1 Általános bűnüldözés

1.1 Milyen hatóságok emelhetnek vádat a gazdasági bűncselekmények ellen, és vannak-e nemzeti és regionális szinten különböző bűnüldöző hatóságok?

Az üzleti bűncselekmények elkövetésére elsősorban a büntetőjog vonatkozik, és az osztrák ügyészség (Staatsanwaltschaft, StA) vagy a gazdasági bűncselekmények és korrupció üldözésével foglalkozó, speciálisabb ügyészség (Zentrale Staatsanwaltschaft zur Verfolgung von Wirtschaftsstrafsachen und Korruption, WKStA) jár el.

Vannak azonban más hatóságok is, amelyek bizonyos pénzügyi bűncselekmények esetében illetékesek lehetnek a gazdasági bűncselekmények üldözésére, például a pénzügyi bűnügyi hatóságok.

Az osztrák büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch, StGB) különbséget tesz a hivatalból üldözendő bűncselekmények (Offizialdelikte) és az olyan bűncselekmények között, amelyek esetében a sértettnek kell engedélyeznie a vádemelést (Ermächtigungsdelikte), vagy amelyek esetében a sértettnek kell feljelentést tennie (Privatanklagedelikte). A legtöbb bűncselekményt azonban hivatalból üldözik.

1.2. Ha több végrehajtó szerv létezik, hogyan döntenek arról, hogy melyik szerv vizsgálja ki az ügyet, és melyik folytat büntetőeljárást?

A büntetőügyekben illetékes regionális bíróságok minden egyes helyszínén ügyészséget hoznak létre. Ezek az ügyészségek felelősek a nyomozásért és a vádemelésért az adott bíróság illetékességi területén és a regionális bíróságnak alárendelt járásbíróságokon, ahol a járási ügyészek képviselhetik őket. E kerületi ügyészek többsége nem képzett jogász, hanem speciálisan képzett köztisztviselő. A kerületi ügyészek csak az alacsony büntetési tételekkel járó bűncselekményekkel foglalkoznak.

Körülbelül 10 évvel ezelőtt létrehozták a kifejezetten a korrupcióval és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó ügyészséget: az Üzleti bűncselekmények és korrupció üldözésével foglalkozó ügyészséget (WKStA). Többek között a súlyos hivatali és korrupciós bűncselekményekért, valamint az 5 millió eurót meghaladó kárt okozó gazdasági bűncselekményekért és pénzügyi bűncselekményekért felelős.

Az ügyész felelős a büntetőeljárás megindításáért, valamint a nyomozásért, a vádemelésért vagy a nyomozási eljárás felfüggesztéséért. Az ügyészeket a nyomozásban a bűnügyi rendőrség segíti. Bizonyos nyomozati intézkedésekhez bírói engedély szükséges.

1.3 Van-e polgári vagy közigazgatási jogérvényesítés a gazdasági bűncselekményekkel szemben? Ha igen, mely szervek érvényesítik a jogszabályokat polgári úton, és mely bűncselekmények ellen küzdenek?

A sértett magánfélként csatlakozhat a büntetőeljáráshoz és/vagy polgári pert indíthat. A polgári per megnyerése után a megítélt összeget az alperes ellen lehet végrehajtani.

Büntetőeljárásokban a vádhatóságok elrendelhetik a lefoglalásokat vagy a számlák befagyasztását. A bűncselekmények áldozatainak joguk van betekinteni az aktákba, és felhasználhatják ezeket az információkat.

Az osztrák jog lehetőséget biztosít arra, hogy a követelések biztosítására ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtsanak be.

Különböző közigazgatási szervek szabhatnak ki közigazgatási szankciókat attól függően, hogy a jogsértés mely ágazatban történik.

1.4 Volt-e az elmúlt évben az önök joghatósága alá tartozó területen jelentős gazdasági bűncselekmény?

Az elmúlt évek legjelentősebb üzleti bűnözési ügye Ausztriában az úgynevezett "BUWOG-botrány" volt. Hároméves tárgyalás után, 2020 decemberében egy volt osztrák pénzügyminisztert - több vádlott egyikeként - nyolc év börtönbüntetésre ítéltek (a fellebbezés folyamatban van). Az eljárás tárgya többek között a szövetségi lakások privatizációjával kapcsolatos több millió eurós kifizetésekkel kapcsolatos korrupció vádja volt.

2 A bíróságok szervezete

2.1 Hogyan épülnek fel a büntetőbíróságok az Ön joghatóságában? Vannak-e speciális büntetőbíróságok bizonyos bűncselekményekre?

Első fokon vagy egy kerületi bíróság (Bezirksgericht) vagy egy regionális bíróság (Landesgericht) hoz határozatot. A kerületi bíróságok hatáskörébe tartozik minden olyan bűncselekmény elbírálása, amelyért egyszerű pénzbüntetés vagy egy évet meg nem haladó szabadságvesztés fenyegeti. A regionális bíróságok hatáskörébe tartozik minden olyan vétség és bűncselekmény elbírálása, amelyért egy évet meghaladó szabadságvesztés fenyegeti, valamint - a büntetés fenyegetettségétől függetlenül - bizonyos, a törvényben meghatározott bűncselekmények (pl. veszélyes fenyegetés) elbírálása.

Míg a körzeti bíróságok előtt mindig egy bíró bírálja el az ügyeket, a regionális bíróságok összetétele változó. Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy öt évet meghaladó minimális büntetéssel fenyegetett, illetve 10 évet meghaladó maximális büntetéssel büntetendő bűncselekményeket, valamint a törvényben említett egyéb különleges bűncselekményeket (pl. politikai bűncselekmények) három hivatásos bíróból és nyolc esküdtből álló ítélőtábla (Geschworenengericht) tárgyalja. Az öt évet meghaladó minimális büntetéssel büntetendő bűncselekményeket, amelyek nem tartoznak a Geschworenengericht hatáskörébe, valamint a törvényben említett bűncselekményeket (pl. sikkasztás, súlyos csalás - ha egy bizonyos kárösszeget túlléptek vagy szándékosan túlléptek) egy vagy két bíróból és két esküdtből álló ítélőtábla (Schöffengericht) tárgyalja. A többi bűncselekményről egy bíró dönt.

Nincsenek speciális büntetőbíróságok bizonyos bűncselekményekre.

Másodfokon a felsőbb regionális bíróságok (Oberlandesgerichte) és/vagy a legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof) rendelkezik hatáskörrel, attól függően, hogy melyik bíróság volt illetékes első fokon, illetve a fellebbezés jellegétől függően.

2.2 Van-e jog az esküdtszékhez a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos perekben?

Az osztrák jog szerint a vádlottnak nincs alapvető joga az esküdtszéki tárgyaláshoz. Amint fentebb említettük, a fenyegető büntetéstől vagy a vád tárgyát képező bűncselekménytől függően az esküdtszéki tárgyalás (Geschworenengericht vagy Schöffengericht) kötelező vagy nem kötelező.

3 Különleges jogszabályok és bűncselekmények

3.1 Kérjük, ismertesse az Ön joghatóságában az üzleti bűncselekmények üldözésére általánosan alkalmazott jogszabályokat, beleértve a bűncselekmények elemeit és a vádlott szükséges mentális állapotát:

Értékpapírcsalás

Az osztrák büntetőjog szerint csalást követ el az, aki valakit tények megtévesztésével arra késztet, hogy olyasmit tegyen, tűrjön vagy tartózkodjon, ami az illető személyt vagy más személy vagyonát károsítja, azzal a szándékkal, hogy a megtévesztett személy magatartásával jogtalanul meggazdagodjon saját maga vagy egy harmadik személy.
Az értékpapírcsalással kapcsolatban minden esetben meg kell említeni a 2018. évi osztrák tőzsdetörvényt (Börsegesetz 2018, BörseG 2018). Ez a törvény szabályozza a bennfentes információval való visszaélés és a piaci manipuláció közigazgatási bűncselekményét, valamint a bíróság által büntetendő piaci manipulációt.

Számviteli csalás

Míg Ausztriában a számviteli csalás bűncselekményei sokáig több törvényben (pl. a részvénytársaságokról szóló törvény, a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény) voltak szétszórva, 2016-ban a számviteli csalás bűncselekményei bekerültek a büntető törvénykönyvbe.

A döntéshozók és a meghatalmazott képviselők büntetőjogi felelősségre vonhatók például akkor, ha hamis vagy hiányos információk közlésével - például az éves pénzügyi kimutatásokban vagy az éves közgyűlésen - hamisan mutatják be a társaság nettó vagyonát, pénzügyi helyzetét vagy működési eredményét, ha ez jelentős kárt okozhat (a társaságnak, a részvényeseknek, a hitelezőknek stb.).

Bennfentes kereskedelem

A bennfentes információval való visszaélés közigazgatási és bűncselekménynek minősül. A vonatkozó rendelkezések a 2018. évi osztrák tőzsdetörvényben (BörseG 2018) találhatók. Bűncselekménynek minősül a bennfentes információ saját vagy harmadik fél számára történő kihasználása. Ez történhet értékpapírok vásárlásával és eladásával, kereskedési megbízások módosításával vagy törlésével, illetve értékpapírok ajánlása vagy az információ harmadik félnek történő továbbadása révén.

Sikkasztás

Az osztrák büntetőjog a sikkasztás két fajtáját különbözteti meg ("Untreue" és "Veruntreuung").

A "hűtlen kezelés" akkor valósul meg, ha valaki tudatosan visszaél a rendelkezési jogosultságával, illetve arra kötelez egy másik személyt, hogy rendelkezzen más tulajdonával, és ezáltal kárt okoz a másik tulajdonában. Valaki visszaél a hatáskörével, ha indokolatlanul megsérti azokat a szabályokat, amelyek a haszonélvező vagyonának védelmét szolgálják.

"Veruntreuung" akkor valósul meg, ha valaki a saját vagy egy harmadik személyre bízott dolgot azzal a szándékkal sajátítja ki, hogy ezáltal jogtalanul meggazdagodjon.

Kormányzati tisztviselők megvesztegetése

A köztisztviselők megvesztegetésének bűncselekménye átfogóan szabályozott. Elvileg mindkét fél büntethető, azaz az a köztisztviselő, aki előnyt követel, és az, aki előnyt ígér a köztisztviselőnek.

A köztisztviselő büntetőjogi felelősségre vonható, ha a kötelességét megszegve hivatali cselekmény elvégzéséért vagy elmulasztásáért, illetve a saját vagy egy harmadik személy részére kötelességét megszegve hivatali cselekmény elvégzéséért vagy elmulasztásáért előnyt követel, elfogad, vagy engedi, hogy azt neki ígérjék.

A közhivatalnok akkor is büntethető, ha a közhivatalnoki tevékenységében való befolyásolás szándékával előnyöket követel magának vagy harmadik személynek, illetve elfogad vagy engedi, hogy indokolatlan előnyt ígérjenek neki.

Mint már említettük, büntetőjogi felelősségre vonható az a személy is, aki a köztisztviselőnek vagy harmadik személynek előnyt kínál, ígér vagy biztosít.

Büntetőjogi versenyellenes

Az osztrák büntető törvénykönyv tiltja a versenyt korlátozó megállapodásokat a közbeszerzési eljárásokban. Büntetőjogi felelősségre vonható az, aki közbeszerzési eljárásban való részvételre irányuló kérelmet nyújt be, ajánlatot nyújt be vagy tárgyalásokat folytat olyan jogellenes megállapodás alapján, amelynek célja, hogy az ajánlatkérő szervet egy adott ajánlat elfogadására ösztönözze. Úgy tűnik, hogy ilyen esetekben csalás miatt is lehetséges a büntetés.
A zártkörű pályázatokon az ajánlattevők közötti ármegállapodások csalásnak minősülhetnek.

A kartellek és más versenykorlátozások elleni osztrák szövetségi törvény (Kartellgesetz 2005, KartG 2005) többek között tiltja a piaci erőfölénnyel való visszaélést. Az ilyen visszaélés különösen olyan beszerzési vagy eladási árak vagy egyéb üzleti feltételek követelésében állhat, amelyek eltérnek azoktól a feltételektől, amelyek a tényleges verseny fennállása esetén nagy valószínűséggel felmerülnének, figyelembe véve különösen a vállalkozók magatartását a tényleges versenyrel rendelkező hasonló piacokon.

Kartellek és egyéb versenyjogi bűncselekmények

A fent említett osztrák kartelltörvény többek között tilt minden olyan, vállalkozások közötti megállapodást, vállalkozások társulásainak döntését és összehangolt magatartást, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása (kartell).

A tisztességtelen verseny elleni szövetségi törvény (Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb, UWG) a vállalkozók és a fogyasztók védelme érdekében tiltja például az agresszív vagy félrevezető üzleti gyakorlatokat. Megsértés esetén a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló keresetek mellett büntetések is lehetségesek.

Adóbűncselekmények

Az osztrák pénzügyi bűncselekményekről szóló törvény (Finanzstrafgesetz - FinStrG) a pénzügyi bűncselekmények széles körét szabályozza. Egyes bűncselekmények a bíróságok hatáskörébe tartoznak, mások az adóhatóságok hatáskörébe.

A bűncselekmények közé tartozik az adócsalás, a csempészet, az adócsalás és a határokon átnyúló héacsalás.

Kormányzati szerződésekkel kapcsolatos csalás

Hivatkozunk az előző megjegyzésekre.

Külön bűncselekményeket hoztak létre az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő kiadási csalás és az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő pénzeszközökkel és vagyontárgyakkal való visszaélés tekintetében.

Környezetvédelmi bűncselekmények

Az osztrák büntető törvénykönyv széleskörűen szabályozza a környezet elleni bűncselekményeket. Ezek közé tartozik például a szándékos és gondatlan környezeti károkozás.

Kampányfinanszírozási/választási jog

Az erre vonatkozó szabályok a politikai pártok finanszírozásáról szóló 2012. évi szövetségi törvényben (2012. évi párttörvény - PartG) találhatók.

Kimondja például, hogy minden politikai pártnak évente nyilvánosan be kell számolnia bevételeinek és kiadásainak jellegéről egy elszámolási jelentésben. A Számvevőszék felülvizsgálja a jelentéseket. A pártoknak juttatott adományok és egyéb juttatások szintén szabályozva vannak. Vannak korlátok és jelentéstételi kötelezettségek.

Piaci manipuláció a származtatott termékek értékesítésével kapcsolatban

Az osztrák tőzsdetörvény (Börsegesetz 2018, BörseG 2018) büntethetővé teszi a piaci manipulációt, és hivatkozik a vonatkozó európai jogszabályokra (a piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR), a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID)). A bűncselekmények egy része közigazgatási szabálysértés, amelyet a Pénzügyi Piaci Hatóság üldöz, míg mások bírósági úton büntethetők.

Pénzmosás vagy elektronikus csalás

A pénzmosás bűncselekménye az elmúlt években - az európai jogalkotásnak is köszönhetően - egyre nagyobb jelentőségre tett szert.

A büntetőjogi rendelkezés a pénzmosást két különböző kapcsoló tényező alapján fedi le. Egyrészt vannak olyan vagyontárgyak, amelyek egy meghatározott alapbűncselekményből származnak, másrészt - anélkül, hogy a meghatározott alapbűncselekmény releváns lenne - olyan vagyontárgyak, amelyek egy terrorista szervezethez tartoznak.

A pénzmosás elleni küzdelem érdekében számos területen kiterjedt ellenőrzési és jelentéstételi követelményeket vezettek be. Ez vonatkozik például a hitel- és pénzintézetekre, a biztosítótársaságokra, valamint az ügyvédekre és közjegyzőkre, akiknek gondosan ellenőrizniük kell minden olyan ügyletet, amelyben pénzügyi vagy ingatlanügyleteket hajtanak végre ügyfelük nevében és számlájára stb.

Kiberbiztonság és adatvédelmi jog

Az osztrák büntető törvénykönyv több, a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos bűncselekményt ismer.

A bűncselekmények közé tartozik a számítógépes rendszerhez való jogellenes hozzáférés, a távközlési titok megsértése, az adatok jogosulatlan lehallgatása, az adatok megrongálása, a számítógépes rendszer működésének megzavarása, a számítógépes programokkal vagy hozzáférési adatokkal való visszaélés stb. E konkrét bűncselekményeken kívül általános bűncselekmények, például csalás is alkalmazhatók.

Az osztrák adatvédelmi törvény (Datenschutzgesetz, DSG) tartalmazza az adatvédelemhez való alapvető jogot. Az osztrák adatvédelmi törvény mellett Ausztriában közvetlenül alkalmazandó az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR).

Kereskedelmi szankciók és exportellenőrzési jogsértések

A 2011. évi osztrák külgazdasági törvény (Außenwirtschaftsgesetz 2011, AußWG 2011) átültette a legfontosabb európai jogi követelményeket, és rendelkezéseket tartalmaz az exportellenőrzésre, a védelmi termékek Európai Unión belüli mozgásának ellenőrzésére, valamint az osztrák vállalatok harmadik országbeli (EU-n, EGT-n és Svájcon kívüli) személyek vagy vállalatok általi átvételének ellenőrzésére vonatkozóan.

Jogsértés esetén a törvény közigazgatási büntetőjogi következményekről, valamint bírósági úton büntethető bűncselekményekről rendelkezik.

3.2 Van-e felelősség az Ön joghatóságában a kezdetleges bűncselekményekért? Felelősségre vonható-e egy személy bűncselekmény elkövetésének kísérletéért, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény kísérlete befejeződött-e vagy sem?

Az osztrák jog szerint a bűncselekmény elkövetésének kísérlete általában büntetendő.

4 Vállalati büntetőjogi felelősség

4.1 Létezik-e jogalanyi felelősség a bűncselekményekért? Ha igen, milyen körülmények között róható fel az alkalmazott magatartása a szervezetnek?

A társasági büntetőjogi felelősségről szóló osztrák törvény (Verbandsverantwortlichkeitsgesetz, VbVG) szabályozza az egyesület (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság stb.) felelősségét a döntéshozói és alkalmazottai által elkövetett bűncselekményekért, ha az egyesületet érintő kötelezettségszegések történtek. A döntő tényező az, hogy a döntéshozó vagy alkalmazott bűncselekménye az egyesületnek tulajdonítható. A bűncselekményt vagy az egyesület javára követték el, vagy az egyesületet érintő kötelezettségeket sértettek meg.

Míg a döntéshozók által elkövetett bűncselekmények azonnal az egyesületnek tulajdoníthatók, az alkalmazottak által elkövetett bűncselekmények esetében további kritériumoknak kell megfelelni. Az egyesület részéről úgynevezett szervezeti vétkességre van szükség, azaz a bűncselekményt valamely döntéshozó gondatlansága tette lehetővé vagy segítette elő, például ha az ilyen bűncselekmények megelőzésére irányuló ésszerű és szükséges technikai, szervezési vagy személyzeti intézkedések megtételére nem került sor. A bűncselekmény az egyesületnek tulajdonítható, ha egy alkalmazott jogellenesen járt el; a munkavállaló vétkessége nem szükséges.

4.2 Van-e személyes felelősség a vezetők, tisztségviselők és igazgatók számára, ha a szervezet bűncselekmény miatt felelősségre vonhatóvá válik? Milyen körülmények között?

Az egyesület büntetőjogi felelősségétől függetlenül a bűncselekményt elkövető döntéshozók és alkalmazottak egyúttal büntetőjogi felelősséggel is tartoznak. Így a jogi személyek és a természetes személyek egyidejű büntetése lehetséges.

4.3 Amennyiben van jogi személy és személyi felelősség, van-e a hatóságoknak arra vonatkozó irányelve vagy preferenciája, hogy mikor kell a jogi személyt, mikor a magánszemélyt, vagy mindkettőt üldözni?

A hatóságok egyidejűleg folytatnak eljárást az egyesület és a természetes személyek ellen. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hatóságok gyakran inkább a természetes személyekre összpontosítanak, és hajlamosak az egyesület elleni eljárást mellékesnek tekinteni.

4.4 Fúzió vagy felvásárlás esetén a jogutód felelőssége vonatkozhat-e a jogutód jogalanyra? Mikor alkalmazható a jogutód felelőssége?

A társasági büntetőjogi felelősségről szóló osztrák törvény jogutódlási záradékot tartalmaz. Ez kimondja, hogy jogutódlás esetén az e törvényben előírt jogkövetkezmények a jogutódot is érintik. Ha több jogutód van, a jogelőddel szemben kiszabott bírság bármelyik jogutóddal szemben érvényesíthető.

5 Elévülési idő

5.1 Hogyan számítják ki a végrehajtási elévülési határidőket, és mikor kezdődik az elévülési határidő?

Míg az osztrák polgári jog szerint a legtöbb követelés hároméves elévülési időn belül (attól az időponttól kezdve, amikor a károsult tudomást szerzett a kárról és a károkozó személyéről) elévül; ha a kár és a károkozó személye nem vált ismertté a károsult számára, az elévülési idő 30 év), az elévülési idő 30 év, ha a kár egy vagy több olyan bűncselekményből származik, amely büntetendő, csak szándékosan követhető el, és egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő (az elévülési idő a károkozó esemény bekövetkeztétől kezdődik).

5.2 Elévülési időn kívül elkövetett bűncselekmények üldözhetők-e, ha azok rendszer vagy gyakorlat, illetve folyamatban lévő összeesküvés részét képezik?

A folyamatban lévő bűncselekmények esetében az elévülés nem kezdődik meg. Ezekben az esetekben az elévülés csak az utolsó bűncselekmény befejezése után kezdődik.

5.3 Az elévülési idő meghosszabbítható-e? Ha igen, hogyan?

Az elévülési idő nem foglalja magában például azt az időszakot, amely alatt a büntetőeljárás nem indítható vagy folytatható valamely jogszabályi rendelkezés alapján (pl. diplomáciai mentesség esetén). A vádlott első kihallgatása és az eljárás végleges befejezése közötti idő szintén nem számít bele az elévülési időbe.

6 Vizsgálatok kezdeményezése

6.1 Rendelkeznek-e a bűnüldöző szervek joghatósággal arra, hogy bizonyos gazdasági bűncselekmények esetében az Ön joghatósága területén kívül is érvényt szerezzenek hatósági jogkörüknek? Ha igen, mely jogszabályok érvényesíthetők területen kívül, és melyek azok a joghatósági okok, amelyek lehetővé teszik az ilyen végrehajtást? Milyen gyakran támaszkodnak a bűnüldöző szervek az extraterritoriális joghatóságra az üzleti bűncselekmények üldözése során?

Az osztrák büntetőjogot a törvényben felsorolt, külföldön elkövetett bizonyos bűncselekményekre a bűncselekmény elkövetési helyének büntetőjogától függetlenül alkalmazni kell. A törvényben kifejezetten nem nevesített, külföldön elkövetett cselekményekre bizonyos feltételek mellett az osztrák büntetőjogot kell alkalmazni, feltéve, hogy a cselekmények az elkövetés helyének jogszabályai szerint is büntetendők.

Az osztrák bűnüldöző szervek rendszeresen együttműködnek a külföldi bűnüldöző szervekkel a nemzeti és nemzetközi szabályozások keretében.

6.2 Hogyan indulnak a vizsgálatok? Vannak-e olyan szabályok vagy iránymutatások, amelyek a kormányzat által kezdeményezett vizsgálatokra vonatkoznak? Ha igen, kérjük, ismertesse ezeket.

A legtöbb bűncselekmény hivatalos bűncselekmény. E bűncselekmények esetében az ügyészségnek akkor kell eljárnia, amikor tudomást szerez az ügyről. Néhány esetben a bűncselekmény sértettjének kell felhatalmaznia az ügyészséget a vádemelésre, vagy bizonyos esetekben magának kell büntetőfeljelentést tennie.

6.3. Vannak-e az Ön joghatóságában működő bűnügyi hatóságoknak hivatalos és/vagy informális mechanizmusai a külföldi bűnüldöző hatóságokkal való együttműködésre? Együttműködnek-e a külföldi bűnüldöző hatóságokkal?

Az osztrák hatóságok jogsegélyt kérhetnek és rendszeresen kérnek is külföldi hatóságoktól.

7 A vállalattól való információgyűjtés eljárásai

7.1 Milyen jogosítványokkal rendelkezik általában a kormányzat az információgyűjtésre a gazdasági bűncselekmények kivizsgálása során?

Az osztrák bűnüldöző hatóságoknak számos jogkör áll rendelkezésükre a bizonyítékok összegyűjtéséhez. Tanúkat lehet kihallgatni, házkutatást tartani, iratokat lefoglalni vagy beszélgetéseket lehallgatni. Bizonyos intézkedésekhez azonban az ügyészségnek bírósági jóváhagyásra van szüksége.

Dokumentumgyűjtés:

7.2 Milyen körülmények között követelheti a kormány, hogy egy vizsgálat alatt álló vállalat dokumentumokat mutasson be a kormánynak, és milyen körülmények között tarthat a kormány razziát egy vizsgálat alatt álló vállalatnál és foglalhat le dokumentumokat?

Helyek és tárgyak (valamint személyek) átkutatása akkor megengedett, ha bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ott bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy rejtőzködik, vagy olyan bizonyítékok vannak jelen, amelyeket esetleg biztosítani vagy értékelni kell.

7.3 Van-e olyan védelem az előállítás vagy lefoglalás ellen, amelyet a vállalat bármilyen típusú dokumentumra vonatkozóan érvényesíthet? Ismer-e például az Ön joghatósága olyan kiváltságokat, amelyek a vállalaton belüli ügyvédek vagy külső tanácsadók által készített dokumentumokat, illetve a vállalaton belüli ügyvédekkel vagy külső tanácsadókkal folytatott kommunikációját védik?

Az osztrák büntetőeljárási törvénykönyv (Strafprozessordnung, StPO) előírja, hogy a vádlott birtokában lévő, általa vagy ügyvédje által a védelem érdekében készített iratok és információk nem foglalhatók le.

7.4 Vannak-e olyan munkajogi vagy adatvédelmi jogszabályok az Ön joghatósága alatt (például az Európai Unióban az általános adatvédelmi rendelet), amelyek hatással lehetnek a munkavállalók személyes adatainak gyűjtésére, feldolgozására vagy továbbítására, még akkor is, ha azok a vállalati fájlokban találhatók? Van-e az Ön joghatóságában olyan blokkoló jogszabály vagy egyéb hazai jogszabály, amely akadályozhatja a határokon átnyúló adatközlést?

Ausztria az általános adatvédelmi rendelet szabályainak hatálya alá tartozik.

7.5 Milyen körülmények között követelheti a kormány, hogy egy vállalat alkalmazottja dokumentumokat mutasson be a kormánynak, vagy házkutatást tarthat egy alkalmazott otthonában vagy irodájában, és lefoglalhat dokumentumokat?

A feltételek, amelyek mellett a kormányzat dokumentumokat követelhet a munkavállalótól, ugyanazok, mint amikor dokumentumokat követelnek a vállalattól.

7.6 Milyen körülmények között követelheti a kormány, hogy egy harmadik személy vagy szervezet dokumentumokat mutasson be a kormánynak, vagy tarthat házkutatást egy harmadik személy vagy szervezet otthonában vagy irodájában, és lefoglalhat dokumentumokat?

Ha a jogszabályi követelmények, például a házkutatásra vonatkozó követelmények teljesülnek, akkor egy ilyen házkutatás ebben az esetben is megengedett.

Egyének kikérdezése:

7.7 Milyen körülmények között követelheti a kormány, hogy a vizsgálat alatt álló vállalat alkalmazottja, tisztviselője vagy igazgatója alávesse magát a kihallgatásnak? Milyen fórumon történhet a kihallgatás?

Különbséget kell tenni aközött, hogy a személyt vádlottként vagy tanúként kell-e kihallgatni.

Vádlott az, akit bizonyos tények alapján konkrétan gyanúsítanak bűncselekmény elkövetésével, és e gyanú tisztázása érdekében bizonyítékokat vesznek fel, vagy nyomozati cselekményeket rendelnek el vagy hajtanak végre.

A vádlott nem kényszeríthető arra, hogy terhelő vallomást tegyen. Szabadon tanúskodhat vagy megtagadhatja a vallomástételt, és joga van ahhoz, hogy az eljárás bármely szakaszában védőügyvéd jelen legyen.

A tanúk olyan, a vádlottól eltérő személyek, akik közvetlenül vagy közvetve észlelhettek olyan tényeket, amelyek a bűncselekmény tisztázása szempontjából lényegesek, vagy egyébként az eljárás tárgyához kapcsolódnak, és akiknek az eljárás során ezekről tanúskodniuk kell. A tanúk kötelesek helyesen és teljes körűen vallomást tenni. Bizonyos esetekben a tanúknak joguk van megtagadni a vallomástételt, vagy nem hallgathatók ki tanúként. A tanúknak joguk van ahhoz, hogy a kihallgatás során egy megbízható személy legyen jelen.

7.8 Milyen körülmények között követelheti a kormány, hogy egy harmadik személyt kihallgatásnak vessék alá? Milyen fórumon történhet a kihallgatás?

Nagyrészt ugyanazok a feltételek és előfeltételek mellett, mint az imént leírtak.

7.9 Milyen védelmet érvényesíthet egy személy, amikor a kormány kihallgatja? Van-e joga ahhoz, hogy a kihallgatás során ügyvéd képviselje? Van-e olyan jog vagy kiváltság, amely az önvádaskodással szemben érvényesíthető? Ha létezik az önvádaskodás elleni kiváltság érvényesítéséhez való jog, eredményezhet-e a jog érvényesítéséből a tárgyaláson a bűnösségre való következtetés?

Lásd a fenti 7.7. kérdésre adott választ.

Az osztrák büntetőeljárásban a bizonyítékok szabad értékelésének elve érvényesül. Elvileg megengedett a vádlott hallgatásának értékelése. Az Art. 6. cikkével összhangban nagymértékben függ az egyedi esettől, hogy a vádlott hallgatását értékelik-e és hogyan. Ennek előfeltétele valószínűleg az lesz, hogy a vádlottal szembeni bizonyítékok olyan súlyos gyanúra adjanak okot, hogy a józan ész szerint a vádlott hallgatásából csak az a következtetés vonható le, hogy a vádlottnak nincs válasza az ellene szóló bizonyítékokra (az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése alapján).

8 Vádemelés kezdeményezése / halasztott vádemelés / polgári jogi végzés

8.1 Hogyan indulnak a büntetőügyek?

A bűnügyi nyomozóhatóság és az ügyészség köteles hivatalból kivizsgálni minden olyan bűncselekmény kezdeti gyanúját, amely a tudomására jut, és amely nem pusztán az arra jogosult személy kérelmére üldözendő. A gyakorlatban a bűncselekményeket gyakran aktívan jelentik be a rendőrségnek vagy az ügyészségnek, és a hatóságok ezután kezdik meg a nyomozást.

8.2 Milyen szabályok vagy iránymutatások szabályozzák a kormány döntését arról, hogy egy szervezetet vagy egy személyt bűncselekménnyel vádoljon?

Ausztriában a társasági büntetőjogi felelősségről szóló osztrák törvény szabályozza az egyesület felelősségét a döntéshozói és alkalmazottai által elkövetett bűncselekményekért.

Lásd részletesen a fenti 4.1. kérdésre adott választ.

8.3 Megállapodhat-e a vádlott és a kormány a büntetőeljárás előzetes elterelése vagy a büntetőeljárás elhalasztásáról szóló megállapodás révén? Ha igen, kérjük, ismertesse azokat a szabályokat vagy iránymutatásokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a büntetőeljárás előtti elterelés vagy a büntetőeljárás elhalasztásáról szóló megállapodás alkalmazható-e a büntetőeljárás lezárására.

Ha a követelmények teljesülnek, lehetőség van az "eltérítésre".

Ennek előfeltétele, hogy a tényállás kellően tisztázott legyen, a bűncselekmény nem büntethető öt évnél hosszabb szabadságvesztéssel, a vádlott bűnössége nem minősül súlyosnak, és a bűncselekmény nem vezetett ember halálához, kivéve, ha a vádlott valamely hozzátartozója gondatlanságból halt meg, és a büntetés nem tűnik szükségesnek, tekintettel a vádlottnak okozott súlyos pszichikai stresszre. Továbbá a vádlott büntetése nem lehet szükséges ahhoz, hogy elrettentse őt a bűncselekmények elkövetésétől, vagy hogy ellensúlyozza a mások által elkövetett bűncselekményeket. Büntetés helyett az ügyészség (vagy később a bíróság) elterelési intézkedést rendel el, amelyhez a vádlottnak hozzá kell járulnia. A rendelkezésre álló elterelési intézkedések a következők: pénzösszeg megfizetése; közérdekű munka teljesítése; próbaidő kiszabása, próbaidővel és feltételek teljesítésével kombinálva; és a bűncselekmény megoldása.
A hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekménye miatti elterelést a törvény korlátozza, a három évnél hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő szexuális bűncselekmények miatti elterelést pedig a törvény kizárja.

8.4. Ha az Ön joghatóságában a büntetőeljárás elhalasztásáról vagy a vádemelés mellőzéséről szóló megállapodások állnak rendelkezésre a büntetőeljárások lezárására, akkor e megállapodások bármely aspektusát bírósági jóváhagyással kell-e jóváhagyni? Ha igen, kérjük, ismertesse azokat a tényezőket, amelyeket a bíróságok figyelembe vesznek a vádemelés elhalasztásáról vagy a vádemelés mellőzéséről szóló megállapodások felülvizsgálatakor.

Az egyetlen lehetséges lehetőség a fenti 8.3. kérdésben leírt "elterelés". Az előzetes eljárásban a döntési jogkör az ügyészségé, az alapeljárásban a bíróságé.

8.5 A nyomozás büntetőjogi elrendelése mellett vagy helyett, a vádlottat polgári jogi szankciókkal vagy jogorvoslati lehetőségekkel is sújthatják-e? Ha igen, kérjük, írja le, milyen körülmények között alkalmazhatók polgári jogi szankciók vagy jogorvoslatok.

A büntetőeljárás mellett polgári eljárás is indítható. A bűncselekmény sértettje a büntetőeljáráshoz csatlakozhat a vádlottal szembeni követeléseivel és/vagy polgári jogi úton is érvényesítheti azokat.

9 Bizonyítási teher

9.1. A 3. szakaszban meghatározott üzleti bűncselekmények minden egyes elemére vonatkozóan melyik felet terheli a bizonyítási teher? Melyik felet terheli a bizonyítási teher az esetleges megerősítő védekezések tekintetében?

A bizonyítás a vádat terheli.

9.2 Milyen bizonyítási követelménynek kell megfelelnie annak a félnek, akire a bizonyítási teher hárul?

A bizonyítási követelmény általában az ésszerű kétséget kizáró bizonyítás.

9.3 A büntetőeljárásban ki a tényállás döntőbírája? Ki határozza meg, hogy a fél eleget tett-e a bizonyítási kötelezettségének?
A bíróság a bemutatott bizonyítékok alapján szabad meggyőződése szerint dönt.

10 Összeesküvés / bűnpártolás és felbujtás

10.1 Felelősségre vonható-e az a személy, aki mással üzleti bűncselekmény elkövetésére szövetkezik vagy abban közreműködik? Ha igen, milyen jellegű a felelősség, és melyek a bűncselekmény elemei?

Nemcsak a közvetlen elkövető követi el a büntetendő cselekményt, hanem az a személy is, aki mást jelölt ki a cselekmény végrehajtására, vagy más módon közreműködik annak végrehajtásában. A kijelölő elkövető az, aki mást bűncselekmény elkövetésére késztet. Közreműködő elkövető az, aki egyébként - azaz más személy kijelölésétől eltérő módon - hozzájárul a bűncselekmény elkövetéséhez.

Ha a cselekményben egynél több személy vett részt, mindegyiküket vétkességüknek megfelelően kell büntetni.

11 Közös védekezés

11.1. Védekezhet-e a büntetőjogi váddal szemben az, hogy a vádlott nem rendelkezett a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges szándékkal? Ha igen, kit terhel a bizonyítási teher a szándékosság tekintetében?

Valaki szándékosan cselekszik, ha olyan cselekményt szándékozik elkövetni, amely megfelel a törvényben meghatározott bűncselekménynek; ehhez elegendő, ha az elkövető komolyan hiszi, hogy ez a megvalósítás lehetséges, és elfogadja azt (dolus eventualis). A szándékosságnak ez a formája a legtöbb esetben elegendő.

Egyes bűncselekmények esetében az elkövetőnek szándékosan (dolus directus) vagy tudatosan kell cselekednie.

Az elkövető szándékosan cselekszik (dolus directus), ha azon körülmény vagy eredmény megvalósítására törekszik, amelyhez a törvény szándékos cselekvést feltételez.

Az elkövető akkor cselekszik tudatosan, ha azt a körülményt vagy eredményt, amelynek ismeretét a törvény feltételezi, nemcsak lehetségesnek tartja, hanem annak meglétét vagy bekövetkezését biztosnak is tartja.

Egyes bűncselekmények esetében a büntetőjogi felelősséghez gondatlanság szükséges.

Gondatlanságot követ el az, aki figyelmen kívül hagyja az őt az adott körülmények között megillető, a szellemi és fizikai körülményei között lehetséges és ésszerű gondosságot, és ezért nem ismeri fel, hogy olyan állapotot idézhet elő, amely megfelel a törvényben meghatározott szabálysértésnek. Hanyag az a személy is, aki lehetségesnek tartja, hogy ilyen állapotot idéz elő, de nem szándékozik ezt megtenni.

Súlyosan gondatlanul jár el az, aki szokatlanul és feltűnően gondatlanul cselekszik, úgy, hogy a jogi tényállásnak megfelelő állapot bekövetkezése szinte valószínűsíthető volt.

Hogy a szándékosság vagy gondatlanság követelménye teljesül-e, a bíróság a bizonyítékok alapján szabad meggyőződése szerint dönt.

11.2. Védekezhet-e a büntetőjogi váddal szemben az, hogy a vádlott nem ismerte a törvényt, azaz nem tudta, hogy magatartása jogellenes? Ha igen, melyek e védelem elemei, és kit terhel a bizonyítási teher a vádlott jogismeretével kapcsolatban?

Ha az állítólagos elkövető jogi tévedés miatt nem ismeri fel a cselekmény jogellenességét, nem jár el vétkesen, ha a tévedés nem róható fel neki.

A jogban való tévedés akkor felróható, ha a jogtalanság az elkövető számára is könnyen felismerhető volt, mint mindenki számára, vagy ha az elkövető nem ismerte meg a vonatkozó előírásokat, noha szakmája, tevékenysége vagy egyéb körülményei alapján erre köteles lett volna.

Ha a hiba felróható, és ha az elkövető szándékosan járt el, a szándékos cselekményre előírt büntetést kell kiszabni, ha pedig gondatlanul járt el, a gondatlan cselekményre előírt büntetést kell kiszabni.

11.3. Védekezhet-e a büntetőjogi váddal szemben az, hogy a vádlott nem volt tisztában a tényekkel, azaz nem tudta, hogy olyan magatartást tanúsított, amelyről tudta, hogy jogellenes? Ha igen, melyek e védelem elemei, és kit terhel a bizonyítási teher a vádlott tényismeretével kapcsolatban?

Ha az elkövető nem veszi észre, hogy cselekményével bűncselekményt követ el, akkor szándékosság nélkül is cselekedhet. Ezért nem büntethető szándékos bűncselekmény alapján. Ha azonban van megfelelő gondatlansági bűncselekmény, és az elkövető gondatlanságból cselekedett, akkor a gondatlan cselekvésért való esetleges felelősségre vonás fennmarad.

A bizonyítási teher ismét a bíróságot terheli. A bíróságnak minden érvet ki kell vizsgálnia, ebben az esetben különösen azt, hogy az elkövető tisztában volt-e az ügy összes tényállásával.

12 Önkéntes közzétételi kötelezettségek

12.1 Ha egy személy vagy szervezet tudomására jut, hogy bűncselekményt követtek el, köteles-e jelenteni a bűncselekményt a kormánynak? Felelősségre vonható-e a személy vagy szervezet, ha elmulasztja a bűncselekményt bejelenteni a kormánynak? Kaphat-e a személy vagy szervezet enyhítést vagy "jóváírást" az önkéntes bejelentésért?

A magánszemélyek vagy vállalatok számára nem létezik általános kötelezettség a bűncselekmény bejelentésére. A bűncselekmény önkéntes bejelentése, a hatóságokkal való együttműködés, a kárenyhítés stb. azonban mind enyhítő tényezők, és enyhíthetik a büntetés veszélyét.

Az engedékenységi program még mindig nagyon új az osztrák büntetőjogban. Az értékelés céljából határozott időre vezették be - a jelenlegi állapot szerint 2021. december 31-én jár le. Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogyan fog kinézni a jövőben.

13 Együttműködési rendelkezések / engedékenység

13.1. Ha egy személy vagy szervezet önként fed fel a kormánynak egy bűncselekményt, vagy együttműködik a személy vagy szervezet elleni kormányzati büntetőeljárásban, kérhet-e a személy vagy szervezet engedékenységet vagy "hitelt" a kormánytól? Ha igen, milyen szabályok vagy iránymutatások szabályozzák a kormányzat azon lehetőségét, hogy engedékenységet vagy "hitelt" ajánljon fel az önkéntes felfedésekért vagy együttműködésért cserébe?

Amint azt a 12.1. kérdésnél említettük, az engedékenységi program még mindig új Ausztriában, és jelenleg értékelés alatt áll.

Az engedékenység általában az "elterelés" egy speciális formája. Az elkövetőnek önként kell felkeresnie az ügyészséget és együttműködnie vele, valamint bűnbánó beismerő vallomást kell tennie. Ha az engedékenység megadásának valamennyi jogi feltétele teljesül, az ügyészségnek az "elterelés" esetéhez hasonlóan kell eljárnia. A koronatanú beleegyezik egy intézkedésbe (pénzjutalom kifizetése, közmunka teljesítése, próbaidő stb.), és az ellene folyó eljárást megszüntetik, a későbbi vádemelésre is figyelemmel. Ha a további eljárás során kiderül, hogy a koronatanú kötelességszegést követett el, az ellene folyó eljárás újraindítható. Ha a vádlott harmadik személy ellen az eljárás jogerősen befejeződött, az ügyészség a főtanú ellen folytatott nyomozást véglegesen megszünteti. Feltétel, hogy a koronatanú eleget tett kötelezettségeinek (pénzjutalom kifizetése; közmunka teljesítése, próbaidő stb.).

13.2. Írja le az együttműködés mértékét, beleértve a jogalany által megteendő lépéseket, amelyet általában megkövetelnek az Ön joghatóságában az engedékenységet kérő jogalanyoktól, és ismertesse az általában kapott kedvező elbánást.

Lásd a fenti 13.1. kérdésre adott választ.

14 Vádalku

14.1 A vádlott önként visszautasíthatja-e a büntetőjogi vádak megtámadását a csökkentett vádak alapján történő elítélésért vagy a megállapított büntetésért cserébe?

Ausztriában tilos a vádalku.

14.2. Kérjük, ismertesse azokat a szabályokat vagy iránymutatásokat, amelyek a kormánynak a vádlottal való vádalkura vonatkozó képességét szabályozzák. A vádalku bármely aspektusát a bíróságnak jóvá kell hagynia?

Ausztriában tilos a vádalku.

A vállalati mondat 15 eleme

15.1 Miután a bíróság megállapítja, hogy a vádlott bűnös egy bűncselekményben, vannak-e szabályok vagy iránymutatások arra vonatkozóan, hogy a bíróság milyen büntetést szab ki a vádlottra? Kérjük, írja le az ítélethozatal folyamatát.

Miután a bíróság meggyőződött a vádlott bűnösségéről, meg kell határoznia az általa megfelelőnek ítélt büntetést. Az osztrák büntetőjog rendelkezik minimális és maximális büntetésekről (mind a pénzbüntetés, mind a szabadságvesztés tekintetében). A bíróságot a büntetés kiszabásakor nem kötik pontos iránymutatások, de figyelembe kell vennie az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Enyhítő körülmény például a megbánást tanúsító beismerő vallomás, a kártérítés, vagy ha a bűncselekményt csak megkísérelték stb. Súlyosító körülmény például, ha a vádlott már büntetett előéletű, vagy az okozott kár nagysága. A bíróság felfüggeszthet bizonyos büntetéseket is.

15.2. A bíróságnak a társasággal szembeni büntetés kiszabása előtt meg kell határoznia, hogy a büntetés megfelel-e valamely elemnek? Ha igen, kérjük, írja le ezeket az elemeket.

Ha egy egyesület felelős a jogsértésért, egyesületi bírságot kell vele szemben kiszabni.

A bírságot az egyesület jövedelmi helyzetétől függően 50 és 10 000 EUR közötti egységekben kell megállapítani, figyelembe véve az egyesület egyéb gazdasági teljesítményét. A bíróság mérlegeli a súlyosbító és enyhítő okokat.

A bírság annál magasabb, minél nagyobb az egyesület által okozott kár vagy veszélyeztetés, minél nagyobb az egyesület által a bűncselekményből szerzett előny, és minél inkább eltűrték vagy bátorították a munkavállalók a jogellenes magatartást.

A bírság különösen akkor alacsonyabb, ha az egyesület már a szóban forgó cselekmény elkövetése előtt óvintézkedéseket tett az ilyen cselekmények megelőzésére, vagy a munkavállalókat jogkövető magatartásra ösztönözte; ha az egyesület csak a munkavállalók által elkövetett bűncselekményekért felelős; ha a cselekményt követően jelentősen hozzájárult az igazság kiderítéséhez; ha a cselekmény következményeit jóvátette; ha jelentős lépéseket tett a hasonló cselekmények jövőbeni megelőzésére; és ha a cselekmény már súlyos joghátrányt okozott az egyesületnek vagy tulajdonosainak.
A büntetés felfüggesztése bizonyos esetekben lehetséges.

16 fellebbezés

16.1 A bűnös vagy nem bűnös ítélet ellen a vádlott vagy a kormány fellebbezhet-e?

A bűnösséget megállapító ítélet ellen mind a vádlott, mind a vádhatóság fellebbezhet. A felmentő ítélet ellen csak az ügyész fellebbezhet.

Ha mindkét fél fellebbez, az ítélet mindkét irányban, azaz az alperes javára és az alperes ellen is megváltoztatható.

Ha csak a vádlott fellebbez, az ügyészség nem, a fellebbviteli bíróság nem emelheti a büntetést a fellebbezés során.

16.2 Fellebbezhető-e a bűnösséget megállapító ítéletet követő büntetőjogi ítélet? Ha igen, melyik fél fellebbezhet?

Lásd a fenti 16.1. kérdésre adott választ.

16.3 Mi a fellebbviteli bíróság felülvizsgálati mércéje?

A büntetőítélet elleni fellebbezésnek több, magával az ítélettel vagy az azt megelőző eljárás hibáival kapcsolatos olyan okból lehet alapja, amelyeknek semmisséget kell eredményezniük. A bűnösség kérdése vitatható. Lehetőség van az ítélethirdetés és a magánjogi követelésekkel kapcsolatos határozatok megtámadására is. Az olyan ítéletek esetében, amelyekben az esküdtek részt vettek, a bűnösség kérdését nem lehet megtámadni.

16.4. Ha a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, milyen jogkörrel rendelkezik az elsőfokú bíróság által elkövetett esetleges igazságtalanságok orvoslására?

A részletek attól függnek, hogy melyik bíróságok rendelkeznek első- és másodfokon joghatósággal. A bíróság joghatóságától függően a következőkre van lehetőség:

A fellebbviteli bíróság helybenhagyhatja a megtámadott határozatot, vagy megsemmisítheti a megtámadott ítéletet, és a büntetőügyet visszautalhatja az elsőfokú eljárásra. Ekkor új tárgyalásra kerül sor, és új határozatot hoznak. A fellebbviteli bíróság megváltoztathatja a megtámadott ítéletet is, és esetleg az elsőfokú bűnös ítéletből felmentő ítéletre (vagy fordítva) juthat.