Külföldi bírósági határozatok végrehajtása

Jogi és igazságügyi keret

Milyen törvényi és rendeleti rendelkezések szabályozzák a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását az Ön joghatóságában?

A külföldi határozatok elismerését és végrehajtását a következők szabályozzák:

• a polgári perrendtartás;
• a végrehajtási törvény;
• a joghatósági törvény;
• a fizetésképtelenségi törvény; és
• a nemperes eljárásokról szóló törvény.

A végrehajtási törvény a 403. és az azt követő szakaszokban vázolja fel a külföldi bírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának általános keretét, míg más törvények a külföldi határozatok elismerésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket állapítanak meg egyes területeken.

A polgári perrendtartás 614. szakasza rendelkezik a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről; míg a joghatóságról szóló törvény 109. szakaszának b) pontja a külföldi határozatok végrehajthatóságára vonatkozik:

• gyermekelhelyezés;
• személyes kapcsolattartás; és
• felnőttek védelme.

Eközben a fizetésképtelenségi törvény 240. szakasza meghatározza a más államok fizetésképtelenségi eljárásaiban hozott határozatok elismerésének feltételeit. Végül a nemperes eljárásokról szóló törvény szabályozza a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását a következő területeken:

• örökbefogadás (91a-91d. szakasz);
• házassági ügyek (beleértve a házasság érvényességét, fennállását és felbontását) (97-100. szakasz);
• szülői felügyeleti és láthatási jog (112-116. szakasz); és
• a kiszolgáltatott felnőttek és vagyonuk védelme (131a-131g. szakasz).

E rendelkezéseken kívül Ausztria számos nemzetközi egyezményt is aláírt (lásd részletesen a "Mely két- és többoldalú, a külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló két- és többoldalú okmányok rendelkeznek az Ön joghatósága alá tartozó területen?" kérdésre adott választ.) Összeférhetetlenség esetén ezek a szerződések és uniós rendeletek elsőbbséget élveznek a hazai joggal szemben.

Mely, a külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló két- és többoldalú jogi aktusok rendelkeznek joghatósága területén?

Ausztria számos, a külföldi határozatok elismerését és végrehajtását szabályozó két- és többoldalú egyezmény részes fele. Ezek közül a legfontosabb az EU Brüsszel Ia rendelete (1215/2012), amely egységes szabályokat állapít meg a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok joghatóságára, valamint elismerésére és végrehajtására vonatkozóan az Európai Unió egész területén. A rendelet a 2015. január 10-én vagy azt követően indított eljárásokra alkalmazandó, míg elődje - a Brüsszel I. rendelet (44/2001) - a korábbi ügyekre továbbra is alkalmazandó.

Emellett a Brüsszel IIb rendelet (2019/1111), amely 2022. augusztus 1-jén lépett hatályba, a Brüsszel IIa rendelet helyébe lépett, és mostantól szabályozza a joghatóságot, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását a következőkre vonatkozóan:

• szülői felelősség; és
• nemzetközi gyermekelrablás.

Ausztriát köti továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2019. július 2-i Hágai Egyezmény, amely az uniós tagállamok (Dánia kivételével) számára 2023. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ez az egyezmény globális jogi keretet vezetett be a bírósági határozatok határokon átnyúló végrehajtására, bár bizonyos területeket kizár, például:

• családjog;
• fizetésképtelenség; és
• szellemi tulajdon.

Végül Ausztria számos kétoldalú szerződést kötött nem uniós államokkal - például Izraellel, Liechtensteinnel, Tunéziával és Törökországgal -, amelyek a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó kölcsönös megállapodásokat tartalmaznak. A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyéb, mind az EU-tagállamok, mind az EU-n kívüli tagállamok közötti jogi aktusokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Eszköz	Cél
Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.)	Nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtási okirat
Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.)	Európai fizetési meghagyásos eljárás
Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.)	Fakultatív európai eljárás a legfeljebb 5 000 EUR értékű kis értékű követelésekre vonatkozóan
A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.)	Joghatóság, alkalmazandó jog, a határozatok elismerése és végrehajtása, valamint együttműködés a tartással kapcsolatos ügyekben
Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete (2014. május 15.)	A polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló követelésbehajtás megkönnyítése érdekében létrehozta az európai számlazárolási végzésre irányuló eljárást.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.)	Fizetésképtelenségi eljárások
A Tanács (EU) 2016/1104 rendelete (2016. június 24.)	Megerősített együttműködés a joghatóság, az alkalmazandó jog és a határozatok elismerése és végrehajtása terén a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyoni következményeivel kapcsolatos ügyekben
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-i egyezmény (Luganói Egyezmény)	Megkönnyíti az EU-tagállamok és más szerződő államok nemzeti bíróságai által hozott határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását.
A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1977. június 23-i szerződés Ausztria és Tunézia között.	Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása
Az 1973. július 5-i, Ausztria és Liechtenstein között létrejött, a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok, egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény.	Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása
A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1966. június 6-i egyezmény Ausztria és Izrael között.	Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása
A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-i New York-i egyezmény	A külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása
Az 1966. október 14-i egyezmény az államok és más államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről	A beruházási viták rendezésének nemzetközi központja által hozott választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása.

Mely bíróságok rendelkeznek joghatósággal külföldi határozatok elismerése és végrehajtása iránti kérelmek elbírálására?

A végrehajtási törvény 409. szakasza értelmében a kötelezett lakóhelye vagy székhelye szerinti járásbíróság az általános hatáskörrel rendelkező bíróság a végrehajthatóvá nyilvánításra.

A végrehajthatóvá nyilvánítást kibocsátó bíróság nem feltétlenül azonos azzal a bírósággal, amelyikben maga a végrehajtás megtörténik. A végrehajtási törvény 4. és 5. szakasza szerint az ingóságokra vonatkozó pénzkövetelés végrehajtására irányuló kérelemre az illetékes bíróság:

• az adós általános illetékességi helye szerinti járásbíróság - amelyet meghatároznak:
  • természetes személyek esetében a lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük szerint; és
  • jogi személyek esetében a bejegyzett székhelyük;
• az ingóságok fekvése szerinti körzeti bíróság, ha az adósnak nincs általános joghatósági helye; vagy
• ha az adósnak több belföldi kerületi bíróságon van általános illetékességi helye, a hitelező által választott egyik kerületi bíróság.

A végrehajtási törvény 5b. szakasza szerint a pénzkövetelések helyét a harmadik fél adós általános illetékességi helye határozza meg. Az ingatlanra vonatkozó pénzkövetelés végrehajtása iránti kérelemre a megfelelő bíróság:

• a közhiteles nyilvántartást vezető járásbíróság; vagy
• ha a végrehajtást szuperintézkedésre hajtják végre, az a kerületi bíróság, ahol a szuperintézkedés található.

A végrehajthatóság követelményei

Milyen típusú határozatok ismerhetők el és hajthatók végre az Ön joghatósága alatt? Vannak-e olyan típusú határozatok, amelyek kifejezetten ki vannak zárva a végrehajtásból?

A végrehajtási törvény 403. szakasza kimondja, hogy a külföldi jogi aktusokat és/vagy okiratokat Ausztriában a végrehajthatóvá nyilvánítást követően kell végrehajtani.

A 406. szakasz a külföldi okiratok és okmányok végrehajtására vonatkozó általános szabályt határozza meg. Ezen általános szabály szerint a külföldi végrehajtható okirat végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a következő feltételek teljesülnek:

• A határozat végrehajtható abban az államban, amelyben azt kibocsátották; és
• A viszonosságot nemzetközi szerződések vagy hazai jogszabályok garantálják.

A 407. szakaszban meghatározott további követelményeknek is meg kell felelni:

• Az ítéletet hozó külföldi hatóság az osztrák joghoz hasonló normák szerint rendelkezett joghatósággal;
• a végrehajtandó személyt megfelelően értesítették az eljárásról; és
• A határozat már nem áll olyan jogi eljárás hatálya alatt, amely az alkalmazandó jog szerint megakadályozza a végrehajthatóságot.

Ennek ellenére a 407. szakasz alkalmazási köre eltér a 406. szakaszétól, mivel az csak a következőkre alkalmazandó:

• Bírósági határozatokra;
• egyezségek; és
• közokiratok.

A végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadására azonban még akkor is lehetőség van, ha a fenti követelmények teljesülnek, a 408. szakaszban meghatározott alábbi helyzetekben:

• Az alperes eljárási szabálytalanság miatt nem tudott részt venni a külföldi eljárásban (a Legfelsőbb Bíróság 3 Ob 123/12b határozata, 2012. szeptember 19.);
• a végrehajtás olyan cselekményt kényszerítene ki, amely az osztrák jog szerint jogellenes vagy végrehajthatatlan; vagy
• az elismerés vagy végrehajtás olyan jogviszonyt vagy követelést foglalna magában, amely Ausztriában közrendi vagy erkölcsi okokból érvénytelen vagy nem érvényesíthető.

Az osztrák bíróságok a 406. és 407. szakaszban meghatározott követelményeket hivatalból vizsgálják; míg a 408. szakasz szerinti megtagadási okokat általában az ellenérdekű fél által történő hivatkozáskor vizsgálják.

A külföldi határozatnak jogerősnek és kötelező erejűnek kell lennie ahhoz, hogy végrehajtható legyen?

Bár a 407. szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a külföldi határozatnak végrehajthatónak kell lennie, a törvény nem írja elő kifejezetten, hogy a határozatnak jogerősnek kell lennie. Ennek megfelelően nem követelmény, hogy a határozatnak jogerősnek és kötelező erejűnek kell lennie ahhoz, hogy végrehajtható legyen. A külföldi határozatnak csupán a származási ország joga szerint végrehajthatónak kell lennie.

Végrehajtható-e a külföldi határozat, ha a külföldi joghatóságban fellebbezésnek van helye?

Amint azt a (Lásd részletesen a fenti "A külföldi ítéletnek jogerősnek és kötelező erejűnek kell lennie ahhoz, hogy végrehajtható legyen?" kérdésre adott választ), az osztrák jog szerint a külföldi ítéletnek nem kell jogerősnek és kötelező erejűnek lennie ahhoz, hogy végrehajtható legyen. A végrehajtási törvény 406. szakasza meghatározza a külföldi határozatok elismerésének és végrehajtásának általános követelményeit: végrehajthatóság és kölcsönösség. Ha a határozat a származási országban a fellebbezés ellenére is végrehajtható marad, akkor a végrehajthatóságot Ausztriában sem érinti.

Ha azonban a külföldi ítélet még nem jogerős, az osztrák bíróság az alperes kérelmére felfüggesztheti a végrehajtási eljárást a jogerőre emelkedésig (a végrehajtási törvény 411. szakaszának (5) bekezdése).

Mennyi az elismerés és végrehajtás iránti kérelem benyújtásának elévülési ideje?

Az osztrák jog szerint az elévülési határidők inkább anyagi jogi, mint eljárásjogi kérdésnek minősülnek. Ezért az elévülési határidők a következők szerint változhatnak:

• a szóban forgó követeléstől; és
• az adott követelésre alkalmazandó jogtól.

A polgári törvénykönyv 1478. szakasza szerint a határozat a jogerőre emelkedésétől számított 30 éven belül végrehajtható. Az elévülési idő:

• attól a naptól kezdődik, amikor az ítélet jogerőre emelkedik; és
• megszakad, ha a végrehajtás iránti kérelmet benyújtják, és annak az illetékes bíróság helyt ad.

Külföldi bíróságtól származó jogerős ítélet esetén az osztrák jog két esetet különböztet meg:

• Ha a külföldi ítélet Ausztriában végrehajtható, az elévülést az ítéletben megítélt követelésre alkalmazandó jog szerint kell vizsgálni. Ebben az esetben az osztrák bíróságok elutasíthatják a végrehajthatóvá nyilvánítást, ha az alkalmazandó külföldi jog szerint az ítélet végrehajtásához való jog már elévült.
• Ha a külföldi ítélet Ausztriában nem végrehajtható, az ilyen jogerős ítélet csupán megszakítja az elévülést az ítéletben megítélt követelésre alkalmazandó jog szerint, és az elévülési idő újrakezdődik.

Elismerési és végrehajtási eljárás

A külföldi határozat elismerése a végrehajtástól különálló eljárás-e, és vannak-e külön joghatásai?

A Legfelsőbb Bíróság 3 Ob 18/12m (2012. április 18.) határozatában említettek szerint a külföldi végrehajtási jogcím Ausztriában történő végrehajthatóságának vizsgálatára irányuló eljárás nem a végrehajtási eljárás része, hanem a végrehajtási eljárás mintájára kialakított sui generis eljárás, amely kiegészíti a külföldi ítéletre vonatkozó eljárást (jogcímeljárás).

A külföldi ítélet végrehajtása csak a bíróság végrehajtási nyilatkozatának megszerzése után lehetséges. A külföldi határozat akkor válik végrehajthatóvá, amikor a végrehajtási nyilatkozat jogerőre emelkedik. Lehetőség van azonban a végrehajtási nyilatkozat iránti kérelem és a végrehajtási kérelem egyidejű benyújtására a végrehajtási törvény 412. szakasza szerint.

Mindazonáltal az uniós országokban kibocsátott külföldi határozatokra a brüsszeli rendeletek vonatkoznak, amelyek a végrehajthatóvá nyilvánítás követelményének kiküszöbölését célzó szabályokat tartalmaznak. E rendeletek szerint egy uniós állam által hozott ítéletnek nincs szüksége külön végrehajtási nyilatkozatra ahhoz, hogy egy másik tagállamban végrehajtható legyen. Más szóval, egy ítélet akkor végrehajtható más tagállamokban, ha abban a tagállamban is végrehajtható, ahol azt kibocsátották. Az ítélet másik tagállamban történő végrehajtásához csak a következőkre van szükség:

• a határozat másolata; és
• az illetékes bíróság által kiállított külön igazolás arról, hogy a határozat végrehajtható.

Mi az elismerés és végrehajtás hivatalos folyamata?

Ha a végrehajtandó külföldi bírósági határozat nem uniós országból származik, és így Ausztriában nem ismerik el közvetlenül, az elismerési és végrehajtási eljárás a következő fázisokat foglalja magában:

• A végrehajtást kérő félnek a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet kell benyújtania az adós lakóhelye szerinti bírósághoz. Ez a kérelem összekapcsolható a végrehajtási kérelemmel, amely esetben a bíróság a két kérelemről egyidejűleg dönt. A bíróság a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemről anélkül határoz:
  • előzetes szóbeli meghallgatás; vagy
  • az ellenérdekű fél bevonása nélkül.
• A határozat akkor válik végrehajthatóvá, amikor a végrehajtási nyilatkozat jogerőre emelkedik. Ettől kezdve a külföldi határozat végrehajtására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az osztrák határozatok végrehajtására, ami azt jelenti, hogy a külföldi határozatra a végrehajtási törvény hatálya alá tartozik.
• A kerületi bíróság végzése ellen bármelyik fél fellebbezhet.

Amint azt a (Lásd részletesen a fenti "A külföldi ítélet elismerése a végrehajtástól különálló eljárás, és vannak-e külön joghatásai?" kérdésre adott választ) kifejtette, a más uniós országokban hozott ítéleteket Ausztriában külön eljárás nélkül elismerik.

Milyen dokumentumokra van szükség az elismerés és végrehajtás iránti kérelem alátámasztásához?

A kérelmezőnek vagy a következőket kell bemutatnia:

• a külföldi határozat eredeti példányát; vagy
• a határozatot hozó bíróság által biztosított hivatalos másolatot.

Szükség esetén ehhez csatolni kell a határozat teljes szövegének hiteles fordítását.

A Brüsszel Ia rendelet értelmében a bíróság vagy a végrehajtó hatóság kérheti az eredeti eljárás helye szerinti bíróságtól az eredeti tanúsítvány fordítását vagy átírását, vagy magát a teljes ítéletet, ha a végrehajtás folytatásához szükségesnek ítélik a fordítást.

Milyen díjakat kell fizetni az elismerésért és végrehajtásért?

A bírósági illetékekről szóló törvény értelmében a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemért nem kell bírósági illetéket fizetni. Ha azonban a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet végrehajtási kérelemmel kombinálják, a végrehajtási eljárásért illetéket kell fizetni. A bírósági illetékekről szóló törvény 3. szakasza értelmében a végrehajtást kezdeményező hitelezőnek a 4. díjtétel (Z I) szerinti átalánydíjat kell fizetnie, amelynek összege a behajtandó összegtől függ.

Köteles-e a kérelmező biztosítékot nyújtani a költségek fedezetére?

A kérelem benyújtásakor nem kell költségbiztosítékot nyújtani. A végrehajtási törvény 411. szakaszának (5) bekezdése értelmében azonban, ha a még nem jogerős külföldi határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet nyújtanak be, a bíróság a már jóváhagyott végrehajtási cselekmények folytatása előtt a végrehajtó hitelezőtől biztosíték nyújtását kérheti az adósnak okozott esetleges károk fedezésére.

Általában mennyi időbe telik a végrehajthatóvá nyilvánítás megszerzése?

A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás időtartama Ausztriában az illetékes bíróság leterheltségétől függően változhat. Az elismerésről és végrehajtásról szóló határozat meghozatala első fokon körülbelül egy-két hónapot vesz igénybe. Ez az időtartam legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, ha a határozat ellen fellebbezést nyújtanak be.

Kérhet-e a kérelmező a folyamatban lévő eljárás alatt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet?

Igen, a kérelmező a végrehajtási eljárás folyamatban lévő szakaszában is kérhet ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. A végrehajtási törvény 378. szakasza szerint a bíróság az érintett fél kérelmére ideiglenes végzést hozhat a fél jogainak biztosítása érdekében nemcsak a folyamatban lévő bírósági eljárás és végrehajtási eljárás előtt, hanem a folyamatban lévő eljárás alatt is.

Védekezés

Milyen indokok alapján támadhatja meg az alperes a külföldi határozat elismerését és végrehajtását?

Az alperes megtámadhatja a végrehajtó nyilatkozatot a következőkre hivatkozva:

• a végrehajthatóvá nyilvánítás vagy végrehajthatóvá nyilvánítás valamelyik, a (Lásd részletesen a "Milyen típusú határozatok ismerhetők el és hajthatók végre az Ön joghatóságában?" kérdésre adott választ. Vannak-e olyan típusú határozatok, amelyek kifejezetten ki vannak zárva a végrehajtásból?"); vagy
• a 408. szakaszban felsorolt megtagadási okok.

A 408. szakaszban meghatározott okok a következők:

• Az alperes eljárási szabálytalanság miatt nem tudott részt venni a külföldi eljárásban.
• A végrehajtás olyan cselekményt kényszerítene ki, amely az osztrák jog szerint jogellenes vagy végrehajthatatlan.
• Az elismerés vagy végrehajtás olyan jogviszonyt vagy követelést foglalna magában, amely Ausztriában közrendi vagy erkölcsi okokból érvénytelen vagy nem érvényesíthető.

Mennyi a megtámadás benyújtásának elévülési ideje?

Ausztriában a végrehajthatóvá nyilvánítással összefüggésben nem különül el külön a "megtámadás" és a "fellebbezés". Mivel a nyilatkozatot ex parte adják ki, az alperes csak a "rekurs" (fellebbezés) benyújtásával válaszolhat, amely egyszerre szolgál:

• az eljárásban való első részvételének kezdeményezése; és
• a határozat megtámadása.

A rekurs tehát egyszerre szolgál megtámadásként és fellebbezésként. A végrehajtási törvény 411. szakasza szerint a végrehajthatóvá nyilvánítási kérelemmel kapcsolatos határozat elleni fellebbezés benyújtásának határideje négy hét.

Kérhet-e az alperes a végrehajtás megakadályozása érdekében végzéssel kapcsolatos jogorvoslatot, amíg a megtámadás folyamatban van?

Az alperes jogosult az elismerési és végrehajtási eljárás felfüggesztését kérni, ha a külföldi határozat a származási állam joga szerint még nem jogerős. A bíróság a már jóváhagyott végrehajtási intézkedések folytatását attól is függővé teheti, hogy a hitelező megfelelő biztosítékot nyújt-e az adósnak okozott esetleges károk fedezésére.

Bírósági elemzés és határozat

A bíróság felülvizsgálja-e a kézbesítést az eredeti eljárás során?

Igen, az értesítés megfelelő kézbesítését:

• a végrehajtási törvény 407. szakaszában felsorolt követelmények egyike; és
• a Brüsszel Ia rendelet 45. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a végrehajtási eljárást megelőző kötelező lépésként is szabályozza.

Ezért a bíróságnak a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem elbírálásakor ezt felül kell vizsgálnia. Ha az alperesnek nem kézbesítették megfelelően az eljárást megindító értesítést, erre is hivatkozhat kifogásként, amely alapján a bíróság értékelheti a kérdést, és megtagadhatja a határozat elismerését.

A bíróság felülvizsgálja-e a külföldi bíróság joghatóságát az eredeti eljárásban?

Ha a külföldi bírósági ítélet nem uniós államból származik, és nem tartozik a brüsszeli rendszer hatálya alá, az osztrák bíróság megvizsgálja, hogy a külföldi bíróságnak volt-e joghatósága. Az alperes a joghatóság hiányára alapított kifogást is emelhet. A brüsszeli rendszer értelmében azonban a származási bíróság joghatóságát nem kell felülvizsgálni, összhangban azzal az elvvel, hogy az egyik tagállamban hozott határozatot más tagállamokban külön elismerési eljárás nélkül elismerik és végrehajthatóvá teszik.

A bíróság felülvizsgálja-e a külföldi ítéletet az alkalmazandó jognak és a közrendnek való megfelelés szempontjából?

Igen, az osztrák bíróságok felülvizsgálják a külföldi ítéletet annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az osztrák közrendnek(ordre public); azt azonban nem fogják értékelni, hogy a külföldi ítéletet az alkalmazandó anyagi jog szerint helyesen hozták-e meg. A felülvizsgálat annak biztosítására korlátozódik, hogy az ítélet nem sérti az osztrák jogrend alapvető elveit, például az alkotmányos alapjogokat vagy a büntetőjogi normákat.

Felülvizsgálja-e a bíróság a külföldi ítéletet érdemben?

Nem, a külföldi ítéletet az osztrák bíróságok nem vizsgálják felül érdemben.

Hogyan jár el a bíróság, ha a külföldi ítélet ellentétes egy korábbi, ugyanazon felek közötti ugyanazon jogvitával kapcsolatos ítélettel?

A külföldi bírósági határozatok elismerésének megtagadását bizonyos ügyekben (örökbefogadás, házassági ügyek, szülői felelősség), amennyiben azok ugyanabban a tárgyban hozott korábbi határozatokkal ellentétesek, a nemperes eljárásokról szóló törvény külön rendelkezései külön szabályozzák, az alábbiak szerint:

• Az örökbefogadási ügyekben hozott külföldi végrehajtható határozat elismerése megtagadható, ha az a 91a. szakasz (2) bekezdése értelmében ellentmond a külföldi határozatot megelőző osztrák ítéletnek.
• A 97. szakasz (2) bekezdése értelmében a házassági ügyekben hozott külföldi határozatok nem ismerhetők el, ha azok ellentétesek egy ugyanabban az ügyben hozott korábbi osztrák határozattal.
• A 113. szakasz szerint a szülői felelősségre vonatkozó külföldi határozat elismerése vagy végrehajtása nem megengedett, ha az összeegyeztethetetlen egy későbbi osztrák határozattal.

Továbbá a Brüsszel Ia rendelet hatálya alá tartozó külföldi határozatok esetében a 45. cikk (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy az elismerés az érdekelt fél kérelmére megtagadható, ha a határozat összeegyeztethetetlen a címzett tagállamban ugyanazon felek között hozott határozattal.

Ezzel szemben a végrehajtási törvény nem tartalmaz hasonló rendelkezéseket. A 408. szakaszban felsorolt megtagadási okok között nem szerepel a külföldi határozat és egy korábban Ausztriában ugyanazon felek között ugyanazon jogvitában hozott határozat közötti ellentmondás.

Vannak-e egyéb olyan okok, amelyek alapján a bíróság megtagadhatja a külföldi határozat elismerését és végrehajtását?

A bíróság megtagadhatja a külföldi határozat elismerését és végrehajtását, ha:

• a 406. vagy 407. szakaszban foglalt bármely követelmény nem teljesül; vagy
• a 408. szakaszban felsorolt megtagadási okok bármelyike fennáll.

(Lásd részletesen a "Milyen típusú határozatok ismerhetők el és hajthatók végre az Ön joghatóságában?" kérdésre adott választ. Vannak-e olyan típusú határozatok, amelyeket kifejezetten kizárnak a végrehajtásból?").

Lehetséges-e a részleges elismerés és végrehajtás?

Igen, a részleges elismerés lehetséges, feltéve, hogy az elismerendő rész elválasztható és egyértelmű.

Hogyan kezeli a bíróság a költségkérdéseket (pl. kamatok, bírósági költségek, valutakérdések)?

A bíróság dönt a következőkről:

• bírósági költségek;
• ügyvédi díjak; és
• kamatkövetelések.

A kamatok megállapításakor általában az alapul szolgáló követelésre alkalmazandó jog határozza meg az alkalmazandó kamatlábat is. Az osztrák közrendbe ütköző kamatlábak azonban végrehajthatatlannak minősülnek. Az osztrák bíróságok nem számítják át a kártérítést helyi pénznemre, amikor a végrehajthatóvá nyilvánításról döntenek; ehelyett az átváltásra a végrehajtási intézkedések megkezdését követően kerül sor.

Az osztrák jog szerint a jogvitákban az általános szabály a "vesztes fizet" elv, amelyet a polgári perrendtartás 41. cikkének (1) bekezdése rögzít. A bírósági és perköltségek megtéríthetők, de csak akkor, ha az ügy vitatottá válik. Amint azt a (Lásd részletesen a fenti "Milyen díjakat kell fizetni az elismerésért és végrehajtásért?" kérdésre adott választ.), a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemért nem kell külön bírósági illetéket fizetni. Ha azonban a kérelmet a végrehajtás iránti kérelemmel együtt nyújtják be, a (Lásd részletesen a fenti "Milyen díjakat kell fizetni az elismerésért és végrehajtásért?" kérdésre adott választ.) pontban említett átalánydíjat kell alkalmazni. Amennyiben az adós nem emel kifogást a végrehajtási címmel szemben, a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás csak minimális többletköltséggel jár - különösen azért, mert magáért a kérelemért nem kell bírósági díjat fizetni.

Fellebbezés

Lehet-e fellebbezni a külföldi határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos határozatok ellen?

Igen, a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozattal kapcsolatos fellebbezési eljárást a végrehajtási törvény 411. szakasza szabályozza. A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemmel kapcsolatos határozat elleni fellebbezés benyújtásának határideje négy hét. Ez a határidő nyolc hétre meghosszabbítható, ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel Ausztriában. Az ellenérdekű félnek a kézbesítéstől számított négy hét áll rendelkezésére a válasz benyújtására.

Az elutasítási okokat, amelyeket a (Lásd részletesen a fenti "Milyen okok alapján támadhatja meg az alperes a külföldi határozat elismerését és végrehajtását?" kérdésre adott választ.), a fellebbező ekkor érvényesítheti, még akkor is, ha azok első fokon nem voltak nyilvánvalóak. A fellebbezőnek a fellebbezési kérelemben a fellebbezés valamennyi indokát fel kell sorolnia. A fél által fel nem hozott elutasítási okokat a bíróság nem veszi figyelembe.

A másodfokú határozat elleni fellebbezés lehetősége az elsőfokú fellebbezéshez képest nagyon korlátozott. A polgári perrendtartás értelmében a másodfokú bíróság határozata ellen csak akkor lehet fellebbezni, ha az ügy jelentős jogi kérdést érint:

• jogegységet;
• jogbiztonság; vagy
• a jog fejlődése szempontjából.

Kérhet-e a kérelmező a fellebbezés folyamatban lévő eljárása alatt végzést?

A végrehajtási törvény 414. szakaszának (5) bekezdése szerint, ha a külföldi határozat az eredeti eljárás helye szerinti állam joga szerint még nem jogerős, a fellebbviteli bíróság az alperes kérelmére felfüggesztheti az elismerési és végrehajtási eljárást. A bíróság a már jóváhagyott végrehajtási intézkedések folytatását attól is függővé teheti, hogy a hitelező megfelelő biztosítékot nyújt-e az adós esetleges kárának fedezésére.

A külföldi határozat végrehajtása

A végrehajthatóvá nyilvánítást követően hogyan lehet végrehajtani a külföldi határozatot?

A végrehajthatóvá nyilvánítást követően a külföldi ítéletet a végrehajtási törvény értelmében ugyanúgy kell kezelni, mint a belföldi ítéletet. Az osztrák végrehajtási törvény lehetővé teszi mind a pénzbeli, mind a nem pénzbeli követelések végrehajtását, az alkalmazandó végrehajtási eljárások pedig a követelés jellegétől függően változnak.

A gyakorlatban a végrehajtási ügyek túlnyomó többsége pénzbeli követelésekkel kapcsolatos; míg a nem pénzbeli követelések - például a konkrét cselekmények, tűrések vagy mulasztások kikényszerítésére irányuló követelések - viszonylag ritkák.

A végrehajtási törvény a végrehajtási intézkedések két fő kategóriáját különbözteti meg:

• az ingatlanvagyonra irányulóak; és
• az ingóságokra irányulóak.

Az ingatlanok elleni végrehajtás esetében a következő végrehajtási intézkedések állnak rendelkezésre:

• zálogjog kötelező alapítása;
• kényszer-vagyonkezelés; és
• kényszerárverés.

Az ingóságok elleni végrehajtás esetében a végrehajtási törvény 2021. évi általános reformja a következő végrehajtási típusok megkülönböztetését vezette be:

• ingóságok elleni végrehajtás;
• pénzkövetelések elleni végrehajtás; és
• tulajdonjogok elleni végrehajtás.

2021-ben a végrehajtási törvényt két végrehajtási csomag bevezetésével módosították, amelyek célja a pénzkövetelések behajtásának egyszerűsítése:

• Az alapcsomag (19. szakasz) automatikusan alkalmazandó, ha nem kérnek külön végrehajtási intézkedést, és magában foglalja:
  • ingósági végrehajtás;
  • bérlefoglalás; és
  • a vagyonnyilatkozati nyilvántartás.
• A kibővített csomag (20. szakasz):
  • a követelésekkel és vagyoni jogokkal szembeni végrehajtásra terjed ki; és
  • vagyonfelügyelő kinevezését írja elő a vagyontárgyak azonosítására és kiválasztására.

Az osztrák jog nem teszi lehetővé bizonyos követelések - például ápolási támogatás, lakbértámogatás, családi pótlék és ösztöndíj - végrehajtását.

Végrehajtható-e a külföldi ítélet harmadik személyekkel szemben?

Nem, a külföldi ítélet csak azzal a féllel szemben hajtható végre, akit a külföldi ítéletben adósnak neveztek meg. Az alter ego és a képviselet elvei Ausztriában nem alkalmazandók.

Tendenciák és előrejelzések

Hogyan jellemezné a jelenlegi végrehajtási helyzetet és az uralkodó tendenciákat az Ön joghatóságában? Várhatók-e új fejlemények a következő 12 hónapban, beleértve a javasolt jogalkotási reformokat?

Ausztria továbbra is jól strukturált keretet kínál a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására, amely a következőkön alapul:

• uniós rendeletek;
• nemzetközi szerződések; és
• a nemzeti jog.

Kulcsfontosságú fejlemény az Európai Unió csatlakozása a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2019. évi Hágai Egyezményhez, amely 2023. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ausztriát uniós tagállamként köti az egyezmény. Ez egységes jogalapot biztosít az egyezményt aláíró, nem uniós országokból származó polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtásához, különösen ott, ahol nem léteznek kétoldalú szerződések. A Hágai Egyezmény hatálya a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatokra korlátozódik, és még ezen belül is vannak bizonyos kivételek. Az egyezmény 2. cikke szerint az egyezmény nem vonatkozik az olyan ügyekben hozott határozatokra, mint például:

• természetes személyek jogállása és jogképessége;
• végrendeletek és öröklés;
• fizetésképtelenség;
• családjogi ügyek, beleértve a házassági vagyonjogi rendszereket; és
• szellemi tulajdon.

Az egyezmény a határozatok elismerésének és végrehajtásának feltételrendszerét határozza meg - amely nagyrészt az osztrák joggal összhangban van -, miközben az eljárási kérdéseket a szerződő államok belső jogrendszerére bízza.

Uniós szinten 2022 augusztusa óta a Brüsszel IIb rendelet alkalmazandó, amely a családjogi ügyekben a határokon átnyúló végrehajtást erősíti.

A közelmúltbeli geopolitikai fejlemények azonban célzott korlátozásokhoz is vezettek. Az Európai Unió 2024. december 16-án elfogadta az Oroszországgal szembeni 15. szankciócsomagját, amely konkrét intézkedéseket vezetett be az uniós székhelyű vállalatok védelmére egyes orosz bírósági határozatokkal szemben. Különösen az uniós tagállamok bíróságai - köztük Ausztria - mostantól nem hajthatják végre az orosz választottbírósági eljárási törvénykönyv 248. cikke alapján hozott orosz ítéleteket.

Belföldön a végrehajtási törvény 2021. évi reformjai javították a hitelezők hozzáférését a végrehajtási adatokhoz, és "végrehajtási csomagokat" vezettek be az ingóságokra vonatkozó pénzkövetelések behajtásának egyszerűsítése érdekében.

Ausztriában a külföldi határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság elé kerülő számos ügy jellemzően a közrend megsértésével kapcsolatos kérdéseket érint. Egy nemrégiben hozott határozatában a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy a fellebbezések felülvizsgálata során a külföldi választottbírósági ítéletek vizsgálata az osztrák közrend tekintetében nem válhat érdemi átértékeléssé ( révision au fond tilalma). Ezzel a bíróság egyértelműen meghúzott egy fontos határvonalat (OGH 3Ob36/25b, 2025. április 16.). Egy másik, a külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtásáról szóló határozatban a Legfelsőbb Bíróság egyértelművé tette, hogy a választottbírósági ítélet külföldi megsemmisítése nem akadályozza annak Ausztriában történő végrehajtását, ha a megsemmisítés sértené az osztrák közrendet (OGH 3Ob2/21x, 2021. március 24.).

Ez a határozat:

• védi a feleket a külföldön hozott tisztességtelen megsemmisítésektől; és
• megerősíti Ausztria döntőbíráskodás-párti álláspontját a New York-i egyezmény alapján.

Ami a választottbírósági határozatok végrehajtását illeti, az Európai Unió Bírósága (EUB) az Achmea kontra Szlovákia ügyben 2018 márciusában hozott érvelését követően több olyan határozatot is hozott, amely megkérdőjelezte az Unión belüli választottbírósági kikötések elfogadhatóságát. Az EUB akkor arra a következtetésre jutott, hogy a kétoldalú beruházási szerződéseken (BIT) alapuló beruházási választottbírósági eljárások ellentétesek az uniós joggal. A Komstroy kontra Moldova ügyben 2021. szeptember 2-án hozott határozatában az EUB ezt az ítélkezési gyakorlatot kiterjesztette az Energia Charta Szerződésben foglalt választottbírósági kikötéseken alapuló Unión belüli választottbírósági eljárásokra. A 2021. október 26-án hozott Lengyelország kontra PL Holdings ügyben az EUB egy lépéssel tovább ment, és kimondta, hogy az uniós tagállamok nem köthetnek ad hoc választottbírósági megállapodásokat uniós befektetőkkel, ha azok megismételnék egy BIT tartalmát.

Jelenleg a befektető-állami vitarendezési eljárásokból származó, Unión belüli választottbírósági határozatok végrehajtása tilos az uniós tagállamokban, így Ausztriában is.

Összességében az osztrák jogérvényesítési környezet a nagyobb hatékonyság és a szélesebb körű nemzetközi kompatibilitás irányába fejlődik.

Tippek és csapdák

Melyek az Ön legfontosabb tippjei a külföldi ítéletek zökkenőmentes elismeréséhez és végrehajtásához, és milyen lehetséges problémás pontokat emelne ki?

A külföldi határozatok Ausztriában történő zökkenőmentes elismerése és végrehajtása érdekében először is feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a határozat valamely vonatkozó nemzetközi jogi eszköz hatálya alá tartozik-e, mint például:

• a brüsszeli rendszer;
• a Luganói Egyezmény;
• a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló hágai egyezmény; vagy
• alkalmazandó kétoldalú megállapodások.

Mivel a végrehajtás csak akkor értelmezhető, ha az adós Ausztriában rendelkezik vagyonnal, célszerű előzetes vagyonellenőrzést is végezni. Az erre vonatkozó nyilvánosan elérhető információk korlátozottak és nehezen hozzáférhetőek. Ha azonban Ausztriában elismerik a külföldi végrehajtható jogcímet, a hitelező ügyvédje - például a hitelügynökségeken keresztül - tájékoztatást kérhet az adós vagyonáról. Azt is ajánlott megállapítani, hogy az adós vagy az alperes ellen folyamatban van-e már végrehajtási eljárás. A végrehajtási törvény közelmúltbeli módosításai tovább támogatják az ilyen megkereséseket.

Ennek ellenére bizonyos akadályok merülhetnek fel. Az elismerés megtagadható, ha a külföldi ítélet az osztrák közrendbe ütközik, különösen az olyan érzékeny területeken, mint a családjog vagy a fizetésképtelenség. Hasonlóképpen, a megfelelő kézbesítés nélkül vagy a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogokat megsértve hozott ítéleteket valószínűleg megtámadják. A késedelmek vagy elutasítások elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy már a kezdetektől fogva tisztában legyenek ezekkel a lehetséges problémákkal.