Beruházási szerződés választottbírósági 2020

HÁTTÉR

Külföldi befektetések

Milyen az uralkodó hozzáállás a külföldi befektetésekhez?

Az osztrák kormány még nem jelentett be semmilyen kikristályosodott politikát a külföldi befektetések védelmével kapcsolatban.

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium azonban általános, semmilyen konkrét beruházási vitához nem kapcsolódó hozzáállásként jelzi, hogy a kormány nyitott a kötelező erejű nemzetközi választottbíráskodásra, mint a nemzeti bíróságok megfelelő alternatívájára az alkalmazandó kétoldalú beruházási szerződések (BIT-ek) szerinti vitarendezésben.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 2009. december 1-jén lépett hatályba, amely az Európai Unió (EU) közvetlen befektetésekkel kapcsolatos hatáskörét rögzítette. Az átruházott hatáskör alapján az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az 1219/2012/EU rendeletet, amelynek értelmében a meglévő kétoldalú beruházási szerződések (lásd részletesen a "Azonosítsa és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket, amelyeknek az állam részes fele, megjelölve azt is, hogy azok hatályban vannak-e" kérdésre adott választ.") továbbra is érvényesek maradnak, feltéve, hogy az Európai Bizottság engedélyezi őket, miután "értékelte, hogy egy vagy több rendelkezésük komoly akadályt jelent-e a harmadik országokkal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásokról folytatott tárgyalásoknak vagy azok Unió általi megkötésének" (1219/2012 rendelet, 5. cikk). Az Európai Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett továbbá 12, Ausztria által aláírt és ratifikált Unión belüli BIT (az EU-tagállamok közötti kétoldalú beruházási szerződés) tekintetében.

A fentiek ellenére Ausztria aláírta a tagállamok kormányai képviselőinek 2019. január 15-én kelt nyilatkozatát az Európai Bíróság Achmea ügyben hozott ítéletének jogi következményeiről és az Európai Unión belüli beruházásvédelemről (a továbbiakban: nyilatkozat). A nyilatkozat értelmében:

• A tagállamok között kötött kétoldalú beruházási szerződésekben szereplő valamennyi befektető-állami választottbírósági kikötés ellentétes az uniós joggal, és így nem alkalmazható";
• ezek a választottbírósági záradékok "nem eredményeznek hatást, beleértve azokat a rendelkezéseket is, amelyek a felmondás előtt eszközölt befektetések további időszakra történő meghosszabbított védelmét írják elő (úgynevezett sunset vagy grandfathering záradékok)"; és
• a befektető-állam választottbírósági kikötések alapján létrehozott választottbíróságnak nincs joghatósága, mivel az alapul szolgáló kétoldalú beruházási szerződésben részes tagállam nem tett érvényes ajánlatot a választottbíráskodásra.

Ausztria a többi aláíró állammal együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy "2019. december 6-ig (az EU tagállamai) között létrejött valamennyi kétoldalú beruházási szerződést többoldalú szerződéssel, vagy - amennyiben ezt kölcsönösen célszerűbbnek ismerik el - kétoldalúan felmondja". Egy ilyen intézkedés nemzetközi közjoggal való összeegyeztethetősége továbbra is jogi vita tárgyát képezi.

Melyek a külföldi befektetések fő ágazatai az államban?

Az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank; OeNB) hivatalos adatbázisa szerint a közvetlen külföldi befektetések (azaz a külföldi befektetők Ausztriába irányuló befektetései) fő ágazatai a következők: szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások; pénzügyi közvetítés; kereskedelem; valamint vegyi anyagok, kőolajtermékek, gyógyszerek. Az egyes iparágak szerinti átfogó bontás kényelmesen elérhető a www.oenb.at/isaweb/report.do?lang=EN&report=9.3.41 oldalon.

Van-e nettó beáramlás vagy kiáramlás a közvetlen külföldi befektetésekből?

Ha a befelé irányuló közvetlen befektetések bevételét összevetjük a kifelé irányuló közvetlen befektetések bevételével (azaz az osztrák befektetők befektetésével a fedélzeten), akkor megállapítható a közvetlen külföldi befektetések nettó kiáramlása (vö. www. oenb.at/isaweb/report.do?lang=EN&report=9.3.41 és www.oenb.at/isaweb/report.do?lang=EN&report=9.3.11). Az előbbiektől eltérően bizonyos iparágakban, például a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások ágazatában jelentős nettó beáramlás is előfordulhat.

Beruházási megállapodásokra vonatkozó jogszabályok

Ismertesse az állammal vagy állami tulajdonú szervezetekkel kötött beruházási megállapodásokra vonatkozó hazai jogszabályokat.

Ausztriának nincs külön (külföldi) befektetési törvénye. A külföldi befektetések hivatalos engedélyezése általában nem szükséges. Ugyanakkor egyes megkülönböztetésmentes nemzeti és uniós intézkedések alkalmazandók lehetnek (pl. ingatlanvásárlás, trösztellenes, energiaágazat, közbiztonság és közrend).

NEMZETKÖZI JOGI KÖTELEZETTSÉGEK

Beruházási szerződések

Határozza meg és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket, amelyeknek az állam részes fele, és adja meg, hogy azok hatályban vannak-e.

Ausztria eddig 69 kétoldalú beruházási szerződést írt alá és ratifikált, amelyek közül jelenleg a következő 60 állammal kötött kétoldalú beruházási szerződések vannak hatályban: Albánia; Algéria; Argentína; Örményország; Azerbajdzsán; Banglades; Fehéroroszország; Belize; Bosznia és Hercegovina; Bulgária; Chile; Kína; Horvátország; Kuba; Cseh Köztársaság; Egyiptom; Észtország; Etiópia; Grúzia; Guatemala; Hongkong; Magyarország; Irán; Jordánia; Kazahsztán; Koszovó; Kuvait; Kirgizisztán; Lettország; Libanon; Líbia; Litvánia; Macedónia; Malajzia; Málta; Mexikó; Moldova; Mongólia; Montenegró; Marokkó; Namíbia; Omán; Paraguay; Fülöp-szigetek; Lengyelország; Románia; Oroszország; Szaúd-Arábia; Szerbia; Szlovákia; Szlovénia; Dél-Korea; Tádzsikisztán; Tunézia; Törökország; Ukrajna; Egyesült Arab Emírségek; Üzbegisztán; Vietnam; és Jemen.

Ausztriával, mint EU-tagállammal kapcsolatban számos, beruházási rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodás és szerződés van hatályban. A Zimbabwéval (2000), Kambodzsával (2004) és Nigériával (2013) aláírt BIT-ek még nem léptek hatályba.

Ausztria 1994-ben írta alá az Energia Charta Szerződést, amelyet 1997-ben hivatalos ratifikáció követett.

Az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeiben ratifikálásra váró legfontosabb megállapodás az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), amely 2017. szeptember 21. óta ideiglenesen hatályos: az Európai Bíróság (EUB) a CETA-ban foglalt befektető-állam vitarendezési mechanizmust az uniós joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította (1/17. sz. vélemény (CETA), EU:C:2019:341). Az EU által megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodások helyzetéről szóló átfogó áttekintés kényelmesen megtalálható a https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/december/tradoc_118238.pdf oldalon.

Adott esetben jelölje meg, hogy a két- vagy többoldalú beruházási szerződések, amelyeknek az állam részes fele, kiterjednek-e a tengerentúli területekre.

Nem alkalmazható.

Módosította-e vagy kötött-e az állam olyan két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket érintő kiegészítő jegyzőkönyveket, amelyeknek az állam részese?

A BIT szándékolt jelentésének megállapítása céljából kicserélt diplomáciai jegyzékek példája a Paraguayjal kötött BIT-hez kapcsolódik, és elektronikus formában elérhető a www.ris.bka.gv.at/Dokumente/BgblPdf/1999_227_3/1999_227_3.pdf oldalon .

Felmondott-e az állam egyoldalúan bármely olyan két- vagy többoldalú beruházási szerződést, amelynek részes fele?

Ausztria egyelőre nem jelentette be egyetlen BIT egyoldalú felmondását sem.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a közvetlen befektetésekkel kapcsolatos hatáskörök EU-ra történő átruházásának (lásd az 1. kérdést) végleges hatásai még meghatározásra várnak.

Az állam több két- vagy többoldalú beruházási szerződést kötött-e, amelyek tagsága átfedésben van egymással?

Lásd részletesen a fenti "Milyen az uralkodó hozzáállás a külföldi befektetésekhez?" kérdésre adott választ.

ICSID-egyezmény

Az állam részes fele az ICSID-egyezménynek?

Az államok és más államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt (ICSID-egyezmény) 1971. május 25-én ratifikálták, és Ausztria tekintetében 1971. június 24-én lépett hatályba.

Mauritiusi egyezmény

Az állam részes fele a szerződésen alapuló befektetői állami választottbíráskodás átláthatóságáról szóló ENSZ-egyezménynek (Mauritiusi Egyezmény)?

Ausztria nem részes fele a szerződésen alapuló beruházói-állami választottbíráskodás átláthatóságáról szóló ENSZ-egyezménynek (Mauritiusi egyezmény).

Beruházási szerződéses program

Van-e az államnak beruházási szerződéses programja?

Igen. Lásd részletesen a fenti "Azonosítsa és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket, amelyeknek az állam részes fele, és adja meg azt is, hogy azok hatályban vannak-e." kérdésre adott választ.

A BEJÖVŐ KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK SZABÁLYOZÁSA

Kormányzati befektetésösztönző programok

Van-e az államnak külföldi befektetések ösztönzésére irányuló programja?

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium és az Európa-, Integrációs és Külügyminisztérium közösen támogatja Ausztria befektetésösztönzési programjait.

Egyrészt a Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium elsősorban a külföldi befektetések gazdasági támogatásáért felelős, és átfogó áttekintést tesz közzé a külföldi befektetők számára elérhető összes támogatásról a www.aws.at/fileadmin/user_upload/Downloads/Sonstiges/BMDW_InvestInAustria_EN.pdf weboldalon.

Másrészt az Európa-, Integrációs és Külügyminisztérium és az osztrák diplomáciai képviseletek továbbra is felelősek a befektetések védelméért, vállalva az alkalmazandó BIT-ek érvényesítését és az exportellenőrzés biztosítását. Az Európa-, Integrációs és Külügyminisztérium feladatainak áttekintése a www.bmeia.gv.at/en/european-foreign-policy/foreign-trade-promotion/ honlapon érhető el.

Alkalmazandó nemzeti jogszabályok

Határozza meg a külföldi befektetőkre és a külföldi befektetésekre alkalmazandó hazai jogszabályokat, beleértve a befektetések befogadására vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket.

Megismételve Ausztria nyitottságát a külföldi befektetések felé, egyes megkülönböztetésmentes nemzeti és uniós intézkedések alkalmazandók lehetnek (pl. ingatlanvásárlás, trösztellenes, energiaágazat, közbiztonság és közrend stb. terén). Az osztrák külkereskedelmi törvény (AußWG) szerint továbbá a gazdasági ügyekért felelős miniszter jóváhagyása szükséges "az Európai Unió, az EGT vagy Svájc állampolgárságával nem rendelkező természetes személy, illetve az EGT-n és Svájcon kívüli, nem uniós országban letelepedett jogi személy vagy társaság által történő részesedésszerzéshez", amennyiben a befektető az AußWG 25. § a) pontjának 2. alpontjában meghatározott, az Osztrák Köztársaság számára különösen fontos iparágakban kíván ellenőrző pozíciót szerezni vagy más módon megszerezni.

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium jelenleg az AußWG módosításán dolgozik, ezáltal szorosan figyelembe véve "az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról" szóló (EU) 2019/452 rendeletet.

Releváns szabályozó ügynökség

Határozza meg azt az állami ügynökséget, amely szabályozza és előmozdítja a bejövő külföldi befektetéseket.

Lásd részletesen a fenti "Van-e az államnak külföldi befektetések ösztönzésére irányuló programja?" kérdésre adott választ.

Releváns vitarendező ügynökség

Határozza meg azt az állami szervet, amelyhez a külföldi befektetővel folytatott jogvitában a peres eljárást meg kell küldeni.

Amennyiben az Ausztria által kötött beruházási szerződések nem rendelkeznek közvetlenül a pontalapról, a befektetőnek a külügyminisztériumnak (azaz az Európa-, Integrációs és Külügyminisztériumnak) kell kézbesítenie a vitás ügyet.

BERUHÁZÁSI SZERZŐDÉSES GYAKORLAT

BIT-minták

Van az államnak BIT-mintája?

Ausztria rendelkezik egy 2008-ban elfogadott BIT-mintával (BIT-mintával). Alapvető fontosságú azonban emlékeztetni arra, hogy az Ausztria által aláírt és ratifikált BIT-ek túlnyomó része a Model BIT legújabb változatát megelőzően készült. A legújabb BIT-mintának a jövőbeni hatását szintén nehéz megítélni.

Az osztrák BIT-modell bevezetése után aláírt BIT-ek hasonló elemzése az egységesség hiányát mutatja. Egyrészt a Tádzsikisztánnal és Koszovóval kötött beruházási szerződéseket szigorúan a BIT-mintának megfelelően fogalmazták meg. Ezzel szemben a Kirgizisztánnal és Kazahsztánnal kötött hasonló jellegű megállapodások néhány fontos tekintetben módosították a BIT-mintát.

Továbbá a beruházásvédelmi rendelkezések általában az EU harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásainak részévé válnak, így korlátozva a BIT-modell tervezett célját.

Ami a BIT-modell tartalmát illeti, Ausztria minden bizonnyal tömör, funkcionális és fejlett platformot mutatott be a külföldi befektetések sikeres védelme érdekében. A legfontosabb rendelkezések biztosítják:

• a külföldi befektetőkkel szembeni egyenlő bánásmódot a nemzeti befektetőkkel vagy harmadik országbeli befektetőkkel szemben;
• a nemzetek közötti jog normáinak megfelelő tisztességes bánásmód kötelezettsége (szigorúan szabályozott kisajátítás, a beruházással összefüggésben teljesített kifizetéseknek korlátozások nélkül kell történniük stb.
• hatékony vitarendezés előtt:
  • nemzeti bíróságok;
  • a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja (ICSID);
  • az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának Választottbírósági Szabályzata (UNCITRAL) alapján létrehozott egyéni vagy ad hoc választottbíróság; és
  • a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Választottbírósági Szabályzata szerinti egyéni vagy eseti választottbíró.

A BIT-modell további sajátosságai közé tartozik a "befektető" és a "befektetés" fogalmak jellegzetes meghatározása, valamint egy meglehetősen széles körű ernyőzáradék. A BIT-modell fontos aspektusait részletesebben tárgyaló kommentár kényelmesen elérhető az interneten: www.iisd.org/pdf/2012/austrian_model_treaty.pdf.

Előkészítő anyagok

Rendelkezik-e az állam a szerződés előkészítő anyagainak központi tárházával? Nyilvánosan hozzáférhetőek ezek az anyagok?

Az Osztrák Köztársaság parlamentje által ratifikált valamennyi nemzetközi szerződéshez rendelkezésre álló támogató anyag elektronikus formában hivatalosan hozzáférhető a www.parlament.gv.at/PAKT/ weboldalon. Míg a Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium a ratifikált BIT-ek német nyelvű változatát a kísérő okmányokkal együtt a honlapján(www.bmdw.gv.at/Themen/International/Handels-und-Investitionspolitik/Investitionspolitik/BilateraleInvestitionsschutzabkommen-Laender.html) teszi elérhetővé felülvizsgálat és nyilvános ellenőrzés céljából, addig az angol nyelvű változatok, valamint adott esetben a más nyelveken készült fordítások a http://investmentpolicyhub.unctad.org/IIA/CountryBits/12 oldalon találhatók .

Előkészítő anyagok

Rendelkezik-e az állam a szerződés-előkészítő anyagok központi tárházával? Nyilvánosan hozzáférhetőek ezek az anyagok?

Az Osztrák Köztársaság parlamentje által ratifikált valamennyi nemzetközi szerződéshez rendelkezésre álló támogató anyag elektronikus formában hivatalosan hozzáférhető a www.parlament.gv.at/PAKT/ weboldalon. Míg a Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium a ratifikált BIT-ek német nyelvű változatát a kísérő okmányokkal együtt a honlapján(www.bmdw.gv.at/Themen/International/Handels-und-Investitionspolitik/Investitionspolitik/BilateraleInvestitionsschutzabkommen-Laender.html) teszi elérhetővé felülvizsgálat és nyilvános ellenőrzés céljából, addig az angol nyelvű változatok, valamint adott esetben a más nyelveken készült fordítások a http://investmentpolicyhub.unctad.org/IIA/CountryBits/12 oldalon találhatók .

Hatály és lefedettség

Mi a beruházási szerződések tipikus alkalmazási köre?

Befektetői képesítések

Az Ausztria által kötött beruházási szerződések (lásd részletesen a fenti "Azonosítsa és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket, amelyeknek az állam részese, és jelezze, hogy hatályban vannak-e." kérdésre adott választ) - némileg kevésbé egységesen - számos olyan jogi feltételről rendelkeznek, amelyeket egy külföldi befektetőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy érdemi védelemben részesüljön. Míg mind a természetes személyek, mind a jogi személyek (azaz a vállalkozások) általában "befektetőknek" tekinthetők, további követelmények közé tartoznak:

• Alapvetően az alapítás/üzleti tevékenység helye: a BIT-modell 1. cikke (3) bekezdése a vállalkozást többek között úgy határozza meg, mint "valamely szerződő fél alkalmazandó joga szerint alapított vagy szervezett vállalkozást". A székhelyre vonatkozó követelményt több megkötött BIT kifejezetten előírja (lásd pl. Ausztria-Belarusz BIT 1. cikk (2) bekezdés; Ausztria-Argentína BIT 1. cikk (2) bekezdés b) pont; stb.). Az alapvetően a székhely követelménye bizonyos esetekben helyettesíthető a szerződő felek valamelyikének jogalanya által a befektető felett gyakorolt (előzetes) domináns befolyás megállapításával (lásd pl. 1. cikk (2) bekezdés c) pont, Ausztria-Egyiptom BIT; I. cikk (2) bekezdés, Ausztria-Kuwait BIT; stb.).
• Lényeges üzleti tevékenység folytatása: a BIT-minták 1. cikkének (3) bekezdése továbbá kimondja, hogy a vállalkozásnak "lényegi üzleti tevékenységet kell folytatnia [a fogadó államban]". A fentiekkel összhangban számos BIT hivatkozik a tényleges üzleti tevékenységre vonatkozó kötelezettségre (lásd pl. 1. cikk (2) bekezdés b) pont, Ausztria-Chile BIT).
• A szerződő féltől függő következetlen minősítések: a BIT-ek jelentős része a "befektető" meghatározásához kapcsolódó követelményeket minden szerződő fél számára függetlenül határozza meg (lásd pl. I. cikk (2) bekezdés, Ausztria-Kuwait BIT).
• Az előnyök megtagadása: a BIT-mintával összhangban számos megkötött BIT kifejezetten megtagadja a védelmet azokban az esetekben, amikor a fent meghatározott követelmények nem teljesülnek. Az ilyen rendelkezésre a legjobb példa az Ausztria-Uzbegisztán BIT 10. cikke, amely kimondja: "[egyik] Szerződő Fél megtagadhatja a jelen megállapodás előnyeit a másik Szerződő Fél befektetőjétől és annak befektetéseitől, ha egy nem Szerződő Fél befektetői tulajdonolják vagy ellenőrzik az előbb említett befektetőt, és a befektető nem folytat jelentős üzleti tevékenységet annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek joga szerint alapították vagy szervezték".

 

A "befektetés" meghatározása

A BIT-mintában a védett "befektetés" magában foglal minden olyan eszközt, amely "közvetlenül vagy közvetve" a védett befektető tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll. Ezt a bevallottan általános meghatározást némileg korlátozzák az alkalmazandó BIT-ek által előírt további megfontolások:

• A közvetlen és közvetett befektetések megkülönböztetése: míg az Ausztria által kötött befektetési szerződések túlnyomó többsége (lásd részletesen a fenti "Azonosítsa és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú befektetési szerződéseket, amelyeknek az állam részese, feltüntetve azt is, hogy hatályban vannak-e." kérdésre adott választ) mindkét esetben jóváhagyja a védelmet, néhány nem megy olyan messzire, hogy a közvetett vagy nem nyereségorientált befektetéseknek is védelmet biztosítson (lásd pl. az Ausztria-Irán BIT 1. cikkének (1) bekezdését).
• Területi követelmény és jogszerűség: a befektetések általában akkor élveznek védelmet, ha valamelyik szerződő fél területén és annak törvényeivel és rendeleteivel összhangban valósulnak meg (lásd pl. 1. cikk (3) bekezdés, Ausztria-Malajzia BIT).
• A visszamenőleges hatály kérdései: az Ausztria által kötött beruházási szerződések jelentős többsége vagy védelmet biztosít egy meghatározott időponttól kezdve végrehajtott beruházásoknak (lásd pl. Ausztria-Oroszország BIT 9. cikke), vagy nem tesz különbséget a szerződés hatálybalépésének időpontja előtt és után végrehajtott beruházások védelmének megítélésében (lásd pl. Ausztria-Kuba BIT 24. cikke).

Védelem

Milyen érdemi védelem áll jellemzően rendelkezésre?

Az Ausztria által kötött beruházási szerződések általában a következő védelmet írják elő, csak kivételesen, nagyon kevés korlátozással:

• tisztességes és méltányos bánásmód (FET);
• (közvetlen és közvetett) kisajátítás elleni védelem;
• a legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN) védelme;
• megkülönböztetésmentesség/nemzeti elbánás védelme;
• teljes körű védelem és biztonság; és - általános záradék.

Vitarendezés

Melyek a leggyakrabban alkalmazott vitarendezési lehetőségek a külföldi befektetők és az Ön állama közötti beruházási viták esetében?

Az osztrák BIT-ek leggyakrabban az ICSID intézményes választottbírósági vagy az UNCITRAL ad hoc eljárását írják elő az adott BIT-ekből eredő viták rendezésének fórumaként. Az előbbiekkel ellentétben egyes BIT-ek további lehetőséget biztosítanak a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) szabályai (lásd pl. az Ausztria-Oroszország BIT 7. cikkét) vagy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) szabályai (lásd pl. az Ausztria-Kuba BIT 11. cikkét) szerinti választottbírósági eljárásra.

Titoktartás

Van-e az államnak bevett gyakorlata a beruházási választottbíráskodásban a titoktartás megkövetelésére?

Nem alkalmazható (lásd részletesen az alábbi "Hány ismert beruházási szerződéses választottbírósági eljárásban vett részt az állam?" kérdésre adott választ).

Biztosítás

Van-e az államnak befektetési biztosítási ügynöksége vagy programja?

Az osztrák befektetők a Multilaterális Beruházási Garanciaügynökséget létrehozó egyezmény alapján biztosítást kérhetnek a fejlődő országokba történő befektetésekhez. Ausztria 1997-ben egyike lett annak a 25 iparosodott országnak, amely tagja ennek az okmánynak.

Az osztrák befektetők továbbá kérhetik a külföldi befektetések politikai kockázatok elleni biztosítását. Az Osterreichische Kontrollbank AG (OeKB) által nyújtott "G4 garancia" általában az EU-n és az OECD-n kívüli piacokra vonatkozik. A szolgáltatások áttekintése a következő címen érhető el: www.oekb.at/en/export-services/covering-and-financing-investments-and-participation/political-coverage-of-foreign-investments.html.

BERUHÁZÁSI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS TÖRTÉNETE

A választottbírósági eljárások száma

Hány ismert beruházási szerződéses választottbírósági eljárásban vett részt az állam?

A cikk megírásának időpontjában Ausztria egyetlen nyilvánosan ismert befektetői-állami választottbírósági eljárásban vett részt aktívan: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy). Az eljárás 2015 júliusában indult az Ausztria által Máltával 2002-ben kötött (2004 márciusától hatályos) BIT alapján. Az indítványozó befektető ezáltal azt állította, hogy Ausztria:

• önkényes, ésszerűtlen vagy diszkriminatív intézkedéseket vezetett be;
• megtagadta a teljes körű védelmet és biztonságot;
• megsértette a közvetlen és közvetett kisajátítás alkalmazandó tilalmát; és
• megtagadta a tisztességes és méltányos bánásmódot.

A választottbíróság 2017 októberében, az ugyanezen év márciusában felmerült kérdésben tartott meghallgatást követően joghatósági okokból elutasította a keresetet.

Iparágak és ágazatok

Az államot érintő beruházási választottbírósági eljárások általában konkrét iparágakra vagy beruházási ágazatokra vonatkoznak?

Nem alkalmazható (lásd részletesen a fenti "Hány ismert beruházási szerződéses választottbírósági eljárásban vett részt az állam?" kérdésre adott választ).

A választottbíró kiválasztása

Az állam a választottbíróságok kijelölésére alapértelmezett mechanizmusokat használ, vagy az állam a múltban konkrét választottbírókat nevez ki?

Nem alkalmazható (lásd részletesen a fenti "Hány ismert beruházási szerződéssel kapcsolatos választottbírósági eljárásban vett részt az állam?" kérdésre adott választ).

Védelem

Az állam jellemzően védekezik-e a beruházási követelésekkel szemben? Adja meg részletesen az állam befektetési jogvitákhoz igénybe vett belső jogtanácsosát.

Nem alkalmazható (lásd részletesen a fenti "Hány ismert beruházási szerződéses választottbírósági eljárásban vett részt az állam?" kérdésre adott választ).

AZ ÁLLAM ELLENI ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSA

Végrehajtási megállapodások

Az állam részes fele a végrehajtásra vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak, például a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi ENSZ-egyezménynek?

Ausztria 1961. május 2-án csatlakozott a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményhez (New York-i egyezmény). A New York-i egyezmény Ausztriára korlátozás nélkül alkalmazandó, mivel az eredeti viszonossági fenntartást 1988-ban visszavonták.

Díjmegfelelés

Az állam általában önként teljesíti az ellene hozott beruházási szerződéses ítéleteket?

Nem alkalmazható (lásd részletesen a fenti "Hány ismert beruházási szerződéssel kapcsolatos választottbírósági eljárásban vett részt az állam?" kérdésre adott választ).

Kedvezőtlen ítéletek

Ha nem, fellebbez-e az állam a hazai bíróságoknál vagy a választottbírósági eljárás helye szerinti bíróságoknál a kedvezőtlen ítéletek ellen?

Nem alkalmazható (lásd részletesen a fenti "Hány ismert beruházási szerződéses választottbírósági eljárásban vett részt az állam?" kérdésre adott választ).

A végrehajtást akadályozó rendelkezések

Adja meg részletesen azokat a hazai jogi rendelkezéseket, amelyek akadályozhatják az állam területén az adott állam ellen hozott ítéletek végrehajtását.

Az osztrák törvényhozók egyértelmű különbséget tesznek a belföldi (azaz az Ausztriában megállapított választottbírósági székhelyű választottbírósági eljárásban hozott) és a külföldi (azaz az Ausztrián kívül megállapított választottbírósági székhelyű választottbírósági eljárásban hozott) választottbírósági határozatok végrehajtására vonatkozó szabályok között.

Az előbbiek esetében az osztrák végrehajtási törvény (EO) 1. szakasza kimondja, hogy a fellebbezéssel nem érintett belföldi ítéletek (beleértve az egyezségi megállapodásokat is) közvetlenül végrehajthatók, mint eredendően végrehajtási jogcímek.

A fentiekkel ellentétben az EO III. címe (403. és azt követő szakaszok) a külföldi választottbírósági ítéletek formális elismerését írja elő a belföldi végrehajtást megelőzően, kivéve, ha a díjakat egy alkalmazandó nemzetközi megállapodás (pl. az elismerésre és végrehajtásra vonatkozó viszonossági kötelezettséget tartalmazó szerződések) vagy az Európai Unió jogi aktusa alapján a végrehajthatóság előzetes külön nyilatkozata nélkül kellene végrehajtani.

A New York-i Egyezmény IV. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a kérelmezőnek, aki a választottbírósági ítélet elismerését kéri, be kell nyújtania az eredeti ítéletet (vagy annak hitelesített másolatát), valamint az eredeti választottbírósági megállapodást (vagy annak hitelesített másolatát). A ZPO 614. szakaszának (2) bekezdése e tekintetben a bíró mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy a kérelmezőtől kérje-e a vonatkozó választottbírósági megállapodás (vagy hitelesített másolat) benyújtását. Mivel a kompe-triai kerületi bíróságok csak azt vizsgálják, hogy a formai követelmények teljesülnek-e, az osztrák Legfelsőbb Bíróság álláspontja ezzel kapcsolatban formalisztikusabb volt - annak vizsgálatát írják elő, hogy a végrehajtási engedély iránti kérelemben szereplő adós neve összhangban van-e a választottbírósági ítéletben szereplő névvel.

Az említetteken túlmenően a választottbírósági ítéletre a ZPO 606. szakasza is vonatkozhat, amely előírja, hogy a választottbírósági ítéletet írásban kell elkészíteni és a választottbíráknak alá kell írniuk. A felek megállapodásának hiányában további formai követelmények is alkalmazhatók.

Az osztrák bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nincs lehetőség fellebbezésre. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi döntések) hatályon kívül helyezése érdekében nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot annak ellenére, hogy nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• a fél nem volt képes választottbírósági megállapodást kötni az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• valamelyik fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a választottbírósági ítélet olyan kérdésre vonatkozik, amelyet a választottbírósági megállapodás nem irányzott elő, vagy amely nem tartozik a választottbírósági megállapodás feltételei közé, vagy a választottbírósági eljárásban kért jogorvoslaton túlmutató kérdésekre vonatkozik; ha az ilyen hibák a választottbírósági ítélet elválasztható részét érintik, akkor ezt a részt hatályon kívül kell helyezni;
• a választottbíróság összetétele nem felelt meg a ZPO 577-618. §-ainak vagy a felek megállapodásának;
• a választottbírósági eljárás nem felelt meg, vagy a választottbírósági ítélet nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (ordre public); és
• ha teljesülnek a hazai bíróság által a ZPO 530. § (1) bekezdése szerinti ügy újbóli megnyitásának feltételei.

Az országok csak szuverén kapacitásuk mértékéig élveznek szuverén mentességet a keresetek tekintetében. A mentesség nem vonatkozik a magánjellegű kereskedelmi jellegű magatartásokra. Az Ausztriában lévő külföldi vagyon tehát a rendeltetésétől függően mentesül a végrehajtás alól: ha kizárólag magánügyletekre szánják, akkor lefoglalható és végrehajtás alá vonható; ha azonban szuverén hatáskörök gyakorlására (pl. követségi feladatok ellátására) szánják, akkor nem rendelhető el végrehajtási intézkedés. Az OGH egy vonatkozó határozatában (lásd 3 Ob 18/12) megállapította, hogy az állami vagyonra nem vonatkozik általános mentesség, hanem a kötelezett állam kötelessége bizonyítani, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése során az EO 39. szakasza szerint szuverén hatalommal járt el.

Tanulságos ítélkezési gyakorlat hiányában ésszerű lehet azt a következtetést levonni, hogy az állami vagyon tekintetében a vállalati fátyol áttörése jogilag megengedett lenne, amennyiben a szuverén mentesség hatályára vonatkozó szabályok kiegészülnek a vállalati fátyol áttörésére vonatkozó alkalmazandó jogszabályi követelmények teljesítésével.

AKTUALIZÁLÁS ÉS TENDENCIÁK

Az elmúlt év legfontosabb fejleményei

Vannak-e az Ön joghatóságában kialakulóban lévő tendenciák vagy aktuális témák?

Ausztria azon kötelezettségvállalásával kapcsolatban, hogy "2019. december 6-ig többoldalú szerződéssel, vagy - amennyiben ezt kölcsönösen célszerűbbnek ismerik el - kétoldalúan megszünteti az [uniós tagállamok] között létrejött valamennyi kétoldalú beruházási szerződést", lásd részletesen a fenti "Mi az uralkodó hozzáállás a külföldi befektetésekhez?" kérdésre adott választ.