Választottbírósági osztrák fejezet 2019

Törvények és intézmények

A választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezmények

Az Ön joghatósága a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény szerződő állama? Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?

Ausztria a következő, választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeket ratifikálta:

• New York-i Egyezmény, 1961. július 31. (Ausztria az I. cikk (3) bekezdése alapján bejelentést tett, amelyben kijelenti, hogy csak az ezen egyezmény más szerződő államaiban hozott ítéleteket ismeri el és hajtja végre);
• a választottbírósági kikötésekről szóló jegyzőkönyv, Genf, 1928. március 13;
• a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1930. október 18-i genfi egyezmény;
• a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló 1964. június 4-i európai egyezmény (és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás); és
• a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény, 1971. június 24.

Kétoldalú beruházási szerződések

Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?

Ausztria 65 kétoldalú beruházási szerződést írt alá, amelyek közül 60-at ratifikáltak, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bolíviával, Boszniával, Bulgáriával, a Zöld-foki szigetekkel, Chilével, Kínával, Horvátországgal, Kubával, a Cseh Köztársasággal, Egyiptommal, Észtországgal, Etiópiával, Grúziával, Hongkonggal, Magyarországgal, Indiával, Iránnal, Jordánia, Kuvait, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Macedónia, Malajzia, Málta, Mexikó, Moldova, Mongólia, Marokkó, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.

Ausztria számos további kétoldalú szerződésnek is részese, amelyek nem befektetési szerződések, főként szomszédos országokkal.

Belföldi választottbírósági jog

Melyek a belföldi és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint az ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó elsődleges hazai jogforrások?

A választottbíráskodásra vonatkozó jogot az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.

A külföldi ítéletek elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák (lásd részletesen a "Szerződő állam-e az Ön joghatósága a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezményben?" kérdésre adott választ. Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?" és "Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?" című fenti kérdések). A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

Belföldi választottbíráskodás és UNCITRAL

Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági törvénye és az UNCITRAL-modelltörvény között?

Mint a legtöbb országban, a törvény nem tükrözi az UNCITRAL-modelltörvény minden egyes aspektusát. A főbb jellemzőket azonban bevezették.

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a belföldi és a nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és a nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a munkaügyi és a fogyasztói ügyekre külön szabályok vonatkoznak (lásd részletesen a "Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok állnak fenn az elismerés és végrehajtás megtagadására, és milyen eljárás van?" kérdésre adott választ).

Kötelező rendelkezések

Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági eljárásjogi rendelkezések, amelyektől a felek nem térhetnek el?

A felek szabadon megállapodhatnak az eljárási szabályokról (pl. konkrét választottbírósági szabályokra való hivatkozással) a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseinek keretein belül. Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseire is figyelemmel - az általa megfelelőnek ítélt módon kell lefolytatnia a választottbírósági eljárást. A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, valamint a választottbírósági ítélet megtámadásának indokaira (lásd részletesen az alábbi "Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a választottbírósági ítéletet?" kérdésre adott választ).

Anyagi jog

Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági jogában, amely útmutatást ad a választottbíróságnak arra vonatkozóan, hogy a jogvita érdemére milyen anyagi jogot kell alkalmazni?

A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek ítélt jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon történő határozathozatal csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon történő határozathozatalban (a Polgári Törvénykönyv 603. cikke).

Választottbírósági intézmények

Melyek az Ön joghatósága alatt található legjelentősebb választottbírósági intézmények?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) (viac.eu) a Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata (2013) (a bécsi szabályzat) alapján nemzetközi választottbírósági eljárásokat folytat. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbíráskodás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Bécsi Értéktőzsdén működő Bécsi Árutőzsde saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági kikötéssel rendelkezik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályzatot írnak elő, vagy maguk bonyolítják le a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságán keresztül közvetlen jelenlétet tart fenn.

Választottbírósági eljárás

Vannak olyan típusú jogviták, amelyek nem dönthetők?

Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem tulajdonjogi igények akkor is eldönthetőek, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.

Vannak kivételek a családjog vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjog területén.

A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülését követően választottbírósági megállapodást kötnek.

Követelmények

Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?

A választottbírósági megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

• kellőképpen meg kell határoznia a feleket (legalábbis meg kell határozhatónak lennie);
• kellően meg kell határozni a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
• kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
• vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek között kicserélt telefaxokban, e-mailekben vagy egyéb kommunikációban szerepeljen, amelyek megőrzik a szerződés bizonyítékát.

A választottbírósági záradékot tartalmazó általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás elegendő.

Végrehajthatóság

Milyen körülmények között nem végrehajtható a választottbírósági megállapodás?

A választottbírósági megállapodások és záradékok a szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés vagy kényszerítés, illetve cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a választottbírósági megállapodás általában a csődgondnokot vagy jogutódot köti. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és a határozat kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.

Harmadik felek - a választottbírósági megállapodás által kötött

Milyen esetekben kötheti a választottbírósági megállapodás harmadik feleket vagy nem aláíró feleket?

Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. A bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a vállalati fátyol áttörése és a vállalatcsoportok jellemzően nem alkalmazhatók.

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet jogelődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

Harmadik felek - részvétel

Rendelkezik-e az Ön hazai választottbírósági törvénye harmadik felek választottbírósági eljárásban való részvételéről, például a csatlakozási jogról vagy a harmadik fél értesítéséről?

Általában egy harmadik félnek a választottbírósági eljárásban való részvételéhez a felek megfelelő hozzájárulása szükséges, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a csatlakozásról rendelkező választottbírósági szabályzatra való hivatkozással). A hozzájárulás megadása történhet a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor vagy a szerződés egy korábbi szakaszában. A törvény szerint a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben vitatják meg. Itt azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik félnek a választottbírósági eljáráshoz való akarata ellenére történő csatlakozása, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának egy harmadik félre való kiterjesztése sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik fél nem részesül ugyanazokban a jogokban, mint a felek (pl. a meghallgatáshoz való jog).

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet elődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

Társaságcsoportok

Az Ön joghatósága szerinti bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, amennyiben a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "vállalatcsoport" doktrína alapján?

A vállalatcsoport-doktrínát az osztrák jog nem ismeri (lásd részletesen a fenti "Milyen esetekben kötheti harmadik személyeket vagy nem aláíró feleket a választottbírósági megállapodás?" kérdésre adott választ).

Többoldalú választottbírósági megállapodások

Melyek az érvényes többoldalú választottbírósági megállapodás feltételei?

A többoldalú választottbírósági megállapodások megkötésére ugyanazok a formai követelmények vonatkoznak, mint a választottbírósági megállapodásokra (lásd részletesen a fenti "Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásokra?" kérdésre adott választ).

A választottbíróság összetétele

A választottbírák választhatósága

Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?

Csak természetes személyeket lehet választottbíróvá kinevezni. Az alapszabály nem ír elő semmilyen konkrét képesítést, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként.

A választottbírák háttere

Kik ülnek rendszeresen választottbíróként az Ön joghatósága alatt?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíráknak rendelkezniük kell bizonyos tapasztalattal és háttérrel az adott jogvitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxisban dolgozó ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként műszaki kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és jogászok is tagjai a testületnek.

A képesítési követelményeket bele lehet foglalni a választottbírósági megállapodásba, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vitát okozhat a megállapított követelmények teljesülése körül).

A választottbírák alapértelmezett kijelölése

A felek előzetes megállapodásának hiányában mi a választottbírák kijelölésének alapértelmezett mechanizmusa?

A bíróságok hatáskörébe tartozik a szükséges alapértelmezett kijelölés, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha az egyik fél nem jelöl ki választottbírót; ha a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíró személyében; vagy ha a választottbírák nem nevezik ki az elnöküket.

A választottbírák kihívása és leváltása

Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót visszautasítani és leváltani? Kérjük, térjen ki különösen a visszahívás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági visszahívást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodás során felmerülő összeférhetetlenségről szóló IBA-iránymutatás alkalmazására vagy iránymutatás kérésére?

Választottbírók kihívása

A választottbíró csak akkor utasítható vissza, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján jogos kétségek merülnek fel pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél a kihívás során nem hivatkozhat olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudott (a Polgári Törvénykönyv 588. cikke).

A választottbírák eltávolítása

A választottbíró felmenthető, ha képtelen feladatainak ellátására, vagy ha azokat nem látja el megfelelő időn belül (a polgári perrendtartás 590. cikke).

A választottbíró felmentése történhet kihívás útján vagy megbízatásának megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszűnésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a helyettesített választottbírót kinevezték.

A Legfelsőbb Bíróság egy közelmúltbeli ügyben foglalkozott a megtámadási okokkal, elemezve a tudósok ellentétes nézeteit azzal kapcsolatban, hogy a jogerős ítéletet követően engedélyezni kell-e és milyen mértékben a megtámadást. Elemzése során a bíróság az IBA iránymutatásaira is hivatkozott és támaszkodott.

A felek és a választottbírák közötti kapcsolat

Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.

Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó megállapodást kell kötni. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell a díjazásra vonatkozó megállapodást (pl. a hivatalos ügyvédi díjszabásra, óradíjakra való hivatkozással vagy más módon), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint az ítélet megszövegezése és aláírása.

A választottbírák mentessége a felelősség alól

Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?

Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de aztán nem hajlandó a feladatát időben vagy egyáltalán nem teljesíteni, felelősségre vonható a késedelem miatt keletkezett kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.

A választottbíróság hatásköre és illetékessége

A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárás

Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárás a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére indul, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogásokra?

A törvény nem tartalmaz kifejezett szabályokat azokra a jogorvoslatokra vonatkozóan, amelyek akkor állnak rendelkezésre, ha a bírósági eljárást a választottbírósági megállapodással ellentétesen indítják meg, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági záradékkal ellentétesen indítják meg (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).

Ha egy fél annak ellenére indít pert a bíróság előtt, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek a bíróság hatáskörével szemben kifogást kell emelnie, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételt tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróságnak nem kell elutasítania a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, érvénytelen vagy kivitelezhetetlen.

A választottbíróság hatásköre

Mi az eljárás a választottbíróság joghatóságával kapcsolatos jogviták esetén, miután a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogásokra?

A választottbíróság saját joghatóságáról külön ítéletben vagy az érdemi kérdésben hozott végleges ítéletben dönthet. A választottbíróság joghatóságát megtámadni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügyben benyújtott első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogást elfogadja. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok megállapíthatják a joghatósági kérdéseket.

A választottbíróság hatásköre

Mi az eljárás a választottbíróság joghatóságával kapcsolatos viták esetén, miután a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogásokra?

A választottbíróság akár külön ítéletben, akár az érdemi ügyekben hozott végleges ítéletben dönthet saját joghatóságáról. A választottbíróság joghatóságát megtámadni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügyben benyújtott első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogást elfogadja. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.

Választottbírósági eljárás

A választottbírósági eljárás helye és nyelve

A felek előzetes megállapodásának hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan?

Ha a felek nem állapodtak meg a választottbíráskodás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása.

A választottbírósági eljárás megkezdése

Hogyan indul a választottbírósági eljárás?

A törvényi szabályozás szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amely tartalmazza azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a jogorvoslati kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.

A bécsi szabályok szerint a felperesnek a keresetlevelet a VIAC titkárságához kell benyújtania. A keresetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

• a felek teljes nevét, címét és egyéb elérhetőségeit;
• a tényállás ismertetése és a jogorvoslat iránti konkrét kérelem;
• ha a kért jogorvoslat nem kizárólag meghatározott pénzösszegre vonatkozik, az egyes követelések pénzbeli értékét a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
• a választottbírák számára vonatkozó adatok;
• a választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kijelölésére irányuló kérelem; és
• a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.

Meghallgatás

Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérésére kerül sor, vagy ha a választottbíróság ezt szükségesnek tartja (a Polgári Törvénykönyv 598. cikke és a Bécsi Szabályzat 30. cikke).

Bizonyítás

Milyen szabályok kötik a választottbíróságot a tényállás megállapítása során? Milyen típusú bizonyítékok fogadhatók el, és hogyan történik a bizonyításfelvétel?

A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetleg elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőnek minden szükséges információt átadjanak, vagy a vonatkozó dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat bemutassák, illetve azokhoz betekintés céljából hozzáférést biztosítsanak), tanúkat, feleket vagy a felek tisztségviselőit meghallgatni. A választottbíróságoknak azonban nincs hatásköre arra, hogy a felek vagy tanúk jelenlétét kikényszerítsék.

A gyakorlatban a felek gyakran felhatalmazzák a választottbíróságokat, hogy a bizonyításfelvételre vonatkozó IBA-szabályokra (IBA-szabályok) hivatkozzanak iránymutatásként. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatalé (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (a polgári perrendtartás 599. cikke).

Bírósági részvételBírósági részvétel

Milyen esetekben kérheti a választottbíróság a bíróság segítségét, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?

A választottbíróság segítséget kérhet a bíróságtól a következők érdekében:

• a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke); vagy
• bírósági cselekményeket végezzen, amennyiben a választottbíróság erre nem jogosult (tanúk jelenlétére való kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok megkeresését ilyen cselekmények elvégzésére (a polgári perrendtartás 602. cikke).

A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv kifejezetten rendelkezik erről. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):

• ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket hozhat (a polgári perrendtartás 585. cikke);
• választottbírákat jelölhet ki (a polgári perrendtartás 587. cikke); és
• dönthet a választottbíró visszautasításáról, ha:
  • a megállapodás szerinti kihívási eljárás vagy a választottbíróság előtti kihívás sikertelen;
  • a kifogásolt választottbíró nem vonul vissza tisztségéből; vagy
  • a másik fél nem járul hozzá a visszautasításhoz.

Titoktartás

Biztosított a titoktartás?

A CCP nem rendelkezik kifejezetten a választottbírósági eljárás titkosságáról, de a felek megállapodhatnak a titkosságról. Továbbá a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a Polgári Törvénykönyv 586-591. cikkei által szabályozott ügyekben (pl. választottbírók elleni kereset) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.

Ideiglenes intézkedések és szankcionálási hatáskörök

A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?

Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a választottbírósági eljárás támogatására ideiglenes intézkedéseket hozzon. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes intézkedéseket hozhat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (beleértve a káros szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná egy későbbi ítélet végrehajtását.

A következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre:

• a pénz vagy ingóságok bírósági letétbe helyezése;
• az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
• az adós követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
• az ingatlanok kezelése; és
• ingatlanok elidegenítésének vagy zálogba adásának tilalma, amelyet be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes távoltartási intézkedéseket hozhat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre házkutatási parancs.

A külföldi választottbíróság (a polgári perrendtartás 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés Ausztriában bizonyos körülmények között végrehajtható. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.

Sürgősségi választottbíró által hozott ideiglenes intézkedések

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályzata rendelkezik-e a választottbíróság megalakulását megelőzően sürgősségi választottbíróról?

Az állami jog nem rendelkezik sürgősségi választottbíróról.

A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a választottbíróság a megalakulását követően? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?

A választottbíróság széleskörű hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket rendeljen el, ha azt a követelés érvényesítésének biztosításához vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzéséhez szükségesnek tartja. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. A törvényi szabályozás nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.

A választottbíróság szankcionálási jogköre

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik-e arra, hogy szankciókat rendeljen el a választottbírósági eljárásban "gerillataktikát" alkalmazó felekkel vagy azok tanácsadóival szemben? Alkalmazhat-e szankciókat a választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények a tanácsadókra?

A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerillataktika kezelésére. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak tanácsadója szándékos kötelességszegése esetén alkalmazott szankcióként.

A választottbíróságok költségbiztosítékot is elrendelhetnek.Továbbá, széles körben elfogadott lehetőség, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhatnak le abból, ha egy fél nem tesz eleget a bíróság kéréseinek. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a választottbíróság feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetnék a fél álláspontját.

Egy másik igen hatékony intézkedés a fél kötelességszegésének szabályozására a költségek megítélése a jogerős ítéletben.

Az osztrák ügyvédeket szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

Díjak

A választottbíróság határozatai

A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság határozatait valamennyi tagjának többségével hozza, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró nem ért egyet?

A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége hozta meg és írta alá. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (a Polgári Törvénykönyv 604. cikke).

A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangúlag hozott ítélet.

Eltérő vélemények

Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági joga az eltérő véleményeket?

A törvényi szabályozás hallgat az eltérő véleményekről. Vitatott, hogy elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásokban.

Egy nemrégiben egy külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatos ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az a követelmény, hogy az eltérő véleményt csatolni kell a választottbíróság ítéletéhez (ezt a követelményt az alkalmazandó választottbírósági szabályok tartalmazzák), nem szigorú követelmény a végrehajtási jog szerint.

Formai és tartalmi követelmények

Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a választottbírósági ítéletre?

A választottbírósági ítéletet írásban kell meghozni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért nem írta alá a választottbírák egy része.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítéletben fel kell tüntetni az ítélet alapjául szolgáló jogi indoklást, valamint meg kell jelölni a döntés meghozatalának napját és helyét.

A választottbírósági ítéletnek a választottbírósági eljárás bármelyik fél kérésére tartalmaznia kell a végrehajthatóság megerősítését.

A választottbírósági ítélet határideje

A választottbírósági ítéletet az Ön hazai választottbírósági jogszabályai vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint meghatározott határidőn belül kell meghozni?

Az állami jog nem ír elő meghatározott határidőt, amelyen belül a választottbírósági ítéletet ki kell hirdetni.

Az ítélet időpontja

Milyen határidők esetében a választottbírósági ítélet kelte, és milyen határidők esetében a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja a döntő?

Az állami jog szerint a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja mind a választottbírósághoz a választottbírósági ítélet kijavítása vagy értelmezése, vagy mindkettő, illetve kiegészítő ítélet meghozatala iránti kérelem szempontjából releváns (lásd részletesen a "Van-e a választottbíróságnak hatásköre arra, hogy a választottbírósági ítéletet saját maga vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze?" kérdésre adott választ). Milyen határidők érvényesek?"), valamint a választottbírósági ítélet bíróság előtti megtámadása (lásd részletesen a "Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a választottbírósági ítéletet?" kérdésre adott választ). Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a díjat, az ilyen helyesbítésre vonatkozó négyhetes határidő a díj meghozatalának napjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).

Az ítéletek típusai

Milyen típusú ítéletek lehetségesek, és milyen típusú jogorvoslatot adhat a választottbíróság?

A választottbírósági jog szerint a következő típusú ítéletek szokásosak:

• joghatósági ítélet;
• ideiglenes ítélet;
• részleges ítélet;
• végleges ítélet;
• a költségekről szóló ítélet; és
• módosítási díj.

Az eljárás megszüntetése

Milyen más eszközökkel lehet az eljárást megszüntetni, mint ítéletet hozni?

A választottbírósági eljárás megszüntethető:

• ha a felperes visszavonja keresetét;
• ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (a polgári perrendtartás 597. és 600. cikke);
• a felek közös megegyezésével, egyezséggel (a polgári perrendtartás 605. cikke); és
• ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (a Polgári perrendtartás 608. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

Költségmegosztás és -visszatérítés

Hogyan osztják fel a választottbírósági eljárás költségeit a választottbírósági ítéletekben? Milyen költségek téríthetők meg?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróságnak mérlegelési jogköre van a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Amennyiben a költségeket nem számítják el egymással szemben, és amennyiben ez lehetséges, a választottbíróságnak a költségfelelősségről való döntésével egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

Kamatok

Megítélhető-e kamat a főkövetelések és a költségek után, és milyen mértékű?

A választottbíróság a legtöbb esetben kamatot ítél meg a főkövetelésre, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt lehetővé teszi. A törvény szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által hathavonta közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 9,2 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.

A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és behajtását a Ptk. 609. cikke szabályozza. Arról azonban nincs rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az ítélet kiadását követő eljárások

Az ítéletek értelmezése és kijavítása

Van-e a választottbíróságnak hatásköre arra, hogy saját maga vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze a választottbírósági ítéletet? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek kérhetik a választottbíróságtól (számítási, gépelési vagy elírási hibák) kijavítását, pontosítását vagy kiegészítő ítélet meghozatalát (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során elé terjesztett valamennyi követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult továbbá a választottbírósági ítéletet a meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítani.

A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és behajtását a Polgári perrendtartás 609. cikke szabályozza. Arról azonban nincs rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az ítéletek megtámadása

Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a választottbírósági ítéleteket?

A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítéletet érdemben felülvizsgálni. A választottbírósági ítélet ellen nincs lehetőség fellebbezésre. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi döntések) hatályon kívül helyezése iránt keresetet indítsanak, mégpedig nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot annak ellenére, hogy nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• a fél nem volt képes választottbírósági megállapodást kötni az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a választottbírósági ítélet olyan kérdésekre vonatkozik, amelyekről a választottbírósági megállapodás nem rendelkezik, vagy amelyek nem tartoznak annak hatálya alá, vagy a választottbírósági eljárásban kért jogorvoslaton túlmutató kérdésekre vonatkozik - ha az ilyen hibák a választottbírósági ítélet elválasztható részét érintik, akkor ezt a részt hatályon kívül kell helyezni;
• a választottbíróság összetétele nem felelt meg a Polgári Törvénykönyv 577-618. cikkének vagy a felek megállapodásának;
• a választottbírósági eljárás nem felelt meg, vagy a választottbírósági ítélet nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
• ha például a Polgári Polgári Törvénykönyv 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint a hazai bírósági eljárás újbóli megindításának feltételei fennállnak:
  • az ítélet olyan okiraton alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
  • az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
  • az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján (például csalás, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat hamisítása, vagy hatósági bizonyítványok aláírásának meghamisítása, közvetett hamis hitelesítés vagy hitelesítés, vagy okiratok eltitkolása) szerezte meg;
  • az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélet hatályon kívül helyezett; vagy
  • az ítélet olyan ügyekre vonatkozik, amelyek Ausztriában nem dönthetők.

Továbbá a fél kérheti a választottbírósági ítélet létezésének vagy nem létezésének megállapítását is.

A fellebbezés szintjei

Hány fellebbezési szint létezik? Általában mennyi ideig tart, amíg az egyes szinteken a fellebbezésről döntés születik? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan osztják fel a költségeket a felek között?

A három eljárási szint (az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) helyett a Polgári perrendtartás 615. cikkét úgy módosították, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó követelésről szóló határozatot egyetlen bírósági fokon hozzák meg (azaz a határozatot egyetlen bírósági szerv hozza meg, és az ellen nem lehet fellebbezni).

A CCP 616. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó kereset - vagy a választottbírósági ítélet létezéséről vagy nem létezéséről szóló döntésről szóló döntésről szóló kereset - után ugyanaz az eljárás következik, mint amelyet az elsőfokú bíróság előtt folytatnak le. Ez valójában azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).

Elismerés és végrehajtás

Milyen követelmények vonatkoznak a hazai és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok állnak fenn az elismerés és végrehajtás megtagadására, és mi az eljárás?

A belföldi választottbírósági határozatok ugyanúgy végrehajthatók, mint a belföldi ítéletek.

A külföldi ítéletek az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajthatók - a New York-i egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is alkalmazandó az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződés vagy rendelet útján kell biztosítani (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárások lényegében ugyanazok, mint a külföldi határozatok esetében.

A választottbírósági határozatok végrehajtásának határideje

Van-e elévülési idő a választottbírósági határozatok végrehajtására?

A végrehajtási eljárás megindítására nem vonatkozik elévülési idő. Célszerű azonban analógia útján alkalmazni a törvény szerint az ítéletek végrehajtására irányuló eljárásokra alkalmazandó 30 éves elévülési időt.

Külföldi ítéletek végrehajtása

Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helye szerinti bíróságok által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?

A New York-i Egyezmény 5. cikke szerint a külföldi választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása megtagadható, ha a díjat azon ország illetékes hatósága, amelyben vagy amelynek joga szerint a díjat hozták, hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette.

Ausztria a New York-i Egyezmény egyik szerződő állama, ezért az osztrák bíróságok általában megtagadnák az ilyen ítélet végrehajtását. Ha azonban egy díjat azzal az indokkal helyeztek hatályon kívül, hogy az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.

A sürgősségi választottbírói végzések végrehajtása

Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek-e a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?

A bécsi szabályzat 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. Az ilyen eljárásokban sürgősségi választottbírók által hozott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az esetjogot is).

A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel az ítéletek végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjakat az ellenféltől az osztrák ügyvédi díjakról szóló törvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján megállapított díjtáblázat) behajtani.

A perköltségek szintén a vitatott összeg alapján kerülnek felszámításra. Ha a végrehajtott követelés főösszege például 1 millió EUR, akkor az ingóságok elleni végrehajtásért fizetendő bírósági díj körülbelül 2500 EUR; ha a végrehajtás ingatlanok ellen irányul, akkor a bírósági díj körülbelül 23 000 EUR.

A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel az ítéletek végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjakat az osztrák ügyvédi díjakról szóló törvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján összeállított díjtáblázat) az ellenféltől behajtani.

A perköltségek szintén a vitatott összeg alapján kerülnek felszámításra. Ha a végrehajtott követelés főösszege például 1 millió EUR, akkor az ingóságok elleni végrehajtásért fizetendő bírósági díj körülbelül 2500 EUR; ha a végrehajtás ingatlanok ellen irányul, akkor a bírósági díj körülbelül 23 000 EUR.

Egyéb

Az igazságszolgáltatási rendszer hatása

Az Ön igazságszolgáltatási rendszerének mely meghatározó jellemzői gyakorolhatnak befolyást az Ön joghatóságából érkező választottbíróra?

Polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt felderítés, és a másik fél által történő iratbetekintést előíró bírósági végzés elérésének lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az amerikai típusú feltárásra, de a választottbírák a választottbírósági szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően elrendelhetnek bizonyos mennyiségű dokumentumot. A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. Az IBA szabályai egyre népszerűbbek a választottbírósági eljárásokban.

Az ügyvédre alkalmazandó szakmai vagy etikai szabályok

Az Ön joghatósága alá tartozó nemzetközi választottbírósági eljárásokban a tanácsadókra vonatkoznak-e speciális szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön joghatóságának bevált gyakorlata tükrözi (vagy ellentmond) az IBA nemzetközi választottbíráskodásban való félképviseletre vonatkozó iránymutatásait?

Nem.

Harmadik fél általi finanszírozás

Az Ön joghatóságában a választottbírósági követelések harmadik fél általi finanszírozása szabályozási korlátozások alá esik-e?

Ausztriában a harmadik fél általi finanszírozás általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárási költségeket, és részesedést kap a megtérülő összegből. Az ilyen megállapodások érvényességéről a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Nem teljesen világos, hogy az ilyen finanszírozásra is vonatkozhat-e, és ha igen, milyen mértékben, az ügyvédek százalékos alapú díjelfogadásának tilalma.

A tevékenységek szabályozása

Milyen sajátosságok léteznek az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie ?

Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendeletek) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.