ACCP 581. szakasz). A végrehajtható választottbírósági megállapodás formai követelményei az ACCP 581-585. szakaszában találhatók.

A választottbírósági megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

• kellően meg kell határoznia a feleket (legalább meghatározhatónak kell lennie);

• a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban kellően meg kell határoznia (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára)

• kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és

• vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek között kicserélt telefaxokban, e-mailekben vagy más olyan kommunikációban szerepel, amely megőrzi a szerződés bizonyítékát.

Külön rendelkezések vonatkoznak a fogyasztókra és a munkavállalókra (ezek a 617. és 618. szakaszok alatt találhatók).

A törvény - 2024. május 13.

A választottbíró kiválasztása

Ha a választottbírósági megállapodás és a vonatkozó szabályok hallgatnak a kérdésről, hány választottbírót és hogyan jelölnek ki? Vannak-e korlátozások a választottbíró kinevezésének megtámadására vonatkozó jogra vonatkozóan?

Az ACCP alapértelmezett rendelkezéseket ír elő a választottbírák kijelölésére vonatkozóan. Ha a választottbírósági megállapodás nem tér ki erre a kérdésre, és a felek megállapodásának hiányában az osztrák választottbírósági törvény három választottbíróból álló bíróságot ír elő (ACCP 586. szakaszának (2) bekezdése).

A felek szabadon megállapodhatnak a választottbíró kinevezésének megtámadására vonatkozó eljárásban (ACCP 589. szakasz). Ebben a tekintetben a választottbíró csak akkor támadható meg, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek a pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban, vagy ha nem rendelkezik a felek által megállapított képesítéssel. A fél csak olyan okból kifogásolhatja az általa kinevezett választottbírót, vagy akinek a kinevezésében részt vett, amelyről a kinevezés után vagy a kinevezésben való részvétele után szerez tudomást.

Kijelentett törvény - 2024. május 13.

Választottbírói lehetőségek

Milyen lehetőségek vannak a választottbíró vagy választottbírák kiválasztásakor?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíróktól megkövetelhető, hogy bizonyos tapasztalattal és háttérrel rendelkezzenek az adott jogvitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxist folytató ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként műszaki kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és jogászok is tagjai a testületnek.

A képesítési követelményeket bele lehet foglalni a választottbírósági megállapodásba, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vita alakulhat ki arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e).

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Választottbírósági eljárás

Tartalmaz-e a hazai jog anyagi jogi követelményeket a követendő eljárásra vonatkozóan?

A felek szabadon megállapodhatnak az eljárási szabályokról (pl. konkrét választottbírósági szabályokra való hivatkozással) az ACCP kötelező rendelkezéseinek keretein belül. Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróság a választottbírósági eljárásról szóló egyezmény kötelező rendelkezéseire is figyelemmel az általa megfelelőnek ítélt módon folytatja le a választottbírósági eljárást.

A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. Kötelesek felfedni minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További 8 kötelező szabály vonatkozik a választottbírósági ítéletre, amelyet írásban kell megtenni, és azokra az okokra, amelyek alapján a választottbírósági ítélet megtámadható.

A választottbíróságnak továbbá a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek ítélt jogot alkalmazza.

Kijelentett jog - 2024. május 13.

A választottbírósági eljárást támogató bírósági hatáskörök

Milyen hatáskörökkel rendelkeznek a nemzeti bíróságok a választottbírósági eljárás előtt és alatt a választottbírósági eljárás támogatására?

Az osztrák bíróságok csak akkor avatkozhatnak be választottbírósági ügyekbe, ha erre az ACCP 577-618. szakasza alapján kifejezetten jogosultak. Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét.

Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A bíróságok beavatkozása az ideiglenes intézkedések meghozatalára, a választottbírák kinevezésében való közreműködésre, a kihívásról szóló határozatok felülvizsgálatára, a választottbírói megbízatás idő előtti megszüntetéséről szóló határozatra, az ideiglenes és biztosítási intézkedések végrehajtására, a bíróságok közreműködésére olyan bírósági cselekményekben, amelyek végrehajtására a választottbíróságnak nincs hatásköre, a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemről szóló határozatra, a választottbírósági ítélet létének vagy nem létének megállapítására, valamint a választottbírósági díjak elismerésére és végrehajtására korlátozódik.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Ideiglenes intézkedés

Van-e a választottbíráknak hatásköre ideiglenes intézkedés meghozatalára?

Igen - a választottbíróság széleskörű hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedést rendeljen el, ha azt szükségesnek tartja a követelés érvényesítésének biztosításához vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzéséhez. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslati lehetőségekkel ellentétben a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslati lehetőségek körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. E tekintetben a választottbíróság bármely felet felkérheti, hogy az ilyen intézkedésekkel kapcsolatban nyújtson megfelelő biztosítékot a komolytalan kérelmek megelőzése érdekében (ACCP 593. szakasz (1) bekezdés).

A választottbíróság - vagy bármelyik fél a választottbíróság jóváhagyásával - kérheti a bíróságot olyan bírósági cselekmények (pl. idézés kézbesítése vagy bizonyításfelvétel) elvégzésére, amelyekre a választottbíróságnak nincs hatásköre.

A törvény kimondta - 2024. május 13.

Díj

Mikor és milyen formában kell kézbesíteni az ítéletet?

A választottbírósági ítéletekre vonatkozó formai követelmények a 606. szakaszban találhatóak ACCP, és összhangban vannak az alapértelmezett rendelkezésekkel. A formai követelmények előírják, hogy a választottbírósági ítéletnek:

• írásba kell foglalni;
• az eljárásban részt vevő választottbírák írják alá;
• fel kell tüntetnie a kibocsátásának időpontját;
• a választottbíróság székhelyének feltüntetése; és
• meg kell jelölnie a döntés alapjául szolgáló indokokat. A választottbírósági ítélet jogerős és kötelező erejű bírósági ítéletként hat (a választottbírósági szerződés 607. szakasza).

Kijelentett törvény - 2024. május 13.

Fellebbezés vagy megtámadás

Milyen alapon lehet a választottbírósági ítélet ellen a bírósághoz fordulni?

A választottbírósági ítélettel szemben a bírósághoz csak a bírói döntés hatályon kívül helyezése iránti kérelemmel lehet fordulni. Ez vonatkozik a joghatósággal kapcsolatos választottbírósági ítéletekre is. A bíróságok nem vizsgálhatják felül a választottbírósági ítéletet érdemben. A hatályon kívül helyezés iránti kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül kell benyújtani, amikor a felperes kézhez kapta a választottbírósági ítéletet. A választottbírósági ítélet ellen nincs lehetőség fellebbezésre.

A választottbírósági ítéletet hatályon kívül kell helyezni, ha:

• nincs érvényes választottbírósági megállapodás, vagy ha a választottbíróság megtagadta joghatóságát annak ellenére, hogy érvényes választottbírósági megállapodás volt;

• valamelyik fél képtelen volt érvényes választottbírósági megállapodást kötni;

• a felet nem értesítették megfelelően a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról, vagy egyébként nem volt képes az ügyet előadni;

• a választottbírósági ítélet olyan jogvitával foglalkozik, amelyre a választottbírósági megállapodás nem terjed ki, vagy a választottbírósági megállapodás hatályán vagy a felek választottbírósági eljárás alá vételén kívül eső kérdésekben hozott döntéseket tartalmaz;

• a választottbíróság összetétele vagy összetétele sérti a vonatkozó szabályokat; és

• a választottbírósági eljárás lefolytatására az osztrák közrend megsértésével került sor.

Továbbá, a választottbírósági ítéletet hatályon kívül lehet helyezni, ha fennállnak azok az előfeltételek, amelyek mellett a bírósági ítélet ellen felülvizsgálati kérelem benyújtásával lehet fellebbezni az ACCP 530. szakaszának (1) bekezdése, 1-5. sz. pontjai szerint. Ez a rendelkezés határozza meg azokat a körülményeket, amelyek alapján bűncselekmények vezettek egy bizonyos díj kiadásához. Az ezen indokok alapján történő hatályon kívül helyezés iránti kérelmet az adott bűncselekményre vonatkozó ítélet jogerőre emelkedésétől számított négy héten belül kell benyújtani. A díjat akkor is hatályon kívül lehet helyezni, ha a vitás kérdés a nemzeti jog szerint nem dönthető el.

A jogszabály - 2024. május 13.

Végrehajtás

Milyen eljárások léteznek a külföldi és belföldi ítéletek végrehajtására?

A választottbírósági határozatok végrehajtására vonatkozó eljárást mind az ACCP (614. szakasz), mind az osztrák végrehajtási törvény (407. szakasz) tartalmazza.

A külföldi választottbírósági határozatok az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajthatók - e jogi eszközök közül a legfontosabbak a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi New York-i egyezmény és a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló 1961. évi európai egyezmény. E tekintetben a végrehajtási eljárások lényegében ugyanazok, mint a külföldi határozatok esetében. Ausztria tehát részes fele a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezménynek (New York-i egyezmény).

A belföldi választottbírósági határozatok ugyanúgy végrehajthatók, mint a belföldi ítéletek.

A jogszabály - 2024. május 13.

Költségek

Visszakövetelheti-e a pernyertes fél a költségeit?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Az ACCP hallgat arról, hogy milyen típusú költségek téríthetők meg. Amennyiben a költségeket nem számítják el egymással szemben, a választottbíróságnak lehetőség szerint a költségviselési kötelezettségről való döntéssel egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is. Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

A fenti szabály alól kivételt képez az ACCP 609. szakaszának (2) bekezdése, amely felhatalmazza a választottbíróságot, hogy döntsön a felperesnek az eljárás költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettségéről, ha a választottbíróság megállapította, hogy a választottbírósági megállapodás hiánya miatt nem rendelkezik hatáskörrel.

A törvény megállapította - 2024. május 13.

Alternatív vitarendezés

Az alternatív vitarendezés típusai

Milyen típusú alternatív vitarendezési eljárásokat alkalmaznak általában? Népszerű-e egy adott alternatív vitarendezési eljárás?

A törvény által előírt főbb bíróságon kívüli módszerek a választottbíráskodás, a közvetítés (főként családjogi ügyekben) és a békéltető testületek lakásjogi vagy távközlési ügyekben.

Ezenkívül különböző szakmai testületek (ügyvédek, közjegyzők, orvosok és építőmérnökök) rendelkeznek vitarendezési mechanizmusokról a tagjaik közötti vagy a tagok és az ügyfelek közötti viták tekintetében.
A közvetítést a polgári jogi közvetítésről szóló törvény szabályozza. A közvetítő segítségével elért megoldás azonban a bíróság előtt nem végrehajtható.

A törvényt megállapították - 2024. május 13.

Az AVR-re vonatkozó követelmények

Van-e olyan követelmény, hogy a peres vagy választottbírósági eljárásban részt vevő feleknek az eljárás előtt vagy alatt fontolóra kell venniük az alternatív vitarendezést? Kötelezheti-e a bíróság a feleket arra, hogy részt vegyenek az AVR-eljárásban?

Nem, az osztrák jogban nincsenek olyan általános követelmények, amelyek kötelező egyezségkötést írnak elő, vagy amelyek előírják, hogy a felek a választottbírósági eljárás vagy peres eljárás megkezdése előtt fontolják meg az alternatív vitarendezés lehetőségét. Nem ritka azonban, hogy a bírák - a tárgyalás kezdetén - informálisan arra ösztönzik a feleket, hogy először vizsgálják meg a megegyezés lehetőségeit, vagy forduljanak közvetítőkhöz.

A jog megállapította - 2024. május 13.

Egyéb

Érdekes jellemzők

Van-e a vitarendezési rendszernek olyan különösen érdekes jellemzője, amelyre az előző kérdések egyikében sem tért ki?

Nem alkalmazható.

Kijelölt törvény - 2024. május 13.

Frissítés és tendenciák

Legutóbbi fejlemények és jövőbeli reformok

Melyek voltak az elmúlt év legfontosabb ügyei, határozatai, ítéletei, valamint szakpolitikai és jogalkotási fejleményei? Vannak-e javaslatok a vitarendezés reformjára? Mikor lépnek hatályba a reformok?

Az osztrák jogviták egyik legfrissebb fejleménye a polgári perrendtartás módosítása, amely 2022. május 1-jén lépett hatályba.

A módosítás fő célja az volt, hogy az osztrák polgári perrendtartást (ACCP) hozzáigazítsa az igazságszolgáltatás folyamatban lévő digitalizációjához. Emellett a módosítások célja az eljárások lefolytatásának megkönnyítése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, valamint a jogszabályok egyszerűsítése, hogy a felhasználók könnyebben megtalálják, amit keresnek, és jobban áttekinthetővé váljon a jogi helyzet.

Az ACCP nem változott meg teljesen. A legfontosabb módosítások közül néhány, összefoglalva a következő.

A digitális iratkezelési rendszer kiterjesztése fontos lépés volt a digitalizáció irányába. A fő cél itt az volt, hogy minél hatékonyabbá és papírmentesebbé váljon. Digitális aktákat már korábban is használtak (pl. aláírások a tárgyalásokon), azonban ezek bizonyos szempontból korlátozottak voltak.

Már nem szükséges mindig az eredeti dokumentumot átadni a bíróságnak. Mindazonáltal bizonyos esetekben a törvény még mindig megköveteli az eredeti példányok benyújtását. Az eredeti példányokat akkor is át kell adni, ha a másolat készítése lehetetlen vagy az ügy szempontjából nem előnyös. A bíróságok elrendelhetik az eredeti bemutatását, ha úgy tűnik, hogy hiányzik egy aláírás, vagy ha a másolat általában véve megkérdőjelezhető.

Továbbá, ha egy fél olyan dokumentumra hivatkozik, amely csak a birtokában van, az ellenfél kérheti annak másolatának átadását. Az eredeti dokumentumot azonban csak kivételes esetekben kell benyújtani a bírósághoz. Ennek hozzá kell járulnia a papíralapú dokumentumok számának csökkentéséhez.

A digitális fájlok használata triviálissá teszi a jogi dokumentumok nyomtatott példányainak átadását az ellenfélnek és a bíróságnak, mivel helyette a digitális változatokat lehet elküldeni.

Az iratokba való betekintésre vonatkozó szabályozás is kibővült annyiban, hogy a feleknek mostantól elektronikus betekintést kell biztosítani a döntés szempontjából releváns digitális iratokba.

Emellett a kézzel írott aláírások helyett a minősített elektronikus aláírások használatát is bevezették.

A módosítás óta a bíróságoknak ellenőrizniük kell, hogy a szakértő tanúk a kapacitásuknak megfelelően dolgoznak-e. Ha egy szakértő tanúnak még mindig van meghatározott kimaradó munkaterhe, a bíróságnak másik szakértőt kell kijelölnie. Pontosabban, ha a kiválasztáskor kiderül, hogy a szakértő több mint 10 eljárásban még nem nyújtotta be a bírósághoz vagy az ügyészséghez az írásbeli szakvéleményt, holott a szakvélemény elkészítésére vonatkozó megbízást több mint három hónappal ezelőtt adták ki, a szakértő nem rendelhető ki. Ily módon a szakértői vélemények minősége garantált, és a szakértői munkaterhek szélesebb körű elosztásával hatékonyabbá válik az eljárás. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a késedelemnek érthető okai vannak.

Eddig a pontig a járásbíróságon a polgári ügyben folytatott közvetítői eljárásban elért írásbeli megállapodás tartalma alapján lehetett bírósági egyezséget kötni. Ezt a lehetőséget, hogy akár nem vitatott egyezségek bírósági úton történő megkötésére is lehetőség van, most kiterjesztették az alternatív vitarendezésről szóló törvény 4. szakasza szerinti alternatív vitarendezésre illetékes testület előtt elért írásbeli egyezségekre is.

A törvény kimondta - 2024. május 13.