Elérhető módszerek

A törvény által előírt legfontosabb bíróságon kívüli módszerek a választottbíráskodás, a közvetítés (főként családjogi ügyekben), valamint a lakhatási vagy távközlési ügyekben működő békéltető testületek. Ezenkívül különböző szakmai testületek (ügyvédek, közjegyzők, orvosok, építőmérnökök) rendelkeznek vitarendezési mechanizmusokról a tagjaik közötti vagy a tagok és az ügyfelek közötti viták esetében.

Kötelező-e az alternatív vitarendezés Ausztriában?

Az alternatív vitarendezés eleve a felek autonómiájának elvét részesíti előnyben. Az osztrák bíróság például javasolhatja a felek közötti közvetítést a tárgyalást megelőző tárgyaláson. Nincs azonban törvényi kötelezettség arra, hogy a peres eljárást megelőzően alternatív vitarendezést folytassanak. A leendő felperesek és alperesek azonban a bírósági kereset benyújtása mellett konzultálhatnak jogi képviselőjükkel a lehetséges alternatív vitarendezési megoldásokról.

Jogi keret

A választottbíráskodásra vonatkozó jogot az 577-618. szakaszok tartalmazzák. Ezek a rendelkezések mind a hazai, mind a nemzetközi választottbírósági eljárásokat szabályozzák. A végrehajtási eljárásokat az osztrák végrehajtási törvény szabályozza. Ausztria továbbá ratifikálta a választottbíráskodással kapcsolatos alábbi többoldalú egyezményeket:

• az 1961. július 31-i New York-i egyezmény (Ausztria az I. cikk (3) bekezdése alapján értesítést tett, amelyben kijelenti, hogy csak az ezen egyezmény más szerződő államaiban hozott ítéleteket ismeri el és hajtja végre);
• a választottbírósági kikötésekről szóló jegyzőkönyv, Genf, 1928. március 13;
• a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1930. október 18-i genfi egyezmény;
• a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezmény (és az annak alkalmazásáról szóló megállapodás), 1964. június 4.; és
• a beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény, 1971. június 24.

Ausztria 69 kétoldalú beruházási szerződést (BIT) is aláírt, amelyek közül 62-t ratifikáltak. A külföldi ítéletek elismerését a fent említett többoldalú és kétoldalú szerződések szabályozzák, amelyekhez Ausztria csatlakozott.

A közvetítést Ausztriában a polgári jogi közvetítői törvény(Zivilrechts-Mediations-Gesetz, ZivMediatG) szabályozza, amely a közvetítés központi kérdéseinek jogi keretét képezi, ideértve a közvetítés fogalmának meghatározását, az ausztriai közvetítővé váláshoz szükséges képzést, valamint a bejegyzett közvetítők jogait és kötelezettségeit.

Bírósági segítségnyújtás

Az osztrák bíróságok korlátozott irányítási szerepet töltenek be az AVR-folyamatok tekintetében, és az AVR-hez nyújtott bírósági segítség leginkább abban nyilvánul meg, hogy a bíróságok informálisan arra ösztönzik a feleket, hogy először a megegyezés lehetőségeit vizsgálják meg, vagy forduljanak közvetítőkhöz. Ez azonban semmiképpen sem kötelező, és az osztrák jogban nincs olyan szabály, amely arra kötelezné a feleket, hogy a választottbírósági vagy peres eljárás megkezdése előtt fontolják meg az alternatív vitarendezést.

A választottbírósági eljárásokkal kapcsolatos bírósági beavatkozást a választottbírósági eljárásról szóló 577-618. szakaszok írják elő, amelyek felhatalmazzák a bíróságokat ideiglenes intézkedések meghozatalára, a választottbírák kinevezésében való közreműködésre, a kihívásról szóló határozatok felülvizsgálatára, a választottbírói megbízatás idő előtti megszüntetéséről való döntésre, ideiglenes és biztosítási intézkedések végrehajtására, bírósági segítségnyújtásra olyan bírósági cselekmények tekintetében, amelyek elvégzésére a választottbíróságnak nincs hatásköre, a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemről való döntésre, a választottbírósági ítélet létének vagy nemlétének megállapítására, valamint a díjak elismerésére és végrehajtására.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy egyes osztrák bíróságok, köztük a Bécsi Kereskedelmi Bíróság, bírósághoz kötött közvetítői programokat kínálnak, amelyek lehetőséget biztosítanak a pereskedő feleknek arra, hogy a bírósági eljárás alternatívájaként a közvetítést válasszák, feltéve, hogy a bíró úgy ítéli meg, hogy az ügy számára előnyös lehet a közvetítés.

Joghatás

Az Ausztriában hozott választottbírósági határozatok az ACCP 607. szakasza szerint a felek között jogerős bírósági ítéletnek minősülnek. A megállapodás szerinti választottbírósági egyezség és a választottbírósági ítélet végrehajtható jogcímmel rendelkezik (az osztrák végrehajtási törvény 1. szakaszának (16) bekezdése). A választottbírósági szerződés 611. szakasza szerint azonban csak a megállapodás szerinti választottbírósági ítéleteket lehet megtámadni, a választottbírósági egyezségeket nem.

Az ACCP 433a. szakasza szerint bármelyik kerületi bíróságon bírósági egyezség köthető az írásbeli közvetítői egyezségi megállapodás tartalmára. Így a felek által kötött írásbeli közvetítői egyezségi megállapodás végrehajtható.

Választottbírósági intézmények Ausztriában

A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) az elsődleges intézmény Ausztriában, amely hazai és nemzetközi választottbírósági és közvetítői eljárásokat folytat. A VIAC szabályokat biztosít a választottbíráskodásra (Bécsi Szabályzat) és a közvetítésre (Bécsi Közvetítési Szabályzat), és 2021. július 1-jétől a beruházási választottbíráskodásra és közvetítésre vonatkozó szabályokat is elfogadott. A kompetens választottbírókat maguk a felek vagy a VIAC igazgatótanácsa választja ki a választottbírák és közvetítők VIAC honlapján található listájáról.

Ausztria népszerű célponttá vált a nemzetközi vitarendezés területén. A VIAC mellett további választottbírósági intézmények Ausztriában a Bécsi Árutőzsde Választottbírósága és a Salzburgi Választottbíróság. Emellett Ausztria ad otthont az évente megrendezésre kerülő Willem C. Vis International Commercial Arbitration Moot Competition versenynek, amely a világ legnagyobb moot versenye a maga területén.

Díjak

Cikk 6 (1.8) A bécsi szabályok előírja három kategóriába díjat: ideiglenes, részleges, és végleges. Díjak végleges és kötelező a felekre.

Emellett a Bécsi Szabályzat kifejezetten előírja, hogy ha a választottbírósági eljárásban részt vevő felek az eljárás folyamatban lévő szakaszában megegyeznek, a felek kérésére a választottbíróság rögzíthet választottbírósági egyezséget és/vagy hozhat díjat a megállapított feltételek szerint (a Bécsi Szabályzat 37. cikke). Az ilyen megállapodáson alapuló ítélet ugyanolyan jogi minősítéssel rendelkezik, mint az ügy érdemében hozott végleges ítélet.

Díjak módosítása, magyarázata és kiegészítései

Miután a díjat tették, a választottbíróság válik functus officio ami azt jelenti, hogy a díjat nem lehet megváltoztatni a bíróság. azonban, a VIAC szabályok, A felek kérhetik a választottbíróság, hogy kiadja korrekciókat hibák a díjat, minden kapcsolódó magyarázatok, vagy kiegészítő díjat követelések a választottbírósági, de nem megoldott a díjat. Az ilyen kérelemről a választottbíróság dönt. Eközben a választottbíróság saját kezdeményezésére is kiadhat ilyen helyesbítéseket vagy kiegészítéseket a díjhoz a díj odaítélésétől számított négy héten belül.

A pontosítás és a helyesbítés az eredeti ítélet részének minősül, és nincs hatással a díj megtámadására nyitva álló határidő elteltére, és önálló eljárásban nem támadható meg. Mindazonáltal a kiegészítő díj új, különálló díjat jelent. Ezért azt külön eljárásban lehet hatályon kívül helyezni, és a megtámadására nyitva álló határidő a díjnak a hatályon kívül helyezést kérő fél általi kézhezvételétől kezdődik.

Elismerése, végrehajtása, és hatályon kívül helyezése választottbírósági díjak

A választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását az osztrák végrehajtási törvény és az ACCP különös rendelkezései szabályozzák. A hazai ítéletek önmagukban végrehajtó jogcímeket jelentenek, és ezért nem igényelnek előzetes elismerést. A nemzetközi ítéletek azonban elismerési eljáráson mennek keresztül ahhoz, hogy Ausztriában végrehajtási jogcímek státuszát megszerezzék. A részleges és ideiglenes ítéletek Ausztriában is végrehajthatók.

A választottbírósági határozatok megtámadására vonatkozó szabályokat a 2013. évi osztrák választottbírósági törvény (ACCP 577-618. szakaszai) tartalmazza. Az ACCP 611. szakaszának (4) bekezdése szerint a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának határideje a választottbírósági ítélet közlésétől számított három hónap. Az ilyen keresetet - a fogyasztóvédelmi és munkajogi választottbírósági eljárások kivételével - az első és végső fokon eljáró osztrák Legfelsőbb Bíróság vizsgálja felül.

A fent említett törvényi rendelkezések a nemzetközi jognak alárendeltek. A nemzeti szabályok és az Ausztria által ratifikált, a külföldi választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását szabályozó két- és többoldalú szerződések sokaságából eredő szabályok közötti ütközés esetén a nemzetközi jog normái az irányadóak. Különösen a New York-i egyezmény - amennyiben alkalmazandó - felülírja a legtöbb hazai rendelkezést.