A nemzetközi kereskedelmi bíróságok felemelkedése a kereskedelmi jogvitákban
Kiadványok: április 19, 2025
Absztrakt
Bár nem új koncepció - a londoni kereskedelmi bíróság 1895-ben alakult -, a nemzetközi kereskedelmi bíróságok (ICC-k) az utóbbi években jelentősen kibővültek. Globális növekedésük a vitarendezésben bekövetkezett változást tükrözi, amelyet a geopolitikai ambíciók, a gazdasági ösztönzők és a jogi piac bővülése vezérel. Az országok azért hoznak létre ICC-ket, hogy külföldi befektetéseket vonzzanak, növeljék befolyásukat a globális kereskedelemben, és alternatívát kínáljanak a választottbíráskodással szemben. Az elit ügyvédi irodák is szerepet játszanak az ICC-k előmozdításában, a nemzetközi peres ügyek piacának bővítése céljából. Az ICC-k a térnyeréssel kapcsolatos kihívások ellenére olyan növekvő tendenciát képviselnek, amely átformálhatja a globális kereskedelmi vitarendezést.
Az ICC-k megértése: A nemzetközi jogviták új fóruma
Az ICC-k lényegében a nemzeti jogrendszereken belüli speciális bíróságok, amelyeket komplex nemzetközi kereskedelmi viták kezelésére terveztek. Intézményi felépítésük eltérései ellenére közös jellemzőik közé tartoznak a nemzetközi választottbíráskodáshoz hasonló adaptálható eljárási szabályok, a többnyelvű eljárások, a common law hagyományokra való támaszkodás, valamint a külföldi bírák vagy jogi szakértők kinevezése[1].
A növekvő tendencia
2010 óta világszerte legalább tizenegy új ICC-t hoztak létre, többek között Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és a Közel-Keleten. A Brexit utáni Európában, ahol az angol bírósági döntéseket már nehezebb végrehajtani, a joghatóságok fejlesztik ICC-iket, hogy versenyezzenek a választottbíráskodással és a londoni kereskedelmi bírósággal.[2] Számos európai ország, amely a következő pénzügyi és kereskedelmi központokká akar válni, felismerte a hatékony kereskedelmi bíróságok szükségességét.[3] A svájci polgári perrendtartás 2025. január 1-jén hatályba lépett legutóbbi módosításai jól illusztrálják ezt a tendenciát, mivel lehetővé teszik a svájci kantonok számára, hogy ICC-ket hozzanak létre, ahol a jogvitákat angol nyelven lehet tárgyalni.[4]
A Nemzetközi Büntetőbíróságok kialakulása szélesebb geopolitikai és gazdasági tendenciákat tükröz, beleértve a növekvő kereskedelmi protekcionizmust, a nacionalizmus erősödését és a nemzeti szuverenitás megerősödését, amelyek mind hatással vannak mind a nemzetközi magán-, mind a nemzetközi közjogra[5].Bár a Nemzetközi Büntetőbíróságok létrehozásának motivációi eltérőek, mindegyiknek megvan a maga egyedi története és indoklása, ez a cikk kiemeli a létrehozásukat ösztönző közös tényezőket.
Geopolitikai, soft power és gazdasági motivációk
A jogtudomány három fő magyarázatot javasol a Nemzetközi Büntetőbíróságok létrejöttére: geopolitikai megfontolások, puha hatalom kivetítése és gazdasági ösztönzők.
Geopolitikai szempontból a Nemzetközi Büntetőbíróságok eszközként szolgálhatnak az államok számára, hogy növeljék hatalmukat a globális politikai gazdaságban.
A puha hatalmi megfontolások azt sugallják, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságok segítenek a joghatóságoknak abban, hogy regionális üzleti központként erősítsék státuszukat, jogi és politikai eszméket exportáljanak, és presztízst szerezzenek a nemzetközi vezetők körében. Ezt az elméletet alkalmazták az ICC-k létrehozására olyan régiókban, mint az Öböl-menti országok, Kazahsztán, Szingapúr és a Brexit utáni Európa.
Az ICC-k a gazdasági államvezetés eszközeiként is működnek, céljuk a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzása, a jogi és pénzügyi szektorok fejlődésének előmozdítása, valamint a nemzeti adóalap szélesítése. Az ICC-k keresletet generálnak a jogi és támogató szolgáltatások (pl. ügyvédi tanácsadók, taxisok, szállodák, éttermek) iránt, ami a helyi gazdaságok javát szolgálja.[6] Ebben az összefüggésben a szakosodott ügyvédi irodák az ICC-k felemelkedését lehetőségként tekinthetik arra, hogy globális hatókörüket kiterjesszék, és segítsenek olyan jogi intézményi környezet kialakításában, amely elősegíti a kereskedelmi jog és a vitarendezés területén a növekvő üzleti tevékenységeket[7].
Az Abu Dhabiban, Dubajban, Katarban és Kazahsztánban működő ICC-k például megbízható vitarendezési mechanizmusokat kínálnak a nemzetközi befektetők vonzása érdekében. Franciaország és Németország ezzel szemben szerényebb megközelítést alkalmazott, és speciális kereskedelmi kamarákat vezetett be a helyi és regionális vállalkozások határokon átnyúló vitarendezésének javítása érdekében. Kína motivációja inkább geopolitikai jellegű; ICC-k létrehozása szorosan kapcsolódik az Övezet és Út kezdeményezéshez, amely jogi és gazdasági eszközként egyaránt szolgál a kínai befektetések külföldi védelmére és előmozdítására[8].
Az elit ügyvédi irodák szerepe az ICC bővítésében
Az egyik elmélet, amely az Új Interdependencia Megközelítésből merít, azzal különbözteti meg magát más jogtudósoktól, hogy azt állítja, hogy az elit ügyvédi irodák a legtöbb ICC létrehozását a kereskedelmi peres ügyek globális piacának bővítése érdekében hajtják. Ezek az ügyvédi irodák együttműködnek a hazai igazságszolgáltatással vagy politikai vezetőkkel az ICC-k létrehozása érdekében, reagálva a speciális, költséghatékony vitarendezési szolgáltatások iránti keresletre.
A nemzetközi kereskedelmi viták gyakran több joghatóságot is érintenek, ami olyan átfedő jogi követelésekhez vezet, amelyeket a hazai bíróságok nehezen tudnak hatékonyan kezelni. A választottbíráskodás, bár széles körben alkalmazzák, költséges lehet, és nem rendelkezik a peres eljárások bizonyos eljárási biztosítékaival. Ezzel szemben az ICC-k alacsonyabb költségek mellett magas színvonalú, speciális szolgáltatásokat nyújtanak, ami vonzóvá teszi őket a peres felek számára. Az ügyvédi irodák ezeket az előnyöket felismerve aktívan népszerűsítik az ICC-ket, mint olyan intézményi innovációkat, amelyek a közvetlen külföldi befektetések, a tőke és az adóbevételek vonzása révén fellendítik a nemzetgazdaságokat.
Az empirikus eredmények nagyrészt alátámasztják ezt az elméletet, bár néhány kivétellel. Nincs bizonyíték arra, hogy az ügyvédi irodák részt vettek volna a kínai ICC-ben, és néhány esetben az igazságszolgáltatás a vártnál proaktívabb szerepet játszott. Ez rávilágít arra, hogy további kutatásokra van szükség a bírák, a bírósági adminisztrációk és más nem állami szereplők szerepével kapcsolatban[9].
A választottbíráskodás hatása az ICC fejlődésére
Az ICC és a választottbíráskodás közötti nyilvánvaló verseny ellenére egyesek azzal érvelnek, hogy az utóbbi volt az ICC fejlődésének egyik fő mozgatórugója. A választottbíráskodás növekvő formalizálása, amelyet néha a vitarendezés "arbitralizációjának" neveznek, néhány joghatóságot arra késztetett, hogy ICC-ket fejlesszenek ki, amelyek magukba foglalják a választottbíráskodás legvonzóbb jellemzőit.
Az olyan kezdeményezések, mint a holland kereskedelmi bírósági terv és a nemzetközi kereskedelmi vitákkal foglalkozó kamarák és kereskedelmi bíróságok felállítására irányuló javaslat Németországban, az "eltűnő bírósági eljárás" jelenségére - az ügyek választottbírósági eljárásra való átáramlására - utalnak. A bíróságok modernizálásával és rugalmasabb eljárási szabályok nyújtásával az európai ICC-k arra törekszenek, hogy visszaszerezzék a választottbírósági eljárásra elveszett vitákat[10].
A legtöbb ázsiai ICC ezzel szemben inkább a választottbíráskodás partnerének, mintsem versenytársának tekinti magát. A Szingapúri Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság (SICC) hangsúlyozza előnyeit, mint nyilvános bíróság, olyan vitákat célozva meg, amelyek egyébként megkerülnék Szingapúrt, így bővítve vitarendezési piacát anélkül, hogy csökkentené a választottbírósági ügyforgalmat[11].[11] Továbbá egy új peres modell létrehozása marketingeszközként szolgál Szingapúr márkaimázsának építésére. A felhasználók számára választási lehetőséget kínál két peres eljárásrend között, hangsúlyozva a szingapúri jog szerinti peres szolgáltatások autonómiájának fontosságát[12].
Kihívások és kilátások
Lehetőségeik ellenére az ICC-knek számos kihívással kell szembenézniük a széles körű elfogadásuk előtt. A legtöbb nemzetközi kereskedelmi vitában továbbra is a választottbíráskodás a preferált vitarendezési mechanizmus. A viszonylag alacsony esetszám azt sugallja, hogy az ICC-knek még nem sikerült jelentős teret nyerniük, és továbbra is csak kisebb kihívást jelentenek a választottbíráskodás számára. Emellett az átláthatósággal, a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályok és az ICC-k geopolitikai hatásai a nem demokratikus régiókban akadályozhatják a jogállamiság előmozdítására gyakorolt szélesebb körű befolyásukat[13].
A vitarendezési fórumok kiválasztását nagyban befolyásolja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer hírneve és a bevett piaci gyakorlat. A pozitív hírnév kiépítése és a felek meggyőzése arról, hogy vitarendezési kikötéseiket ezen új bíróságok javára vizsgálják felül, időbe telik[14].[14] Továbbá ahhoz, hogy az ICC-k életképes alternatívává váljanak, nemzetközi eszközre van szükség annak biztosítására, hogy más országok bíróságai tiszteletben tartsák a joghatósági kikötéseket, amelyek a vitákat az ICC-khez utalják, és hogy az ICC-k által hozott ítéletek más joghatóságok területén is végrehajthatók legyenek. A bíróságválasztási megállapodásokról szóló hágai egyezmény (HCCCA) célja az volt, hogy áthidalja ezt a hiányosságot, és e két alapvető garanciát biztosítsa. Az egyértelmű potenciális előnyei ellenére azonban az EU-n kívül eddig csak néhány ország ratifikálta vagy fogadta el[15] .
Mindazonáltal az ICC-k újítást jelentenek a globális vitarendezésben. Azáltal, hogy a választottbíráskodás előnyeit a hagyományos bíróságok struktúrájával ötvözik, új lehetőségeket kínálnak a vállalkozásoknak az összetett kereskedelmi viták rendezésére. A nemzetközi kereskedelem további fejlődésével - különösen a digitális kereskedelem, a kriptovaluta-viták és az összetett, határokon átnyúló szerződések térnyerésével - az ICC-k egyre fontosabb szerepet játszhatnak a kereskedelmi jog jövőjének alakításában.
Egy neves jogász úgy jellemezte az ICC-ket, mint "a peres és a választottbírósági eljárás óvatos házasságát", tükrözve a két rendszer előnyeinek kiegyensúlyozására tett kísérletüket. Ebben az értelemben az ICC-k a technológiai vállalatokhoz hasonlóan működnek, a piaci hatékonysági hiányosságokat igyekeznek kiküszöbölni egy hatékonyabb és vonzóbb termékkel.[16] Hogy sikerül-e átalakítaniuk a globális vitarendezést, az attól függ, hogy képesek lesznek-e elnyerni a nemzetközi vállalkozások és a jogalkalmazók bizalmát.
Források
Gu, Weixia és Tam, Jacky, "A nemzetközi kereskedelmi bíróságok globális felemelkedése: Chicago Journal of International Law: Vol. 22: No. 2, Article 2. (2021) chicagounbound.uchicago.edu/cjil/vol22/iss2/2 (hozzáférés: 2025. febr. 3.).
Bookman, Pamela K. és Erie, Matthew S. "Kísérletezés a nemzetközi kereskedelmi vitarendezéssel". AJIL Unbound 115. (2021): 5-10. www.jstor.org/stable/27296992 (hozzáférés: 2025. febr. 3.).
Bell, Garry F., "Az új nemzetközi kereskedelmi bíróságok - versenyben a választottbíráskodással? The Example of the Singapore International Commercial Court", Contemporary Asia Arbitration Journal, Vol. 11, No. 2, pp. 193-216, (2018), papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm (hozzáférés: 2025. febr. 4.).
Aliant Law, "A svájci polgári perrendtartás módosításai: A Step Forward for International Dispute Resolution", Aliant law, Nov. 14, 202, aliantlaw.com/swiss-cpc-updates-what-global-businesses-need-to-know/ (hozzáférés: 2025. febr. 3.).
Gu és Tam, "A nemzetközi kereskedelmi bíróságok globális felemelkedése: Typology and Power Dynamics"
Avraham-Giller, Shahar és Assy, Rabeea, "Hogyan válhatnak a nemzetközi kereskedelmi bíróságok vonzó opcióvá a nemzetközi kereskedelmi viták rendezésére?". (2023)
J. Disp. Resol. scholarship.law.missouri.edu/jdr/vol2023/iss2/6 (hozzáférés: 2025. febr. 3.).
Gu és Tam, "A nemzetközi kereskedelmi bíróságok globális felemelkedése: Typology and Power Dynamics".Yip, Man és Rühl, Gisela "Új nemzetközi kereskedelmi bíróságok: A Comparative Analysis - and a Tentative Look at Their Success" (University of Oxford, Faculty of Law, Blogs, June 17, 2024) blogs.law.ox.ac.uk/oblb/blog-post/2024/06/new-international-commercial-courts-comparative-analysis-and-tentative-look (hozzáférés 2025. február 3.).
Basedow, Robert, "Pushing the bar - elit ügyvédi irodák és a nemzetközi kereskedelmi bíróságok felemelkedése a világgazdaságban", Review of International Political Economy (2024) 31:6, 1764-1787. doi.org/10.1080/09692290.2024.2357300 (hozzáférés: 2025. febr. 3.).
Antonopoulou, Georgia, "A bíróságok 'választottbírósági eljárásra való áttérése': The Role of International Commercial Arbitration in the Establishment and the Procedural Design of International Commercial Courts", Journal of International Dispute Settlement, Volume 14, Issue 3, September 2023, Pages 328-349, doi.org/10.1093/jnlids/idad007 (hozzáférés: 2025. február 3.).
Ibid.
Yip, Man, "A szingapúri nemzetközi kereskedelmi bíróság: The Future of Litigation?", Erasmus Law Review, Vol. 12, No. 1, 2019, papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm (hozzáférés: 2025. febr. 4.).
Bookman és S. Erie, "Kísérletezés a nemzetközi kereskedelmi vitarendezéssel".
Ibid.
Avraham-Giller és Assy, "Hogyan válhatnak a nemzetközi kereskedelmi bíróságok a nemzetközi kereskedelmi viták rendezésének vonzó lehetőségévé?".
Ramesh, Kannan, Konferencia a nemzetközi kereskedelmi bíróságok felemelkedéséről, "Nemzetközi kereskedelmi bíróságok: Unicorns on a Journey of a Thousand Miles", 2018. május 13., www.judiciary.gov.sg/docs/default-source/sicc-docs/news-and-articles/international-commercial-courts-unicorns_23108490-e290-422f-9da8-1e0d1e59ace5.pdf (hozzáférés: 2025. február 3.).