HÁTTÉR

Külföldi befektetés

Milyen az uralkodó hozzáállás a külföldi befektetésekhez?

Az osztrák kormány még nem jelentett be semmilyen kikristályosodott politikát a külföldi befektetések védelmére vonatkozóan.

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium azonban általános, konkrét beruházási vitákhoz nem kapcsolódó hozzáállásként jelzi, hogy a kormány nyitott a kötelező erejű nemzetközi választottbíráskodásra, mint a nemzeti bíróságok megfelelő alternatívájára az alkalmazandó kétoldalú beruházási szerződések (BIT-ek) szerinti vitarendezésben.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 2009. december 1-jén lépett hatályba, és megállapította az Európai Unió (EU) közvetlen befektetésekkel kapcsolatos hatáskörét. Az átruházott hatáskör alapján az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az 1219/2012/EU rendeletet, amelynek értelmében a meglévő kétoldalú beruházási megállapodások (lásd az 5. kérdést) továbbra is érvényesek maradnak, amennyiben az Európai Bizottság engedélyezi azokat, miután "értékelte, hogy egy vagy több rendelkezésük komoly akadályt jelent-e a harmadik országokkal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásokról folytatott tárgyalások vagy azok Unió általi megkötése előtt" (1219/2012/EU rendelet, 5. cikk). Az Európai Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett továbbá 12, Ausztria által aláírt és ratifikált Unión belüli BIT (az EU-tagállamok közötti kétoldalú beruházási szerződés) tekintetében.

A fentiek ellenére Ausztria aláírta a tagállamok kormányai képviselőinek 2019. január 15-én kelt nyilatkozatát az Európai Bíróság Achmeában hozott ítéletének jogi következményeiről és az Európai Unión belüli beruházásvédelemről (a továbbiakban: nyilatkozat). A nyilatkozat értelmében:

• A tagállamok között kötött kétoldalú beruházási szerződésekben szereplő valamennyi befektetői-állami választottbírósági kikötés ellentétes az uniós joggal, és ezért nem alkalmazható";
• ezek a választottbírósági záradékok "nem eredményeznek hatást, beleértve azokat a rendelkezéseket, amelyek a felmondás előtt eszközölt befektetések további időszakra történő kiterjesztett védelméről rendelkeznek (úgynevezett sunset vagy grandfathering záradékok)"; és
• a beruházó-állam választottbírósági kikötések alapján létrehozott választottbíróságnak nincs joghatósága, mivel az alapul szolgáló kétoldalú beruházási szerződésben részes tagállam nem tett érvényes ajánlatot a választottbíráskodásra.

Ausztria a többi aláíró állammal együtt vállalta, hogy "2019. december 6-ig többoldalú szerződéssel, vagy - amennyiben ezt kölcsönösen célszerűbbnek ismerik el - kétoldalúan felmondja az (uniós tagállamok) között létrejött valamennyi kétoldalú beruházási szerződést". Egy ilyen intézkedés nemzetközi közjoggal való összeegyeztethetősége továbbra is jogi vita tárgyát képezi.

2.Melyek a külföldi befektetések fő ágazatai az államban?

Az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank; OeNB) hivatalos adatbázisa szerint a közvetlen külföldi befektetések (azaz a külföldi befektetők Ausztriába irányuló befektetései) fő ágazatai a következők: szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások; pénzügyi közvetítés; kereskedelem; valamint vegyi anyagok, kőolajtermékek, gyógyszerek. Az egyes iparágak szerinti átfogó bontás kényelmesen elérhető a www.oenb.at/isaweb/report.do?lang=EN&report=9.3.41 oldalon.

3. Van-e nettó beáramló vagy kiáramló közvetlen külföldi tőkebefektetés?

Ha a befelé irányuló közvetlen befektetések bevételét összevetjük a kifelé irányuló közvetlen befektetések bevételével (azaz az osztrák befektetők befektetéseivel a fedélzeten), akkor megállapítható a közvetlen külföldi befektetések nettó kiáramlása (vö. www.oenb.at/isaweb/report.do?lang=EN&report=9.3.41 és www.oenb.at/isaweb/report.do?lang=EN&report=9.3.11). Az előbbiektől eltérően egyes iparágakban, például a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások ágazatában jelentős nettó beáramlás is előfordulhat.

Beruházási megállapodásra vonatkozó jogszabályok

4. Ismertesse az állammal vagy állami tulajdonú szervezetekkel kötött beruházási megállapodásokra vonatkozó hazai jogszabályokat.

Ausztriának nincs külön (külföldi) befektetési törvénye. A külföldi befektetések hivatalos engedélyezése általában nem szükséges. Ugyanakkor bizonyos megkülönböztetésmentes nemzeti és uniós intézkedések alkalmazandók lehetnek (pl. ingatlanvásárlás, trösztellenes, energiaágazat, közbiztonság és közrend).

NEMZETKÖZI JOGI KÖTELEZETTSÉGEK

Beruházási szerződések

5. Azonosítsa és adja meg röviden azokat a két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket, amelyeknek az állam részese, és adja meg, hogy azok hatályban vannak-e.

Ausztria eddig 69 BIT-et írt alá és ratifikált, amelyek közül jelenleg a következő 60 állammal van hatályban: Albánia; Algéria; Argentína; Örményország; Azerbajdzsán; Banglades; Fehéroroszország; Belize; Bosznia és Hercegovina; Bulgária; Chile; Kína; Horvátország; Kuba; Cseh Köztársaság; Egyiptom; Észtország; Etiópia; Grúzia; Guatemala; Hongkong; Magyarország; Irán; Jordánia; Kazahsztán; Koszovó; Kuvait; Kirgizisztán; Lettország; Libanon; Líbia; Litvánia; Macedónia; Malajzia; Málta; Mexikó; Moldova; Mongólia; Montenegró; Marokkó; Namíbia; Omán; Paraguay; Fülöp-szigetek; Lengyelország; Románia; Oroszország; Szaúd-Arábia; Szerbia; Szlovákia; Szlovénia; Dél-Korea; Tádzsikisztán; Tunézia; Törökország; Ukrajna; Egyesült Arab Emírségek; Üzbegisztán; Vietnam; és Jemen.

Ausztriával, mint EU-tagállammal kapcsolatban számos, beruházási rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodás és szerződés van hatályban. A Zimbabwéval (2000), Kambodzsával (2004) és Nigériával (2013) aláírt BIT-ek még nem léptek hatályba.

Ausztria 1994-ben írta alá az Energia Charta Szerződést, majd 1997-ben hivatalosan is ratifikálta azt.

Az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeiben ratifikálásra váró legfontosabb megállapodás az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), amely 2017. szeptember 21. óta ideiglenesen hatályos: az Európai Bíróság (EB) a CETA-ban foglalt befektető-állam vitarendezési mechanizmust az uniós joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította (1/17. sz. vélemény (CETA), EU:C:2019:341). Az EU által megtárgyalt szabadkereskedelmi megállapodások helyzetéről szóló átfogó áttekintés kényelmesen megtalálható a https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/december/tradoc_118238.pdf oldalon.

6. Adott esetben adja meg, hogy a két- vagy többoldalú beruházási szerződések, amelyeknek az állam részese, kiterjednek-e a tengerentúli területekre.

Nem alkalmazható.

7. Módosította-e vagy kötött-e az állam olyan két- vagy többoldalú beruházási szerződéseket érintő kiegészítő jegyzőkönyveket, amelyeknek az állam részese?

A BIT szándékolt jelentésének megállapítása céljából kicserélt diplomáciai jegyzékek példája a Paraguayjal kötött BIT-hez kapcsolódik, amely elektronikus formában elérhető a www.ris.bka.gv.at/Dokumente/BgblPdf/1999_227_3/1999_227_3.pdf oldalon.

8. Felmondott-e az állam egyoldalúan bármely olyan két- vagy többoldalú beruházási szerződést, amelynek részes fele?

Ausztria egyelőre nem jelentette be, hogy egyoldalúan felmondja valamelyik BIT-et.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a közvetlen befektetésekkel kapcsolatos hatáskörök EU-ra történő átruházásának (lásd az 1. kérdést) végleges hatásai még nem tisztázottak.

9. Az állam több két- vagy többoldalú beruházási szerződést kötött-e, amelyek tagsága átfedésben van?

Lásd az 1. kérdést.

ICSID Egyezmény

10. Az állam részes fele az ICSID-egyezménynek?

Az államok és más államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt (ICSID-egyezmény) 1971. május 25-én ratifikálták, és 1971. június 24-én lépett hatályba Ausztria vonatkozásában.

Mauritiusi egyezmény

11. Az állam részes fele a szerződésen alapuló befektetői állami választottbíráskodás átláthatóságáról szóló ENSZ-egyezménynek (Mauritiusi Egyezmény)?

Ausztria nem részese a szerződésen alapuló beruházó-állami választottbíráskodás átláthatóságáról szóló ENSZ-egyezménynek (Mauritiusi Egyezmény).

Beruházási szerződéses program

12. Van-e az államnak beruházási szerződéses programja?

Igen. Lásd az 5. kérdést.

A BEJÖVŐ KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK SZABÁLYOZÁSA

Kormányzati beruházásösztönző programok

13. Van-e az államnak külföldi befektetések ösztönzésére irányuló programja?

A Digitális és Gazdasági Minisztérium és az Európáért, Integrációért és Külügyekért felelős szövetségi minisztérium közösen támogatja Ausztria befektetésösztönzési programjait.

Egyrészt a Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium felelős elsősorban a külföldi befektetések gazdasági támogatásáért, és a www.aws.at/fileadmin/user_upload/Downloads/Sonstiges/BMDW_InvestInAustria_EN.pdf címen átfogó áttekintést ad a külföldi befektetők számára elérhető összes támogatásról.

Másrészt az Európa-, Integrációs és Külügyminisztérium és az osztrák diplomáciai képviseletek továbbra is felelősek a befektetések védelméért, vállalva az alkalmazandó BIT-ek érvényesítését és az exportellenőrzés biztosítását. Az Európa-, Integrációs és Külügyminisztérium feladatainak áttekintése a www.bmeia.gv.at/en/european-foreign-policy/foreign-trade-promotion/ honlapon érhető el.

Alkalmazandó nemzeti jogszabályok

14. Határozza meg a külföldi befektetőkre és a külföldi befektetésekre vonatkozó hazai jogszabályokat, beleértve a befektetések befogadására vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket.

Megismételve Ausztria nyitottságát a külföldi befektetések iránt, egyes megkülönböztetésmentes nemzeti és uniós intézkedések alkalmazhatók lesznek (pl. ingatlanvásárlás, trösztellenes ügyek, energiaágazat, közbiztonság és közrend stb. terén). Az osztrák külkereskedelmi törvény (AußWG) szerint továbbá a gazdasági ügyekért felelős miniszter jóváhagyása szükséges "az Európai Unió, az EGT vagy Svájc állampolgárságával nem rendelkező természetes személy, illetve az EGT-n és Svájcon kívüli, nem uniós országban letelepedett jogi személy vagy társaság által történő részesedésszerzéshez", amennyiben a befektető az AußWG 25. § a) pontjának 2. alpontjában meghatározott, az Osztrák Köztársaság számára különösen fontos iparágakban kíván ellenőrző pozíciót szerezni vagy más módon megszerezni.

A Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium jelenleg az AußWG módosításán dolgozik, és ezáltal szorosan figyelembe veszi "az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról" szóló (EU) 2019/452 rendeletet.

Releváns szabályozó ügynökség

15. Nevezze meg azt az állami ügynökséget, amely a bejövő külföldi befektetéseket szabályozza és támogatja.

Lásd a fenti 13. kérdést.

Releváns vitarendező ügynökség

16. Határozza meg azt az állami szervet, amelynek a külföldi befektetővel folytatott jogvitában a peres eljárást kézbesíteni kell.

BEFEKTETÉSI SZERZŐDÉSES GYAKORLAT

BIT modell

17. Van az államnak BIT-mintája?

• a külföldi befektetőkkel szembeni egyenlő bánásmód a nemzeti vagy harmadik országbeli befektetőkkel szemben;
• a nemzetek közötti jog normái szerinti tisztességes bánásmód kötelezettsége (szorosan szabályozott kisajátítás, a beruházással összefüggésben teljesített kifizetéseknek korlátozások nélkül kell történniük stb.
• hatékony vitarendezés előtt:
  • nemzeti bíróságok;
  • a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID);
  • az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályzata alapján létrehozott választottbíró vagy eseti választottbíróság; és
  • a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Választottbírósági Szabályzata szerinti egyedüli választottbíró vagy ad hoc bíróság.

A BIT-modell további sajátosságai közé tartozik a "befektető" és a "befektetés" fogalmak jellegzetes meghatározása, valamint egy meglehetősen széles körű ernyőzáradék. A BIT-modell fontos aspektusait részletesebben tárgyaló kommentár kényelmesen elérhető az interneten: www.iisd.org/pdf/2012/austrian_model_treaty.pdf.

Előkészítő anyagok

18.Van-e az államnak központi tárháza a szerződés-előkészítő anyagoknak? Nyilvánosan hozzáférhetőek ezek az anyagok?

Az Osztrák Köztársaság parlamentje által ratifikált nemzetközi szerződésekhez rendelkezésre álló összes támogató anyag hivatalosan hozzáférhető elektronikus formában a www.parlament.gv.at/PAKT/ weboldalon. Míg a Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium a ratifikált BIT-ek német nyelvű változatát a kísérő okmányokkal együtt a honlapján (www.bmdw.gv.at/Themen/International/Handels-und-Investitionspolitik/Investitionspolitik/BilateraleInvestitionsschutzabkommen-Laender.html) teszi elérhetővé felülvizsgálat és nyilvános ellenőrzés céljából, addig az angol nyelvű változatok, valamint adott esetben a más nyelveken készült fordítások a http://investmentpolicyhub.unctad.org/IIA/CountryBits/12 oldalon találhatók.

Előkészítő anyagok

18.Van-e az államnak központi tárháza a szerződés-előkészítő anyagoknak? Nyilvánosan hozzáférhetőek ezek az anyagok?

Az Osztrák Köztársaság parlamentje által ratifikált nemzetközi szerződésekhez rendelkezésre álló összes támogató anyag hivatalosan hozzáférhető elektronikus formában a www.parlament.gv.at/PAKT/ weboldalon. Míg a Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium a ratifikált BIT-ek német nyelvű változatát a kísérő okmányokkal együtt a honlapján (www.bmdw.gv.at/Themen/International/Handels-und-Investitionspolitik/Investitionspolitik/BilateraleInvestitionsschutzabkommen-Laender.html) teszi elérhetővé felülvizsgálat és nyilvános ellenőrzés céljából, addig az angol nyelvű változatok, valamint adott esetben a más nyelveken készült fordítások a http://investmentpolicyhub.unctad.org/IIA/CountryBits/12 oldalon találhatók.

Hatály és lefedettség

19. Mi a beruházási szerződések tipikus alkalmazási köre?

Befektetői képesítések

Az Ausztria által kötött beruházási szerződések (lásd az 5. kérdést) - némileg kevésbé egységesen - számos olyan jogi követelményt írnak elő, amelyeknek egy külföldi befektetőnek meg kell felelnie ahhoz, hogy érdemi védelemben részesüljön. Míg mind a természetes személyek, mind a jogi személyek (azaz a vállalkozások) általában "befektetőknek" tekinthetők, további követelmények a következők:

• Alapvetően az alapítás/üzleti tevékenység helye: az 1. cikk (3) BIT-modell meghatározása szerint a vállalkozás többek között "az egyik szerződő fél alkalmazandó joga szerint létrehozott vagy szervezett vállalkozás". A székhelyre vonatkozó követelményt több megkötött BIT kifejezetten előírja (lásd pl. Ausztria-Belarusz BIT 1. cikk (2) bekezdés; Ausztria-Argentína BIT 1. cikk (2) bekezdés b) pont; stb.). Az alapvetően a székhely követelménye bizonyos esetekben helyettesíthető a szerződő felek valamelyikének jogalanya által a befektető felett gyakorolt (előzetes) domináns befolyás megállapításával (lásd pl. 1. cikk (2) bekezdés c) pont, Ausztria-Egyiptom BIT; I. cikk (2) bekezdés, Ausztria-Kuwait BIT; stb.).
• Lényeges üzleti tevékenység végzése: az 1. cikk (3) BIT-modell továbbá kimondja, hogy a vállalkozásnak "lényegi üzleti tevékenységet kell folytatnia [a fogadó államban]". A fentiekkel összhangban számos BIT hivatkozik a tényleges üzleti tevékenységre vonatkozó kötelezettségre (lásd például az Ausztria-Chile BIT 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját).
• A szerződő féltől függő, következetlen minősítések: a BIT-ek jelentős része a "befektető" meghatározásához kapcsolódó követelményeket minden szerződő fél számára függetlenül határozza meg (lásd például az I. cikket(2), Ausztria-Kuwait BIT).
• Az előnyök megtagadása: a BIT-mintával összhangban számos megkötött BIT kifejezetten megtagadja a védelmet azokban az esetekben, amikor a fenti követelmények nem teljesülnek. Az ilyen rendelkezés legjobb példája az Ausztria és Üzbegisztán közötti BIT 10. cikke, amely kimondja: "[egyik] Szerződő Fél megtagadhatja a jelen megállapodás előnyeit a másik Szerződő Fél befektetőjétől és annak befektetéseitől, ha egy nem Szerződő Fél befektetői tulajdonolják vagy ellenőrzik az előbb említett befektetőt, és a befektető nem folytat jelentős üzleti tevékenységet annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek joga szerint alapították vagy szervezték".

A "befektetés" meghatározása

A védett "befektetés" a BIT-modell szerint magában foglalja a védett befektető által "közvetlenül vagy közvetve" tulajdonolt vagy ellenőrzött bármely eszközt. Ezt a bevallottan táblás meghatározást némileg korlátozzák az alkalmazandó BIT-ek által előírt további megfontolások:

• A közvetlen és közvetett befektetések megkülönböztetése: míg az Ausztria által kötött befektetési szerződések túlnyomó része (lásd a fenti 5. kérdést) mindkét esetben védelmet biztosít, egyesek nem mennek el olyan messzire, hogy védelmet biztosítsanak a közvetett vagy nem nyereségérdekelt befektetéseknek (lásd pl. 1. cikk (1), Ausztria-Irán BIT).
• Területi követelmény és a jogszerűség: beruházások általában védett, ha a területén belül a szerződő fél és összhangban az adott fél törvényei és jogszabályai (lásd, például, cikk 1(3), Ausztria-Malajzia BIT).
• Kérdések visszamenőleges hatályú: jelentős többsége beruházási szerződések által kötött Ausztria vagy védelmet nyújtanak a befektetések tett beruházások egy különösen meghatározott időpontban (lásd, például, cikk 9, Ausztria-Oroszország BIT), vagy nem tesz különbséget odaítélése védelem előtt és után a beruházások tett beruházások előtt és után a szerződés hatálybalépésének időpontját (lásd, például, cikk 24, Ausztria-Kuba BIT).

Védelmek

20. Milyen anyagi jogi védelem áll jellemzően rendelkezésre?

Az Ausztria által kötött beruházási szerződések általában a következő védelmet írják elő, amely csak kivételesen tartalmaz nagyon kevés korlátozást:

• tisztességes és méltányos bánásmód (FET);
• (közvetlen és közvetett) kisajátítás elleni védelem;
• legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN);
• megkülönböztetésmentesség/nemzeti bánásmód védelme;
• teljes körű védelem és biztonság; és-umbrella klauzula.

Vitarendezés

21. Melyek a leggyakrabban alkalmazott vitarendezési lehetőségek a külföldi befektetők és az Ön állama közötti beruházási viták esetében?

Az osztrák BIT-ek leggyakrabban az ICSID intézményes választottbírósági vagy UNCITRAL ad hoc eljárásról rendelkeznek, mint az adott BIT-ekből eredő viták rendezéséhez kiválasztandó fórumról. Az előbbiekkel ellentétben egyes BIT-ek további lehetőséget biztosítanak a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) szabályai (lásd pl. az Ausztria-Oroszország BIT 7. cikkét) vagy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) szabályai (lásd pl. az Ausztria-Kuba BIT 11. cikkét) szerinti választottbírósági eljárásra.

Bizalmasság

22. Van-e az államnak bevett gyakorlata a beruházási választottbíráskodásban a titoktartás megkövetelésére?

Nem alkalmazható (lásd a 24. kérdést).

Biztosítás

23. Van-e az államnak befektetési biztosítási ügynöksége vagy programja?

Az osztrák befektetők a Multilaterális Beruházási Garanciaügynökséget létrehozó egyezmény alapján biztosítást igényelhetnek a fejlődő országokba történő befektetésekhez. Ausztria 1997-ben egyike lett annak a 25 iparosodott országnak, amely tagja ennek az okmánynak.

Az osztrák befektetők továbbá kérhetik a külföldi befektetések politikai kockázatok elleni fedezetét. Az Osterreichische Kontrollbank AG (OeKB) által nyújtott "G4 garancia" általában az EU-n és az OECD-n kívüli piacokra vonatkozik. A szolgáltatások kényelmes áttekintése a következő címen érhető el: www.oekb.at/en/export-services/covering-and-financing-investments-and-participation/political-coverage-of-foreign-investments.html.

BERUHÁZÁSI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS TÖRTÉNETE

A választottbírósági eljárások száma

24. Hány ismert beruházási szerződéssel kapcsolatos választottbírósági eljárásban vett részt az állam?

A cikk megírásának időpontjában Ausztria egyetlen nyilvánosan ismert befektetői-állami választottbírósági eljárásban vett részt aktívan: BV Belegging-Maatschappij "Far East" kontra Osztrák Köztársaság (ICSID ARB/15/32 számú ügy). Az eljárás 2015 júliusában indult az Ausztria által Máltával 2002-ben kötött (2004 márciusától hatályos) BIT alapján. Az indítványozó befektető ezáltal azt állította, hogy Ausztria:

• önkényes, ésszerűtlen vagy diszkriminatív intézkedéseket vezetett be;
• megtagadta a teljes védelmet és biztonságot;
• megsértette a közvetlen és közvetett kisajátítás alkalmazandó tilalmát; és
• megtagadta a tisztességes és méltányos bánásmódot.

A Választottbíróság októberben 2017 októberében joghatósági okokból elutasította a követeléseket, miután meghallgatta az ugyanazon év márciusában felmerült pontot.

Iparágak és ágazatok

25. Az államot érintő beruházási döntőbírósági eljárások általában meghatározott iparágakat vagy beruházási ágazatokat érintenek?

Nem alkalmazható (lásd a 24. kérdést).

A választottbíró kiválasztása

26. Van-e az államnak története a választottbíróságok kijelölésére szolgáló alapértelmezett mechanizmusok használatában, vagy az államnak van története konkrét választottbírák kijelölésében?

Nem alkalmazható (lásd a 24. kérdést).

Védelem

27. Az állam jellemzően védekezik-e a beruházási igényekkel szemben? Adja meg részletesen az állam befektetési jogvitákkal foglalkozó belső jogtanácsosát.

Nem alkalmazható (lásd a 24. kérdést).

AZ ÁLLAM ELLENI ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSA

Végrehajtási megállapodások

28. Az állam részes fele a végrehajtásra vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak, például a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi ENSZ-egyezménynek?

Ausztria 1961. május 2-án csatlakozott a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményhez (New York-i egyezmény). A New York-i egyezmény Ausztriára korlátozás nélkül alkalmazandó, mivel az eredeti viszonossági fenntartást 1988-ban visszavonták.

Díjmegfelelőség

29. Az állam általában önként teljesíti az ellene hozott beruházási szerződéses ítéleteket?

Nem alkalmazható (lásd a 24. kérdést).

Kedvezőtlen díjak

30. Ha nem, akkor az állam fellebbezhet-e a hazai bíróságokhoz vagy a választottbírósági eljárás székhelye szerinti bírósághoz a kedvezőtlen döntések ellen?

Nem alkalmazható (lásd a 24. kérdést).

A végrehajtást akadályozó rendelkezések

31. Adja meg részletesen a hazai jogi rendelkezések, amelyek akadályozhatják a végrehajtás díjat az állam ellen a területén belül.

Az osztrák törvényhozók egyértelmű különbséget tesznek a hazai (azaz a választottbírósági eljárás során a választottbírósági székhelye Ausztriában) és a külföldi (azaz a választottbírósági eljárás során a választottbírósági székhelye Ausztrián kívül) választottbírósági díjak végrehajtására vonatkozó szabályok között.

Az előbbi esetében az osztrák végrehajtási törvény (EO) 1. szakasza kimondja, hogy a fellebbezéssel nem támadható belföldi díjak (beleértve az egyezségi megállapodásokat is) közvetlenül végrehajthatók, mint eredendően végrehajtási jogcímek.

Ellentétben a fentiekkel, Cím III EO (szakasz 403 és azt követő) megköveteli hivatalos elismerése külföldi választottbírósági előtt hazai végrehajtását, kivéve, ha a díjat kellene végrehajtani anélkül, hogy előzetes külön nyilatkozatot végrehajthatóság alapján alkalmazandó nemzetközi megállapodás (például, szerződések alkalmazandó kötelezettséget a kölcsönösség elismerése és végrehajtása), vagy egy jogi aktus az Európai Unió.

Cikk szerint IV(1)(a) New York-i Egyezmény, kérelmező elismerését kérő díjat kell benyújtani az eredeti díjat (vagy hitelesített másolat) valamint az eredeti választottbírósági megállapodás (vagy hitelesített másolat). A ZPO 614. szakaszának (2) bekezdése e tekintetben a bíró mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy a kérelmezőtől kérje-e a vonatkozó választottbírósági megállapodás (vagy hitelesített másolat) benyújtását. Mivel a kompe-triai kerületi bíróságok csak azt vizsgálják, hogy a formai követelmények teljesülnek-e, az osztrák Legfelsőbb Bíróság álláspontja ezzel kapcsolatban formalisztikusabb volt - annak vizsgálatát írják elő, hogy a végrehajtási engedély iránti kérelemben szereplő adós neve összhangban van-e a választottbírósági ítéletben szereplő névvel.

Amellett, hogy az említett, díjat lehet alávetni szakasz 606 ZPO előírja, hogy a díjat, hogy írásban és aláírta arbitra-tors. A felek megállapodásának hiányában további formai követelmények is alkalmazhatók.

Az osztrák bíróságok nem jogosultak a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatára. A választottbírósági ítélet ellen nem lehet fellebbezni. Lehetőség van azonban arra, hogy a választottbírósági ítélet (mind a joghatósági, mind az érdemi díjak) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet indítsanak nagyon konkrét, szűk körű indokok alapján, nevezetesen:

• a választottbíróság elfogadta vagy megtagadta a joghatóságot, bár nincs választottbírósági megállapodás vagy érvényes választottbírósági megállapodás;
• az egyik fél nem volt képes arra, hogy a választottbírósági megállapodást kössön az adott félre alkalmazandó jog szerint;
• a fél nem tudta előterjeszteni ügyét (pl. nem kapott megfelelő értesítést a választottbíró kinevezéséről vagy a választottbírósági eljárásról);
• a díjat olyan kérdésre vonatkozik, amelyet nem terveztek, vagy nem tartozik a feltételek a választottbírósági megállapodás, vagy olyan kérdésekre vonatkozik, túlmutat a kért enyhítés a választottbírósági; ha az ilyen hibák vonatkoznak elválasztható része a díjat, ilyen része kell hatályon kívül helyezni;
• a választottbíróság összetétele nem volt összhangban a ZPO 577-618. szakaszaival vagy a felek megállapodásával;
• a választottbírósági eljárás nem, vagy a díj nem felel meg az osztrák jogrendszer alapelveinek (ordre public); és
• ha a belföldi bíróság ügyének a ZPO 530. § (1) bekezdése szerinti újbóli megnyitására vonatkozó feltételek teljesülnek.

Az országok csak szuverén kapacitásuk mértékéig élveznek szuverén mentességet. A mentesség nem vonatkozik a magánjellegű kereskedelmi jellegű magatartásokra. Az Ausztriában lévő külföldi vagyon tehát a céljától függően mentesül a végrehajtás alól: ha kizárólag magánügyletekre szánják, akkor lefoglalható és végrehajtás alá vonható; ha azonban szuverén hatáskörök gyakorlására (pl. követségi feladatok ellátására) szánják, akkor nem rendelhető el végrehajtási intézkedés. Az OGH egy vonatkozó határozatában (lásd 3 Ob 18/12) megállapította, hogy az állami vagyonra nem vonatkozik általános mentesség, hanem a kötelezett állam kötelessége bizonyítani, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése során az EO 39. szakasza szerint szuverén hatalommal járt el.

Tanulságos ítélkezési gyakorlat hiányában ésszerű lehet arra a következtetésre jutni, hogy a társasági fátyol áttörése a szuverén vagyon tekintetében jogilag megengedett, amennyiben a szuverén mentesség hatályára vonatkozó szabályokat kiegészítik a társasági fátyol áttörésére vonatkozó alkalmazandó jogszabályi követelmények teljesítésével.

FRISSÍTÉS ÉS TRENDEK

Az elmúlt év legfontosabb fejleményei

32. Vannak-e újonnan kialakuló tendenciák vagy forró témák az Ön joghatóságában?

Ausztria azon kötelezettségvállalásáról, hogy "2019. december 6-ig többoldalú szerződéssel, vagy - amennyiben ezt kölcsönösen célszerűbbnek ismerik el - kétoldalúan felmondja az [uniós tagállamok] között létrejött valamennyi kétoldalú beruházási szerződést", lásd az 1. kérdést.