Választottbíróság 2021

TÖRVÉNYEK ÉS INTÉZMÉNYEK

A választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezmények

Az Ön joghatósága a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény szerződő állama? Mióta van hatályban az egyezmény? Tettek-e nyilatkozatokat vagy bejelentéseket az egyezmény I., X. és XI. cikke alapján? Milyen más, a nemzetközi kereskedelmi és beruházási választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeknek részese az Ön országa?

Ausztria a következő, választottbíráskodással kapcsolatos többoldalú egyezményeket ratifikálta:

• New York-i Egyezmény, 1961. július 31. (Ausztria az I. cikk (3) bekezdése alapján bejelentést tett, amelyben kijelenti, hogy csak az ezen egyezmény más szerződő államaiban hozott ítéleteket ismeri el és hajtja végre);
• a választottbírósági kikötésekről szóló, 1928. március 13-i genfi jegyzőkönyv;
• a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1930. október 18-i genfi egyezmény;
• a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló 1964. június 4-i európai egyezmény (és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás); és
• a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény, 1971. június 24.

Kétoldalú beruházási szerződések

Léteznek-e kétoldalú beruházási szerződések más országokkal?

Ausztria 69 kétoldalú beruházási szerződést írt alá, amelyek közül 62-t ratifikáltak, nevezetesen Albániával, Algériával, Argentínával, Azerbajdzsánnal, Bangladeshel, Fehéroroszországgal, Belize-szel, Bolíviával, Boszniával, Bulgáriával, Chile, a Zöld-foki szigetekkel, Kínával, Horvátországgal, Kubával, a Cseh Köztársasággal, Egyiptommal, Észtországgal, Etiópiával, Grúziával, Guatemalával, Hongkonggal, Magyarországgal, Indiával, Iránnal, Jordániával, Fehéroroszországgal, Kazahsztán, Kuvait, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Macedónia, Malajzia, Málta, Mexikó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Marokkó, Namíbia, Omán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Tádzsikisztán, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Vietnam és Jemen.

Ausztria számos további kétoldalú szerződésnek is részese, amelyek nem befektetési szerződések, főként szomszédos országokkal.

Belföldi választottbírósági jog

Melyek a belföldi és külföldi választottbírósági eljárásokra, valamint a választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó elsődleges hazai jogforrások?

A választottbíráskodásra vonatkozó jogot az osztrák polgári perrendtartás 577-618. cikkei tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák.

A külföldi ítéletek elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák. A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza.

Belföldi választottbíráskodás és UNCITRAL

Az Ön hazai választottbírósági törvénye az UNCITRAL-modelltörvényen alapul? Melyek a főbb különbségek az Ön hazai választottbírósági törvénye és az UNCITRAL-modelltörvény között?

Mint a legtöbb országban, a törvény nem tükrözi az UNCITRAL-modelltörvény minden egyes aspektusát. A főbb jellemzőket azonban bevezették.

Az UNCITRAL-modelltörvénytől eltérően az osztrák jog nem tesz különbséget a belföldi és a nemzetközi választottbírósági eljárások, illetve a kereskedelmi és a nem kereskedelmi választottbírósági eljárások között. Ezért a foglalkoztatással és a fogyasztással kapcsolatos ügyekre külön szabályok vonatkoznak.

Kötelező rendelkezések

Melyek azok a kötelező hazai választottbírósági jogi rendelkezések az eljárásra vonatkozóan, amelyektől a felek nem térhetnek el?

A felek szabadon állapodhatnak meg az eljárási szabályokról (pl. konkrét választottbírósági szabályokra való hivatkozással) a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseinek keretein belül. Amennyiben a felek nem állapodtak meg semmilyen szabályrendszerben, vagy saját szabályokat állapítottak meg, a választottbíróságnak - a Polgári Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezéseire is figyelemmel - az általa megfelelőnek ítélt módon kell lefolytatnia a választottbírósági eljárást. A választottbírósági eljárás kötelező szabályai között szerepel, hogy a választottbíráknak pártatlannak és függetlennek kell lenniük és maradniuk. A választottbíráknak nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban. A feleknek joguk van ahhoz, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek, és előadhassák ügyüket. További kötelező szabályok vonatkoznak a választottbírósági ítéletre, amelyet írásba kell foglalni, és azokra az okokra, amelyek alapján a választottbírósági ítélet megtámadható.

Anyagi jog

Van-e olyan szabály az Ön hazai választottbírósági jogszabályaiban, amely útmutatást ad a választottbíróságnak arra vonatkozóan, hogy melyik anyagi jogot kell alkalmazni a jogvita érdemében?

A választottbíróságnak a felek által választott anyagi jogot kell alkalmaznia, ennek hiányában az általa megfelelőnek ítélt jogot kell alkalmaznia. A méltányossági alapon történő határozathozatal csak akkor megengedett, ha a felek kifejezetten megállapodtak a méltányossági alapon történő határozathozatalban (a Polgári Törvénykönyv 603. cikke).

Választottbírósági intézmények

Melyek az Ön joghatósága alatt található legjelentősebb választottbírósági intézmények?

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) (www.viac.eu) a Választottbírósági és Egyeztető Szabályzata (2013) (a Bécsi Szabályzat) alapján nemzetközi választottbírósági eljárásokat folytat. A választottbírák díját a vitatott összeg alapján számítják ki. A választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan nincsenek korlátozások.

A Bécsi Értéktőzsde Bécsi Árutőzsdéje saját választottbírósággal és saját ajánlott választottbírósági kikötéssel rendelkezik.

Egyes szakmai testületek és kamarák saját szabályzatot írnak elő, vagy maguk bonyolítják le a választottbírósági eljárásokat, vagy mindkettőt.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az osztrák nemzeti bizottságán keresztül közvetlenül jelen van.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI MEGÁLLAPODÁS

Választottbírósági eljárás

Vannak olyan típusú jogviták, amelyek nem dönthetők választottbírósági eljárásban?

Elvileg minden tulajdonjogi igény eldönthető. A nem tulajdonjogi igények akkor is eldönthetőek, ha a jog lehetővé teszi, hogy a vitát a felek rendezzék.

Vannak kivételek a családjog vagy a lakásszövetkezeti tulajdonjog területén.

A fogyasztói és a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek csak akkor dönthetők, ha a felek a vita felmerülését követően választottbírósági megállapodást kötnek.

Követelmények

Milyen formai és egyéb követelmények vonatkoznak a választottbírósági megállapodásra?

A választottbírósági megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

• kellőképpen meg kell határoznia a feleket (legalábbis meg kell határozhatónak lennie);
• kellően meg kell határozni a jogvita tárgyát egy meghatározott jogviszonnyal kapcsolatban (ennek legalább meghatározhatónak kell lennie, és korlátozódhat bizonyos jogvitákra, vagy kiterjedhet minden jogvitára);
• kellően meghatározza a felek azon szándékát, hogy a jogvitát választottbíróság döntse el, kizárva ezzel az állami bíróságok hatáskörét; és
• vagy a felek által aláírt írásos dokumentumban, vagy a felek között kicserélt telefaxokban, e-mailekben vagy egyéb kommunikációban szerepeljen, amelyek megőrzik a szerződés bizonyítékát.

A választottbírósági záradékot tartalmazó általános szerződési feltételekre való egyértelmű hivatkozás elegendő.

Végrehajthatóság

Milyen körülmények között nem végrehajtható a választottbírósági megállapodás?

A választottbírósági megállapodások és záradékok a szerződési jog általános elvei alapján megtámadhatók, különösen tévedés, megtévesztés vagy kényszerítés, illetve cselekvőképtelenség miatt. Vitatott, hogy az ilyen megtámadást a választottbíróság vagy a bíróság előtt kell-e előterjeszteni. Ha a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés felei elállnak szerződésüktől, a választottbírósági kikötés a továbbiakban nem tekinthető végrehajthatónak, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági kikötés fenntartásáról. Fizetésképtelenség vagy haláleset esetén a választottbírósági megállapodás általában a csődgondnokot vagy jogutódot köti. A választottbírósági megállapodás már nem végrehajtható, ha a választottbíróság az ügy érdemében ítéletet hozott, vagy ha a bíróság jogerős ítéletet hozott az ügy érdemében, és a határozat kiterjed minden olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan választottbírósági eljárásról állapodtak meg.

Elválaszthatóság

Vannak-e rendelkezések a választottbírósági megállapodásoknak az alapmegállapodástól való elválaszthatóságáról?

Az UNCITRAL-modelltörvény szerint a választottbírósági megállapodásnak az alapmegállapodástól való elválaszthatósága jogállami szabályként érvényesül. Az osztrák jog szerint ez a szétválaszthatóság a felek szándékából ered.

Harmadik felek - a választottbírósági megállapodás által kötelezettek

Milyen esetekben kötheti a választottbírósági megállapodás harmadik feleket vagy nem aláíró feleket?

Általános elvként a választottbírósági megállapodás csak a felek számára kötelező. A bíróságok nem szívesen kötik harmadik feleket a választottbírósági megállapodáshoz. Így az olyan fogalmak, mint a társasági fátyol áttörése és a vállalatcsoportok jellemzően nem alkalmazhatók.

A jogutódot azonban köti az a választottbírósági megállapodás, amelyet jogelődje kötött. Ez vonatkozik a felszámolóra és az elhunyt személy örökösére is.

Harmadik felek - részvétel

Rendelkezik-e az Ön hazai választottbírósági törvénye harmadik felek választottbírósági eljárásban való részvételéről, például a csatlakozási jogról vagy a harmadik fél értesítéséről?

Általában egy harmadik félnek a választottbírósági eljárásban való részvételéhez a felek megfelelő hozzájárulása szükséges, amely lehet kifejezett vagy hallgatólagos (pl. a csatlakozást előíró választottbírósági szabályzatra való hivatkozással). A hozzájárulás megadása történhet a csatlakozás iránti kérelem benyújtásakor vagy a szerződés egy korábbi szakaszában. A törvény szerint a kérdést nagyrészt a választottbírósági eljárásban érdekelt harmadik fél beavatkozásával összefüggésben tárgyalják. Itt azzal érvelnek, hogy az ilyen harmadik fél beavatkozónak a választottbírósági megállapodás részes felének kell lennie, vagy más módon alá kell vetnie magát a bíróság joghatóságának, és hogy minden félnek, beleértve a beavatkozót is, bele kell egyeznie a beavatkozásba.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy harmadik félnek a választottbírósági eljáráshoz való akarata ellenére történő csatlakozása, vagy a választottbírósági ítélet kötelező hatályának harmadik félre történő kiterjesztése sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikkét, ha a harmadik fél nem részesül ugyanazokban a jogokban, mint a felek (pl. a meghallgatáshoz való jog).

Társaságcsoportok

Az Ön joghatósága alá tartozó bíróságok és választottbíróságok kiterjesztik-e a választottbírósági megállapodást az aláíró társaság nem aláíró anya- vagy leányvállalataira, feltéve, hogy a nem aláíró társaság valamilyen módon részt vett a vitatott szerződés megkötésében, teljesítésében vagy megszüntetésében, a "vállalatcsoport" doktrína alapján?

Az osztrák jog nem ismeri a vállalatcsoport-doktrínát.

Többoldalú választottbírósági megállapodások

Melyek az érvényes többoldalú választottbírósági megállapodás feltételei?

A többoldalú választottbírósági megállapodások megkötésére ugyanazok a formai követelmények vonatkoznak, mint a választottbírósági megállapodásokra.

Konszolidáció

Az Ön joghatósága szerinti választottbíróság összevonhatja-e a különálló választottbírósági eljárásokat? Milyen körülmények között?

A választottbírósági eljárások összevonását az osztrák jog kifejezetten nem szabályozza. A doktrínában azonban azt állítják, hogy ez megengedett, feltéve, hogy a felek és a választottbírák beleegyeznek.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG MEGALAKULÁSA

A választottbírák választhatósága

Vannak-e korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki járhat el választottbíróként? Elismerik-e az Ön joghatósága szerinti bíróságok a választottbírókra vonatkozó, nemzetiségen, valláson vagy nemen alapuló, szerződésben rögzített követelményeket?

Csak természetes személyeket lehet választottbíróvá kinevezni. Az alapszabály nem ír elő semmilyen konkrét képesítést, de a felek megállapodhatnak ilyen követelményekről. A hivatásukat szabályozó jogszabály értelmében aktív bírák nem járhatnak el választottbíróként.

A választottbírák háttere

Kik ülnek rendszeresen választottbíróként az Ön joghatósága alatt?

Akár a kinevezésre jogosult hatóság jelöli ki, akár a felek jelölik, a választottbíráknak rendelkezniük kell bizonyos tapasztalattal és háttérrel az adott jogvitával kapcsolatban. Ilyen követelmény lehet egy adott területen szerzett szakmai képesítés, jogi jártasság, műszaki szakértelem, nyelvtudás vagy egy adott állampolgárság.

Sok választottbíró magánpraxist folytató ügyvéd, mások pedig akadémikusok. Néhány, főként műszaki kérdéseket érintő vitában műszaki szakemberek és jogászok is tagjai a testületnek.

A képesítési követelményeket bele lehet foglalni a választottbírósági megállapodásba, ami nagy körültekintést igényel, mivel ez akadályokat gördíthet a kinevezési eljárás elé (azaz vita alakulhat ki arról, hogy a megállapított követelmények teljesülnek-e).

A választottbírák alapértelmezett kijelölése

A felek előzetes megállapodásának hiányában mi a választottbírák kijelölésének alapértelmezett mechanizmusa?

A bíróságok hatáskörébe tartozik a szükséges alapértelmezett kijelölés, ha a felek nem állapodnak meg más eljárásban, és ha az egyik fél nem jelöl ki választottbírót; ha a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíró személyében; vagy ha a választottbírák nem nevezik ki az elnöküket.

A választottbírák kihívása és leváltása

20 Milyen alapon és hogyan lehet a választottbírót visszautasítani és leváltani? Kérjük, térjen ki különösen a visszahívás és a leváltás indokaira, valamint az eljárásra, beleértve a bírósági visszahívást is. Van-e tendencia a nemzetközi választottbíráskodás során felmerülő összeférhetetlenségről szóló IBA-iránymutatás alkalmazására vagy iránymutatás kérésére?

Választottbírók kihívása

A választottbíró csak akkor utasítható vissza, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján jogos kétségek merülnek fel pártatlanságát vagy függetlenségét illetően, vagy ha nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítéssel. A választottbírót kijelölő fél a kihívás során nem hivatkozhat olyan körülményekre, amelyekről a kijelölés időpontjában tudomása volt (a Polgári Törvénykönyv 588. cikke).

A választottbírák eltávolítása

A választottbíró felmenthető, ha képtelen feladatainak ellátására, vagy ha azokat nem látja el megfelelő határidőn belül (a polgári perrendtartás 590. cikke).

A választottbíró felmentése történhet kihívás útján vagy megbízatásának megszűnésével. Mindkét esetben végső soron a bíróság dönt az egyik fél kérelmére. Ha a választottbíró megbízatásának idő előtti megszűnésére kerül sor, a helyettesítő választottbírót ugyanolyan módon kell kinevezni, mint ahogyan a helyettesített választottbírót kinevezték.

A Legfelsőbb Bíróság egy közelmúltbeli ügyben foglalkozott a kifogásolási okokkal, elemezve a tudósok ellentétes nézeteit azzal kapcsolatban, hogy a jogerős ítéletet követően engedélyezni kell-e, és ha igen, milyen mértékben, a kifogásolást. Elemzése során a bíróság az IBA iránymutatásaira is hivatkozott és támaszkodott.

A felek és a választottbírák közötti kapcsolat

Milyen a felek és a választottbírák közötti kapcsolat? Kérjük, fejtse ki a felek és a választottbírák közötti szerződéses kapcsolatot, a felek által kijelölt választottbírák semlegességét, a választottbírák díjazását és költségeit.

Az eseti választottbíráskodásban a választottbírák jogait és kötelességeit szabályozó megállapodást kell kötni. Ennek a szerződésnek tartalmaznia kell a díjazásra vonatkozó megállapodást (pl. a hivatalos ügyvédi díjszabásra, óradíjakra való hivatkozással vagy más módon), valamint a választottbíráknak a saját költségeik megtérítésére vonatkozó jogát. Feladataik közé tartozik az eljárás lefolytatása, valamint az ítélet megszövegezése és aláírása.

A választottbírák feladatai

Melyek a választottbírák közzétételi kötelezettségei a pártatlanság és függetlenség tekintetében a választottbírósági eljárás során?

A Polgári Törvénykönyv 588. cikke értelmében a választottbírónak az eljárás bármely szakaszában nyilvánosságra kell hoznia minden olyan körülményt, amely kétséget ébreszthet pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban, vagy amely ellentétes a felek megállapodásával. A függetlenséget az határozza meg, hogy a választottbíró és a felek egyike között nincs szoros pénzügyi vagy egyéb kapcsolat. A pártatlanság szorosan kapcsolódik a függetlenséghez, de inkább a választottbíró hozzáállására utal. A választottbíró sikeresen megtámadható, ha objektíven megalapozott kétségek merülnek fel pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban.

A választottbírák felelősség alóli mentessége

Milyen mértékben mentesülnek a választottbírák a felelősség alól a választottbírósági eljárás során tanúsított magatartásukért?

Ha egy választottbíró elfogadta a kinevezését, de aztán nem hajlandó a feladatát kellő időben vagy egyáltalán nem teljesíteni, felelősségre vonható a késedelméből eredő kárért (a polgári perrendtartás 594. cikke). Ha a későbbi bírósági eljárás során a választottbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték, és a választottbíró jogellenesen és gondatlanul kárt okozott a feleknek, felelősségre vonható. A választottbírói megállapodások és a választottbírósági intézmények választottbírósági szabályzata gyakran tartalmaznak felelősségkizárást.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA ÉS HATÁSKÖRE

A választottbírósági megállapodásokkal ellentétes bírósági eljárás

Mi az eljárás a joghatósággal kapcsolatos viták esetén, ha a bírósági eljárás a meglévő választottbírósági megállapodás ellenére indul, és milyen határidők vannak a joghatósági kifogásokra?

A törvény nem tartalmaz kifejezett szabályokat azokra a jogorvoslatokra vonatkozóan, amelyek akkor állnak rendelkezésre, ha a bírósági eljárást választottbírósági megállapodással ellentétesen indítják meg, vagy ha a választottbírósági eljárást a joghatósági záradékkal ellentétesen kezdik meg (kivéve a költségekre vonatkozó kedvezőtlen döntést olyan eljárásban, amelyet eleve nem kellett volna megindítani).

Ha egy fél annak ellenére indít keresetet bíróság előtt, hogy az ügy választottbírósági megállapodás tárgyát képezi, az alperesnek a bíróság hatáskörével szemben kifogást kell emelnie, mielőtt magára a tárgyra vonatkozóan észrevételt tenne, nevezetesen az első tárgyaláson vagy a védekezésében. A bíróságnak általában el kell utasítania az ilyen kereseteket, ha az alperes időben kifogást emelt a bíróság illetékessége ellen. A bíróság nem utasíthatja el a keresetet, ha az megállapítja, hogy a választottbírósági megállapodás nem létezik, érvénytelen vagy kivitelezhetetlen.

A választottbíróság hatásköre

25. Mi az eljárás a választottbíróság joghatóságával kapcsolatos jogviták esetén, miután a választottbírósági eljárás megindult, és milyen határidők állnak fenn a joghatósági kifogásokra?

A választottbíróság akár külön ítéletben, akár az érdemi kérdésben hozott végleges ítéletben dönthet saját joghatóságáról. A választottbíróság joghatóságát vitatni kívánó félnek ezt a kifogást legkésőbb az ügyben benyújtott első beadványában kell előterjesztenie. A választottbíró kijelölése vagy a félnek a kijelölési eljárásban való részvétele nem zárja ki a fél joghatósági kifogás felvetését. Az elkésett kifogást nem szabad figyelembe venni, kivéve, ha a bíróság a késedelmet indokoltnak tartja, és a kifogásnak helyt ad. Mind a bíróságok, mind a választottbíróságok dönthetnek a joghatósági kérdésekről.

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

A választottbíráskodás helye és nyelve, valamint a jogválasztás

A felek előzetes megállapodásának hiányában mi az alapértelmezett mechanizmus a választottbírósági eljárás helyére és nyelvére vonatkozóan? Hogyan határozzák meg a jogvita anyagi jogát?

Ha a felek nem állapodtak meg a választottbíráskodás helyéről és a választottbírósági eljárás nyelvéről, a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a megfelelő hely és nyelv meghatározása. A polgári perrendtartás 604. cikke értelmében a felek szabadon választhatják meg az anyagi jogot. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik az általa megfelelőnek ítélt jog megválasztása. A bíróság csak akkor dönthet ex aequo et bono, ha a felek erre felhatalmazást adtak.

A választottbírósági eljárás megkezdése

Hogyan indul a választottbírósági eljárás?

A törvényes jog szerint a felperesnek keresetlevelet kell benyújtania, amely tartalmazza azokat a tényeket, amelyekre a felperes hivatkozni kíván, valamint a jogorvoslati kérelmeit. A keresetlevelet a felek között megállapított vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. A felperes ekkor nyújthatja be a vonatkozó bizonyítékokat. Az alperes ezt követően nyújtja be a védekezését.

A bécsi szabályok szerint a felperesnek a keresetlevelet a VIAC titkárságához kell benyújtania. A keresetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

• a felek teljes nevét, címét és egyéb elérhetőségeit;
• a tényállás ismertetése és a jogorvoslat iránti konkrét kérelem;
• ha a kért enyhítés nem kizárólag meghatározott pénzösszegre vonatkozik, az egyes követelések pénzbeli értékét a keresetlevél benyújtásának időpontjában;
• a választottbírák számára vonatkozó adatok;
• a választottbíró kijelölése, ha három választottbíróból álló testületben állapodtak meg vagy azt kérték, vagy a választottbíró kijelölésére irányuló kérelem; és
• a választottbírósági megállapodásra és annak tartalmára vonatkozó adatok.

Meghallgatás

Szükség van-e meghallgatásra, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Szóbeli meghallgatásra az egyik fél kérésére kerül sor, vagy ha a választottbíróság ezt szükségesnek tartja (a Polgári Törvénykönyv 598. cikke és a Bécsi Szabályzat 30. cikke).

Bizonyítás

Milyen szabályok kötik a választottbíróságot a tényállás megállapítása során? Milyen típusú bizonyítékok fogadhatók el, és hogyan történik a bizonyításfelvétel?

A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét szabályokat a választottbírósági eljárásban történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A választottbíróságokat a felek által esetlegesen elfogadott bizonyítási szabályok kötik. Ilyen szabályok hiányában a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt bizonyítékokat szabadon felveheti és értékelheti (a polgári perrendtartás 599. cikke). A választottbíróságok jogosultak szakértőket kijelölni (és a felektől megkövetelni, hogy a szakértőknek minden lényeges információt adjanak át, illetve hogy betekintés céljából mutassák be a vonatkozó dokumentumokat, árukat vagy egyéb vagyontárgyakat, illetve biztosítsanak hozzáférést azokhoz), tanúkat, feleket vagy a felek tisztviselőit meghallgatni. A választottbíróságoknak azonban nincs hatásköre arra, hogy a felek vagy tanúk megjelenését kikényszerítsék.

A gyakorlatban a felek gyakran felhatalmazzák a választottbíróságokat, hogy a bizonyításfelvételre vonatkozó IBA-szabályokra (IBA-szabályok) hivatkozzanak iránymutatásként. Ha az IBA szabályaihoz hasonló szabályokra hivatkoznak, vagy azokban állapodnak meg, a nyilvánosságra hozatal köre gyakran szélesebb, mint a peres eljárásban történő nyilvánosságra hozatal (amely az osztrák jog szerint meglehetősen korlátozott). A választottbíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy a benyújtott bizonyítékokat és a bizonyítási eljárás eredményét tudomásul vegyék és észrevételezzék (a polgári perrendtartás 599. cikke).

A bíróság részvétele

Milyen esetekben kérheti a választottbíróság a bíróság segítségét, és milyen esetekben avatkozhatnak be a bíróságok?

A választottbíróság kérheti a bíróság segítségét a következőkben:

• a választottbíróság által hozott ideiglenes vagy biztosítási intézkedés végrehajtása (a Polgári Törvénykönyv 593. cikke); vagy
• bírósági cselekményeket végezzen, amennyiben a választottbíróság erre nem jogosult (tanúk jelenlétére való kötelezés, tanúk eskü alatt történő meghallgatása és dokumentumok közzétételének elrendelése), beleértve a külföldi bíróságok és hatóságok megkeresését ilyen cselekmények elvégzésére (a polgári perrendtartás 602. cikke).

A bíróság csak akkor avatkozhat be a választottbírósági eljárásba, ha a Polgári Polgári Törvénykönyv kifejezetten rendelkezik erről. A bíróság különösen a következőket teheti (vagy kell tennie):

• ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket hozhat (a polgári perrendtartás 585. cikke);
• választottbírákat jelölhet ki (a polgári perrendtartás 587. cikke); és
• dönthet a választottbíró visszautasításáról, ha:

Bizalmasság

Biztosított a titoktartás?

A polgári perrendtartás nem rendelkezik kifejezetten a választottbírósági eljárás titkosságáról, de a felek megállapodhatnak a titkosságról. Továbbá a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló bírósági eljárásokban és a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására irányuló keresetekben, vagy a Polgári Polgári Törvénykönyv 586-591. cikkei által szabályozott ügyekben (pl. választottbíró visszautasítása) a fél kérheti a bíróságtól a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról, ha a fél igazolható érdekét tudja bizonyítani a nyilvánosság kizárásának.

IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK ÉS SZANKCIONÁLÁSI HATÁSKÖRÖK

A bíróságok által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhetnek el a bíróságok a választottbírósági eljárás megindítása előtt és után?

Mind az illetékes bíróság, mind a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon a választottbírósági eljárás támogatására. A felek kizárhatják a választottbíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét, de nem zárhatják ki a bíróság ideiglenes intézkedésekre vonatkozó hatáskörét. Az ideiglenes intézkedések végrehajtása a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Pénzkövetelések alátámasztására a bíróság ideiglenes intézkedéseket hozhat, ha okkal feltételezhető, hogy az adós vagyonának megrongálásával, megsemmisítésével, elrejtésével vagy elvitelével (ideértve a káros szerződéses kikötéseket is) megakadályozná vagy akadályozná egy későbbi ítélet végrehajtását.

A következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre:

• pénz vagy ingóságok bírósági letétbe helyezése;
• az ingóságok elidegenítésének vagy elzálogosításának tilalma;
• az adós követeléseire (beleértve a bankszámlákat is) vonatkozó lefoglalási végzés;
• az ingatlanok kezelése; és
• ingatlanok elidegenítésének vagy zálogba adásának tilalma, amelyet be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A nem vagyoni követelések alátámasztására a bíróság a pénzkövetelésekkel kapcsolatban fent említettekhez hasonló ideiglenes jogorvoslati lehetőségeket biztosíthat. Polgári ügyekben nem áll rendelkezésre házkutatási parancs.

A külföldi választottbíróság (a polgári perrendtartás 593. cikke) vagy külföldi bíróság által hozott végzés bizonyos körülmények között végrehajtható Ausztriában. A végrehajtási intézkedéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük az osztrák joggal.

Sürgősségi választottbíró által hozott ideiglenes intézkedések

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályzata rendelkezik-e a választottbíróság megalakulását megelőzően sürgősségi választottbíróról?

Az állami jog nem rendelkezik sürgősségi választottbíróról.

A választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedések

Milyen ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a választottbíróság a megalakulását követően? Milyen esetekben rendelhet el költségbiztosítékot a választottbíróság?

A választottbíróság széleskörű hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az egyik fél kérelmére ideiglenes intézkedéseket rendeljen el, ha azt a követelés érvényesítésének biztosítása vagy a helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében szükségesnek ítéli. A bírósági eljárásokban rendelkezésre álló ideiglenes jogorvoslatoktól eltérően a választottbíróság nem korlátozódik a felsorolt jogorvoslatok körére. A jogorvoslatoknak azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a végrehajtási joggal, hogy a végrehajtás szakaszában elkerülhetők legyenek a nehézségek. A jogszabály nem ír elő költségbiztosítékot a választottbírósági eljárásokban.

A választottbíróság szankcionálási jogköre

Az Ön hazai választottbírósági törvénye vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik-e arra, hogy szankciókat rendeljen el a választottbírósági eljárásban "gerillataktikát" alkalmazó felekkel vagy azok tanácsadóival szemben? Alkalmazhat-e szankciókat a választottbíróság vagy a hazai választottbírósági intézmények tanácsára?

A választottbíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az ideiglenes intézkedések elrendelésére a gerillataktika kezelésére. Szélsőséges esetekben felfüggeszthetik az eljárást, vagy akár el is utasíthatják a választottbírósági eljárást a fél vagy annak tanácsadója szándékos kötelességszegése miatti szankcióként.

A választottbíróságok költségbiztosítékot is elrendelhetnek.

Továbbá széles körben elfogadott lehetőség, hogy a választottbírák negatív következtetéseket vonhatnak le abból, ha a fél nem tesz eleget a bíróság kéréseinek. Például, ha egy fél megtagadja a dokumentumok bemutatását, a választottbíróság feltételezheti, hogy a dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyek veszélyeztetnék a fél álláspontját.

Egy másik igen hatékony intézkedés a fél kötelességszegésének szabályozására a költségek megítélése a jogerős ítéletben.

Az osztrák ügyvédeket szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

DÍJAK

A választottbíróság határozatai

A felek megállapodásának hiányában elegendő-e, ha a választottbíróság határozatait a tagok többségével hozza, vagy egyhangú szavazásra van szükség? Milyen következményekkel jár az ítéletre nézve, ha egy választottbíró nem ért egyet?

A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet érvényességéhez elegendő, ha azt a választottbírák többsége hozta meg és írta alá. A többséget az összes kijelölt választottbíró, és nem csak a jelenlévők alapján kell kiszámítani. Ha a választottbíróság úgy kíván dönteni a választottbírósági ítéletről, hogy nem minden tagja van jelen, erről a szándékáról előzetesen tájékoztatnia kell a feleket (a Polgári Törvénykönyv 604. cikke).

A választottbírák többsége által aláírt választottbírósági ítélet ugyanolyan jogi értékkel bír, mint az egyhangúlag hozott ítélet.

Az osztrák ügyvédeket szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

Eltérő vélemények

Hogyan kezeli az Ön hazai választottbírósági joga az eltérő véleményeket?

A törvényi szabályozás hallgat az eltérő véleményekről. Vitatott, hogy elfogadhatóak-e a választottbírósági eljárásokban.

Egy nemrégiben egy külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatos ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az a követelmény, hogy az eltérő véleményt csatolni kell a választottbíróság ítéletéhez (ezt a követelményt az alkalmazandó választottbírósági szabályok tartalmazzák), nem szigorú követelmény a végrehajtási jog szerint.

Az osztrák ügyvédeket szakmai etikai szabályok kötik, amikor választottbírósági eljárásban tanácsadóként járnak el (függetlenül attól, hogy azt Ausztriában vagy külföldön tartják-e). Az Ausztriában tartott választottbírósági eljárásokban részt vevő külföldi ügyvédeket nem kötik az osztrák szakmai etikai szabályok.

Formai és tartalmi követelmények

Milyen formai és tartalmi követelmények vonatkoznak a választottbírósági ítéletre?

A választottbírósági ítéletet írásban kell meghozni, és azt a választottbírónak vagy választottbíráknak alá kell írnia. A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbírák többségének aláírása elegendő. Ebben az esetben meg kell indokolni, hogy miért hiányzik a választottbírák egy részének aláírása.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a választottbírósági ítéletben fel kell tüntetni az ítélet alapjául szolgáló jogi indoklást, valamint meg kell jelölni a döntés meghozatalának napját és helyét.

A választottbírósági ítéletnek a választottbírósági eljárás bármelyik fél kérésére tartalmaznia kell a végrehajthatóság megerősítését.

A választottbírósági ítélet határideje

A választottbírósági ítéletet az Ön hazai választottbírósági jogszabályai vagy a fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályai szerint meghatározott határidőn belül kell meghozni?

Az állami jog nem ír elő meghatározott határidőt, amelyen belül a választottbírósági ítéletet ki kell hirdetni.

Az ítélet időpontja

40 Milyen határidők tekintetében a választottbírósági ítélet kelte, és milyen határidők tekintetében a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja a döntő?

Az állami jog szerint a választottbírósági ítélet kézbesítésének időpontja mind a választottbírósághoz a választottbírósági ítélet kijavítása vagy értelmezése, vagy mindkettő, illetve kiegészítő ítélet meghozatala iránti kérelem (lásd a 45. kérdést), mind pedig a választottbírósági ítélet bíróság előtti megtámadása szempontjából releváns (lásd a 46. kérdést). Ha a választottbíróság saját maga helyesbíti a döntést, az ilyen helyesbítésre nyitva álló négyhetes határidő a döntés időpontjától kezdődik (a Polgári Törvénykönyv 610. cikkének (4) bekezdése).

Az ítéletek típusai

41. Milyen típusú ítéletek lehetségesek, és milyen típusú jogorvoslatokat adhat a választottbíróság?

A választottbírósági jog szerint a következő típusú ítéletek szokásosak:

• joghatósági ítélet;
• ideiglenes ítélet;
• részleges ítélet;
• végleges ítélet;
• a költségekről szóló ítélet; és
• módosítási díj.

Az eljárás megszüntetése

Milyen más eszközökkel lehet az eljárást megszüntetni, mint ítéletet hozni?

A választottbírósági eljárás megszüntethető:

• ha a felperes visszavonja keresetét;
• ha a felperes nem nyújtja be keresetlevelét a bíróság által meghatározott határidőn belül (a polgári perrendtartás 597. és 600. cikke);
• a felek közös megegyezésével, egyezséggel (a polgári perrendtartás 605. cikke); és
• ha az eljárás folytatása kivitelezhetetlenné vált (a Polgári perrendtartás 608. cikke (2) bekezdésének 4. pontja).

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

Költségmegosztás és -visszatérítés

Hogyan osztják fel a választottbírósági eljárás költségeit a választottbírósági ítéletekben? Milyen költségek téríthetők meg?

A költségek tekintetében a választottbíróságok szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, és általában liberálisabbak, mint a bíróságok. A választottbíróságnak mérlegelési jogkörrel rendelkezik a költségek felosztása tekintetében, de figyelembe kell vennie az ügy körülményeit, különösen az eljárás kimenetelét. Alapszabályként a költségek az eseményt követik, és a pervesztes felet terhelik, de a bíróság ettől eltérő következtetésekre is juthat, ha ez az ügy körülményeihez igazodik.

Amennyiben a költségeket nem számolják el egymással szemben, a választottbíróságnak lehetőség szerint a költségfelelősségről való döntéssel egyidejűleg meg kell határoznia a megtérítendő költségek összegét is.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is megtéríthetők.

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

Kamatok

Megítélhető-e kamat a főkövetelések és a költségek után, és milyen mértékű?

A választottbíróság a legtöbb esetben kamatot ítél meg a főkövetelésre, ha az alkalmazandó anyagi jog ezt lehetővé teszi. A törvény szerint a polgári jogi követelések törvényes kamata 4 százalék. Ha mindkét fél vállalkozó és a késedelem felróható, akkor az Osztrák Nemzeti Bank által félévente közzétett változó kamatlábat kell alkalmazni. Jelenleg ez 8,58 százalék. A váltókra 6 százalékos kamat vonatkozik.

A választottbírósági eljárás költségeinek felosztását és behajtását a Ptk. 609. cikke szabályozza. Arról azonban nincs rendelkezés, hogy a költségek után megítélhető-e kamat, ezért ez a választottbíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is behajthatók.

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÍTÉLET KIADÁSÁT KÖVETŐ ELJÁRÁSOK

Az ítéletek értelmezése és kijavítása

Van-e a választottbíróságnak hatásköre arra, hogy saját maga vagy a felek kezdeményezésére kijavítsa vagy értelmezze a választottbírósági ítéletet? Milyen határidők vonatkoznak rá?

A felek kérhetik a választottbíróságtól (számítási, gépelési vagy elírási hibák) kijavítását, pontosítását vagy kiegészítő ítélet meghozatalát (ha a választottbíróság nem foglalkozott a választottbírósági eljárás során elé terjesztett valamennyi követeléssel). E kérelem benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet kézbesítésétől számított négy hét, hacsak a felek másként nem állapodnak meg. A választottbíróság jogosult arra is, hogy a választottbírósági ítélet meghozatalától számított négy héten belül (kiegészítő ítéletet nyolc héten belül) saját maga is kijavítsa a díjat.

Általában az óradíjak alapján kiszámított ügyvédi díjak is behajthatók.

Az ilyen megszüntetésnek nincsenek formai követelményei.

A díjak megtámadása

Hogyan és milyen alapon lehet megtámadni és hatályon kívül helyezni a díjat?

A bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítéletet érdemben felülvizsgálni. A választottbírósági ítélet ellen nincs lehetőség fellebbezésre. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi döntések) hatályon kívül helyezése iránt keresetet indítsanak, mégpedig nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot annak ellenére, hogy nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes választottbírósági megállapodást kötni a rá alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a választottbírósági ítélet olyan kérdésekre vonatkozik, amelyekről a választottbírósági megállapodás nem rendelkezik, vagy amelyek nem tartoznak annak hatálya alá, vagy a választottbírósági eljárásban kért jogorvoslaton túlmutató kérdésekre vonatkozik - ha az ilyen hibák a választottbírósági ítélet elválasztható részét érintik, akkor ezt a részt hatályon kívül kell helyezni;
• a választottbíróság összetétele nem felelt meg a Polgári Törvénykönyv 577-618. cikkének vagy a felek megállapodásának;
• a választottbírósági eljárás nem felelt meg, vagy a választottbírósági ítélet nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (közrend); és
• ha például a Polgári perrendtartás 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerint a hazai bíróság által indított ügy újbóli megnyitásának feltételei teljesülnek:

Továbbá a fél kérheti a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítását is.

A fellebbezés szintjei

Hány fellebbezési szint létezik? Általában mennyi ideig tart, amíg az egyes szinteken döntés születik a fellebbezésről? Körülbelül milyen költségek merülnek fel az egyes szinteken? Hogyan osztják fel a költségeket a felek között?

A három eljárási szint (az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és a Legfelsőbb Bíróság) helyett a Polgári perrendtartás 615. cikkét úgy módosították, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó követelésről szóló határozatot egyetlen bírósági fokon hozzák meg (azaz a határozatot egyetlen bírósági szerv hozza meg, és az ellen nem lehet fellebbezni).

A CCP 616. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a választottbírósági ítéletet megtámadó kereset - vagy a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására vonatkozó kereset - után ugyanaz az eljárás következik, mint amelyet az elsőfokú bíróság előtt folytatnak le. Ez valójában azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak ugyanazokat az eljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint az elsőfokú bíróságnak (pl. a bizonyításfelvétellel összefüggésben).

ha teljesülnek például a hazai bíróság által a Pp. 530. cikke (1) bekezdésének 1-5. pontja szerinti ügy újbóli megnyitásának feltételei:

Továbbá a fél kérheti a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítását is.

Elismerés és végrehajtás

Milyen követelmények vonatkoznak a belföldi és külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására, milyen okok állnak fenn az elismerés és végrehajtás megtagadására, és mi az eljárás?

A belföldi választottbírósági határozatok ugyanúgy végrehajthatók, mint a belföldi ítéletek.

A külföldi ítéletek az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajthatók - a New York-i egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is alkalmazandó az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződés vagy rendelet útján kell biztosítani (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárások lényegében ugyanazok, mint a külföldi határozatok esetében.

A választottbírósági határozatok végrehajtásának határideje

Van-e elévülési idő a választottbírósági határozatok végrehajtására?

A végrehajtási eljárás megindítására nem vonatkozik elévülési idő. Célszerű azonban analógia útján alkalmazni a törvény szerint az ítéletek végrehajtására irányuló eljárásokra alkalmazandó 30 éves elévülési időt.

A külföldi ítéletek az Ausztria által ratifikált két- vagy többoldalú szerződések alapján végrehajthatók - a New York-i egyezmény messze a legfontosabb jogi eszköz. Így továbbra is alkalmazandó az az általános elv, hogy a végrehajtás kölcsönösségét szerződés vagy rendelet útján kell biztosítani (szemben az UNCITRAL-modelltörvény vonatkozó rendelkezéseivel).

A végrehajtási eljárások lényegében ugyanazok, mint a külföldi határozatok esetében.

Külföldi ítéletek végrehajtása

Hogyan viszonyulnak a hazai bíróságok a választottbírósági eljárás helye szerinti bíróságok által hatályon kívül helyezett külföldi ítéletek végrehajtásához?

A New York-i Egyezmény 5. cikke szerint a külföldi választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása megtagadható, ha a díjat azon ország illetékes hatósága, amelyben vagy amelynek jogszabályai szerint a díjat hozták, hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette.

Ausztria a New York-i Egyezmény egyik szerződő állama, ezért az osztrák bíróságok általában megtagadnák egy ilyen ítélet végrehajtását. Ha azonban egy díjat azzal az indokkal helyeztek hatályon kívül, hogy az ellentétes a választottbírósági eljárás helyszínének közrendjével, az osztrák bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a díj Ausztriában is sérti-e a közrendet. Ha a díj nem ütközik az osztrák közrendbe, az osztrák bíróságok valószínűleg végrehajtják az ilyen díjat.

A sürgősségi választottbírói végzések végrehajtása

Az Ön hazai választottbírósági jogszabályai, ítélkezési gyakorlata vagy a hazai választottbírósági intézmények szabályai rendelkeznek-e a sürgősségi választottbírák által hozott végzések végrehajtásáról?

A bécsi szabályzat 45. cikke gyorsított eljárást ír elő. Az ilyen eljárásokban sürgősségi választottbírók által hozott végzések végrehajtására azonban nincsenek külön szabályok. Ugyanez vonatkozik a hazai választottbírósági jogszabályokra (beleértve az esetjogot is).

A végrehajtás költségei

Milyen költségek merülnek fel az ítéletek végrehajtása során?

A győztes fél jogosult az ügyvédi díjakat az ellenféltől az osztrák ügyvédi díjakról szóló törvénynek megfelelően (a vitatott összeg alapján megállapított díjtáblázat) behajtani.

A bírósági díjak szintén a vitatott összeg alapján kerülnek felszámításra. Ha a végrehajtott követelés főösszege például 1 millió euró, akkor az ingóságok elleni végrehajtás esetén a bírósági díj körülbelül 2500 euró; ha a végrehajtás ingatlanok ellen irányul, akkor a bírósági díj körülbelül 23 000 euró.

EGYÉB

A jogi hagyományok hatása a választottbírákra

Az Ön jogrendszerének mely meghatározó jellemzői gyakorolhatnak hatást az Ön joghatósága választottbírójára?

A polgári és kereskedelmi eljárásokban nincs bíróság által elrendelt feltárás, és a másik fél által történő iratbetekintést előíró bírósági végzés elérésének lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A választottbírósági eljárásokban nincs tendencia az amerikai típusú feltárásra, de a választottbírák a választottbírósági szabályoktól és a felek közötti megállapodástól függően elrendelhetnek bizonyos mennyiségű dokumentumot. A választottbírósági eljárásokban gyakoriak az írásbeli tanúvallomások. Az IBA szabályai egyre népszerűbbek a választottbírósági eljárásokban.

Szakmai vagy etikai szabályok

Az Ön joghatósága alá tartozó nemzetközi választottbírósági eljárásokban a tanácsadókra és választottbírókra vonatkoznak-e speciális szakmai vagy etikai szabályok? Az Ön joghatóságának bevált gyakorlata tükrözi (vagy ellentmond) az IBA nemzetközi választottbíráskodásban való félképviseletre vonatkozó iránymutatásait?

A választottbíráskodók magatartására nincsenek konkrét etikai szabályok. Az osztrák ügyvédek szakmai magatartási kódexe az osztrák ügyvédi kamara minden tagjára vonatkozik, beleértve a tanácsadóként vagy választottbíróként való tevékenységet is.

Harmadik fél általi finanszírozás

A választottbírósági követelések harmadik fél általi finanszírozása az Ön joghatóságában szabályozási korlátozások alá esik-e?

A harmadik fél általi finanszírozás Ausztriában általánossá vált. A finanszírozó fedezi az eljárási költségeket, és részesedést kap a megtérülő összegből. Az ilyen megállapodások érvényességéről a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött. Nem teljesen világos, hogy az ilyen finanszírozásra is vonatkozhat-e, és ha igen, milyen mértékben, az ügyvédek százalékos alapú díjelfogadásának tilalma.

A tevékenységek szabályozása

Milyen sajátosságok vannak az Ön joghatóságában, amelyekkel egy külföldi ügyvédnek tisztában kell lennie?

Az adójogszabályok (az 1798/2003/EK és a 143/2008/EK végrehajtási rendeletek) értelmében az Ausztriában székhellyel rendelkező választottbíráknak nem kell HÉA-t felszámítaniuk, ha a visszatérítést teljesítő fél az említett rendelet értelmében "adóalany", és székhelye Ausztrián kívül, de az Európai Unióban található.

FRISSÍTÉS ÉS TENDENCIÁK

Jogalkotási reform és beruházási szerződéses választottbíráskodás

Vannak-e az Ön országában a választottbíráskodásban kialakulóban lévő trendek vagy aktuális témák? Az Ön joghatóságának választottbírósági törvénye jelenleg jogalkotási reform tárgyát képezi-e? A fent említett hazai választottbírósági intézmények szabályait jelenleg felülvizsgálják-e? Megszűnt-e a közelmúltban valamelyik kétoldalú beruházási szerződés? Ha igen, melyeket? Van-e szándékuk bármelyik kétoldalú beruházási szerződés felmondására? Ha igen, melyeket? Melyek a nemzetközi beruházási választottbíráskodás területén a közelmúltban hozott főbb határozatok, amelyeknek az Ön országa részese volt? Vannak-e olyan folyamatban lévő beruházási választottbírósági ügyek, amelyekben az ország, amelyről Ön beszámol, félként vesz részt?

A VIAC választottbírósági és közvetítői szabályzatának új változata 2018. január 1-jén lépett hatályba, és - többek között - a következő újdonságokat vezette be:

• A VIAC most már tisztán belföldi ügyeket is intéz;
• minden új eljárást elektronikus ügyviteli rendszeren keresztül kezelnek; és
• a bécsi szabályzat most már kifejezetten előírja, hogy a választottbíráknak és a feleknek, valamint képviselőiknek hatékonyan és költséghatékonyan kell lefolytatniuk az eljárást; ezt figyelembe lehet venni a választottbírói díjak és költségek meghatározásakor is.

Coronavírus

Milyen sürgősségi jogszabályokat, segélyprogramokat és egyéb, az Ön szakterületére jellemző kezdeményezéseket hajtott végre az Ön állama a világjárvány kezelése érdekében? Módosították-e a meglévő kormányzati programokat, törvényeket vagy rendeleteket az említett problémák kezelése érdekében? Milyen bevált gyakorlatok ajánlottak az ügyfelek számára?

A covid-19 fertőzések fokozatos növekedése e cikk írásakor világszerte összesen 655 112 halálos áldozatot követelt (forrás: WHO). Globális kiterjedése vitathatatlanul és visszavonhatatlanul átalakította az általunk ismert életet, nem hagyva érintetlenül egyetlen iparágat, gazdaságot vagy személyes interakciót sem. A nemzetközi ellátási láncok megszakadtak, a globális kereskedelem destabilizálódott, a tőzsdék zuhantak.

Míg egyes kormányok úgy döntöttek, hogy újraindítják az üzletet, és intézkedéseket hoztak többek között az óvodák és általános iskolák újbóli megnyitására, valamint az utazási korlátozások feloldására, mások aggodalmuknak adtak hangot a megfékezési intézkedések lazításával vagy éppen elhagyásával kapcsolatban, tekintettel a tömeges fertőzések új hullámának elszabadulásának valós kockázatára. Az eltérő intézkedések hátterében álló politikai megfontolásoktól függetlenül azonban továbbra is bizonytalan, hogy mikorra várható a gazdasági tevékenységek teljes és biztonságos újraindulása.

Mivel számos üzleti kapcsolat nem tudta teljesíteni szolgáltatási kötelezettségeit, a világjárvány számos jogi kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a szerződéses követelések érvényesíthetők-e és milyen mértékben, és hogy ki viselje a gazdasági következményeket, ha nincs egyértelműen kijelölhető hiba. Bár a koronavírus-válság nemzetközi választottbíráskodásra gyakorolt hatásának előrejelzése téves lenne, az eddigi hatása nem tagadható. Választottbírósági tárgyalásokat elhalasztottak és nemzetközi konferenciákat töröltek. A felek, választottbírák és tanúk különböző helyszíneire vonatkozó, egymásnak ellentmondó irányelvek miatt továbbra is aggályos, hogy a belátható jövőben hogyan lehet biztonságosan lefolytatni a meghallgatásokat. Mivel azonban sokan attól tartanak, hogy a vírus endémiássá válhat, és a nem orvosi beavatkozások, mint például a társadalmi távolságtartás, várhatóan a belátható jövőben is fennmaradnak, új utakra van szükség az új jogi kihívások leküzdéséhez. A választottbíráskodás, az online eszközökhöz való folyamodás révén, biztosíthatja a szükséges rugalmasságot, amelyre ezekben a példátlan időkben szükség van.

A következőkben a covid-19 által a választottbíráskodásban részt vevőkre gyakorolt hatásokkal és kihívásokkal foglalkozunk. Kitér az osztrák igazságszolgáltatási rendszer által elfogadott rendelkezésekre, valamint felvázolja a választottbírósági tárgyalások lefolytatásának módszereit és lehetséges megoldásait a covid-19 összefüggésében.

Az osztrák válasz

Az örökös késedelmek elkerülése érdekében a vezető választottbírósági intézmények számos alternatív intézkedést ajánlottak a választottbírósági eljárások lefolytatására.

Az intézményi iránymutatásokat rendszeresen frissítették és folyamatosan frissítik, hogy minimalizálják a lehetséges zavarok számát, amelyeket a választottbírósági felelősség alól kibújni szándékozók súlyosbítanak. A válaszok széles körűek voltak, sokan folyamodtak virtuális ülésekhez, telefonkonferenciákhoz és új csatornákhoz a dokumentumok benyújtására és a kérelmek benyújtására.

A választottbírósági eljárás lefolytatása személyes meghallgatások hiányában alapvető eltérést jelent attól, amit már régóta a tisztességes eljárás nélkülözhetetlen elemének tartanak.

Az osztrák igazságszolgáltatási rendszer felismerte egy ilyen felülvizsgált megközelítés szükségességét azáltal, hogy olyan új stratégiákat fogadott el, amelyek eltérnek a jól bevált hagyományoktól és a korábban a választottbírósági eljárás szempontjából fontosnak tartott, megbízható technikáktól.

Az osztrák kormány 2020. március 25-én megalkotta a Covid-19-ről szóló osztrák szövetségi törvényt az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó intézkedésekről, amely 2020. december 31-ig marad hatályban. Ennek első része a polgári ügyekre vonatkozó szabályokat vázolja fel, az eljárási határidők megszakítására, valamint az eljárás megindítására vonatkozó határidők felfüggesztésére összpontosítva, beleértve az elévülést is. A szóbeli eljárásokra és a kézbesítésre vonatkozó korlátozások bevezetése azonban megérdemli, hogy kiemeljük. A mozgásszabadságra már bevezetett korlátozások mellett a szóbeli tárgyalásokat csak akkor lehet megtartani, ha a legszükségesebb bizonyíthatóan szükséges. A kommunikáció minden formáját technikai eszközökkel kell lebonyolítani, legyen szó telefonról vagy videokonferenciáról, míg az iratok fizikai átadása postai úton történik, és csak sürgős esetben vehető igénybe. Az elektronikus bírósági iktatási rendszer továbbra is teljes mértékben működőképes. A törvény továbbá tájékoztatást nyújt az osztrák bíróságok által nyújtott igazságügyi szolgáltatások esetleges megszűnésének hatásairól (4. szakasz), az osztrák fizetésképtelenségi törvénykönyv 156. szakasza a) pontjának (1) bekezdése szerinti fizetési késedelem hatásairól (5. szakasz), az egyesülési ellenőrzési határidők meghosszabbításáról (6. szakasz), a tartásdíjelőlegekről (7. szakasz) és az igazságügy-miniszter hatásköréről (8. szakasz).

Bár a választottbírósági eljárások mentesülnek a törvényben meghatározott rendelkezések alól, a választottbírák és a bíróságok jelentős szabadságot kapnak annak meghatározásában, hogy a folyamatban lévő választottbírósági eljárásokban hogyan lehet hatékonyan kiegyensúlyozni az érdekelt felek érdekeit. A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) eredetileg bejelentette, hogy további értesítésig minden beadványt és az irodáival való kommunikációt kizárólag elektronikus úton kell intézni. Az újonnan kiadott, a távmeghallgatásokra vonatkozó gyakorlati ellenőrzőlista hasznos támpontot nyújt az ilyen meghallgatások megtartásának tervezésekor figyelembe veendő előkészítő intézkedésekről. Jogi kérdésekkel, mint például az ítéletek esetleges megtámadásának kockázatával, valamint a meghallgatáshoz és az egyenlő bánásmódhoz való joggal egy nemrégiben közzétett, a honlapján elérhetővé tett cikk is foglalkozik; a jogi, eljárási és technológiai szakemberek közötti nagyobb együttműködés ösztönzésére a PlatformsProtocol nyilvános konzultációt indított augusztus 31-ig; május 30. óta pedig a VIAC helyiségeiben újraindulhatnak a személyes meghallgatások, de a termek továbbra is korlátozott számban állnak rendelkezésre.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) továbbra is folytatja a folyamatban lévő választottbírósági eljárásokat, titkársága és AVR-központja továbbra is teljes mértékben működőképes. A LCIA-hoz és a HKIAC-hoz hasonlóan azonban azt tanácsolják, hogy minden kommunikáció elektronikus úton történjen. A viták költséghatékony, tisztességes és gyors rendezését biztosító ajánlott intézkedéseket az ICC iránymutatása révén tette elérhetővé.

Tekintettel a coronavírusos esetek közelmúltbeli megugrására, nem várható a peres és választottbírósági eljárások csökkenése. Sokkal inkább valószínű, hogy új keresetek fognak felmerülni, nem utolsósorban a nemzetközi árutovábbítás, az adatvédelem, a biotechnológia, a biztosítás, a foglalkoztatás, valamint a kereskedelmi és beruházási viták terén. Ezenfelül a nemzeti szinten végrehajtott sürgősségi intézkedések hatásai új jogi kérdéseket vetnek fel a jogsértés, a teljesítés és a felelősség alóli mentesség, valamint az előreláthatóság, az ésszerűség, a veszteség, a kár és az enyhítési kötelezettség tekintetében.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) továbbra is folytatja a folyamatban lévő választottbírósági eljárásokat, titkársága és AVR-központja továbbra is teljes mértékben működőképes. Az LCIA-hoz és a HKIAC-hoz hasonlóan azonban ajánlott, hogy minden kommunikáció elektronikus úton történjen. A viták költséghatékony, tisztességes és gyors rendezését biztosító ajánlott intézkedéseket az ICC iránymutatása révén tette elérhetővé.

Tekintettel a coronavírusos esetek közelmúltbeli megugrására, nem várható a peres és választottbírósági eljárások csökkenése. Sokkal inkább valószínű, hogy új keresetek fognak felmerülni, nem utolsósorban a nemzetközi árutovábbítás, az adatvédelem, a biotechnológia, a biztosítás, a foglalkoztatás, valamint a kereskedelmi és beruházási viták terén. Ezenfelül a nemzeti szinten végrehajtott sürgősségi intézkedések hatásai új jogi kérdéseket vetnek fel a jogsértés, a teljesítés és a felelősség alóli mentesség, valamint az előreláthatóság, az ésszerűség, a veszteség, a kár és az enyhítési kötelezettség tekintetében.

Megfontolandó lehetőségek

Mivel sok fél úgy találja, hogy a szerződési feltételek szigorú érvényesítésétől eltérő módszerekkel kell újjáépítenie üzleti kapcsolatait, a vitarendezési eljárások, például a választottbírósági eljárás vonzó lehetőség. A covid-19 világjárvány fényében új innovatív lehetőségekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a felek lehetőséget kapjanak ügyük teljes körű ismertetésére. A következő módszereket érdemes megfontolni:

• A személyes meghallgatások elhalasztása mindaddig, amíg az ilyen eljárások ismét biztonságosnak nem minősülnek. Bár ez a lehetőség lehetővé teszi a felek számára, hogy elkerüljék a távmeghallgatáshoz szükséges intézkedések meghozatalát, továbbra sem világos, hogy a jelenlegi korlátozások meddig tartanak majd. Mivel sok vállalkozás a bizonytalan vagy stagnáló pénzforgalom miatt már így is komoly nyomás alatt van, ez nem biztos, hogy életképes megoldás.
• A vita papíron történő rendezésének lehetővé tétele. Ez a módszer hasznosnak bizonyulhat olyan kérdések esetében, amelyek kevésbé függenek a tényszerű bizonyítékoktól és a keresztkérdésektől. Azonban még ebben az esetben is e módszer alkalmazása csak részben csökkentené a végleges és ideiglenes ítéletek késedelmét, és a feleket gyorsabb megegyezésre késztetheti.
• A követelések felosztása csak néhányat hagy meg a választottbírósági eljárásra. Ez a megközelítés olyan ügyek esetében alkalmazható, amelyekben a követelések különállóak.
• Távmeghallgatás lefolytatása. Tekintettel a távmeghallgatások tervezéséhez szükséges logisztikai koordinációra, a feleknek biztosítaniuk kell a biztonságos internetkapcsolat rendelkezésre állását, valamint a szükséges dokumentumokhoz és a szükséges szoftverekhez vagy hardverekhez való hozzáférést. Emellett figyelembe kell venniük az ülésidőt, az időzónákat és az eljárás időtartamát, valamint a választottbírák és a jogi csoportok könnyű kommunikációját lehetővé tevő különálló virtuális terek létrehozásának lehetőségét. A feleknek fontolóra kell venniük a nemzetközi választottbíráskodásban alkalmazott videokonferenciákról szóló szöuli jegyzőkönyvben foglalt ajánlások felhasználását, amely az eljárási méltányosság biztosítása érdekében számos gyakorlati szempontra kiterjed. Ezt a lehetőséget az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarája is életképes alternatívaként ismerte el, és összhangban van az ICC 2017. évi választottbírósági szabályzatának 25. cikke (2) bekezdésével.

Mivel a videokonferencia-technológiát már most is gyakran használják, a felek tanácskozását ez valószínűleg nem befolyásolja. A tárgyalási kötegek elektronikusan is elérhetővé tehetők, és a hiperhivatkozásokkal ellátott kereszthivatkozásoknak, valamint annak köszönhetően, hogy az új dokumentumok azonnal hozzáférhetővé tehetők, megkönnyítik a jogalkalmazók munkáját. Hasonlóképpen, a választottbírósági ítéletek e-mailben is kézbesíthetők, bár az eredeti és hitelesített másolatok továbbítása a feleknek egy későbbi szakaszban történhet. Mindazonáltal az elektronikus aláírás mindennapossá vált az üzleti tranzakciókban, és így nem ad okot aggodalomra. Ami továbbra is tisztázatlan, hogy az a fórum, ahol az adott választottbírósági eljárásra sor kerül, lehetővé teszi-e a személyes meghallgatások és a hagyományos dokumentumkiadási folyamatok formalitásaitól való eltérést. Itt a feleknek azt tanácsoljuk, hogy a távoli választottbíráskodás megkezdése előtt erősítsék meg ügyvédjükkel, hogyan járjanak el a legjobban. Tekintettel az online kommunikációs eszközökre való fokozott támaszkodásra, alapvető fontosságú többek között, hogy biztonságos videokonferencia-programot használjanak, végponttól végpontig terjedő titkosítással, és hogy a virtuális tárgyalótermeket szigorúan a kijelölt résztvevőkre korlátozzák.

A feleknek meg kell fontolniuk az ajánlott módszereket arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárások lefolytatása során hogyan tartható be a magas szintű online biztonság, valamint az adatvédelmi magánélet védelmére vonatkozó kötelezettségek. Ebből a célból érdemes lehet hivatkozniuk a 2020-as nemzetközi választottbírósági kiberbiztonsági jegyzőkönyvben, az ICC-IBA nemzetközi választottbírósági adatvédelemre vonatkozó ütemtervében, az ICCA-NYC Bar-CPR nemzetközi választottbírósági kiberbiztonságról szóló jegyzőkönyvében, valamint az Afrikai Akadémia virtuális meghallgatásról szóló jegyzőkönyvében foglalt elővigyázatossági iránymutatásokra.

Hogyan tovább

Tekintettel a járvány kitörése óta eltelt időszak eseményei miatt várhatóan felmerülő ügyek elkerülhetetlen beáramlására, továbbra is kiemelkedően fontos, hogy a követeléseket a szükséges tények megállapítását követően azonnal megindítsák. Mivel a választottbírósági intézmények jelezték, hogy folytatni kívánják működésüket, az érdekeltek számára óvatos, ha alaposan és gyorsan mérlegelik választottbírósági lehetőségeiket. A magánfeleknek is lehetőségük nyílik arra, hogy felülvizsgálják a meglévő szerződési feltételeket, és megfontolják a technológiai eszközök használatának beépítését választottbírósági megállapodásaik eljárási szabályaiba. Mivel nagy a bizonytalanság a vírus terjedésének időtartamát és a vírus terjedésének megfékezése érdekében végrehajtott intézkedéseket illetően, a felek számára létfontosságú, hogy készítsenek egy vészhelyzeti tervet arra az esetre, ha a fizikai meghallgatások az elkövetkező hetekben vagy hónapokban nem jelentenek megvalósítható lehetőséget. Bár az ügy előrehaladása lassabb lehet, a dokumentumok benyújtására, a kommunikációra és a levelezésre szolgáló elektronikus eszköz kihasználása sikeres lehetőségnek bizonyult a múltban, és ezt most ki kell terjeszteni.

Végső soron minden választottbírósági eljárás sikere megfelelő felkészülést igényel, amely viszont az ügy konkrét körülményeitől függ, és amelyre nem létezik mindenre kiterjedő keretrendszer. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás megtagadása a szokásos tárgyalási gyakorlat puszta kényelme miatt nem lehet igazolható alap a jelenlegi kihívások és egészségügyi kockázatok fényében, amelyeket a járvány hoz magával. Mivel a késleltetett igazságszolgáltatás megtagadott igazságszolgáltatás, "az olyan közintézményeknek, mint a Bíróság, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy elősegítsék a gazdaság és a kormányzat alapvető szolgáltatásainak folytatását, beleértve az igazságszolgáltatást is". ( Capic kontra Ford Motor Company of Australia Limited (Elnapolás) [2020] FCA 486; 5. bekezdés).

A covid-19 által jelentett veszély olyan fenyegetés, amely a vezetéstől és az egészségügyi ágazattól szorgalmat és elkötelezettséget igényel, ugyanakkor a civil társadalom támogatásától is függ. Mint ilyen, a feleknek, a választottbíróknak és a jogi képviselőknek egyaránt közös kötelességük a járvány hatásainak minimalizálása és terjedésének megállítása. A vírus kitörése megváltoztatta és kétségtelenül meg is fogja változtatni a meglévő választottbírósági gyakorlatot, és arra kényszeríti a résztvevőket és az érdekelteket, hogy alkalmazkodjanak, gondolkodjanak és javítsanak a jelenlegi rendszeren. Ez egyben hajtóerőnek is bizonyul majd a jól bevált, de elavult eljárások olyan módon történő továbbfejlesztésében, amely kevésbé függ a hagyományos bírósági gyakorlatok szigorú rituáléitól, hanem ehelyett képes túllépni a mostanihoz hasonló idők viszontagságain.

A TÖRVÉNY MEGADOTT IDŐPONTJA

Helyesbítek a következő dátummal:

Adja meg azt a dátumot, amikor a fenti információ pontos.