Választottbíróság 2024
Szakértői útmutatók: február 14, 2025
Törvények és intézmények
A választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezmények
Az Ön joghatósága az Új Munkaügyi Egyezmény szerződő állama?
a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezménynek? Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?
Ausztria számos, a választottbíráskodással kapcsolatos fontos egyezményt ratifikált, többek között a következőket:
a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény (a New York-i egyezmény), amely 1961. július 31. óta van hatályban;
a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezményt (az európai egyezmény és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás), amely 1964. június 4. óta van hatályban;
az 1971. június 24. óta hatályos, a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény (ICDI7 egyezmény), és
az Energia Charta Egyezmény, amely 1998. április 16. óta van hatályban.
Kijelölt törvény - 2024. január 19.
Kétoldalú beruházási szerződések
Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?
Ausztriának jelenleg 48 kétoldalú beruházási szerződése van hatályban, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bosznia és Hercegovinával, Chilével, Kínával, Kubával, Egyiptommal, Etiópiával, Grúziával, Guatemalával, Hongkonggal, Iránnal, Jordániával, Kazahsztánnal, Kirgizisztán, Kuvait, Libanon, Líbia, Macedónia, Malajzia, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Marokkó, Namíbia, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, Szerbia, Tunézia, Törökország, Tádzsikisztán, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.
Az Európai Unió Bíróságának 2018. március 6-i Achmea ítéletét (C-284/16) követően Ausztria kötelezettséget vállalt arra, hogy felmondja a más uniós tagállamokkal fennálló kétoldalú beruházási szerződéseit.
Ausztria számos további olyan kétoldalú szerződésnek is részese, amelyek nem beruházási szerződések, főként szomszédos országokkal.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Belföldi választottbírósági jog
Melyek a belföldi és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint a választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó elsődleges hazai jogforrások?
Az osztrák választottbírósági jogot az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.
A külföldi ítéletek elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák. A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Belföldi választottbíráskodás és UNCITRAL
Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági joga és az UNCITRAL-modelltörvény között?
Az osztrák választottbírósági jog az UNCITRAL-modelltörvényen alapul, de mint a legtöbb országban, a modelltörvény nem minden aspektusa tükröződik a hazai jogszabályokban. A főbb jellemzőket azonban bevezették.
Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a belföldi és a nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és a nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre külön szabályok vonatkoznak.
A törvény - 2024. január 19.
Kötelező rendelkezések
Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági törvényi rendelkezések az eljárásra vonatkozóan, amelyektől a felek nem térhetnek el?
A felek a Ptk. kötelező rendelkezéseinek keretein belül szabadon állapodhatnak meg az eljárási szabályokról (pl. külön választottbírósági szabályokra való hivatkozással). Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseire is figyelemmel - az általa megfelelőnek ítélt módon kell lefolytatnia a választottbírósági eljárást. A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, és azokra az okokra, amelyek alapján a választottbírósági ítélet megtámadható.
Kijelentett törvény - 2024. január 19.
Anyagi jog
Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági jogszabályaiban, amely útmutatást ad a választottbíróságnak arra vonatkozóan, hogy a jogvita érdemére melyik anyagi jogot kell alkalmazni?
A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek tartott jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon történő határozathozatal csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon történő határozathozatalban (a polgári perrendtartás 601. cikke).
Kijelentett jog - 2024. január 19.
Választottbíróságok
Melyek az Ön joghatósága területén található legjelentősebb választottbírósági intézmények?
A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC, www.viac.eu) a Választottbírósági és Közvetítői Szabályzata (202J) (a Bécsi Szabályzat) alapján nemzetközi választottbírósági eljárásokat folytat. A VIAC 2021 óta befektetési vitákat is kezel befektetési választottbírósági és közvetítői szabályzata alapján. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbíráskodás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.
A bécsi árutőzsde a Vienna Dtock Exchange-en saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági záradékkal rendelkezik.
2018-ban a Kínai Nemzetközi Gazdasági és Kereskedelmi Választottbírósági Bizottság (CIETAC) választottbírósági központot nyitott Bécsben a bécsi székhelyű CIETAC-választottbírósági ügyek intézésére. 2022-ben az Állandó Választottbíróság is megnyitotta bécsi irodáját.
Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályzatot alkotnak, vagy maguk igazgatják a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt.
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságán keresztül tart fenn közvetlen jelenlétet.
Kijelölt törvény - 2024. január 19.
Választottbírósági megállapodás
Választottbírósági eljárás
Vannak olyan típusú jogviták, amelyek nem dönthetők választottbírósági eljárásban?
Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem vagyoni jellegű követelések akkor is dönthetők, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.
Vannak kivételek a családjog vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjog területén.
A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülését követően választottbírósági megállapodást kötnek.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Követelmények
Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?
A választottbírósági megállapodásnak a következőkre kell vonatkoznia:
kellően meg kell határozni a feleket (legalábbis meg kell határozhatónak lenniük);
kellően meg kell határozni a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszony vonatkozásában (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek között kicserélt telefaxokban, e-mailekben vagy más olyan kommunikációban szerepeljen, amely megőrzi a szerződés bizonyítékát.
A választottbírósági záradékot tartalmazó általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás elegendő.
Kijelentett törvény - 2024. január 19.
Végrehajthatóság
Milyen körülmények között nem végrehajtható többé a választottbírósági megállapodás?
A választottbírósági megállapodások és záradékok a szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés vagy kényszerítés, illetve cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a választottbírósági megállapodás általában a csődgondnokot vagy jogutódot köti. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és a határozat kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Elválaszthatóság
Vannak-e rendelkezések a választottbírósági megállapodásoknak az alapmegállapodástól való elválaszthatóságáról?
Az UNCITRAL-modelltörvény szerint a választottbírósági megállapodásnak az alapmegállapodástól való elválaszthatósága jogállami szabályként érvényesül. Az osztrák jog szerint ez a szétválaszthatóság a felek szándékából következik.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Harmadik felek - a választottbírósági megállapodás kötelezi őket
Milyen esetekben kötheti a választottbírósági megállapodás harmadik feleket vagy nem aláíró feleket?
Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. A bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a társasági fátyol áttörése és a vállalatcsoportok jellemzően nem alkalmazhatók.
A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet jogelődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is. Az osztrák Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata továbbá megállapította, hogy a szerződés valódi harmadik személy kedvezményezettjeit, valamint a védett harmadik személyeket köti az ilyen szerződésekben szereplő választottbírósági megállapodás.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Harmadik felek - részvétel
Tartalmaz-e az Ön hazai választottbírósági törvénye rendelkezéseket a harmadik felek választottbírósági eljárásban való részvételére vonatkozóan, mint például a csatlakozás vagy a harmadik fél értesítése?
Általában egy harmadik félnek a választottbírósági eljárásban való részvételéhez a felek megfelelő hozzájárulása szükséges, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a csatlakozást előíró választottbírósági szabályokra való hivatkozással). A hozzájárulás megadása történhet a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor vagy a szerződés egy korábbi szakaszában. A törvény szerint a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben tárgyalják. Itt,
azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.
A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik félnek a választottbírósági eljáráshoz való akarata ellenére történő csatlakozása, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának harmadik félre való kiterjesztése sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik fél nem részesül ugyanazokban a jogokban, mint a felek (pl. a meghallgatáshoz való jog).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Társaságcsoportok
Az Ön joghatósága alá tartozó bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, feltéve, hogy a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "társaságok csoportja" doktrína alapján?
Az osztrák jog nem ismeri a vállalatcsoport-doktrínát.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Többoldalú választottbírósági megállapodások
Melyek az érvényes többoldalú választottbírósági megállapodás feltételei?
A többoldalú választottbírósági megállapodások ugyanolyan formai követelmények mellett köthetők, mint a választottbírósági megállapodások.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Konszolidáció
Összevonhat-e egy választottbíróság az Ön joghatósága alatt különálló választottbírósági eljárásokat? Milyen körülmények között?
A választottbírósági eljárások összevonását az osztrák jog kifejezetten nem szabályozza. A doktrínában azonban azt állítják, hogy megengedett, feltéve, hogy a felek és a választottbírák beleegyeznek. Az egyesítési és összevonási mechanizmusokat gyakran szabályozzák a választottbírósági szabályok (lásd pl. a Bécsi Szabályzat 2021. évi 14. és 15. cikkét).
Kijelentett törvény - 2024. január 19.
A választottbíróság összetétele
A választottbírák választhatósága
Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?
Csak természetes személyeket lehet választottbíróvá kinevezni. Az alapszabály nem ír elő semmilyen konkrét képesítést, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként Ausztriában zajló választottbírósági eljárásokban.
A törvényt megállapították - 2024. január 19.
A választottbírák háttere
Kik járnak el rendszeresen választottbíróként az Ön joghatóságában?
Akár a kijelölő hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíróktól megkövetelhető, hogy bizonyos tapasztalattal és háttérrel rendelkezzenek az adott jogvitával kapcsolatban. Duch követelmények közé tartozhat egy bizonyos területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy bizonyos állampolgárság.
Sok választottbíró magánpraxisban dolgozó ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként műszaki kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és jogászok is tagjai a testületnek.
A képesítési követelményeket bele lehet foglalni a választottbírósági megállapodásba, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vita alakulhat ki arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A választottbírák alapértelmezett kijelölése
A felek előzetes megállapodásának hiányában mi a választottbírák kijelölésének alapértelmezett mechanizmusa?
A bíróságok hatáskörébe tartozik a szükséges mulasztásos kijelölés, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha az egyik fél nem jelöl ki választottbírót, a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíró személyében, vagy a választottbírák nem nevezik ki az elnöküket.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A választottbírák kihívása és leváltása
Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót kihívni és leváltani? Kérjük, térjen ki különösen a visszahívás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági visszahívást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodásban felmerülő összeférhetetlenségekről szóló IBA-iránymutatás alkalmazására vagy az abból való iránymutatás kérésére?
Választottbírók kihívása
A választottbíró csak akkor utasítható vissza, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján jogos kétségek merülnek fel pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél nem hivatkozhat kifogásolása során olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudomása volt (az osztrák polgári perrendtartás 588. cikke).
A választottbírák eltávolítása
A választottbíró felmenthető, ha alkalmatlanná válik feladatai ellátására, vagy ha azokat nem látja el megfelelő határidőn belül (a polgári perrendtartás 590. cikke).
A választottbíró felmentése történhet kihívás útján vagy megbízatásának megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszűnésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a helyettesített választottbírót kinevezték.
A Legfelsőbb Bíróság egy közelmúltbeli ügyben foglalkozott a megtámadási okokkal, elemezve a tudósok ellentmondó nézeteit azzal kapcsolatban, hogy a végleges döntést követően engedélyezni kell-e és milyen mértékben a megtámadást. Elemzése során a bíróság az IBA iránymutatásaira is hivatkozott és támaszkodott.
A jog megállapította - 2024. január 19.
A felek és a választottbírák közötti kapcsolat
Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.
Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó megállapodást kell kötni. E szerződésnek tartalmaznia kell a díjazási szabályokat (pl. a hivatalos ügyvédi díjszabásra, óradíjakra vagy más módon történő hivatkozással), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint az ítélet megszövegezése és aláírása. A felek által kijelölt választottbírókra is vonatkoznak a függetlenségi és pártatlansági kötelezettségek, amelyek alól a felek megállapodásával nem lehet eltérni.
A törvény - 2024. január 19.
A választottbírák kötelezettségei
Melyek a választottbírák pártatlansággal és függetlenséggel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségei a választottbírósági eljárás során?
A Polgári Törvénykönyv 588. cikke értelmében a választottbírónak az eljárás bármely szakaszában nyilvánosságra kell hoznia minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban, vagy amely ellentétes a felek megállapodásával. A függetlenséget az határozza meg, hogy a választottbíró és a felek egyike között nincs szoros pénzügyi vagy egyéb kapcsolat. A pártatlanság szorosan kapcsolódik a függetlenséghez, de inkább a választottbíró hozzáállására utal. A választottbíró sikeresen megtámadható, ha objektíven megalapozott kétségek merülnek fel pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban.
Kijelentett törvény - 2024. január 19.
A választottbírák felelősség alóli mentessége
Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?
Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de aztán nem hajlandó a feladatát időben vagy egyáltalán nem teljesíteni, felelősségre vonható a késedelem miatt bekövetkezett kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.
A jogszabály - 2024. január 19.
A választottbíróság hatásköre és illetékessége
A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárás
Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárás a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére indul, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogásokra?
A törvény nem tartalmaz kifejezett szabályokat azokra a jogorvoslatokra vonatkozóan, amelyek akkor állnak rendelkezésre, ha a bírósági eljárást a választottbírósági megállapodással ellentétesen indítják meg, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági záradékkal ellentétesen indítják meg (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).
Ha egy fél annak ellenére indít pert a bíróság előtt, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek a bíróság joghatósága ellen kifogást kell emelnie, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételeket tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróság nem utasíthatja el a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, érvénytelen vagy kivitelezhetetlen.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A választottbíróság hatásköre
Mi az eljárás a választottbíróság joghatóságával kapcsolatos viták esetén, miután a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogásokra?
A választottbíróság saját joghatóságáról akár külön ítéletben, akár az érdemben hozott végleges ítéletben dönthet. A választottbíróság joghatóságát vitatni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügyben benyújtott első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a fél részvétele a kijelölési eljárásban nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja és elfogadja a kifogást. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.
Közölt törvény - 2024. január 19.
Az elfogadhatóság és a bíróság joghatósága közötti különbségtétel
Van-e különbség a kereset elfogadhatóságával és a bíróság joghatóságával kapcsolatos kifogások között?
A bíróság joghatóságának és a követelés elfogadhatóságának megtámadása közötti fő különbségtétel a bírósági beavatkozás mértéke.
Az osztrák polgári perrendtartás 611. cikke lehetővé teszi a felek számára, hogy a választottbírósági ítéletet osztrák bíróság előtt megtámadják azon az alapon, hogy a választottbíróság nem rendelkezik hatáskörrel az ügy eldöntésére. Ezzel szemben a bírósági beavatkozás nem lesz megfelelő, ha a fél a követelés elfogadhatóságát vitatja, és a vitát csak magának a választottbíróságnak kell előterjeszteni.
Kijelentett jog - 2024. január 19.
Választottbírósági eljárás
A választottbíráskodás helye és nyelve, valamint a jogválasztás
A felek előzetes megállapodásának hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan? Hogyan határozzák meg a jogvita anyagi jogát?
Ha a felek nem állapodtak meg a választottbíráskodás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása. Az osztrák polgári perrendtartás 601. cikke értelmében a felek szabadon választhatják meg az anyagi jogot. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik az általa megfelelőnek ítélt jog megválasztása. A bíróság csak akkor dönthet ex aequo et bono, ha a felek erre felhatalmazást adtak.
Kijelölt törvény - 2024. január 19.
A választottbírósági eljárás kezdete
Hogyan indul a választottbírósági eljárás?
Az osztrák választottbírósági jog szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amely tartalmazza azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a kereseti kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.
Az intézményi választottbírósági eljárás általában akkor kezdődik, amikor a felperes a választottbírósági eljárás iránti kérelmet vagy a keresetlevelet benyújtja a választottbírósági eljárást lefolytató intézményhez. Ezt követően az intézmény kézbesíti a válaszadónak. A Bécsi Szabályzat szerint a választottbírósági eljárást megindító keresetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:
a felek teljes neve, címe és egyéb elérhetőségei; a tényállás ismertetése és a konkrét jogorvoslati kérelem;
ha a kért jogorvoslat nem kizárólag meghatározott pénzösszegre irányul, az egyes követelések pénzbeli értékét a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
a választottbírák számára vonatkozó adatok;
a választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kijelölésére irányuló kérelem; és
a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.
Az eseti választottbírósági eljárások általában akkor kezdődnek, amikor a kérelmező a választottbírósági eljárás iránti kérelmet közvetlenül a válaszadónak kézbesíti.
Kijelentett jog - 2024. január 19.
Meghallgatás
Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?
Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérésére kerül sor, vagy ha a választottbíróság ezt szükségesnek tartja (a Polgári Törvénykönyv 598. cikke és a Bécsi Szabályzat 30. cikke).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Bizonyítás
Milyen szabályok kötik a választottbíróságot a tényállás megállapítása során? Milyen típusú bizonyítékok fogadhatók el, és hogyan történik a bizonyításfelvétel?
A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetlegesen elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőknek minden releváns információt adjanak át, illetve hogy a releváns dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat bemutassák vagy azokhoz betekintés céljából hozzáférést biztosítsanak), tanúkat, feleket vagy a felek tisztviselőit meghallgatni. A választottbíróságoknak azonban nincs hatásköre arra, hogy a felek vagy tanúk megjelenését kikényszerítsék.
A gyakorlatban a felek gyakran felhatalmazzák a választottbíróságokat, hogy a bizonyításfelvételre vonatkozó IBA-szabályokra (IBA-szabályok) hivatkozzanak iránymutatásként. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatal (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (a polgári perrendtartás 599. cikke).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Bírósági részvétel
Milyen esetekben kérhet a választottbíróság segítséget a bíróságtól, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?
A választottbíróság kérheti a bíróság segítségét a következőkben:
- a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke); vagy
- bírósági cselekményeket végezzen, amennyiben a választottbíróság erre nem jogosult (tanúk jelenlétére való kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok megkeresését ilyen cselekmények elvégzésére (a polgári perrendtartás 602. cikke).
A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásokba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv kifejezetten rendelkezik erről. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):
ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket hozhat (a polgári perrendtartás 585. cikke);
kijelölheti a választottbírákat (a Polgári Törvénykönyv 585. cikke); és
dönthet a választottbíró visszautasításáról, ha:
a megállapodás szerinti kihívási eljárás vagy a választottbíróság előtti kihívás sikertelen;
a kifogásolt választottbíró nem vonul vissza tisztségéből; vagy
a másik fél nem járul hozzá a visszautasításhoz.
Kijelentett törvény - 2024. január 19.
Titoktartás
Biztosított a titoktartás?
A CCP nem rendelkezik kifejezetten a választottbírósági eljárás titkosságáról, de a felek megállapodhatnak a titkosságról. Továbbá a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a Polgári Polgári Törvénykönyv 586-591. cikkei által szabályozott ügyekben (pl. választottbírák kihívása) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.
A törvényt megállapították - 2024. január 19.
Ideiglenes intézkedések és szankcionálási hatáskörök
A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések
Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?
Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes intézkedéseket hozhat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (beleértve a káros szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná egy későbbi ítélet végrehajtását.
A következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre:
pénz vagy ingó vagyontárgyak bírósági letétbe helyezéseS
az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
az adós/ok követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
az ingatlanok kezelése; és
ingatlanok elidegenítésének vagy zálogba adásának tilalma, amelyet be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes jogorvoslati lehetőségeket biztosíthat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre házkutatási parancs.
A külföldi választottbíróság (az osztrák polgári perrendtartás 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés bizonyos körülmények között végrehajtható Ausztriában. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.
A jogszabály - 2024. január 19.
Sürgősségi választottbíró által hozott ideiglenes intézkedések
Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályzata rendelkezik-e a választottbíróság megalakulását megelőző sürgősségi választottbíróról?
Sem az osztrák törvényes jog, sem a Bécsi Szabályzat nem rendelkezik sürgősségi választottbíróról.
Megállapított törvény - 2024. január 19.
A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések
Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a választottbíróság a megalakulását követően? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?
A választottbíróság széleskörű hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket rendeljen el, ha azt a követelés érvényesítésének biztosítása vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében szükségesnek tartja. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. A jogszabály nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A választottbíróság szankcionálási hatásköre
Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik-e arra, hogy szankciókat rendeljen el a választottbírósági eljárásban ´gerilla taktikát´ alkalmazó felekkel vagy azok ügyvédjével szemben? A választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények alkalmazhatnak-e szankciókat a tanácsadókkal szemben?
A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerilla taktikával szemben. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak tanácsadója szándékos kötelességszegése miatti szankcióként.
A választottbíróságok költségbiztosítékot is elrendelhetnek.
Széles körben elfogadott lehetőség továbbá, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhatnak le abból, ha egy fél nem tesz eleget a bíróság kéréseinek. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a választottbíróság feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztethetik a fél álláspontját.
A fél kötelességszegésének szabályozására szolgáló másik igen hatékony intézkedés a költségek megítélése a jogerős ítéletben.
Az osztrák ügyvédeket szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.
A törvény - 2024. január 19.
Díjak
A választottbíróság határozatai
A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság határozatait a tagok többségével hozza, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró nem ért egyet?
A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége hozta meg és írta alá. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (az osztrák polgári perrendtartás 604. cikke).
A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangúlag hozott ítélet.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Eltérő vélemények
Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági joga az eltérő véleményeket?
A törvényi szabályozás hallgat az eltérő véleményekről. Bár vitatott, hogy elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásokban, a Legfelsőbb Bíróság egy nemrégiben hozott ügyben megállapította, hogy az eltérő vélemények általában nem sértik az osztrák ordre public-ot.
Egy másik, külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatos ügyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eltérő véleménynek a választottbíróság ítéletéhez való csatolására vonatkozó követelmény (ezt a követelményt az alkalmazandó választottbírósági szabályok tartalmazzák) nem szigorú követelmény a végrehajtási jog szerint.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Formai és tartalmi követelmények
Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a választottbírósági ítéletre?
A választottbírósági ítéletet írásban kell kézbesíteni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért nem írta alá a választottbírák egy része.
Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítéletben fel kell tüntetni az ítélet alapjául szolgáló jogi indoklást, valamint azt a napot és helyet, amikor és ahol a döntést hozták.
A választottbírósági ítéletnek a választottbírósági eljárás bármelyik fél kérésére tartalmaznia kell a végrehajthatóság megerősítését.
Kijelölt törvény - 2024. január 19.
A választottbírósági ítélet határideje
Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbírósági ítéletet meghatározott határidőn belül kell meghozni?
Az osztrák jog nem ír elő meghatározott határidőt, amelyen belül a választottbírósági ítéletet meg kell hozni.
A bécsi szabályzat előírja, hogy a választottbírósági ítéletet legkésőbb a választottbírósági ítéletben eldöntendő kérdésekkel kapcsolatos utolsó tárgyalástól vagy az ilyen kérdésekkel kapcsolatos utolsó engedélyezett beadvány benyújtásától számított három hónapon belül kell meghozni, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. A főtitkár meghosszabbíthatja ezt a határidőt.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Az odaítélés időpontja
Milyen határidők tekintetében a díj odaítélésének időpontja az irányadó, és milyen határidők tekintetében a díj kézbesítésének időpontja az irányadó?
Az osztrák jog szerint a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja mind a választottbírósághoz a választottbírósági ítélet kijavítása vagy értelmezése, vagy mindkettő, illetve kiegészítő ítélet meghozatala iránti kérelem (lásd a 45. kérdést), mind a választottbírósági ítélet bíróság előtti megtámadása (lásd a 46. kérdést) szempontjából releváns. Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a döntést, az ilyen helyesbítésre nyitva álló négyhetes határidő a döntés időpontjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Az ítéletek típusai
Milyen típusú ítéletek lehetségesek, és milyen típusú jogorvoslatot adhat a választottbíróság?
A választottbírósági jog szerint a következő típusú ítéletek szokásosak:
joghatósági ítélet;
ideiglenes ítélet;
részleges ítélet;
végleges ítélet;
a költségekről szóló ítélet; és
módosítási díj.
A jog megállapította - 2024. január 19.
Az eljárás megszüntetése
Milyen más eszközzel lehet az eljárást megszüntetni, mint egy ítélet?
A választottbírósági eljárás megszüntethető:
ha a felperes visszavonja a keresetét;
ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (a polgári perrendtartás 597. és 600. cikke);
a felek közös megegyezésével, egyezséggel (a polgári perrendtartás 605. cikke); és
ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (a Polgári perrendtartás 608. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).
Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Költségmegosztás és -visszatérítés
Hogyan osztják fel a választottbírósági eljárás költségeit a választottbírósági ítéletekben? Milyen költségek téríthetők meg?
A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.
Amennyiben a költségeket nem számolják el egymással szemben, a választottbíróságnak lehetőség szerint a költségfelelősségről való döntéssel egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.
Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.
A törvény - 2024. január 19.
Kamatok
Megítélhető-e kamat a főkövetelés és a költségek után, és milyen mértékű?
A választottbíróság a legtöbb esetben kamatot ítél meg a főkövetelésre, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt lehetővé teszi. A törvény szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által félévente közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 8,58 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.
A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és behajtását a Ptk. 609. cikke szabályozza. Arról azonban nincs rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
A jogszabály - 2024. január 19.
Az ítélet kiadását követő eljárások
Az ítéletek értelmezése és helyesbítése
Van-e a választottbíróságnak hatásköre arra, hogy saját vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze a választottbírósági ítéletet? Milyen határidők vonatkoznak rá?
A felek a választottbírósághoz fordulhatnak, kérve (számítási, gépelési vagy elírási hibák) kijavítását, pontosítását vagy kiegészítő ítélet meghozatalát (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során elé terjesztett valamennyi követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult arra is, hogy a választottbírósági ítélet meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítsa a díjat.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A választottbírósági ítélet megtámadása
Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a választottbírósági ítéleteket?
A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítéletet érdemben felülvizsgálni. A választottbírósági ítélet ellen nincs lehetőség fellebbezésre. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi döntések) hatályon kívül helyezése iránt keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:
a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot annak ellenére, hogy nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
az egyik fél nem volt képes választottbírósági megállapodást kötni a rá alkalmazandó jog szerint;
valamelyik fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról);
a választottbírósági ítélet olyan kérdésekre vonatkozik, amelyekről a választottbírósági megállapodás nem rendelkezik, vagy amelyek nem tartoznak annak hatálya alá, vagy a választottbírósági eljárásban kért jogorvoslaton túlmutató kérdésekre vonatkozik - ha az ilyen hibák a választottbírósági ítélet elválasztható részét érintik, ezt a részt hatályon kívül kell helyezni:
a választottbíróság összetétele nem felelt meg az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkének vagy a felek megállapodásának;
a választottbírósági eljárás nem felelt meg, vagy a választottbírósági ítélet nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
ha teljesülnek például a hazai bíróság által a CCP 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerinti ügy újbóli megnyitásának feltételei:
az ítélet olyan okiraton alapul, amelyet eredetileg vagy később hamisítottak;
az ítélet hamis tanúvallomáson alapul (tanú, szakértő vagy eskü alatt tett fél által);
az ítéletet valamelyik fél képviselője vagy a másik fél bűncselekmény útján szerezte meg (pl. csalás, sikkasztás, csalás, okirat vagy különösen védett okirat, illetve hatósági bizonyítványok jeleinek hamisítása, közvetett hamis hitelesítés vagy hitelesítés, illetve okiratok elhallgatása);
az ítélet olyan büntetőítéleten alapul, amelyet később egy másik jogerős ítélettel feloldottak; vagy
az ítélet olyan ügyekre vonatkozik, amelyek Ausztriában nem dönthetők.
Továbbá a fél kérheti a választottbírósági ítélet létezésének vagy nem létezésének megállapítását is.
A törvény - 2024. január 19.
A fellebbezés szintjei
Hány fellebbezési szint van? Általában mennyi ideig tart, amíg az egyes szinteken a fellebbezésről döntés születik? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan osztják fel a költségeket a felek között?
A Ptk. 6J5. cikke értelmében az osztrák Legfelsőbb Bíróság az első és utolsó fokon eljáró bíróság a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti keresetek és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítása iránti keresetek esetében (azaz a Legfelsőbb Bíróság határozatai ellen ezekben az ügyekben nincs helye fellebbezésnek).
A Ptk. 616. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti kereset és a választottbírósági ítélet létének vagy meg nem létének megállapítása iránti kereset esetében az eljárás megegyezik az elsőfokú bíróság előtt lefolytatott eljárással. Ez azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Elismerés és végrehajtás
Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok állnak fenn az elismerés és végrehajtás megtagadására, és milyen eljárásra van szükség?
A belföldi választottbírósági határozatok ugyanúgy végrehajthatók, mint a belföldi ítéletek.
A külföldi ítéletek az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajthatók - a New York-i egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is érvényesül az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződés vagy rendelet útján kell biztosítani (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).
A végrehajtási eljárások lényegében ugyanazok, mint a külföldi határozatok esetében.
A törvényt megállapították - 2024. január 19.
A választottbírósági határozatok végrehajtásának határideje
Van-e elévülési idő a választottbírósági határozatok végrehajtására?
A végrehajtási eljárás megindítására nem vonatkozik elévülési idő. Célszerű azonban analógia útján alkalmazni a törvény alapján az ítéletek végrehajtására irányuló eljárásokra alkalmazandó 10 éves elévülési időt.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Külföldi ítéletek végrehajtása
Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helye szerinti bíróságok által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?
A New York-i Egyezmény V. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint a külföldi választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása megtagadható, ha a díjat azon ország illetékes hatósága, amelyben vagy amelynek joga szerint a díjat hozták, hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette.
Ausztria a New York-i Egyezmény egyik szerződő állama, ezért az osztrák bíróságok általában megtagadnák az ilyen ítélet végrehajtását. Ha azonban egy díjat azért helyeztek hatályon kívül, mert az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A sürgősségi választottbírói végzések végrehajtása
Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályzata rendelkezik-e a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?
A bécsi szabályzat 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. Az ilyen eljárásokban sürgősségi választottbírók által hozott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az esetjogot is).
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A végrehajtás költségei
Milyen költségek merülnek fel az ítéletek végrehajtása során?
A győztes fél jogosult az ügyvédi díjakat az ellenféltől az ügyvédi díjakról szóló osztrák törvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján összeállított díjtáblázat) behajtani.
A bírósági díjak szintén a vitatott összeg alapján kerülnek felszámításra. Ha a végrehajtott követelés főösszege például 1 millió EUR, az ingóságok elleni végrehajtásért fizetendő bírósági díj körülbelül 2500 EUR; ha a végrehajtás ingatlanok ellen irányul, a bírósági díj körülbelül 23 000 EUR.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Egyéb
A jogi hagyományok hatása a választottbírákra
Az Ön jogrendszerének milyen meghatározó jellemzői gyakorolhatnak hatást az Ön joghatósága választottbírójára?
A polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt feltárás, és a másik fél által történő iratbetekintést előíró bírósági végzés elérésének lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az UD-típusú feltárásra, de a választottbírák a választottbírósági szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően elrendelhetnek bizonyos mennyiségű dokumentumot. A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. A választottbírósági eljárásokban népszerűvé váltak az IBA nemzetközi választottbírósági bizonyításfelvételre vonatkozó szabályai.
A törvény megállapította - 2024. január 19.
Szakmai vagy etikai szabályok
Az Ön joghatóságában a nemzetközi választottbíráskodásban eljáró ügyvédekre és választottbírókra vonatkoznak-e speciális szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön joghatóságában a legjobb gyakorlat tükrözi (vagy ellentmond) a felek nemzetközi választottbíráskodásban való képviseletéről szóló IBA-iránymutatásokat?
A választottbíráskodók magatartására nincsenek konkrét etikai szabályok. Az osztrák ügyvédek szakmai magatartási kódexe az osztrák ügyvédi kamara minden tagjára vonatkozik, beleértve azt is, amikor tanácsadóként vagy választottbíróként jár el.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
Harmadik fél általi finanszírozás
A választottbírósági követelések harmadik fél általi finanszírozása az Ön joghatóságában szabályozási korlátozások alá esik?
A harmadik fél általi finanszírozás Ausztriában általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárás költségeit, és részesedést kap a megtérülő összegből. Bár jelenleg nincs olyan jogszabályi keret, amely szabályozná a harmadik fél általi finanszírozást, az ilyen megállapodások érvényességét (bizonyos feltételek mellett) megerősítette a Legfelsőbb Bíróság, amely kimondta, hogy a quota litis tilalma (amely az ügyvédekre vonatkozik) nem vonatkozik a harmadik fél általi finanszírozókra.
A törvény kimondta - 2024. január 19.
A tevékenységek szabályozása
Milyen sajátosságok vannak az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?
Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendeletek) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.
A törvény - 2024. január 19.
Frissítés és tendenciák
Jogalkotási reform és beruházási szerződéses választottbíráskodás
Vannak-e az Ön országában a választottbíráskodásban kialakulóban lévő tendenciák vagy aktuális témák? Az Ön joghatóságának választottbírósági joga jelenleg jogalkotási reform tárgyát képezi? A fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályait jelenleg felülvizsgálják-e? Megszűnt-e a közelmúltban valamelyik kétoldalú beruházási szerződés? Ha igen, melyeket? Van-e szándékuk bármelyik kétoldalú beruházási szerződés felmondására? Ha igen, melyeket? Melyek a nemzetközi beruházási választottbíráskodás területén a közelmúltban hozott főbb határozatok, amelyeknek az Ön országa részese volt? Vannak-e olyan folyamatban lévő beruházási választottbírósági ügyek, amelyekben az ország, amelyről Ön beszámol, félként vesz részt?
Új intézményi választottbírósági szabályok
A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ ("IAC") 2021. július 1-jei hatállyal a beruházási vitákra vonatkozó szabályokat (VRI) vett fel, és ezzel egyidejűleg frissítette a kereskedelmi vitákra alkalmazandó választottbírósági és közvetítői szabályzatát (a bécsi szabályzat).
A VRI nem vázol fel joghatósági követelményeket, szemben az ICDI7 egyezményével, amely csak a közvetlenül egy beruházásból eredő, egy szerződő állam és egy másik szerződő állam állampolgára közötti jogvitákra terjed ki. A VRI a harmadik fél általi finanszírozást szabályozó keretet ír elő, amely foglalkozik a választottbírák összeférhetetlenségének kockázatával és a költségek fedezetével. A VRI továbbá lehetővé teszi, hogy a felek kérvényezhessék a jogvita idő előtti elutasítását.
követelés, viszontkereset vagy védekezés elutasítását azon az alapon, hogy az a bíróság joghatóságán kívül esik, elfogadhatatlan vagy jogilag megalapozatlan. Az idő előtti elutasítás iránti kérelmet a bíróság megalakulásától vagy a keresetlevélre adott válasz benyújtásától számított 45 napon belül kell benyújtani.
a keresetlevélre adott válaszlevél benyújtását, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Ezenkívül a VRI tartalmazza az amicus curiae beadványok benyújtásának lehetőségét. A bécsi szabályokkal ellentétben a VRI előírja, hogy a választottbírák állampolgársága eltér a felekétől, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg.
Továbbra is nyitott kérdés, hogy a VRI képes lesz-e megismételni a bécsi szabályok népszerűségét, különösen a KKE/CID régióból származó felek körében. A VIAC minden bizonnyal szilárd alapot teremtett.
A Bécsi Szabályok 2021 2021. július 1-jén lépett hatályba, és a 2021. június 30. után indított valamennyi eljárásra alkalmazandó. A Bécsi Szabályok felülvizsgálatát a VIAC által a VRI kidolgozása váltotta ki. Ezek nem térnek el jelentősen a 2018-as elődjüktől.
A felülvizsgálat célja inkább az volt, hogy a kereskedelmi jogvitákra vonatkozó meglévő szabályokat a piac új igényeihez és fejleményeihez igazítsák.
Kétoldalú beruházási szerződések felmondása
Az Európai Unió Bíróságának 2018. március 6-i Achmea ítéletét (C-284/16) követően Ausztria kötelezettséget vállalt arra, hogy felmondja a más uniós tagállamokkal fennálló kétoldalú beruházási szerződéseit (BIT). Bár Ausztria azon kevés uniós tagállamok közé tartozott, amelyek nem írták alá az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási szerződések felmondásáról szóló megállapodást, kötelezettséget vállalt arra, hogy kétoldalúan felmondja a BIT-eket. A már felmondott BIT-ek közé tartozik a Szlovákiával, Horvátországgal, Máltával, Romániával és Szlovéniával kötött BIT.
Az ICDI7 kiegészítő eszközre vonatkozó szabályai szerinti ítéletek végrehajtása
Egy közelmúltbeli ügyben (OGH 3 Ob 80/22v) az osztrák legfelsőbb bíróság megállapította, hogy az ICSID kiegészítő eszköz szabályai alapján hozott külföldi választottbírósági határozatok elvileg végrehajthatók a New York-i egyezmény alapján, még akkor is, ha az ellenálló fél nem ratifikálta a New York-i egyezményt. A Legfelsőbb Bíróság azonban kiemelte, hogy az ICSID kiegészítő eszközre vonatkozó szabályai nem rendelkeznek önálló végrehajtási mechanizmussal. Ezért a végrehajtásra a választottbírósági eljárás helyszínének joga, beleértve az alkalmazandó nemzetközi szerződéseket is, irányadó.
A Legfelsőbb Bíróság továbbá megállapította, hogy a 2006. évi ICSID kiegészítő eszköz választottbírósági szabályzat 19. cikke alapján hozott határozatokra a New York-i Egyezmény rendszere vonatkozik, mivel a választottbírósági eljárásnak a New York-i Egyezményben részes államban kell zajlania. Így a Legfelsőbb Bíróság eltért a New York-i Egyezmény 1. cikkének (1) bekezdésétől, amely arra összpontosít, hogy a díj külföldi-e, függetlenül annak kibocsátási helyétől. Bár Ausztria 1988-ban visszavonta a New York-i egyezményhez fűzött viszonossági fenntartását, amely a származási országtól függetlenül a külföldi választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására kötelezi, ez az ügy olyan egyedi fejleményt mutat be, amely befolyásolhatja a jövőbeni végrehajtást Ausztriában, különösen a New York-i egyezményen kívüli államokból származó határozatok esetében.
Ugyanebben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság felvetette azt a kérdést, hogy a jogvita kizárólag a BIT-en alapult-e, vagy külön választottbírósági megállapodás is létezett. A Legfelsőbb Bíróság kihívásnak találta, hogy véglegesen döntsön a kérdésben, mivel az alsóbb fokú bíróságok nem állapították meg egy ilyen külön választottbírósági megállapodás meglétét. Ezért az alkalmazandó szerződés vitarendezési záradékai mellett a végrehajtást kérő feleket arra ösztönzik, hogy biztosítsák, hogy az elismerésről vagy végrehajtásról szóló bírósági határozat meghatározza a külön választottbírósági megállapodások (nem)meglétét.