Választottbíróság 2022

TÖRVÉNYEK ÉS INTÉZMÉNYEK

A választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezmények

Az Ön joghatósága a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény szerződő állama? Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?

 

Ausztria a következő, választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeket ratifikálta:

• New York-i Egyezmény, 1961. július 31. (Ausztria az I. cikk (3) bekezdése alapján bejelentést tett, amelyben kijelenti, hogy csak az ezen egyezmény más szerződő államaiban hozott ítéleteket ismeri el és hajtja végre);
• a választottbírósági kikötésekről szóló, 1928. március 13-i genfi jegyzőkönyv;
• a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1930. október 18-i genfi egyezmény;
• a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló 1964. június 4-i európai egyezmény (és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás); és
• a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény, 1971. június 24.

Kijelentett jog - 2021. november 30.

Kétoldalú beruházási szerződések

Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?

Ausztria 69 kétoldalú beruházási szerződést írt alá, amelyek közül 62-t ratifikáltak, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Albániával, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bolíviával, Boszniával, Bulgáriával, a Zöld-foki szigetekkel, Chilével, Kínával, Horvátországgal, Kubával, a Cseh Köztársasággal, Egyiptommal, Észtországgal, Etiópiával, Grúziával, Guatemalával, Hongkonggal, Magyarországgal, Indiával, Iránnal, Jordániával, Kazahsztán, Kuvait, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Macedónia, Malajzia, Málta, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Marokkó, Namíbia, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.

Ausztria számos további kétoldalú szerződésnek is részese, amelyek nem befektetési szerződések, főként szomszédos országokkal.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Belföldi választottbírósági törvény

Melyek a belföldi és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint az ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó elsődleges hazai jogforrások?

A választottbíráskodásra vonatkozó jogot az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.

A külföldi ítéletek elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák. A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Belföldi választottbíráskodás és UNCITRAL

Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági joga és az UNCITRAL-modelltörvény között?

Mint a legtöbb országban, a törvény nem tükrözi az UNCITRAL-modelltörvény minden egyes aspektusát. A főbb jellemzőket azonban bevezették.

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a belföldi és a nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és a nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre külön szabályok vonatkoznak.

A törvény kimondottan - 2021. november 30.

Kötelező rendelkezések

Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági törvényi rendelkezések az eljárásra vonatkozóan, amelyektől a felek nem térhetnek el?

A felek a Ptk. kötelező rendelkezéseinek keretein belül szabadon állapodhatnak meg az eljárási szabályokról (pl. külön választottbírósági szabályokra való hivatkozással). Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a következőkre is figyelemmela Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezései alapján a választottbírósági eljárást az általa megfelelőnek ítélt módon folytatja le. A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, és azokra az okokra, amelyek alapján a választottbírósági ítélet megtámadható.

A törvényt - 2021. november 30.

Anyagi jog

Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági jogszabályaiban, amely útmutatást ad a választottbíróságnak arra vonatkozóan, hogy a jogvita érdemére melyik anyagi jogot kell alkalmazni?

A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek ítélt jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon történő határozathozatal csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon történő határozathozatalban (a Polgári Törvénykönyv 603. cikke).

Megállapított jog - 2021. november 30.

Választottbíróságok

Melyek az Ön joghatósága területén található legjelentősebb választottbírósági intézmények?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (www.viac.eu) nemzetközi választottbírósági eljárásokat bonyolít le a Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata (2013) (a bécsi szabályzat) alapján. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbíráskodás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Bécsi Értéktőzsde Bécsi Árutőzsde saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági kikötéssel rendelkezik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályzatot írnak elő, vagy maguk bonyolítják le a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságán keresztül közvetlenül jelen van.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁS

Választottbírósági eljárás

Vannak olyan típusú jogviták, amelyek nem dönthetők választottbíróság elé?

Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem vagyoni jellegű követelések akkor is dönthetők, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.

Vannak kivételek a családjog vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjog területén.

A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülését követően választottbírósági megállapodást kötnek.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Követelmények

Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?

A választottbírósági megállapodásnak rendelkeznie kell:

• Elegendően meg kell határoznia a feleket (legalábbis meg kell határozhatónak lenniük);
• kellően meg kell határozni a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszony vonatkozásában (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
• kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
• vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek között kicserélt telefaxokban, e-mailekben vagy egyéb kommunikációban szerepeljen, amelyek megőrzik a szerződés bizonyítékát.

A választottbírósági záradékot tartalmazó általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás elegendő.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Végrehajthatóság

Milyen körülmények között nem végrehajtható már a választottbírósági megállapodás?

A választottbírósági megállapodások és kikötések a szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés vagy kényszerítés, illetve cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a választottbírósági megállapodás általában a csődgondnokot vagy jogutódot köti. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és a határozat kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Elválaszthatóság

Vannak-e rendelkezések a választottbírósági megállapodásoknak az alapmegállapodástól való elválaszthatóságáról?

Az UNCITRAL-modelltörvény szerint a választottbírósági megállapodásnak az alapmegállapodástól való elválaszthatósága jogállami szabályként érvényesül. Az osztrák jog szerint ez a szétválaszthatóság a felek szándékából ered.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Harmadik felek - a választottbírósági megállapodás kötelezi őket

Milyen esetekben kötheti harmadik feleket vagy nem aláíró feleket a választottbírósági megállapodás?

Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. A bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a társasági fátyol áttörése és a vállalatcsoportok jellemzően nem alkalmazhatók.

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet jogelődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Harmadik felek - részvétel

Tartalmaz-e az Ön hazai választottbírósági törvénye rendelkezéseket a harmadik felek választottbírósági eljárásban való részvételére vonatkozóan, például a csatlakozást vagy a harmadik fél értesítését illetően?

Általában egy harmadik félnek a választottbírósági eljárásban való részvételéhez a felek megfelelő hozzájárulása szükséges, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a részvételről rendelkező választottbírósági szabályokra való hivatkozással). A hozzájárulás megadása történhet a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor vagy a szerződés egy korábbi szakaszában. A törvény szerint a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben tárgyalják. Itt azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik félnek a választottbírósági eljáráshoz való akarata ellenére történő csatlakozása, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának harmadik félre történő kiterjesztése sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik fél nem részesül ugyanazokban a jogokban, mint a felek (pl. a meghallgatáshoz való jog).

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Társaságcsoportok

Az Ön joghatósága szerinti bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, amennyiben a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "vállalatcsoport" doktrína alapján?

Az osztrák jog nem ismeri a vállalatcsoport-doktrínát.

A törvény szerint - 2021. november 30.

Többoldalú választottbírósági megállapodások

Melyek az érvényes többoldalú választottbírósági megállapodás feltételei?

A többoldalú választottbírósági megállapodások ugyanolyan formai követelmények mellett köthetők, mint a választottbírósági megállapodások.

Kijelentett törvény - 2021. november 30.

Konszolidáció

Az Ön joghatósága szerinti választottbíróság összevonhatja-e a különálló választottbírósági eljárásokat? Milyen körülmények között?

A választottbírósági eljárások összevonását az osztrák jog nem szabályozza kifejezetten. A doktrínában azonban azt állítják, hogy megengedett, feltéve, hogy a felek és a választottbírák beleegyeznek.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG MEGALAKULÁSA

A választottbírák választhatósága

Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?

Csak természetes személyeket lehet választottbíróvá kinevezni. Az alapszabály nem ír elő semmilyen konkrét képesítést, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A választottbírák háttere

Kik járnak el rendszeresen választottbíróként az Ön joghatósága alatt?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíróktól megkövetelhető, hogy bizonyos tapasztalattal és háttérrel rendelkezzenek az adott jogvitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxist folytató ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként műszaki kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és jogászok is tagjai a testületnek.

A képesítési követelményeket bele lehet foglalni a választottbírósági megállapodásba, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vita alakulhat ki arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e).

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A választottbírák alapértelmezett kijelölése

A felek előzetes megállapodásának hiányában mi a választottbírák kijelölésének alapértelmezett mechanizmusa?

A bíróságok hatáskörébe tartozik a szükséges mulasztásos kijelölés, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha az egyik fél nem jelöl ki választottbírót; a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíró személyében; vagy a választottbírák nem nevezik ki az elnöküket.

A törvény megállapította - 2021. november 30.

A választottbírák kihívása és leváltása

Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót kihívni és leváltani? Kérjük, térjen ki különösen a visszahívás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági visszahívást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodásban felmerülő összeférhetetlenségekről szóló IBA-iránymutatás alkalmazására vagy iránymutatás kérésére?

A választottbíró csak akkor utasítható vissza, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján jogos kétségek merülnek fel pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél a megtámadás során nem hivatkozhat olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudomása volt (a Polgári Törvénykönyv 588. cikke).

A választottbíró felmenthető, ha képtelen feladatai ellátására, vagy ha azokat nem megfelelő határidőn belül látja el (a polgári perrendtartás 590. cikke).

A választottbíró felmenthető, akár kihívás útján, akár megbízatásának megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszűnésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a helyettesített választottbírót kinevezték.

A Legfelsőbb Bíróság egy közelmúltbeli ügyben foglalkozott a kifogásolási okokkal, elemezve a tudósok ellentétes nézeteit azzal kapcsolatban, hogy a jogerős ítéletet követően engedélyezni kell-e, és ha igen, milyen mértékben, a kifogásolást. Elemzése során a bíróság az IBA iránymutatásaira is hivatkozott és támaszkodott.

A jog megállapította - 2021. november 30.

A felek és a választottbírák közötti kapcsolat

Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.

Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó megállapodást kell kötni. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell a díjazásra vonatkozó megállapodást (pl. a hivatalos ügyvédi díjszabásra, óradíjakra való hivatkozással vagy más módon), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint az ítélet megszövegezése és aláírása.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A választottbírák feladatai

Melyek a választottbírák közzétételi kötelezettségei a pártatlanság és függetlenség tekintetében a választottbírósági eljárás során?

A CCP 588. cikke értelmében a választottbírónak az eljárás bármely szakaszában nyilvánosságra kell hoznia minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet a pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban, vagy amely ellentétes a felek megállapodásával. A függetlenséget az határozza meg, hogy a választottbíró és a felek egyike között nincs szoros pénzügyi vagy egyéb kapcsolat. A pártatlanság szorosan kapcsolódik a függetlenséghez, de inkább a választottbíró hozzáállására utal. A választottbíró sikeresen megtámadható, ha objektíven megalapozott kétségek merülnek fel pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A választottbírák felelősség alóli mentessége

Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?

Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de ezt követően nem hajlandó időben vagy egyáltalán nem teljesíteni a feladatait, felelősségre vonható a késedelem miatt bekövetkezett kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA ÉS HATÁSKÖRE

A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárás

Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárás a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére indul, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogásokra?

A törvény nem tartalmaz kifejezett szabályokat a rendelkezésre álló jogorvoslatokra vonatkozóan, ha a bírósági eljárást választottbírósági megállapodással ellentétesen indítják meg, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági kikötés megsértésével indítják meg (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).

Ha egy fél annak ellenére indít keresetet bíróság előtt, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek a bíróság hatáskörével szemben kifogást kell emelnie, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételt tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróság nem utasíthatja el a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, érvénytelen vagy kivitelezhetetlen.

A törvény megállapította - 2021. november 30.

A választottbíróság hatásköre

Mi az eljárás a választottbíróság joghatóságával kapcsolatos jogviták esetén, miután a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogásokra?

A választottbíróság akár külön ítéletben, akár az érdemben hozott végleges ítéletben dönthet saját joghatóságáról. A választottbíróság joghatóságát vitatni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügyben benyújtott első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogásnak helyt ad. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.

A jog megállapította - 2021. november 30.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

A választottbíráskodás helye és nyelve, valamint a jogválasztás

A felek előzetes megállapodásának hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan? Hogyan határozzák meg a jogvita anyagi jogát?

Ha a felek nem állapodtak meg a választottbíráskodás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása. A polgári perrendtartás 604. cikke értelmében a felek szabadon választhatják meg az anyagi jogot. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik az általa megfelelőnek ítélt jog megválasztása. A bíróság csak akkor dönthet ex aequo et bono, ha a felek erre felhatalmazást adtak.

Megállapított jog - 2021. november 30.

A választottbírósági eljárás kezdete

Hogyan indul a választottbírósági eljárás?

A törvényes jog szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amely tartalmazza azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a jogorvoslati kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.

A bécsi szabályok szerint a felperesnek a keresetlevelet a VIAC titkárságához kell benyújtania. A keresetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

• a felek teljes neve, címe és egyéb elérhetőségei; a tényállás ismertetése és a konkrét jogorvoslati kérelem;
• ha a kért enyhítés nem kizárólag meghatározott pénzösszegre vonatkozik, az egyes követelések pénzbeli értékét a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
• a választottbírák számára vonatkozó adatok;
• a választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kijelölésére irányuló kérelem; és
• a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.

A törvény megállapította - 2021. november 30.

Meghallgatás

Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérésére kerül sor, vagy ha a választottbíróság ezt szükségesnek tartja (a Polgári Törvénykönyv 598. cikke és a Bécsi Szabályzat 30. cikke).

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Bizonyítás

Milyen szabályok kötik a választottbíróságot a tényállás megállapítása során? Milyen típusú bizonyítékok fogadhatók el, és hogyan zajlik a bizonyításfelvétel?

A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetlegesen elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőknek minden releváns információt átadjanak, illetve hogy a releváns dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat bemutassák vagy azokhoz betekintés céljából hozzáférést biztosítsanak), tanúkat, feleket vagy a felek tisztviselőit meghallgatni. A választottbíróságoknak azonban nincs hatásköre arra, hogy a felek vagy tanúk jelenlétét kikényszerítsék.

A gyakorlatban a felek gyakran felhatalmazzák a választottbíróságokat, hogy a bizonyításfelvételre vonatkozó IBA-szabályokra (IBA-szabályok) hivatkozzanak iránymutatásként. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatal (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (a polgári perrendtartás 599. cikke).

A törvény megállapította - 2021. november 30.

Bírósági részvétel

Milyen esetekben kérhet a választottbíróság segítséget a bíróságtól, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?

A választottbíróság kérheti a bíróság segítségét a következőkben:

• a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke); vagy
• bírósági cselekményeket végezzen, amennyiben a választottbíróság erre nem jogosult (tanúk jelenlétére való kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok megkeresését ilyen cselekmények elvégzésére (a polgári perrendtartás 602. cikke).

 

A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv kifejezetten rendelkezik erről. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):

• ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket hozhat (a polgári perrendtartás 585. cikke);
• kijelölheti a választottbírákat (a polgári perrendtartás 587. cikke); és
• dönthet a választottbíró visszautasításáról, ha:

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Bizalmasság

Biztosított a bizalmas kezelés?

A CCP nem rendelkezik kifejezetten a választottbírósági eljárás bizalmas jellegéről, de a felek megállapodhatnak a bizalmas kezelésről. Továbbá a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a CCP 586-591. cikkei által szabályozott ügyekben (pl. választottbírók visszautasítása) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

• IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK ÉS SZANKCIONÁLÁSI HATÁSKÖRÖK

A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?

Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes intézkedéseket hozhat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (beleértve a káros szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná egy későbbi ítélet végrehajtását.

A következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre:

• pénz vagy ingóságok bírósági letétbe helyezése;
• az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
• az adós követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
• az ingatlanok kezelése; és
• ingatlanok elidegenítésének vagy zálogba adásának tilalma, amelyet be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes jogorvoslati lehetőségeket biztosíthat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre házkutatási parancs.

A külföldi választottbíróság (a polgári perrendtartás 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés bizonyos körülmények között végrehajtható Ausztriában. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.

A jogszabály - 2021. november 30.

Sürgősségi választottbíró által hozott ideiglenes intézkedések

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályzata rendelkezik-e a választottbíróság megalakulását megelőző sürgősségi választottbíróról?

Az állami jog nem rendelkezik sürgősségi választottbíróról.

A törvény szerint - 2021. november 30.

A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a választottbíróság a megalakulását követően? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?

A választottbíróság széleskörű hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket rendeljen el, ha azt a követelés érvényesítésének biztosítása vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében szükségesnek tartja. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. A jogszabály nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A választottbíróság szankcionálási hatásköre

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik-e arra, hogy szankciókat rendeljen el a választottbírósági eljárásban "gerillataktikát" alkalmazó felekkel vagy azok ügyvédjével szemben? Alkalmazhat-e szankciókat a választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények a tanácsadókra?

A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerillataktika kezelésére. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak tanácsadója szándékos kötelességszegése miatti szankcióként.

A választottbíróságok költségbiztosítékot is elrendelhetnek.

Továbbá széles körben elfogadott lehetőség, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhatnak le abból, ha a fél nem tesz eleget a bíróság kéréseinek. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a választottbíróság feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetnék a fél álláspontját.

Egy másik igen hatékony intézkedés a fél kötelességszegésének szabályozására a költségek megítélése a jogerős ítéletben.

Az osztrák ügyvédeket szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

A törvény - 2021. november 30.

DÍJAK

A választottbíróság határozatai

A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság határozatait valamennyi tagjának többségével hozza, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró nem ért egyet?

A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége hozta meg és írta alá. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (a Polgári Törvénykönyv 604. cikke).

A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangúlag hozott ítélet.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Eltérő vélemények

Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági törvénye az eltérő véleményeket?

A törvényi szabályozás hallgat az eltérő véleményekről. Vita van arról, hogy elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásban.

Egy nemrégiben egy külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatos ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az eltérő véleménynek a választottbíróság ítéletéhez való csatolására vonatkozó követelmény (az ilyen követelményt az alkalmazandó választottbírósági szabályok tartalmazzák), nem szigorú követelmény a végrehajtási jog szerint.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Formai és tartalmi követelmények

Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a választottbírósági ítéletre?

A választottbírósági ítéletet írásban kell kézbesíteni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért hiányzik a választottbírák egy részének aláírása.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítéletben fel kell tüntetni az ítélet alapjául szolgáló jogi indoklást, valamint azt a napot és helyet, amelyen és ahol a döntést hozták.

A választottbírósági ítéletnek a választottbírósági eljárás bármelyik fél kérésére tartalmaznia kell a végrehajthatóság megerősítését.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A választottbírósági ítélet határideje

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbírósági ítéletet meghatározott határidőn belül kell meghozni?

Az állami jog nem ír elő meghatározott határidőt, amelyen belül a választottbírósági ítéletet meg kell hozni.

A törvény szerint - 2021. november 30.

A választottbírósági ítélet időpontja

Milyen határidők esetében a választottbírósági ítélet kelte, és milyen határidők esetében a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja a döntő?

Az állami jog szerint a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja mind a választottbírósághoz a választottbírósági ítélet kijavítása vagy értelmezése, vagy mindkettő, illetve kiegészítő ítélet meghozatala iránti kérelem (lásd a 45. kérdést), mind pedig a választottbírósági ítélet bíróság előtti megtámadása szempontjából releváns (lásd a 46. kérdést). Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a döntést, az ilyen helyesbítésre nyitva álló négyhetes határidő a döntés időpontjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).

Az ítéletek típusai

Milyen típusú ítéletek lehetségesek, és milyen típusú jogorvoslatokat adhat a választottbíróság?

A választottbírósági jog szerint a következő típusú ítéletek szokásosak:

• joghatósági ítélet;
• ideiglenes ítélet;
• részleges ítélet;
• végleges ítélet;
• a költségekről szóló ítélet;
• és módosítási díj.

A jog megállapította - 2021. november 30.

Az eljárás megszüntetése

Milyen más eszközzel lehet az eljárást megszüntetni, mint egy ítélet?

A választottbírósági eljárás megszüntethető:

• ha a felperes visszavonja a keresetét;
• ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (a polgári perrendtartás 597. és 600. cikke);
• a felek közös megegyezésével, egyezséggel (a polgári perrendtartás 605. cikke); és
• ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (a Polgári perrendtartás 608. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Költségmegosztás és -visszatérítés

Hogyan osztják fel a választottbírósági eljárás költségeit a választottbírósági ítéletekben? Milyen költségek téríthetők meg?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Amennyiben a költségeket nem számolják el egymással szemben, a választottbíróságnak lehetőség szerint a költségfelelősségről való döntéssel egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Kamatok

Megítélhető-e kamat a főkövetelés és a költségek után, és milyen mértékű?

A választottbíróság a legtöbb esetben kamatot ítél meg a főkövetelésre, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt megengedi. A törvény szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által félévente közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 8,58 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.

A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és behajtását a Ptk. 609. cikke szabályozza. Arról azonban nincs rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

A törvény megállapította - 2021. november 30.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÍTÉLET KIADÁSÁT KÖVETŐ ELJÁRÁSOK

A választottbírósági határozatok értelmezése és helyesbítése

Van-e a választottbíróságnak hatásköre arra, hogy saját maga vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze a választottbírósági ítéletet? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek a választottbírósághoz fordulhatnak, kérve (számítási, gépelési vagy elírási hibák) kijavítását, pontosítását vagy kiegészítő ítélet meghozatalát (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során elé terjesztett valamennyi követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult arra is, hogy a választottbírósági ítélet meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítsa a díjat.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A határozatok megtámadása

Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a választottbírósági ítéleteket?

A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítéletet érdemben felülvizsgálni. A választottbírósági ítélet ellen nincs lehetőség fellebbezésre. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi döntések) hatályon kívül helyezése iránt keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot annak ellenére, hogy nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes választottbírósági megállapodást kötni a rá alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a választottbírósági ítélet olyan kérdésekre vonatkozik, amelyekről a választottbírósági megállapodás nem rendelkezik, vagy amelyek nem tartoznak annak hatálya alá, vagy a választottbírósági eljárásban kért jogorvoslaton túlmutató kérdésekre vonatkozik - ha az ilyen hibák a választottbírósági ítélet elválasztható részét érintik, akkor ezt a részt hatályon kívül kell helyezni;
• a választottbíróság összetétele nem felelt meg a Polgári Törvénykönyv 577-618. cikkének vagy a felek megállapodásának;
• a választottbírósági eljárás nem felelt meg, vagy a választottbírósági ítélet nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
• ha például a Polgári perrendtartás 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint a hazai bíróság által indított ügy újbóli megnyitásának feltételei teljesülnek:

Továbbá a fél kérheti a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítását is.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A fellebbezés szintjei

Hány fellebbezési szint van? Általában mennyi ideig tart, amíg egy fellebbezésről az egyes szinteken döntés születik? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan osztják fel a költségeket a felek között?

A három eljárási szint (az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) helyett a Polgári perrendtartás 615. cikkét úgy módosították, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó követelésről szóló határozatot egyetlen bírósági fokon hozzák meg (azaz a határozatot egyetlen bírósági szerv hozza meg, és az ellen nem lehet fellebbezni).

A CCP 616. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó kereset - vagy a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására vonatkozó kereset - után ugyanaz az eljárás következik, mint amelyet az elsőfokú bíróság előtt folytatnak le. Ez valójában azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Elismerés és végrehajtás

Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok állnak fenn az elismerés és végrehajtás megtagadására, és milyen eljárásra van szükség?

A belföldi választottbírósági határozatok ugyanúgy végrehajthatók, mint a belföldi ítéletek.

A külföldi ítéletek az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajthatók - a New York-i egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is érvényesül az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződés vagy rendelet útján kell biztosítani (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárások lényegében ugyanazok, mint a külföldi határozatok esetében.

A törvényt megállapították - 2021. november 30.

A választottbírósági határozatok végrehajtásának határideje

Van-e elévülési idő a választottbírósági határozatok végrehajtására?

A végrehajtási eljárás megindítására nem vonatkozik elévülési idő. Célszerű azonban analógia útján alkalmazni a törvény szerinti ítéletek végrehajtására irányuló eljárásokra alkalmazandó 30 éves elévülési időt.

A törvény szerint - 2021. november 30.

Külföldi ítéletek végrehajtása

Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helye szerinti bíróságok által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?

A New York-i Egyezmény 5. cikke értelmében a külföldi választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása megtagadható, ha a díjat azon ország illetékes hatósága, amelyben vagy amelynek jogszabályai szerint a díjat hozták, hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette.

Ausztria a New York-i Egyezmény egyik szerződő állama, ezért az osztrák bíróságok általában megtagadnák az ilyen ítélet végrehajtását. Ha azonban egy díjat azzal az indokkal helyeztek hatályon kívül, hogy az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A sürgősségi választottbírói végzések végrehajtása

Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?

A bécsi szabályzat 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. Az ilyen eljárásokban sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az esetjogot is).

A törvény kimondta - 2021. november 30.

A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel az ítéletek végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjakat az ellenféltől az ügyvédi díjakról szóló osztrák törvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján összeállított díjtáblázat) behajtani.

A perköltségek szintén a vitatott összeg alapján kerülnek felszámításra. Ha a végrehajtott követelés főösszege például 1 millió euró, akkor az ingóságok elleni végrehajtás esetén a bírósági díj körülbelül 2500 euró; ha a végrehajtás ingatlanok ellen irányul, akkor a bírósági díj körülbelül 23 000 euró.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

EGYÉB

A jogi hagyományok hatása a választottbírákra

Az Ön jogrendszerének mely meghatározó jellemzői gyakorolhatnak befolyást az Ön joghatóságából származó választottbíróra?

A polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt feltárás, és a másik fél által történő iratbetekintést előíró bírósági végzés elérésének lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az amerikai típusú feltárásra, de a választottbírák a választottbírósági szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően elrendelhetnek bizonyos mennyiségű dokumentumot. A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. Az IBA szabályai egyre népszerűbbek a választottbírósági eljárásokban.

Kijelentett jog - 2021. november 30.

Szakmai vagy etikai szabályok

Az Ön joghatóságában a nemzetközi választottbíráskodásban eljáró tanácsadókra és választottbírókra vonatkoznak-e speciális szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön joghatóságában a legjobb gyakorlat tükrözi (vagy ellentmond) a felek nemzetközi választottbíráskodásban való képviseletéről szóló IBA-iránymutatásokat?

A választottbíráskodók magatartására nincsenek konkrét etikai szabályok. Az osztrák ügyvédek szakmai magatartási kódexe az osztrák ügyvédi kamara minden tagjára vonatkozik, beleértve a tanácsadóként vagy választottbíróként való tevékenységet is.

A törvény kimondta - 2021. november 30.

Harmadik fél általi finanszírozás

A választottbírósági követelések harmadik fél általi finanszírozása az Ön joghatóságában szabályozási korlátozások alá esik?

A harmadik fél általi finanszírozás Ausztriában általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárási költségeket, és részesedést kap a megtérülő összegből. Az ilyen megállapodások érvényességéről a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Nem teljesen világos, hogy az ilyen finanszírozásra is vonatkozhat-e, és ha igen, milyen mértékben, az ügyvédek százalékos alapú díjelfogadásának tilalma.

A jog megállapította - 2021. november 30.

A tevékenységek szabályozása

Milyen sajátosságok vannak az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?

Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendeletek) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.

A törvény szerint - 2021. november 30.

FRISSÍTÉS ÉS TENDENCIÁK

Jogalkotási reform és beruházási szerződéses választottbíráskodás

Vannak-e az Ön országában kialakulóban lévő trendek vagy forró témák a választottbíráskodásban? Az Ön joghatóságának választottbírósági joga jelenleg jogalkotási reform tárgyát képezi-e? A fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályait jelenleg felülvizsgálják-e? Megszűnt-e a közelmúltban valamelyik kétoldalú beruházási szerződés? Ha igen, melyeket? Van-e szándékuk bármelyik kétoldalú beruházási szerződés felmondására? Ha igen, melyeket? Melyek a nemzetközi beruházási választottbíráskodás területén a közelmúltban hozott főbb határozatok, amelyeknek az Ön országa részese volt? Vannak-e olyan folyamatban lévő beruházási választottbírósági ügyek, amelyekben az ország, amelyről Ön beszámol, félként vesz részt?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) 2021. július 1-jei hatállyal a beruházási jogvitákra vonatkozó szabályokat (VRI) is felvett, és ezzel egyidejűleg frissítette a kereskedelmi jogvitákra alkalmazandó választottbírósági és közvetítői szabályzatát (a bécsi szabályzat).

A VRI nem határoz meg joghatósági követelményeket, szemben az ICSID-egyezménnyel, amely csak a közvetlenül egy beruházásból eredő, egy szerződő állam és egy másik szerződő állam állampolgára közötti jogvitákra terjed ki. A VRI a harmadik fél általi finanszírozást szabályozó keretrendszert ír elő, amely foglalkozik a választottbírák összeférhetetlenségének kockázatával és a költségek fedezetével. A VRI továbbá lehetővé teszi, hogy a felek kérjék a követelés, viszontkereset vagy védekezés idő előtti elutasítását azon az alapon, hogy az a bíróság joghatóságán kívül esik, elfogadhatatlan vagy jogi szempontból nem megalapozott. Az idő előtti elutasítás iránti kérelmet a bíróság megalakulásától vagy a keresetlevélre adott válasz benyújtásától számított 45 napon belül kell benyújtani, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Ezenkívül a VRI tartalmazza az amicus curiae beadványok benyújtásának lehetőségét. A bécsi szabályokkal ellentétben a VRI előírja, hogy a választottbíráknak a felekétől eltérő állampolgárságúnak kell lenniük, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg.

Továbbra is nyitott kérdés, hogy a VRI képes lesz-e megismételni a bécsi szabályok népszerűségét, különösen a KKE/KKE régióból származó felek körében. A VIAC minden bizonnyal szilárd alapot teremtett.

A Bécsi Szabályok 2021 2021. július 1-jén lépett hatályba, és a 2021. június 30. után indított valamennyi eljárásra alkalmazandó. A Bécsi Szabályok felülvizsgálatát a VIAC által a VRI kidolgozása váltotta ki. Ezek nem térnek el jelentősen a 2018-as elődjüktől. A felülvizsgálat célja inkább az volt, hogy a kereskedelmi jogvitákra vonatkozó meglévő szabályokat a piac új igényeihez és fejleményeihez igazítsák.

A törvény kimondta - 2021. november 30.