A Legfelsőbb Bíróság dönt a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben a nemzetközi joghatóságról

A szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló törvény 42b. szakaszának (1) bekezdése alapján teljesített kifizetés olyan tartozásnak minősül, amelyet a hitelező székhelyén kell teljesíteni. Ezért a közös jogkezelő szervezet székhelye szerinti bíróságok rendelkeznek joghatósággal a műholdas adás útján történő szerzői jogi jogsértés és az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség elmulasztása esetén.

A Legfelsőbb Bíróság egy nemrégiben hozott ítéletében kimondta, hogy a Brüsszel I. rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kártérítési ügyekre vonatkozó joghatóságot kizárólag a rendelet alapján kell értelmezni. A rendelet szerint a deliktumok olyan jogellenes cselekmények, amelyek végső soron az alperesnek kártérítést kell fizetnie, és amelyek nem kapcsolódnak a rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szerződéshez. A bíróság szerint ez a joghatóság magában foglalja mind az eredeti cselekmény helyét, mind pedig azt a helyet, ahol a kár bekövetkezett vagy bekövetkezni készül. Ha a cselekményeket távolról követik el, a fél vagy a jogellenes cselekmény elkövetésének helyén, vagy a kár bekövetkezésének helyén perelhet; azonban csak az a hely nevezhető meg a jogellenes cselekmény első elkövetési helyeként, ahol a jogellenes cselekmény először történt.

A szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló törvény 17b. § (1) bekezdése szerint műholdas sugárzás esetén az alkotó hasznosítási joga magában foglalja a műsort hordozó jeleknek a műsorszolgáltató ellenőrzése és felelőssége alatt álló, a műholdról a Földre visszaérkező, megszakítás nélküli kommunikációs láncba történő bevitelét. A (2) bekezdés szerint tehát a műholdas rádióadás csak abban az országban történik, amelyik a jelet küldi. Bár a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvény 17b. § (1) bekezdését az EU műholdirányelvének (93/83/EGK) értelmében kell értelmezni, az irányelv nem tartalmaz eljárási záradékot, nemhogy a nemzetközi joghatóságra vonatkozót.

A szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló törvény 42b. §-ának (1) bekezdése szerint a kártérítés elmaradása "deliktuális vagy deliktuális jellegű cselekmény" miatt keletkeztet igényt: a deliktum a fizetési kötelezettség megszegésében áll. A bíróság tehát úgy ítélte meg, hogy a kártérítési kereset helye az a hely, ahol a fizetési kötelezettséget teljesíteni kell. Mivel a pénztartozást a hitelező székhelyén kell teljesíteni(a Polgári Törvénykönyv 907a. szakaszának (1) bekezdése), a behajtó társaság osztrák székhelye szerinti belföldi bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Ez vonatkozik a felszólítási és tájékoztatási keresetekre is, míg a teljesítés helye szerinti bíróság csak az adott bíróság országában felmerült veszteségek tekintetében rendelkezik joghatósággal.