Blockchain a jogi rendszereinkben - mit tartogat a jövő?

Bevezetés

Az elmúlt években a blokklánc-technológia volt és még mindig az egyik legkeresettebb téma. A kriptovaluta-kereskedelem, a bitcoin-bányászat és a nem-kinyerhető-tokenek (NFT-k) olyan ismert kifejezések, amelyek csábítóan hatnak az állítólagos hatalmas nyereséget ígérő befektetésekre. Az említett pénzügyi érdekek mellett azonban új és feltörekvő ötletek is vannak a mögöttes blokklánc-technológia jobb és hatékonyabb jogrendszerek érdekében történő felhasználására.

Hogyan működik a blokklánc?

Mielőtt megvizsgálnánk a blokklánc által kínált lehetőségeket, először is meg kell vizsgálnunk a mögötte álló alapvető technológiát.

A blokklánc elsősorban az, amit mond, egy "blokkokból" álló lánc. Minden blokknak megvan a maga "ujjlenyomata". Ez egy időbélyegzőből, egy indexből, tranzakciós dátumokból és az előző blokk "hash"-jéből áll. A hash egy digitális és kriptográfiai kódolt érték, amelyet minden blokkhoz beállítanak. Az előd hash-értékének felhasználásával két blokkot összekapcsolnak.

Ha megpróbáljuk manipulálni az egyik blokk információit, akkor annak hash-ja is megváltozik. De az előző, változatlan hash már a következő blokk részévé vált. Ennek eredményeként az új és a régi hash összeütközik. Ezáltal a blokklánc megszakad, és a manipuláció nyilvánvalóvá válik. Ezért minden egyes következő hash-t újra kell számítani, amikor megpróbáljuk megváltoztatni az adatokat. Ez olyan bonyolult számítási eljárást jelent, amely messze meghaladja a mai és a közeljövő számítógépes teljesítményét.

Ráadásul a blokklánc adatbázisát decentralizált módon tárolják, ami azt jelenti, hogy azt minden felhasználó kezeli, nem pedig egyetlen, harmadik fél által ellenőrzött egység. Az úgynevezett Peer-2-Peer-hálózatban minden felhasználó közvetlenül kapcsolódik egy másik felhasználóhoz. Minden számítógép egy "csomópontot" képvisel a hálózatban, és minden csomópont megőrzi a teljes blokklánc egy példányát. Ezáltal együtt ellenőrzik és ellenőrzik, hogy a blokklánc sértetlen-e.

Összefoglalva, ahhoz, hogy a blokkláncban egy információt manipulálni lehessen, újra kell számítani az összes következő hash-t, és meg kell változtatni az összes csomópontban tárolt összes másolatot. Egy harmadik féltől származó adatbázissal ellentétben a blokklánc biztonságát az egyes csomópontok és blokkok kölcsönös kapcsolata és ellenőrzése révén kapja. Ezért az információk manipulálása szinte lehetetlen.

Mi lehetséges, ha a blokkláncot beépítik a jogi rendszerekbe?

Az e technológia által garantált biztonság révén új lehetőségek tárulnak fel jogrendszereink egyes aspektusai számára.

Digitális személyazonosság

A blokklánc felhasználásának egyik érdekes ötlete a "digitális személyazonosság". Az ötlettel foglalkozó, "Proof of Humanity" nevű projektet úgy lehet leírni, mint egy online telefonkönyvet, ahol az emberek regisztrálhatnak, és hozzáadhatják állampolgárságukat, diplomájukat vagy képességeiket. Minden egyes tag hitelességét egy videós megerősítés és egy személy biztosítja, aki kezeskedik értük. Ez a "bizonyíték" aztán bekerül a blokklánc decentralizált nyilvántartásába. A profilokat más tagok is vitathatják, ha úgy gondolják, hogy egy profil hamis lehet. Ezáltal a hamis profilokat ki lehet küszöbölni, és a félretájékoztató forrásokat meg lehet támadni.

A projektben az az érdekes, hogy a szavazási rendszerekben is alkalmazható lenne. Így csak ellenőrzött személyek szavazhatnának egyszer, és a hibák száma minimálisra csökkenne. A tényleges alkalmazás általános választásainkon talán még messze van, de a cégek keményen dolgoznak azon, hogy olyan megfelelő környezetet hozzanak létre, amelyben a felsorolt tulajdonságok megvalósulnak, és a szavazatok titokban maradnak^[1].

Az általános választásokon való alkalmazás mellett az elvet a virtuális részvényesi gyűléseken is lehetne alkalmazni, hogy biztosítsák a szavazók jogosultságát. Ez megszüntethetné a meghatalmazott közvetítők szükségességét, valamint növelné az átláthatóságot és a hatékonyságot^[2].

Digitális nyilvántartások

Elképzelhető lenne egy digitális nyilvántartás használata, amely kiválthatná az adminisztratív hivatalokat. Az általunk ismert analóg telekkönyvek (Ausztriában: Grundbuch) végét láthatjuk. Az adminisztrációt és az ellenőrzést a blokklánc végezné. A hamisítás ismét szinte lehetetlenné válna, és szükségtelenné válna a nyilvántartást végző harmadik személy szükségessége.

Tokenizáció

Az olyan tételek, mint a vállalati részek (equity token), ingatlanok vagy részvények (security token) tokenizálása egyszerűsíthetné a kísérő folyamatokat. A tokenizáció az érzékeny adatok (például egy ingatlan tulajdonjoga) nem érzékeny adatokra, tokenre való cseréjét jelenti.^[3]Általánosságban megkönnyíti az átruházásokat, és különösen ígéretes az öröklés esetében. Míg általában az örökség egy részét hagyományos módon kell kiosztani, a tulajdonjogot biztonsági tokenekre lehetne osztani, amelyeket aztán szét lehetne osztani az örökösök között. A tokenek digitális formában tanúsítványként működnének. Még az adóhivatalok is tokenek formájában kaphatnák meg a részüket az ingatlanátruházási adók beszedésekor. A végső döntés, hogy a tokeneket likvidálják-e vagy vagyontárgyként megtartják, a tulajdonosé lenne.

A tokenek továbbá ugyanazt a feladatot tölthetnék be, mint az értékpapírok és más pénzügyi eszközök.

Intelligens szerződések

Egy másik figyelemre méltó lehetőség az "intelligens szerződések". Az okos szerződések olyan kódok, amelyeket a blokkláncban állítanak be, és automatikusan végrehajtják egy megállapodás egészét vagy részeit. Ezek beépülhetnek a hagyományos szöveges szerződésekbe, vagy lehetnek maga a szerződés.

Amikor a felek teljesítik a kötelezettségüket, és hozzáadják a szükséges paramétert az intelligens szerződéshez, a kód ezután egy másik műveletet hajt végre. Ilyen kiváltott akciók lehetnek például pénz- vagy tokenátutalások. A kódot úgy is lehetne módosítani, hogy késedelmes vagy elégtelen teljesítés esetén díjat számítson fel^[4].

Az intelligens szerződések a blokklánc-hálózaton keresztül programozható komponensek révén automatikusan is képesek lesznek a feltételek alkalmazására.

Hol tartunk most?

Miközben ez csak néhány példa, amelyek megváltoztathatják szakmai mindennapjainkat, ezek egyben lépések is lehetnek a különböző jogszabályok egységesítése felé. Míg az olyan ötletek, mint az "okos szerződések" már használatban vannak, sőt, még blokkláncvezérelt szavazási rendszereket is bevetettek már (például Colorado államban), más ötletek még távolinak tűnnek. Sok osztrák jogász egyetérthet abban, hogy a "Grundbuch" eltörlése nem hangzik jól, tekintve, hogy a jogi tanulmányaik első napja óta jelen van. Ráadásul még mindig vannak tisztázatlan kérdések a blokklánc magánéletével és a hozzáférési pontok (pénztárcák vagy hasonlók) biztonságával kapcsolatban. De végső soron a technológia egyre gyorsabban fog fejlődni, így a jogalkotó döntése lesz, hogy mikor és milyen vonatkozásban kerül be hivatalosan a blokklánc technológia a jogrendszerünkbe.